Tolna Megyei Népújság, 1964. január (14. évfolyam, 1-25. szám)
1964-01-12 / 9. szám
its 3 aid» Könyvtár u. 3 VIIAG FPCtfTAPJAl EGYESUUETfÜl A MAGYAR S20CÍ A LISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA ' Xiv. évfolyam, 9. szám. ARA: 70 FILLÉR Vasárnap, 1964. január 12. Kulturális melléklet (5—6. o.) Négyszemközt az orvossal (7. o.) Tudomány és technika (7. o.) Súlyos közúti baleset Bátaszék és Bonyhád között (10. o.) Panama követeli a csaiornaövezet jelenlegi helyzetének megváltoztatását Összeült a Biztonsági Tanács — Folytatódnak az ellenségeskedések Az ENSZ Biztonsági Tanácsának rendkívüli ülése pénteken este — magyar idő szerint szombaton hajnalban 3 óra 40 perckor — megkezdte munkáját, hogy megvizsgálja Panamának az Egyesült Államok ellen emelt panaszát. Az első felszólaló Bayd, Panama ENSZ-képviselője volt. Egyebek között kijelentette: „Az ENSZ-nek meg kell bélyegeznie a tényt, hogy a Panamai Köztársaság, saját területén, fegyveres támadás áldozata lett, amelyet nem provokált ki. A polgári lakosság ellen intézett támadást az Amerikai Egyesült Államok fegyveres ereje követte el”. A panar ntai küldött kijelentette, hogy a fegyveres összetűzéseknek 20 halálos és 300 sebesült áldozata volt, s nem ez a támadás volt az Egyesült Államok első Ilyen akciója. Boyd hangoztatta, hogy a panamai csatomaövezet jelenlegi helyzetét meg kell változtatni. Kormánya — jelentette ki — nem akarja többé alávetni magát az Egyesült Államokkal kötött részrehajló egyezménynek. Parancsoló szükségszerűség — fejtegette — hogy a csatornaövezet státusát megváltoztassák; vagy államosítás útján, s ezzel a csatornát annak az országnak tulajdonába adják, amelynek területén fekszik, vagy olymódon, hogy a csatornát nemzetközivé teszik. Ebben az utóbbi esetben Panama előjogokra tart igényt. Az ENSZ-küldött a Biztonsági Tanács közbelépését kérte. Boyd szavaira. Stevenson, az amerikai ENSZ-küldöttség vezetője válaszolt. Tagadta, hogy az Egyesült Államok Panamák',n agressziót követett el, s a felelősséget megpróbálta a tüntetőkre hárítani. Az 'amerikai delegáció feje kérte, hogy a Biztonsági Tanács a panamai válság ügyében ne hozzon döntést, 5 várja (Folytatás a 3. oldalon) Megnövekedett feladataink és lehetőségeink Beszélgetés Soczó József elvtárssal, a megyei pártbizottság első titkárával Munkatársunk a napokban felkereste Soczó József elvtársat, az MSZMP Tolna megyei Bizottságának első titkárát, s megkérte, válaszoljon néhány, a megye gazdasági problémáit érintő kérdésre. Rusk nyilatkozott Hruscsov újévi üzenetéről New York (MTI).* Rusk beszéde, amelyet „Az ENSZ 25 éve” címmel Hammarskjöld, volt ENSZ-titkár emlékének szentelt — lényegében az első hivatalos amerikai állásfoglalás Hruscsov üzenetével kapcsolatban, bár ez sem foglalt állást, hogy helyesli-e vagy sem a szovjet kormányfő által javasolt szerződés megkötését. „Ha szovjet barátaink készek arra, hogy Hruscsov miniszterelnök szavainak megfelelően elutasítsák a területi kérdések háborúval történő megoldását, ha elfogadják, hogy a nemzeteket nem szabad közvetlen, vagy közvetett -agresszió célpontjává tenni, akkor együttesen munkálkodhatunk az ENSZ felhasználásával azon, hogy megakadályozzuk könnyen lángra lobbanó korunkban a háborúk kitörését” — mondotta 1 Rusk. Hozzátette, hogy a jelenle- ! gi helyzetben még a helyi jellegű háborúk is könnyen és gyorsan atomháborúhoz vezethetnek, amely viszont nagyon könnyen és nagyon gyorsan végzetessé válhat barát és ellenség szempontjából, egyaránt. ] Az amerikai külügyminiszter az ENSZ munkáját és negyed évszázad alatt kifejtett tevékenységét méltatva rámutatott: hiba, hogy az ENSZ-közgyűlés napirendjén túl sok kérdés szerepel, 1 „túl sok a vita, de kevés az érdemi tárgyalás”. A külügyminiszter beszédét, amely csupán része egy felolvasássorozatnak, nem maga mondotta el a Columbia egyetemen, mert a panamai helyzet miatt nem ért rá a helyszínre utazni. Véget ért a Francia KP plénuma Párizs (TASZSZ). Befejezte munkáját a Francia Kommunista Párt Központi Bizottságának plénuma. A plénum Jeanette Ver- meersch, a politikai bizottság tagjának beszámolója