Tolna Megyei Népújság, 1964. január (14. évfolyam, 1-25. szám)
1964-01-14 / 10. szám
4 TOLNÁ MEGYEI NÉPÚJSÁG m jauaár ffi Csúcsforgalom as AKÖV gépműhelyében Á 11-es AKÖV-nek sok munkát okoz á hideg tél. A rossz ’útviszonyok következtében sok autóbusz rongálódott meg. Képeinken a MÁV AU T-javítórészleg dolgozóinak munkáját mutatjuk Öf Mojzes Lajos egy Ikarus 30-as buszon az első fék javítását végzi. Az esztergályos részleg dolgozója Renezes József alkatrészt esztergál. Szegedi László hegesztő' lakatos egy AMG busz alvázát hegeszti Tolna megyei KISZ-titkárok tanfolyama Pécsett A KISZ Tolna megyei Bizottsága a vezetőképzés, és a ter- melőszövetkeztekben végzett ifjúsági munka megjavítására az idén több intézkedést hozott. Ézék közül egyik legjelentősebb az, hogy Pécseit a pártiskola épületében február 4-ig egyhónapos titkári tanfolyamat szervezett a Tolna megyei termelőszövetkezeti KISZ-titkárok részére. A fiatalok az említett idő alatt megismerkednek a falusi tennivalók és a KISZ-szervezetekre váró feladatok legfontosabb mozzanataival. A tanfolyamon 62 falusi KlSZ-t-itkár vesz részt. VIII. Hevesen vert a szíve. Huszonöt éves kora ellenére már régen nem volt újonc az ilyen dolgokban. Erről alig tudott valaki is. Hozzátartozói örültek, hogy itthon van, egy évig nélkülözték a keresetét. Nekik azt mondta, Svájcban volt — onnan küldetett hozzájuk, egy ismerős útján előre megírt leveleket. Ez az esetleges rendőri cenzúra megtévesztésére is jó volt. Most — úgy látszik ■— újra lesz munkája az Egyesült Izzóban. Igaz csak segédmunkásnak vették fel, de az is megteszi... Lassan ment. figyelt. Ez a találkozó — érezte —. lantosabb minden eddiginél. Nagy kockázatot vállalt Sallai Imre, hogy vele az utcán találkozik. De ha így találja jónak... Megtisztelő a bizalma. Bizonyára tudja, ö a legmesszebbmenőkig elővigyázatos, nem hoz rá bajt. Még egy próbát tett: sietve fordult be újra az egyik sötét utcába, száz lépésnyire megállt, behúzódott egy ház tövébe. Figyelt. Teltek a percek, semmi sem mozdult, nem jött senki. Széles volt az utca, jól látszott a sarok. Ott se járt senki. Nem követték. Kerülővel, olyan utcákon ment át, amelyeken ezen az estén még nem járt, sietett a Martinovics térre. Ismertető jel, jelszó — igen, minden az utasításnak megfelelőöl történt, — Vili — ez volt most az illegális neve, így szólította Sallai —. rendben van minden? — Azt hiszem — felelte Klibán. — Mert éppen erről akaróik bestaélni. A biztonságról... örülök, hogy megismertelek. Gyula üdvözöl Becsből. Hallottam, hogy jói megálltad a helyedet odakint, az egyéves iskolán. Tetszett odakint? — Nagyon. A küzdelem, az önfeláldozó odaadás, ahogy szembefordulnak mindennel, ami visz- szalélé húzza őket. Nagyszerű nép... — Igen — mondta Sallai. — A mi népünk is nagyra hivatott, jobb sorsra érdemes. Most itthon kell felhasználnod, amit tanultál... Igyekszünk majd úgy- dolgozni, hogy kevesebb legyen a lebukás. Igaz? Killián bólintott: — Kell — mondta. — Megengedhetetlen az a köny- nyelműség, amely lábra kapott az elvtársak körében — folytatta Sallai. — Visszafogta a hangját: — Mintha nem is lennének rendkívüli állapotok. Ügy beszélt, mintha már legalább félórája lettek volna együtt. Megszokta, hogy a közepén kezdje, a legfontosabbnál, s ne vesztegesse az időt holmi felesleges bevezetéssel. £ — Egyre több a letartóztatás — erősítette meg Killián. — Azért, mert hiányzik az elővigyázatosság. — Sallai kissé bosszúsnak látszott. — A szervezetekbe spiclik és provokátorok fészkelik be magukat. Keresik a párt szívét, hogy oda irányítsák a döfést. — Nyilvánvaló — mondta Killián. Sallai megállt, hátranézett. — Azt mondjátok, ez a negyedév lesz a KIMSZ rohamnegyede — kezdte kis idő múltán. — Megkétszerezitek a tagok számát. Jól van. ez reális terv, a párt helyesli. De napról napra nő a veszély, ha nem vigyázunk jobban. NEHÉZ AZ ILLEGALITÁS Killián a nagy hidegben sem hordott kalapot. Feltűrt gallérral baktatott Sallai