Tolna Megyei Népújság, 1964. január (14. évfolyam, 1-25. szám)
1964-01-10 / 7. szám
V A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁ^tOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIV. évfolyam, 7. szám. ARA 60 FILLÉR Péntek, 1964. január 10. f J; a de Az elvi-ideológiai munka tapasztalatai dombóvári járásban (2—3. o.) Amikor megláttuk a Balatont... ~] sban I (4. o.) Makariosz a ciprusi törökök terrorhadjáratáról Nicosia (MTI). Makariosz elnök nyilatkozatban foglalkozik a ciprusi török kisebbség vezetőinek terrorhadjáratával. A nyilatkozat hangsúlyozza, hogy a török vezetők csak terrorral képesek irányítani közösségüket, és a törökök között a letartóztatások mindennaposak. Az el- fogottak életét veszély fenyegeti — mondja a közlemény. ..Hivatalosan bejelentették, hogy a ciprusi török vezetőség elfogta A. Nizait és M. Refikef, a török rendőrség parancsnokát, illetve paraincsnokhelyettesét. Hamarosan török bíróság elé állítják őket. azzal a váddal, hogy a legutóbbi események során gyávaságot tanúsítottak és nem jól szolgálták a török közösség érdekeit” — hangzik Makariosz közleménye. ..Ez a lépés a ciprusi török vezetőség terrormódszereit világítja meg. Más jelentések is azt támasztják alá, hogy nagyszámú török állampolgárt tartanak fogságban, csak azért, mert nem értettek egyet a török terrorszervezetek szándékaival és lépéseivel. Az elfogöttak élete veszélyben van”. Makariosz közleménye a továbbiakban hangoztatja, hogy a köztársaság kormánya mindent megtesz, hogy véget vessen a törvénytelen terrorcselekményeknek. „Azok, akik jogtalanul bíróságokat akarnak létrehozni és bíróság elé akarnak állítani ciprusi állampolgárokat, görögöket, vagy törököket, a törvénnyel találják magukat szemben”. Makariosz bejelentette, hogy a ciprusi török vezetőség különböző törvénytelen módszerekkel, önálló kormányzat létrehozására törekszik. A törökök már meg is teremtették az önálló posta- szolgálatot és a különálló török rendőri haderőt. A ciprusi köztársaság kormánya törvénytelennek minősíti az ilyen intézkedéseket — hangsúlyozza Makariosz. Dúl a harc Nyugat-Berlinben az egyezmény hívei és ellenségei között Nyugat-Berlin, (MTI). Az ultrák igen erős támadásával kell megküzdeniük azoknak a nyugatberlini politikusoknak, akik úgy látszik, végre leszűrtek néhány tanulságot a reális helyzetből és hajlandók újabb tárgyalásokra a Német Demokratikus Köztársasággal. Az egyezménypárti szociáldemokrata Telegraf csütörtöki vezércikke például merő védekezés az ellen, hogy a megállapodás hívei „gyáva módon gondolkodnak” és „ijesztően ingadoznak”. A nyugat-berlini kereszténydemokrata vezérek azt követelik, hogy a nyugat-berlini szenátus semmiesetre se kössön még egyszer olyan fajta egyezményt, mint amilyen a decemberi volt. Megszólalt ebben a kérdésben Von Eckardt, a nyugatnémet kormány állandó nyugat-berlini képviselője, bár neki, mint bonni államtitkárnak semmi hivatalos beleszólása sem lehet abba, mit tesz, vagy mit nem tesz a nyugat-berlini szenátus. Eckardt most kijelentette: „Rendkívül veszélyes úton vagyunk. Berlinben kikerülnek ugyan a hidegháború katlanából, de még fogalmuk sincs róla, hová is akarunk eljutni”. Erler, az SPD bonni parlamenti frakciójának elnöke — szintén kifejtette aggályait, hogy „ilyen módon Nyugat-Berlin egy szép napon eltűnik, majd a fal mögött”. Erler tehát ezzel, ha burkoltan is, de mégis félreérthetetlenül megtámadta Willy Brandt nyugat-berlini polgármestert, párton belüli esküdt ellenségét. A városban azonban továbbra is olyan a közhangulat, hogy a nyugat-berlini szenátus egyszerűen nem engedheti meg magának az NDK-val való megbeszélések hirtelen megszakítását. A Német Demokratikus Köztársaság kormánya részéről is vezető politikusok és az NDK központi lapjai újra meg újra hangoztatják, Nyugat-Berlin és az NDK békésen élhet egymás mellett, sőt társadalmi rendszereik különbözősége ellenére szorosan együtt is működhet egymással — ha a nyugat-berlini lakosság