nyomán elfogadott egy határozat-tervezetet a XVII. pártkongresszusra, és jóváhagyta a párt új szervezeti szabályzatának tervezetét, amelyet a kongresszus elé terjesztenek. Ezzel egyidejűleg a plénum jóváhagyta Jacques Duclos, a központi bizottság titkára beszámolóját a tavaszi járási választások előkészületéről. A választásokkal kapcsolatos határozati javasló er”-cbek mellett rámutat, hogy a választás előtti küzdelem lehetővé teszi a pártnak az „egységes demokratafront” népszerűsítését abban a harcban, amelyet a személyi hatalom ellen és a valódi demokrácia védelmében ’ folytatnak. A határozat hangoztatja, hogy a választások első fordulójában a Francia Kommunista Párt minden járásban saját jelöltet állít. A szavazás második fordulójában viszont — hogy vereséget mérjenek a „személyi hatalom” rendszer híveire, a kommunista párt mindenütt támogatja azt a demokrata jelöltet, akinek a legtöbb esélye van a győzelemre. A plénum úgy határozott, hogy a XVII. kongresszust május 14— 17 között tartják meg Párizsban. — Mi jellemezte megyénk gazdasági helyzetét 1963-ban? — A népgazdaság fejlődésének megfelelően alakult megyénkben is az egyes gazdasági ágak helyzete. Az ipari termelés a tervezettnek megfelelően, a mezőgazdaság és az építőipar termelése a tervezettnél lassabban fejlődött. A megyei ipar teljesítésének értékelése ma még nem történt meg, így csak az első háromnegyedéves eredményekről tudunk nem teljes pontosságú következtetéseket levonni. . . Különösen megnehezíti a helyzetet az ipar átszervezése, amelynek következtében az ipartelepekről jelenleg semmi adat nem áll rendelkezésünkre. Megyénk szocialista ipara 1963. -évben többét terhiéit, mint az előző évben. Vállalataink közül kiemelkedő eredményt ért , el a Paksi Konzervgyár, amely- az első negyedévben szénellátáSi zavarok miatt leállt, de a továbbiakban a lemaradást behozta, es szinte minden mutatója kedvezően alakult. A tanácsi ipar az elmúlt j évben körülbelül 22 százalékkal termelt töbhet, s ebből, körülbelül 80 százalékot a termelékenység emelkedése eredményezett. A helyzetet azonban rontja a túlórák számánál: növekedése, viszont jelentősen nőtt ez évben az exporttermelés, de az árutermelés minősége is nagy javulást ' mutatott. Nem kielégítő a szolgáltatási teljesítmény értéknagysága. Bár a tervteljesítés körülbelül 125 százalékos, de mennyiségben még nem éri el a kívánt mérteket. Az 1963-ban elkezdett szolgáltató hálózat és szervezet kiépítése azonban alapját képezi a szolgáltatások mennyiségi növelésének is. A szövetkezeti ipar 1963-ban 17 százalékkal többet termelt, mint 1962-ben. Különösen előrehaladást tapasztalhattunk az összes javítás-szolgáltatási tevékenységben, a közületi és lakossági építésben egyaránt az előző évhez képest. Az ötéves terv első három évében a mezőgazdaságban 5—6 százalékos a növekedés. Különösen hullámzást mutat a növénytermelés. Az állattenyésztés termelése lassú emelkedő tendenciát mutat. 1961-ben 4,2 százalékkal, 1962-ben 9.9 százalékkal, 1933-ban körülbelül 11 százalékkal emelkedik a termelési eredmény. Szólni kell a közlekedésről is. Ennek teljesítménye körülbelüj a terv szerint alakult. Az áruszállítási igényeket azonban nem tudta kielégíteni. Megyénkben a településeknek csak egy kis része van bekapcsolva a vasúti forgalomba. Ez, és az egyre növekvő szállítási feladatok egyre nagyobb feladatokat róttak a közúti fuvarozásra. Ez azt jelenti, hogy körülbelül 30 százalékkal többet kellett elszállítani a vállalatnak, mint az előző évben. Ugyanakkor lényegesen megnőtt a szállítási távolság is. — Milyen feladatokat kell megoldani ebben az évben megyénk fejlődő iparának? — A népgazdasági terv az 1963. évihez képest az ipari termelésnek országosan körülbelül 7 százalékos növekedést irányoz elő. Ez érvényes megyénkre is, azzal, hogy ezen belül egyes iparágaknak, illetve, üzemeknek jobban. másoknak lassabban kell fejlődni. Erősítenünk kell a fejlesztést . az építőanyagiparban (új kapacitás létrehozásával is), az építőiparban és az exportra temető ü/tmeknél. Mivel népgazdaságunk nyersanyagforrásai nem korlátlanok, ezért nagy fontosságú az