Tolna Megyei Népújság, 1964. január (14. évfolyam, 1-25. szám)
1964-01-10 / 7. szám
2 TOT/WÁ MÜGTFT NÉPÚJSÁG 1964. január 10. Zárszámadás előtt a váraljai Alkotmány Tsz-ben Zárszámadásra készülnek a váraljai Alkotmány Termelőszövetkezetben. A gazdasági év lezárásával mérleget készítenek arról, hogyan gazdálkodtak, mivel gyarapodtak. Nehéz, felelősségteljes ez az elemző munka, amiből nagy részt vállalnak a könyvelés dolgozói. Hrubi Antalné főkönyvelő irányításával két asszony, Joó Imréné és Máté Béláné készítik el a szövetkezet mérlegét. Hrubi Antalné egy évtizede végzi ezt a munkát. Amikor először ült íróasztalához, kicsit bizonytalanul nézett a zárszámadás elé. Bár akkor még kicsi volt a gazdaság, alig 300 holdon gazdálkodott a 47 termelőszövetkezeti gazda. A könyvelés is egyszerűbb volt, de mégis egyedül kellett megbirkózni a feladatokkal. Azóta nagyot nőtt a közös gazdaság, ma már közel 1700 holdat mondhatnak magukénak, s a 131 termelőszövetkezeti tagnak kell számot adni az elmúlt év gazdálkodásáról, s 27 000 munkaegységre kell elszámolni a járandóságot. De ehhez a munkához már hárman vannak, ketten közülük képesített könyvelők, nagy biztonsággal bánnak a kettős könyvvitellel. A főkönyvelő kérdéseimre csak úgy fejből rögtönzi a válaszokat, s örömmel újságolják Borbély Sándor termelőszövetkezeti elnökkel együtt, hogy az elmúlt évben „kigazdálkodták” az 1962-es év több mint 200 000 forintos mérleghiányát. Az esedékes hitel is ki van fizetve, nem okoz gondot a földjáradék fizetése sem, ami 48 000 forintot jelent a tagságnak egy évben. A hónap végére készül el a mérleg, de a termelőszövetkezet vezetői már kalkulációt végeztek, biztosan állnak a tagság, elé, mert a tervezett munkaegység értéke meglesz, s ezenkívül 4,40 forint az egy tagra eső prémium. No, persze az mindannyiuk munkájának az eredménye, de elsősorban is a tagok szorgalmát dicséri. Ékes bizonyítéka ennek, hogy a betervezett 180 mázsával szemben, közel 240 mázsa holdankénti átlagtermést értek el cukorrépából, s így 50 500 forint prémiumot osztottak ki a tagok között. Volt több olyan tag is, mint idős Török István, aki 104 kiló cukorprémiumot kapott, amit készpénzben fizettek ki. A termelőszövetkezet tágján a téli időszakban is dolgoznak, bár mint tudott, ilyenkor elég kevés munkalehetőség, van. Szerződést kötöttek a vendéglátóipart vállalattal, jeget hordanak Klázára, ami biztosítja az év első hónapjában a munkaegység-előleg fizetését. Ezenkívül készülnek a tavaszra is, hordják a trágyát a földekre, a kertészethez nádat vágnak, az asszonyok pedig zsákot foltoznak... A munka dandárja most az irodában van. A három asszonyt gyakran még a késő este is ott éri. S ez addig így lesz — mondják —, amíg ezt a munkát be nem fejezik. S majd a közgyűlés után lesz egy kis pihenő... (K-I) Évszázados falusi krónika felsőn i/ékcn 74 évvel ezelőtt kézzel is megfoghatták a foglyokat a hóban Felsőnyék községben érdekes krónikát talált Bognár István, Kiss László műszerész családjának birtokában. A vaskos feljegyzésben Kiss István tanító — Kiss László nagyapja — 1867-től 1920-ig, 84 éves korában bekövetkezett haláláig naplót vezetett a falu eseményeiről, foglalkozott a helység történetével, és papírra vetette korának társadalmi jelenségeit az utókor részére. A krónika megörökítette azt a napot, amikor az első személy- vonat áthaladt a községnél. Gúnyosan beszámol arról, hogy az első postahivatalt csak 1898-ban — másfél évtizeddel később, mint máshol — nyithatták meg a faluban, mert az akkori kapzsi jegyző nem akart lemondani az évi kezelési díjról. Az állam azonban vásárt csinált azzal is: 80 forint évi ráfizetésre