segítséget nyújt hozzá, hogy a frontvárosi és a bonni ultrák ne rángathassák bele ismét a hidegháború katlanába a nyugat-berlini szenátust. A Minisztertanács ülése A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. Apró Antal, a kormány elnökhelyettese jelentést tett a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa Végrehajtó Bizottságának 10. ülésszakáról. A kormány a jelentést jóváhagyta, majd a közlekedés- és postaügyi miniszter előterjesztése alapján elfogadta a KGST-országok közös ragonparkjára vonatkozó egyezményt, s úgy határozott, hogy megerősítésre az Elnöki Tanács elé terjeszti. A kohó- és gépipari miniszter a magyar—jugoszláv gépipari együttműködésről folytatott tárgyalásokról, a földművelésügyi miniszter a csehszlovák földművelésügyi miniszterrel történt megbeszélésekről számolt be. A kormány a beszámolókat jóváhagyta. A Csongrád megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának elnöke a megye homokos területeinek hasznosítására tett intézkedésekről és a további tervekről tett jelentést. A Minisztertanács a jelentést megvitatta és tudomásul vette, majd napi ügyeket tárgyalt. (MTI). A béke kérdése az angol választási küzdelem középpontjába került London (MTI). Szerdán este az Angol Munkáspárt memorandumot adott át a kormánynak, amelyben' az ellenzék kifejti elgondolásait a nemzetközi enyhülés előmozdításának lehetőségeiről. Csütörtökön este Harold Wilson, a munkáspárt vezére választási előadó-kőrútjának első állomásán, a közép-angliai Belberben ugyancsak a béke kérdésének szentelte beszédét. Sürgette az angol kormányt, hogy a január 21-én megnyíló genfi leszerelési értekezleten terjesszen elő önálló javaslatokat a szovjet és az amerikai álláspont áthidalására. Felszólította a kormányt, hogy igyekezzék rábírni Franciaországot a leszerelési tárgyalásokon történő részvételre és indítványozta, hogy hívják meg Genfbe a Kínai Népköztársaság képviselőjét is. Ezért javasolta,' hogy párhuzamosan dolgozzanak ki aránylag könnyebben elfogadható .részleges intézkedéseket, amelyek elősegítenék a tárgyalásokat és hozzájárulnának a nemzetközi légkör további enyhüléséhez. A munkáspárt nevében Wilson a következő hatpontos tervezetet terjesztette elő: 1. Első lépésként be kell fagyasztani a katonai költségvetéseket az 1963—64-es színvonalon. 2. Az Európában szembenálló fegyveres erők szétválasztása (disengagement). A közép-európai ellenőrzött leszerelési és atomfegyvermentes övezet megteremtése felé teendő első lépésként megállapodást kell kötni, hogy az érintett országok területén — Kelet- és Nyugat-Németország, Lengyelország és Csehszlovákia — nem helyeznek el újabb atomfegyvereket. Wilson megemlítette, hogy a lengyel kormány helyesli ezt az elgondolást. 3. A közép-európai nukleáris Gyűlés New Yorkban Linns Pauling tiszteletére New York, (TASZSZ)- A New York-i Commodore szálló egyik termében szerdán több mint 2500-an gyűltek össze, hogy üd- vözöljék Linus Paulingot, a kiváló amerikai tudóst és békehar- cost, aki a Nobel-díj átvétele után visszaérkezett Oslóból. Linus Pauling felszólalásában hangsúlyozta, hogy a világ minden békeharcosa szolgálatainak elismerését jelenti az, hogy neki ítélték oda az 1962. évi Nobel- díjat. Az amerikai tudós a moszkvai atomcsend-egyezményt úgy jellemezte, mint történelmi jelentőségű határkövet a háború megszüntetésének útján. Kifejezte azt ,a meggyőződését, hogy ezt az egyezményt a béke megerősítését célzó további lépések követik majd. Felhívta a figyelmet az atomfegyver elterjedésének veszélyességére és hangsúlyozta, hogy a világ békéjét fenyegeti, ha ezt a fegyvert átadják a NATO-nak. v fegyvertárak „befagyasztásának” ellenőrzéséhez szükséges apparátus megteremtését össze kell kapcsolni a meglepetésszerű támadások megelőzésére szolgáló megfigyelő állomások felállításával. 4. A atomcsend-egyezmény logikus folytatásaként megállapodást kell kötni az atomfegyverek terjedésének megakadályozására. 