Tolna Megyei Népújság, 1964. január (14. évfolyam, 1-25. szám)
1964-01-17 / 13. szám
4 TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG Í964. január 17. i színek költője Hetven, éve született Szőnyi István Az óesztendő búcsúztátása1 ként. fejedelmi ajándékot nyújtott át a Magyar Nemzeti Galériai a képzőművészet barátainak: megnyílt Szőnyi István emlékkiállítása. Még élénken él emlékezetünkben a hatvanadik születésnapja tiszteletére 1954- ben rendezett gyűjteményes kiállítása: a. tévedések és félremagyarázások közepébe vágott bele. s a tematikus naturalizmus l'estőietlenségének uralma után a festőiségnek „kért eget’’ a piktorában. Akkor becsmér-. lósszámba ment őt Munkáesy- val egy .sorban emlegetni — ma már nyugodtan beszélhetünk arról, hogy Szőnyi István pikturája a magyar festészet legszebb, legszínesebb fejezetei közé tartozik, s neve méltón sorakozik a két világháború közti időszak így művészegyéniségei: . D«. kovits Gyula, Egrv József, Berény Róbert, Medgyessy Ferenc, Bernáth Aurél és a többiek mellé. 1894. január 17-én született Újpesten; középiskoláinak elvégzése után a Képzőművészeti Főiskolán Ferenczy Károly növendéke lesz; a nyarakat ösztöndíjasként Nagybányán tölti. Tanulmányait a háború szakítja ketté, s csak 1919-ben Réti István tanítványaként tudja folytatni azokat. Erősen hat rá ez időben Uitz Béla monumentális Faktúrája: ennek láthatjuk nyomait többek közt a Hegytetőn című alkotásában is. mely e korszakának kiemelkedő alkotása. Ekkor készülnek monumentális akt-képei is — ezekben plaszticitásra törekszik, a keivé! adja vissza, 1824-ben megházasodikr és «kiköltözik Zebegénybe. Ez döntő fordulatot hoz festészetében. Először csak a téma megváltozásában látjuk ennek nyomát, majd festésmódja is változik. A nagy kifejező, formák helyét a dekoratív iszépségű körvonal majd a színek gazdag, változatos skálája veszi át; később a folt-festés, a színnel mintázás lesz uralkodó stílusában. Ekkor születnek a Zsuzsa-képek. az Anyám, az Átkelés a Dunán, az Eladó a borjú s a híres Zebe- gényi temetés Mind jobban beletemetkezik a falu hangulatába: de ebből nem az ellentéteket érzékeli, hanem a csendet, a nyugalmat. A természet rendjének lassú, egyenletes fordulásait vetíti ki a falu embereinek-életére, a parasztság életének nyugodt, egyenletes ritmusát emeli jelképpé s ezt közvetítik a harmincas években született, csodás színekben pompázó temp>era‘képei: az. Este Zebegénybe, az Este, a Szürke Duna, az Uszályok. A feltartóztathatatlanul háborúba rohanó ország viharai közepette magányába, a szépség birodalmába zárkózik. De» a magány, a szépség már nem elegendő védelem: ez magyarázza festészetének pangását. Súlyos csapások érik: elesik hőn szeretett fia, ő maga súlyos műtéten esik át. A bombázások megsemmisítik egy sor képét, másokat pedig csak nehéz munkával lehet restaurálni. A felszabadulás egy új, termékeny korszak kezdetét jelzi művészetében; monumentális elgondolásai kifejezési lehetőséghez jutnak: freskómegbízásokat kap, hét részes E>annót fest a parasztság új életéről, melyet 1957-ben fejez be; ugyanekkor adja át a csepeli posta részére készített freskóját. Egyre nehezebben viseli súlyos betegségének terhét; 1960. augusztusában végleg eltávozott az élők sorából. A magyar nép a színek költőjét vesztette el benne; festészetünknek azt a vonalát vitte tovább.melyszépségeinek észrevétetésere törekszik: a Nap csodás ragyuga.- ,, sät, a vízparti bokrok csábító nyugalmát, a test szépségéi énekli — s ezek a csendes örömek éltetik, ezek táplálják. A Pataky Dénes és P. Molnár Zsuzsa rendezte emlékkiállítás most születésének 70-ik évfordulóján teljes pampájában és gazdagságában idézi elénk életművét. Ián ez Sándor XI. — Egyetértek — bólintott Kűri mszky. — Arra gondoltunk — folytatta Pista —, hogy neked kellene átvenned a nyomdát. Több lapra, üzemi újságra, röpcédulára van szükség. Az előállítás körül nagyok a nehézségek. Ez a munka, hogy úgy mondjam, életkérdés. Érted, ugye? Ahány -röp- irat és illegális újság, annyi agitátor. Az írott szó nagy erő, helyettünk beszél, olykor nem is csak egy emberhez, hanem többhöz. Megfigyeltük a Kender és Jutában, a Vörös Juta kézről kézre jár. És jól látható a hatása is. A munkások bátorítást merítenek belőle ... — Máshol is így van — mondta Kurimszky. — Ha a párt ismeri a munkásak minden gondját, akkor tud a nyelvükön beszélni. — Bejárok a melegedőkbe. — Ezt elég rosszul teszed — kapta fel a fejét Pista. — Megfeledkezel arról, hogy a párt megtiltotta? — Dehogy — védekezett Cigi —. ez régebben történt... — Jól van — enyhült meg Pista. — Tudhatod, ezeket a helyeket szemmel tartja a rendőrség . . . — Hogyne tudnám. Ott gubbaszt a munkanélküliek között a spicli is, aki csak arra les. hogy valaki kifakadjon ... — Na ugye? Vigyázz elvtárs — intette komolyan Pista. — Ezentúl pedig... Feltéve, hogy vállalod, még Inkább kerüld az ilyen helyeket. Tisztában kell lenned azzal, hogy ez a munka életveszélyes. — Nem azért lettem kommunista, hogy plüssfotelben csücsüljek. — Jó, jó, nem erről van szó — mosolygott Pista. — Ha nem ismernénk, nem • tennénk neked ilyen ajánlatot. — Volna hozzá kedvem — mondta Kurimszky. — No, akkor figyelj csak. Megfelelő -lakás után kellene nézni. Berendezzük, aztán küldünk egy elvtársnőt, aki majd elvégzi a gépelési munkákat. — Az nem kell — szólít Sanyi. — Ml nem kell? — Gépíró. Ván nekem, a!ki írjon. — Ja, vagy úgy — nevetett Pista. — És hogy hívják? — Piroska. napfény ragyogását, a levegő es nöj{ kezdetén, Ferenczy Károly az emberi test feltokowott érte»- '"áH': ézá pikturn a’ világ Eladó a borjú. Szőnyi István tempera-festménye A Tolna megyei Tanács VB. tervosztálya azonnali belépéssel egyetemet, végzett vesz fel. Illetmény az 1233 kulcsszám a.) fokozatta szerint, a szolgálati idő figyelembevételével. Jelentkezés az osztály vezetőjénél ja- | rvuár 31-ig. (81) Gyakorialttal rendelkező lakatos szakmunkásokat, TMK munkára felvételre keres a Tolnai Fémipari és Szerelő Ktsz. (40) A Nagyberki és Vidéke Körzeti Fmsz. felvesz szakképzettséggel rendelkező boltvezetőt a nagyberki 1. sz. vegyes- i boltjába. A bolt többszemé- ! lyes, eladónak feleség is számításba jöhet. Jelentkezni lehet telefonon, vagy szemé- j Ívesen az fmsz. ig. elnökénél. < Telefon: Nagyberki 11. (79) VADÁSZ FERENC: A TEL — No, rendben van. Ha jónak látod, nekem nincs kifogásom a dolog ellen. Beköltöznél oda Pirülnéztek a (környéken. Minden szerencsésen egybevágott: az épületeket kertek vették körül, a ház utcára néző ablaka előtt néhány méternyi széles kert húzódott léckerítéssel. A házat — ha a szükség megkövetelte — úgy is el lehetett hagyni, hogy ne kelljen az utca felöli kaput használni. A PESTÚJHELYI FÉSZEKRAKÁS A konyhában hideg volt, látszott, hogy az asszony, aki tettvett benne, maga is csak látogatóba jár ott, — Kié ez a ház? — érdeklődtek. — A miénk — felelte és kérdő tekintetük láttán készségesen felvilágosítással szolgált. — Nem itt lakunk, mert hogy tetszett is látni, szándékunkban áll kiadni. Most is csak azért vagyok itt. ha talán érdeklődő volna... — Mi azért jöttünk. — Mondanám, hogy üljenek le roskáivai, megteremtjük á feltételeket a nyomda működéséhez. — Kérdeznék valamit, — Nos? — Kivel tartanám a kapcsolatot? — Továbbra is velem. — Akkor jól van — mondta Cigi. — Ha lehet, ne tudja senki a lakás címét. Oda ne jöjjenek, majd mi megyünk, ahova kell. Statárium van — tette hozzá nyomatékül. — A pártnak is nagy kincse a nyomda — igyekezett megnyugtatni Pista és bátorítóan megszorította ai kezét- Tetszett neki a tüzes szemű fiatalember. Látszott rajta: az a fajta, aki csíny- tevésben és komoly helyzetben egyformán találékony. — Hol gondolod? — Mit? — A lakást. — Valamelyik munkáskerületben kellene... Kurimszky elgondolkozott. — Palotán nem lehet — mondta —, ott sokan ismernek. Hét éves korom óta ott élek. — Erről nem kell most dönteni. Kurimszky napokig rótta az utcákat Piroskával. Fagyott, aztán felengedett, havazott és újra zimankós lett, csontkemény minden. A boltok kirakataiból farsangi holmi kínálta magát... Pestújhelyen egy délután bíztató hirdetményt fedeztek fel: Családi ház kiadó a Bank utca huszonháromban. a Megkeresték a házat. Jól kö— élénkült fel az asszony, aki vidékies tájszólással beszélt — de hideg van. Igaz, fiatalok. Házasok? Vagy csak lesznek? Már megbocsássanak a kíváncsisko- dásért.. — Leszünk — mondta Piroska. — Érdekelne bennümketV a ház.; A néniék hol tartózkodnak? — Mi kedves... tetszik tudni; úgy élünk, hogy az uram kalauz a BESZKÁRT-nál, lakásunk a Diószegi úton van. Igaz, csak barakkban, de ott kevés a bér. — Mi a neve a kedves férjének? — tudakolta Kurimszky — Peidl Károly az uram. Azért lakunk a barakkban, mert úgy jobban jövünk ki. A házat kölcsönből építettük, sok rá az adósságunk. Ha kiadjuk, a bérből is törleszthetnénk a banknak. — Mennyit kérnek? — érdeklődött Piroska. — Hát kéremszépen, erre én most nem felelhetek egészen határozottan. Az urammal kellene megbeszélni. Ö tudja... Felkeresték Peidl viUamoskala>- uzt a barakklakásban. Bizonytalankodott a bért és a feltételeket illetően. Látszott, ha nem is mondta: nyugtalanítja a leendő bérlők fiatal kora. — Komolyan tetszenek gondolni? — A legkomolyabban — felelték. — Hát... de én úgy szeretném, ha nem egy-két hónapra lenne. — Folytatjuk -»>