engedett volna postát bent a községben, pedig kimutatták, hogy a forgalom bőven behozta volna a hivatali kiadást. „így tehát egyelőre a vasútállomáshoz csatolva kelle megelégednünk” — írja a krónikás. Részletesen elmondja, hogy milyen szigorú tél volt 1890-ben. Hetvennégy évvel ezelőtt egy— I másfél méter magas, keményre fagyott hó borított hegyet, és síkot, egyaránt. A hidegség szokatlanul nagy volt, s időközönként 18—27 fokos fagy váltakozott. Az utakon csak egy szánkónyomon közlekedhettek, nem juthattak el az erdőkbe fáért, ezért roppant hiányzott a tüzelő. Elsősorban a szegények szenvedtek sokat a hidegtől, sokan leszedték a silányabb épületek tetőzetét, hogy azzal tüzeljenek szobájukban. Az ilyen élelmesebbekhez mentek kényszerű vendégségbe a tehetetlenebbek, magukkal víve élelmüket, varró- és munkaeszközeiket is, hogy melegben legyenek. A rideg télben a vad, a nyulak seregestől mentek a falvak alá, a szérűskertekbe, sőt az udvarokba is. A foglyok éhesen, elcsigázva húzódtak meg napközben az utak mentén, s kézzel megfoghatták, sőt némelyik durva ko- j csis ostorral is agyoncsaphatta a vadszárnyasokat. Ezt a szigorú te- | let rendkívül aszályos nyár kö- j vette — az egykori krónikás feljegyzése szerint. A felsőnyéki krónika pontos másolatát a szekszárdi múzeumban helyezték el. Csuhészőnyeg és repeta a fagyban a vadnak A bátaszéki, Szekszárd- és Szálka-környéki erdőségekben ku- koricaszárral és levéllel terítik le az etetők körüli tisztásokat, hogy ne a fagyos havon álljanak az abrakoló szarvasok és őzek, s a jeges hó ne sértse meg lábukat. Mintegy harminc etetőnél 50— 100 négyzetméternyi területet fedtek be csuhészőnyeggel a vadállomány védelmében. A nagy hidegben megnőtt a vad étvágya, hamar kiürülnek az etetők, ezért „repetáznak”, s duplájára emelték a kukorica, makk, vadgesztenye és lucernaszénával vegyes abrakot. A szükséghez képest egy-két napon belül szánokkal viszik ki a pótlást az erdők állatainak. Az elvi-ideológiai munka tapasztalatai a dombóvári járásban Az ideológiai munka kibontakoztatásával kapcsolatos feladatok címmel, vizsgálták a dombóvári járási pártbizottság munkáját. Az alábbiakban részleteket ismertet ink a pártbizottság elé terjesztett beszámolóból. ‘ - - taikozása. A szocialista munkaverseny erősíti a dolgozók tudatában, a népgazdaság érdekei iránti felelősségérzetet. Segíti feltárni azokat a tartalékokat, amelyek előbbre viszik a szocialista építőmunkát- A járás ipari üzemeiben 129 brigád nevezett be a szocialista brigád cím elnyeréséért indított mozgalomba. Verseny indult a szocialista műhely cím elnyeréséért is. A szocialista brigádmozgalomban részt vevő dolgozók, a termelési eredményekért folytatott harcban ötvöződnek, átalakulnak. Számos példa van arra, hogy a szocialista brigádokban dolgozók a közéletben és magánéletükben a szocialista erkölcs normáihoz igazodnak. Szükségszerű, hogy a szocialista munkaverseny, az eddiginél nagyobb szerepet és főleg nagyobb megbecsülést kapjon. A termelőszövetkezetekben a szocialista versenymozgalom még nem talált kellő visszhangra. Nincs gazdája a versenymozgalomnak. Közgyűléseken, küldött- gyűléseken, brigádértekezleteken kell hangot adni a verseny hasznosságának. A dalmandi Béke Termelőszövetkezet példája bizonyítja. hogy a szocialista brigád- mozgalomnak nemcsak az üzemekben, hanem a termelőszövetkezetben is van lehetősége. Pártunk VIII. kongresszusa megállapította: hazánkban leraktuk a szocializmus alapjait. A népgazdaság mindkét ágában iparban és a mezőgazdaságban is a szocialista szektor vált uralkodóvá. Közvetlenül napirendre került, a szocializmus teljes felépítése. Uj szakasz vette