5. Miután az államok túlnyomó többsége jóváhagyta a moszkvai részleges atomcsend-egyezményt, további erőfeszítéseket kell tenni mindenféle atomfegyver-kísérlet, ideértve a földalatti kísérletek betiltását. Az ellenőrzés kérdésében mutatkozó nézeteltérések megoldására össze kellene hívni a nyugati és a szovjet tudósok tanácskozását. 6. A nyugati hatalmaknak hozzá kellene járulniok a Szovjetunió által javasolt megnemtámadási egyezmény megvitatásához. A NATO és a Varsói Szerződés hatalmai megállapodhatnának azon az alapon, hogy nyugati részről tisztázzák: a szerződés aláírása nem jelentené az NDK diplomáciai elismerését, másfelől az egyezmény megkötése egyszersmind kizárná, hogy a szerződő felek erőszakhoz folyamodjanak a Berlinnel való nyugati összeköttetés megakadályozására, vagy a jelenlegi német határok megváltoztatására. Wilson befejezésül hangoztatta, hogy a munkáspárt hatalomra kerülése esetén a kormány egyik rangidős minisztere minden idejét a leszerelés ügyének szenteli majd, és a brit diplomácia leg* főbb feladatává teszi a nemzetközi leszerelés előmozdításai. Guy Mollet a francia kommunisták és szocialisták viszonyáról Párizs, (MTI): Guy Mollet a Populaire csütörtöki számában cikket írt a francia kommunisták és szocialisták viszonyáról. A kommunista párttal való együttműködés kérdésében különbséget tesz a „nyílt veszély” elleni közös „védelmi taktika” és a politikai szövetségen alapuló közös akciók között. Az együttműködés első formáját a szocialista párt célszerűnek tartja, valahányszor a szabadság- jogok megvédéséről van szó. A Franciaországban jelenleg fennálló rendszer — hangoztatja Guy Mollet — ugyan nem diktatúra, de senki sem állíthatja komolyan, hogy demokrácia. A De Gaulle- féle rendszer nem intézett frontális támadást a szabadságjogok ellen, de egyenként igyekszik azokat felszámolni. E támadások ellen — hangoztatja a szocialista párt főtitkára — helyénvalók a két munkáspárt közös védelmi akciói. Guy Mollet cikkében utal a laikus iskola érdekében, vagy a sztrájkoló bányászok katonai behívása elleni közös harcra. Ugyan1 ilyen jellegű a demokratikus erőlí közös mozgalma a francia atomfegyverkezés ellen, mert ez a tömegpusztító fegyverek elterjedésének veszélyét rejti magában. A politikai szövetségen alapuló aktív, nem védelmi jellegű együttműködés feltételei azonban —* Guy Mollet véleménye szerint — nincsenek meg. Elismeri ugyan, hogy a munkásosztály egységének helyreállítása nélkül nem változtatható meg Franciaország gazdasági rendszere, de attól tart, hogy a kommunisták és szocialisták egységfrontja a hatalomra- jutás után egypárt rendszerbe torkollna. A Francia Szocialista Párt legutóbbi kongresszusán arra az ál- láspxmtra helyezkedett, hogy a szocialisták és kommunisták közötti ideológiai különbségeket nyilvános vitában kell megvilágítani. Guy Mollet cikkében bejelenti, hogy a Populaire cikksorozatot indít, amelynek célja nem annyira „a múlt hibáinak felhánytorgatása” mint inkább „egy jobb jövő lehetőségeinek” keresése. Ben Bella csütörtökön Oranba érkezett Algír (Reuter, AP). A kedden lezajlott kormányellenes, majd a szerdai, kormány melletti tüntetéseket követően Oranban csütörtökön helyreállt a nyugalom. Ben Bella elutazott Algírból Oranba. A városban egyébként megkezdte munkáját az a különleges bíróság, amelynek feladata az ellenforradalmi tüntetés résztvevői ügyének megtárgyalása. Az első napon 29 ítéletet hoztak a nagyrészt fiatalkorú vádlottak ellen. Az ítéletek egy hónaptól két évig terjedő elzárást mondanak ki. A francia kormányköröket élénken foglalkoztatja az algériai tüntetés. A szerdai minisztertanács lényegében csak a francia— algériai kapcsolatok kilátásaival foglalkozott. A jelek szerint a francia kormány igyekszik kihasználni Algéria gazdasági nehézségeit és ilymódon akar nyomást gyakorolni Ben Bella kormányára. A szerdai minisztertanács úgy döntött, hogy 1963-hoz képiest 50 millió frankkal (10 mii. lió dollár) csökkenti az Algériának nyújtott gazdasági segélyt.
