Tolna Megyei Népújság, 1964. január (14. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-12 / 9. szám

2 WW.WÄ WmriYPi VffPftTC 1964. január 12. Sajtótájékoztató a Hazafias Népfront megyei irodáján Pénteken délután sajtótájékoz­tatót tartott a Hazafias Nép­front megyei irodáján Hunyadi Károly, a népfront megyei tit­kára. országgyűlési képviselő, amelyen részt vett szerkesztősé­günk kollektívája. Hunyadi Ká­roly tájékoztatójában a nép­front-kongresszus előkészületeivel foglalkozott. Egyebek közt a kö­vetkezőket mondotta: — Az előkészítő munkától min­denekelőtt a községi népfront­bizottságok megerősödését vár­juk. Ez nagyon fontos, mert a különféle napi feladatok meg­oldását elsősorban falun tudjuk és kell segítenünk. Legutóbb például Mözsön tar­tottunk egy kibővített bizottsági ülést, a napi feladatokról, min­denekelőtt a zárszámadási elő­készületekről. Hunyadi Károly a továbbiak­ban arról beszélt, hogy mosta­nában személyesen beszélgetnek el a megyében lévő mintegy 4500 bizottsági taggal, majd a közel­jövőben megtartandó falugyűlé­sekkel foglalkozott. Hangsúlyoz­ta; — Kívánatos, hogy ezeken részt vegyen a falu lakosságának nagy része, mert itt választják majd meg a bizottsági tagokat, küldötteket. Kívánatos, hogy a választásnál a jelenleginél sok­kal több nő kerüljön a bizott­ságokba, mert a tsz-ekben vég­zett munkájuk, .de az egyéb te­rületen tanúsított áldozatkészsé­gük alapján is feltétlenül mél­tóak a bizalomra. Az egyes köz­ségekben az előkészületek során már mutatkoznak is annak a je­lei, hogy a nők közéleti aktivi­tására ezután jobban számítanak az eddiginél. — A népfrontbizottságok napi munkájában központi téma a tsz-ek zárszámadásának előkészí­tése. Mindenütt igyekszünk olyan helyzetet teremteni, hogy a kü­lönféle, apró-cseprő vitás ügye­ket most rendezzék, s ne fordul­jon elő, hogy a közgyűléseken ezek terelik el a figyelmet a lé­nyegről. Ezzel egyidőben termé­szetesen egy sor más feladattal is foglalkoztunk. így például több községben most van ala­kulóban vízmű-társulás, ós ez bi­zony nagy feladatat jelent, mert sok a helytelen nézet, szűklátó­körűség. Ezzel kapcsolatban most készülünk egy tapasztalatcserére is. Továbbra is nagy gondot for­dítunk a baráti találkozókra és a békével kapcsolatos rendezvé­nyekre. Ezek, mint állandó fel­adatok, szerepelnek programunk­ban — fejezte be tájékoztatóját Hím vádi Károly. Megnövekedett feladataink és Télen is dolgoznak a hálózatépítők Február végére újabb fény eső-lámpák gyulladnak ki Tolnán Az idei télre sokkal alaposab­ban készült fel az építőipar, mint a tavalyira. Ennek Köszön­hető, hogy eddig — a kemény és tartós hideg ellenére — nem került sor jelentősebb fagy- szabadságolásra. A kőművesek, ácsok és a többi építőipari szak­munkások, segédmunkások töob- sége fedett helyen, téliesített munkahelyen dolgozhat. Vannak azonban most is építő- munkások, akiknek a szabadban kell dolgozniok, és vállalják ezt. A Tanácsi Építőipari Vállalat­nak a „Szocialista brigád” cím­mel már hatszorosan kitüntetett „Április 4” villanyszerelő-brigád­ja a múlt hónap második felé­ben kapta feladatul a tolnai köz­világítási hálózat egy részének rekonstrukcióját, illetve annak fénycső-világításra való átépíté­sét. A község központjában ugyanis már fénycső világít, most a tanácsháztól a textiles kultúrotthon ig terjedő szakaszon kerül sor az átépítésre, mintegy 300 000 forintos beruházással Eközben nemcsak fénycső-lámpa­testek felszerelésére kerül sor, hanem egy hosszú szakaszon ki­cserélik az oszlopokat, vezetéke­ket is. A brigád vállalkozott a ne­héz munkára, és a hidegben is dolgozik. Úgy tervezik, hogy jó­val a határidő előtt, február vé» gére befejezik a munkát, tehát rövidesen a községnek eme ré­szén is lágyulhatnak a korszerű, az izzólámpánál jóval nagyobb fényerejű, és gazdaságosabb fénycső-lámpák. Betongyám a dombóvár! eemenláru-üzemben Közel kétmillió forintos be­ruházással központi