mellett. Sallain szürke kalap volt. Homlokába húzta a karimáját. Killián elnézte a szikár, halk szavú férfit, ahogy itt-ott arcára hullott a lámpák fénye, sápadtnak látszott. Barna keretes szemüveget viselt, feltehetően azért, hogy megvál- ! tozzék a külseje. Nyírott bajusza | komollyá tette az arcát, de így is fiatalnak látszott. ! Már tizenkilencben a torrada- ibm leginkább ostromolt barikád- 1 ján csatázott. Az ellenség rettegéssel nézett arra az erődre, 1 amelyben Korvin Ottóval és a VADÁSZ FERENC: többiektel a forradalom belső rendjén őrködött. Mennyi gonosz rágalmat össze - hordtak rájuk több mint egy évtizeden át — gondolta Kilián. — Hát hiszen igaz, nekik — a hurzsoáknak — okuk van rá: aki a forradalomra, tört, nem kímélték, S most itt lépdel mellette Sallai. Abban a városban, amelyben gőgösen, kegyetlenül trónol az ellenforradalom és hihetetlen méretű a nyomor, a munkások ellenállásának forradalmi füzét éleszti. — A mieink mindenütt ott lehetnek — szólalt meg —, a munkanélküliek között, az ifjúsági bizártságokban, ha megfelelő módkáciákat. A levesosztókban, például a Kisstáció utcában, egy csomó gyanús alak ólálkodik, nagyszájú demagógok, akik az elkeseredett embereket meggondolatlanságokba akarják belevinni. — Egyetértek — bólintott Sallai. — Rá keli mutatni, hogy- egyesek kalandorkodásra csábítják a hiszékenyeket, A burzsoázia éppen azt szeretné, ha valamiféle terrorizmust tudna a nyakunkba varrni. A biatorbágyi üggyel megpróbálkozott és nem nyugszik bele a kudarcba. írd meg Vili, ezt neked kell megírnod! Radikális frázisok mögött gyávaság, olykor árulás lappang. ■— Foglalkozunk vele... — Van itt egy Ágisz nevű ember — folytatta Sallai. — Ha jól tudom, Unkának hívják. Agisz a fedőneve. A Vasas ellenzékben tölt be valamilyen funkciót. Ez maga köré gyűjt néhány forrófejűt és arra bíztatja őket, hogy szervezzenek támadást a Brauch- féle hentesüzlet és a Rákóczi-úti libásboltok ellen, mert a párt jogosnak ítéli, ha az éhezők ott szereznek élelmet, ahol találnak — Aztán — ígéri — az akció után a résztvevőket majd kijuttatják a Szovjetunióba. Nem a legnyilvánvalóbb beugratás? — De mennyire az! — csóválta a fejét Killián. Erről hol hallottál? — Akadt, aki átlátott a tervén A fémlemezipar érténél, az Erzsébet királyné úton van néhány keménykötésű, rendes ember. Egyikük — Badantínak hívják — összeakasztotta vele a bajuszát — Badanti? ismételte Killián. — Ismerem. Találkoztam vele a Királyerdőn, a Szépvölgyi úti kaL szerekkel dolgoznak és helyesen jelölik ki a legfontosabb követeléseket. — Elhatároztuk, hogy háromszor annyi lapot küldünk a gyárakba, mint eddig — mondta Killián. — Mit gondolsz. Gabi. lesz hozzá elég erőnk? Sallai ezekben a hetekben Kovács Dénes névre szóló igazolványokkal élt Kőbányán, a Család- utcái lakásban. Munkatársai — kívánsága szerint — Gabinak szólították. — Azt hiszem, igen — bólintott. — Csak ne folyjon külön, elszigetelten az ifjúsági akció. Most meg tudjuk csinálni, lesz egy-két nyomdánk. A KIMSZ tagjait figyelmeztessétek az idősebb, tapasztaltabb forradalmi munkásokkal kell összefogni, akkor menni fog a munka. —*• Gondolom, helyesled a tervünket, hogy az Ifjú Proletár-ban leleplezzük az álbaloldaii provolanban, kiránduláson, túrán... Jól vagy . tájékoztatva az emberekről ... Sallai mosolygott, — Olyantól tudom, aki sok elvtársat ismer. Van ott egy-két lehetséges fiatal is. Üjoncok, ti foglalkozzatok velük. Látod — revetett —, az ifik közül is sokat ismerek. De azért nagyon nehéz így — sóhajtott —, embertelen dolog a szigorú illegalitás. Csali az érzi, aki benne él. Mint a beteg az egészséggel, úgy van vele az ember. Akkor becsüli. igazán, amikor hiányzik ... — Megértelek — bólintott Kik- lián. Nem ismerte Sallai életét, csak politikai működésétől tudott egyet-/ mást. De ezekben a .nercekben megsejtett valamit • -- : ’észből,' ennek az eszméiért élő ' cinek' egész életéből, megértette szabad szárnyalásra váffyó lelkét.. (Folytatjuk)