exportcikkek termelése és az importanyagokkal való takarékoskodás. Azokra az üzemekre, amelyek exportra termelnek, illetve import-anyagokat használnak fel nagyobb mennyiségben, 1964-ben külön figyelmet kell fordítani mind a megyei, mind a járási pártbizottságoknak. A Bonyhádi Cipőgyár exportja ebben az évben 21,3 százalékkal emelkedik. A Bonyhádi Zománcgyárban a harmadik negyedévben új termékféleség nullszériáját kell kidolgozni', úgy, hogy azt a cikket a negyedik negyedévben sorozatban gyárthassák. Az Építőipari Vállalatnak be kell fejezni 150 lakás építését, és másik 150 építését meg kell kezdenie, s ugyanakkor a 300 ágyas tbc-kórház építésének kivitelezése is feladata. Olyan ütemben kell építeni a mérőműszergyárat, hogy ebben az évben — az itt sorozatgyártásra kerülő cikkek — letelepítése befejeződjön. De ugyanakkor nagy figyelemmel kell kísérni a szövetkezeti ipar növekvő exporttermelését is. A belkereskedelem számára termelt cikkeknél alapvető elvnek kell lenni a szükségletekre való termelésnek. A termelést növelni ma már nem lehet a korábbi években alkalmazott módszerekkel. (Például többlet-munkaerő bevonásával pótolni a termelékenység elmaradását.) Ezért kézzelfogható eredményeket hozó intézkedéseket kell tenni a termelékenység növeléséhez szükséges eszközök és módszerek bevezetés Ar 2, a munkaerőgazdálkodás javítására. Konkrét intézkedések szükségesek a meglévő munkaerő-tartalékok felhasználása érdekében. A tanácsi, iparban a termelést körülbelül 30 százalékkal kell emelni ebben az évben. A szövetkezeti iparban az 1964. éves tervszámok nem állnak arányban a megye érdekeivel. A korábbi megállapodások alapján elkészített megyei tervjavaslatot az OKISZ nem fogadta el, és ez azt jelenti, hogy mintegy 460 fővel csökkentette a termelői létszámot. Ez ellentétben áll azzal a szereppel, amit a megye ipar- fejlesztésében a ktsz-eknek meghatároztunk, de ellentétben áll az iparilag gyenge megyénk fejlesztésére hozott határozatokkal is. . Nagy figyelmet kell fordítanunk a tervek maradéktalan teljesítésére. Csak a tervben szereplő, tételésen meghatározott termékeket szabad gyártani. A szabad kapacitásokat és a nyersanyagkészleteket csak az export- tervek teljesítésére, illetve túlteljesítésőré' használhatjuk fel. A téfvíegyelemhez tartozik, hogy az üzemeke . gazdaságokat irányító és vezető szakemberek biztosítsák a negyedévenkénti, havonkénti egyenletes termelést. Egész éven át úgy kell irányítani, hogy a különböző időszakok hajrái kiküszöbölhetők legyenek. Ezzel egyidejűleg szeretném felhívni a figyelmet a takarékosságra, különösen az import-anyagokkal való takarékosságra. Azt ajánljuk, ahol lehetséges, a termék minőségi romlása nélkül, ott használjanak fel hazai nyersanyagokat. A feladatok teljesítéséhez adva vannak a szükséges feltételek, sőt olyan belső tartalékaink is vannak, amelyek helyes felhasználásával a termelést és a termelékenységet ebben az évben tovább emelhetjük. Ilyen például a munkafegyelem betartása. Ez feltétele az ütemes munka betartásának. Ezt a tartalékot felhozni minden vezetőnek kötelessége. Egy másik tartalék: valósítsuk meg ebben az évben a beruházásokat határidőre, hogy azok a terveknek megfelelően beléphessenek a termelésbe.. Tavaly a dombóvári járásban például az elmúlt évben egyetlen mezőgazdasági jellegű beruházási építkezést nem fejeztek be. Ez hátráltatja a termelést, zavart, termelési kiesést okoz. Ugyancsak komoly lehetőségeket rejt magiban a korszerű üzemszervezés és munkaszervezés. Bőségesen van mit tennünk e téren is. Túl sok az anyagmozgatás, a belső szervezetlenség, amelyeknek felszámolása a termelékenységet emeli. — Hogyan alakulnak tennivalóink a mezőgazdaságban? — A mezőgazdasági Össztermelésre vonatkozó célkitűzéseink magasabbak az országos terveknél. Megyei szinten nagyobb fejlesztést kell magunk elé tűznünk, í elsősorban a növénytermesztésben, ahol 16 százalékos termelési i emelkedést kívánunk elérni, mind tanácsi, mind az állami gazdaságoknál. Állattenyésztésben a tanácsi vonalon 2,4 százalékos, I állami gazdaságoknál 4,2 százalékos emelkedés a célunk. I (Folytatás a 2. oldalon)