betongyárat létesítenek a dombóvári cement- áruüzemben. Jelenleg az üzem mindkét telepe önállóan látja eJ magát a oetomcsövek, banya- idomkövek. szőlőtámoszlopok «'s egyéb termékek gyártásához szükséges kevert betonnal. A központi betonkeverés azonban ennél sokkal gazdaságosabb Ugyanis a nagyobb mennyiségi beton keveréséhez már erdemes modernebb, tehát termeléke­nyebb osztályozó berendezést is beállítani, jobban ki lehet hasz­nálni a keverőgépeket, jobb minőséget lehet elérni, azonos mennyiségű beton keveréséhez kevesebb munkára van szükség, tehát a termelékenység növel­hető, az önköltség csökkenthető A beruházást még a múlt év­ben megkezdték, a központi be­tongyárhoz szükséges gépek egy része már meg is érkezett. Előreláthatólag az év közepére, tehát júniusra—júliusra lesz ké- I szén az új üzemrész Megjelent a Mátai Antal kulturális szemle forgatókönyve A napokban hagyta el a nyom. 1 dát a Tolna megyei Mátai Antal kulturális szemle forgatókönyve, amely összefoglalja a szemle té­máit, lebonyolításának program­ját. A kiadványban felhívással fordul a megye fiataljaihoz és felnőtt dolgozóihoz a KISZ Tol­na megyei Bizottsága, a megyei tanács művelődésügyi osztálya, m. SZMT, a MÉSZÖV, a KISZÖV, a Hazafias Népfront megyei el­nöksége. a TIT Tolna megyei szervezete. A forgatókönyv magába foglal­ja a tanulás, az ismeretterjesztés a József Attila olvasómozgalom, a klubélet, a műkedvelő művé­szeti mozgalom és a szakköri te­vékenység feladatait, végül tar­talmazza a pályázatok és kiállí­tások benevezési rendjét és a pályázatok díjait. A kulturális szemle bemutatóinak rendszere és időpontja ugyancsak helyet kap a tájékoztatóban, amelyet Kaczián János, a KTSZ MB. kul- túrfelelőse állított össze. (Folytatás az 1. oldalról* A célul tűzött eredmények el­éréséhez szükséges anyagi esz­közök nagyrészben biztosítva vannak. Ez a termelés bizton­ságosságát növeli. Részkérdésekre bontva a nö­vénytermesztést, elsősorban a kenyér- és takarmánygabona magas szintű termelésének sta­bilitását kell elérnünk. A megyei párt-vb határozata alapján 1964. évben búzából el kell érni tanácsi szektorokban a 12.9 mázsát, állami gazdaságok­nak pedig a 17—18 mázsát. A i gabonavetésnél ezen az őszön ta- ! pasztáit lelkesedés, gondos mun- I ka alapot ad arra, hogy ha a : tavaszi munkát is így végezzük ! és jobb lesz az idő, úgy ezt az ! eredményt biztosítani lehet. A 12.9 mázsás átlag elérésének feité- i tele, hogy a tavaszi és nyári münká ; kát kiemelt feladatként kezeljük. Gondosan táblánként kell felül­vizsgálni a vetéseket a fejtrágyá­zás, a növényápolás, a növény- védelem szempontjából. Ügyelni ] kell arra, hogy a rendelkezésre j álló nitrogén-műtrágyából a ve- : tések fejlettsége alapján állapít- ! suk meg a kiszórandó mennyi­séget. Most készülnek a termelőszövet­kezetek termelési tervei. A ter­vek elkészítésénél az vezet min­ket és úgy kívánunk segítséget nyújtani, hogy a körülményekhez képest helyes vetésszerkezetet alakítsanak ki. Különösen nagy gondot kell fordítani a takar­mánynövények, főleg a kukorica termesztésére. A feltételek itt ia kedvezőbbek, mint tavaly vol­tak! Valamennyi közös területen elvégezték az őszi mélyszántást. Ez lehetőséget ad arra, hogy áp­rilis végéig minden kukorica a földbe kerüljön. S tudjuk az őszi vetéseinkről is: a jó mag­ágyba, kellő időbér, elvetett nö­vény szépen fejlődik, s jó ter­méskilátásra jogosít. A jó ta­lajba vetett kukorica nagyobb hozama talkarmányproblémáink megoldását segítheti. A fentiek­hez még annyit kívánok meg­jegyezni: azt az elvet valljuk, hogy a kukorica vetésterülete az előző évekhez képest nem csök­kenhet. A takarmányprobléma meg­oldásának másik lehetősége a lu­cerna termelésének fellendítése, valamint a rétek és legelők ho­zamainak nagymérvű emelése. Kérjük a megyei és járási ille­tékes szerveket, hogy ezen a te­rületen is • megfelelő intézkedé­sek megtételével gondosabb, szer­vezettebb munkával segítsék ezen célok elérését. Ha már szóba került a takarmánvter- mesztés, megemlítem, hogy a takarmányhelyzet a megyében azt követeli, hogy a takarmá­nyok ésszerű és takarékos fel- használásával csökkentsük első- ’ sorban az abrafchiányt. A Központi Bizottság határo­zata félreérthetetlenül kimondja, hogy 1964. év tavaszán emelni kell azoknak a növényeknek ve­tésterületét, amelyekből a tőkés export gazdaságosan fokozható, illetőleg az import csökkent­hető. Ilyen növényféleségek a cukorrépa, napraforgó, dohány, fűszerpaprika, rostkencter. A terméseredmények növelése érdekében gyorsabb ütemben kell előrehaladnunk az öntözéses és a lejtős területek megjavítása te­rén. A megye terméseredményei­nek gyorsabb ütemű növeke­dését akadálvozza a mintegy j 50 000 katasztrális hold 12 száza­doknál magasabb lejtős tí^ületek- inek a megyei átlagnál jóval ala­csonyabb hozama. J A mezőgazdasági termelés nö­velésének eszköze a gépi erők fokozott használata. A megye 1964-ben 215 traktort kap, s ez­zel az egy gépre eső • •: intőterület 143 katasztrális hold lesz. Arra kérjük a tsz-vezeíőket. hogy az elmúlt évinél gondosabban szer­vezzék meg a gépi munkát, biz- | tosítsanak nagyobb és folyama -! tos területet, csökkentsék az ál- j lásidőt és az üresjáratokat, s! emeljék az egy gépre jutó tel- • jesítményt. — Hogyan alakul a gyenge termelőszövetkezetek helyzete? — A mezőgazdasági termelés hozamainak növelése, a kitűzött • tervfeladatok elérése szorosan összefügg a gyenge termelőszövet- ■ kezetek gazdasági megerősítésé- j vei. Ezeket a terveket meg- , különböztetett segítségadással úgy j kell elkészíteni, hogy azok a gyenge termelőszövetkezetek szer­vezeti, vezetési és általában gaz- j dasági megerősödését tükrözzék. A gyenge termelőszövetkezetek megszilárdításával különleges fi­gyelemmel foglalkozunk. A köz­ponti intézkedéseken túl a megyei lehetőségeket Is felhasználjuk a szövetkezetek megszilárdítására. Olyan nővényféleségek termeszté­sére teszünk javaslatot, amely adottságainknál fogva a legjöve­delmezőbb. Mint ismeretes, a csúcsmunkák idején, különösen ezeknél a tsz-eknél nagy problé­mát okoz a szállítás. Elsősorban őket látjuk el szállítási eszközök­kel, de másfajta gépek ellátottsá­gában is megkülönböztetett mó­don kezeljük őket. — Hogyan értékeli Soczó elv­társ a termelőszövetkezetekben alkalmazott anyagi ösztönzők szerepét? — Az anyagi érdekeltséget a termelésben a szocialista építés eszközének tartjuk. Tavaly a tsz-ek több mint 90 százalékában jó eredménnyel alkalmazták a premizálást, mint az anyagi ösz­tönzés egyik formáját. Ennek lé­nyege az volt, hogy a végzett munkáért jóváírták a munkaegy­séget, s ugyanakkor a megművelt termék 8—10--45 százalékát ad­ták a szövetkezeti tagoknak pré­miumként. Az említett mód csu­pán egy a sok ösztönző mód kö­zül, helyes, ha a szövetkezetek az ösztönzésnek azt a módját alkal­mazzák, amelyik helyileg a leg­jobb eredményekre vezet. Csupán arra ügyeljenek, hogy a premizá­lás is a közös alapok növelését, megerősödését segítse elő. Ismé­telten hangsúlyozni szeretném: az anyagi ösztönzés nem taktika a mi számunkra, hanem a szocia­lizmus építésének alapvető mód­szere. A termelőszövetkezetek mint­egy 70 százalékában már az állat- tenyésztésben is sikerrel alkal­mazzák az anyagi ösztönzés kü­lönböző módjait. Arra kérjük a szövetkezetek vezetőit, hogy ott, ahol még nem vezették be az ösztönző módszerek valamelyik formáját, vezessék be, állítsák be a szövetkezet termelési tervébe. Kívánatosnak tartjuk ezt, mert azt tapasztaljuk, ahol helyesen alkalmazzák az ösztönző mód­szereket az állattenyésztésben, ott az állattenyésztés színvonala gyorsan nő, emelkedik az állat­tenyésztésből származó áruk mennyisége, ez pedig minden kö­rülmények között komoly jöve­delmet jelent a közös gazdaságok számára. Nem titok, hogy azok a termelőszövetkezetek a legszilár­dabbak, amelyek jövedelmének 50, vagy annál nagyobb, 60—70 százaléka az állattenyésztésből származik. — Milyen intézkedések szük­ségesek a beruházások terén tapasztalt hiányosságok felszá­molására? — Az 1963. évi megyei beru­házási tervek teljesítéséről jelen­leg még csak hozzávetőleges ada­taink vannak. Ezek azonban — ha nem is pontosan —, de meg­mutatják azoknak a hiányossá­goknak a következményeit, ame­lyeket az építőiparban tapasztal­hattunk. Ennek elsősorban a le­maradások magas összegében mu­tatkozik meg a hatása. Ugyanis a megyében az építőipar mintegy 25 lehetőségeink —30 millió forint lemaradást ho4 zott át 1964-re. Éppen ezért nagy gonddal kel­lett és kell előkészíteni az idei beruházási feladataink végrehaj­tását. Ezen a téren a múlt év vé­gén több intézkedést tettünk* amelyek eredményeként a tervek előkészítettségében és kivitelezésé­ben már most lényegesen jobba® állunk, mint a múlt év hasonló időszakában. Eővítjük a tervező- irodát, s 1965-re csak azokra a beruházásokra lehet szerződést kötni, amelyeknek tervei legké­sőbb ez év december végéig el­készülnek. Intézkedtünk, hogy a beruházásokhoz az anyagok ki­szállítása meggyorsuljon, s ezzel lendületesebb, jobb legyen az építkezéseken a tavaszi beindulás. — Amint elmondotta Soczó elvtárs, az idén sok területen jelentősen növekednek tenni­valóink. Miben látja a párt­szervek és a pártszervezetek­nek ezzel kapcsolatos tenni­valóit? — Az 1964. évi terveik teljesí­tésének megvalósítása nagy fela­datokat ró a pártbizottságokra és a p>ártszervezetekre. A pártbizott­ságok figyelmét felhívtuk arra* hogy gazdasági életünk minden területién emeljék a pjárt szervező* irányító, az embereket nevelő munka színvonalát, hisz az egész fejlődés, minden sikerünk azt bizonyítja, hogy a feladatok si­keres magvalósítása a legnagyobb mértékben a p>árt szervező, ne­velő, irányító munkáján múlik. Az elmúlt években az állami és a gazdasági vezetés színvonala nagymértékben növekedett Ma már ezek a szervek egyedül el tudják végezni, meg tudják olda­ni a sokrétű feladatokat. Éppea ezért a pjártbizofctságok nagyobb gondot fordíthatnak és fordítsa­nak is az alapseeevezetek mun­kájára. A pártmunka módszereivel segítsék, ellenőrizzél: az állami és gazdasági szervek munkáját. Az a véleményünk, hogy a párt- bizottságoknak nem kell sajnál niok, hogy a legjobb erőket, pro. pagandistákat az üzemekbe, tsz- ekbe, állami gazdaságokba irá­nyítsák és bízzák meg őket párt— szervező munkával, politikai munka végzésével. Ott segítsék a felmerülő pjroblémák megoldá­sát. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy a tél folyamán a tsz-ekbert a zárszámadások előtt, annak előkészítésében segítsék a szövet­kezeti vezetőket, vitassák meg a közgyűlés előtt az 1963. év ta­pasztalatait, hogy azokat felhasz­nálva jobban készülhessenek íei az 1964. évi tennivalók elvégzé­sére. Most a napokban Indulnak meg minden községben, termelő- szövetkezetben a téli tanfolya­mok. Ezekre a legjobb propagam. distáinkat küldjük ki, hogy több napon keresztül széleskörűen vitassák meg az embereket ér­deklő problémákat. Ezeken a tanfolyamokon párttagokkal és kívülállókkal megbeszéljük a párt és kormány politikáját, ha­tározatait, a szövetkezet belső életét, helyzetét és a tsz előtt, álló feladatokat. Úgy látjuk, hogy pjártszervezetémk, amint 1963-ban a legfontosabb feladato­kat jól oldották meg, sikeresen valósítják meg 1964. évi tenni­valóikat is. Sőt, megvannak a le­hetőségek, hogy a pártmunka színvonala minden téren tovább javuljon. Arra kérjük a pártszerveze­teket, pártmunkásokat, minden kommunistát, úgy dolgozzanak, hogy az ő példájuk nyomán maii­dén ember, aki híve a szocializ­mus építésének és támogatja pár­tunk politika.ját, idcsit jobban dolgozzék, kicsit jobb legyen a munka. Bízunk abban, hogy azokból a feladatokból amit a Központi Bizottság 1964-re célul űzött, a ránk eső tennivalót ..i keresett megvalósítjuk. Ennek írt tételei adottak. K. Balog János

Next

/
Thumbnails
Contents