kezdetét, amelyben a gazdasági építés feladatai, valamint a szocialista tudat kialakításának kérdései keltűtek előtérbe. Érthető, hogy az ideológiai offenzívát nem lehet öncélúnak tekinteni, mert az ideológiai munka szoros összefüggésben, kölcsönhatásban van a gazdasági építőmunka feladataival- Ebből következik, hogy az ideológiai munka színvonalát és eredményességét elsősorban azzal lehet lemérni, milyen hatással van a termelőmunkára a gazdasági feladatok megoldására. Az építőmunka eddigi tapasztalatai azt mutatják, hogy a gazdasági életben, az alkotásnak olyan légkörét sikerült kialakítani, amely bíztató alapot nyújt a további nagy feladatok megvalósításához. Alig néhány év telt el a mező- gazdaság szocialista átszervezése óta. A néhány esztendő alatt a dombóvári járás termelőszövetkezetei többségében a jók közé sorolhatók. A termelőszövetkezetekben szembetűnően javul a munkához való viszony. Egy-két esztendővel ezelőtt a dombóvári Alkotmány Termelőszövetkezet tagjainak mint jó példát a Dalmandi Állami Gazdaság földjeit mutogatták a járási ( pártbizottság munkatársai, mondván: „Erről vegyetek példát, így kell a földet jól elmunkálni.” Jelenleg olyan munkát végez a tsz, hogyha az állami gazdaság nem igyekszik, fordított lesz a helyzet. Az ideológiai és politikai munkának feladata, hogy elősegítse a közösség javára végzett odaadó munkát, a közös tulajdon védelmét. A nevelőmunkát, a fejlődés ellenére is fokozni kell. Ezen a téren még sok a probléma az üzemekben, de főleg a termelő- szövetkezetekben. A szakcsi termelőszövetkezetben a betakarítások alkalmával végzett ellenőrzések során, néhány esetben elrejtett kukoricát, vagy más terményt találtak. örvendetes viszont, hogv a tagok igénylik a közössá" érdekeinek védelmét, a kárt okozók felelősségre vonását, példás megbüntetésétA szocialista módszerű vezetés megköveteli a politikai és szakmai felkészültség állandó növelését. Ezen a téren a dombóvári járásban elég sok a tennivaló. Mind határozottabban kell meg- I követelni, a szakképesítést és az . ideológiai végzettség mielőbbi I megszerzését. Az üzemek, termelőszövetkezetek, vagy más munkahelyek dolgozói körében, felmerült az igény a tájékoztatás rendszeresítésére. Az üzemekben ez jobb. a termelőszövetkezetekben sökat kell tenni e téren. A munka termelékenységének növelése a minőség javítása, a gazdaságos termelés, alapvető követelményként hangzott el a VIII. kongresszuson. Alapvető követelmény, mert egyrészt alapja az életszínvonal emelésének, másrészt a szocialista- építés meggyorsítását szolgália. A munka ! termelékenységének emelését segíti a technikai bázis növelése, korszerűsítése, s ezzel együtt a dolgozók tudatos cselekvése, amelvhez nélkülözhetetlen az ideológia, noijtikri nevelőmunka. A dolgozók öntudatának növekedését juttatja kifejezésre a szocialista munkaverseny kibontályharc. Az alapvetően helytelen szemléletet vallók lényegében nem képesek megérteni, hogy az osztályharc elsősorban nem személyek ellen irányuló harcot jelent. Nem értik meg, hogy a kapitalizmus legyőzése a hatalomban, a gazdasági életben, az ember fejében, osztályharcot jelent. A szocializmus építésének jelenlegi szakaszában pedig pontosan a gazdasági és az ideológiai harc került előtérbe. Az eszmei offen- zívának éppen az az egyik feladata, hogy segítséget nyújtson a téves nézetek és a káros gyakorlatok leküzdésében. □ □ Pártunk VIII. kongresszusa mélyrehaitóa-n elemezte a társadalom szerkezeti összetételét is. Megállapította, hogy hazánkban, a szocializmus alapjainak lerakásával történelmi változások mentek végbe. A társadalom életéből eltűntek a volt kizsákmányoló osztályok- A gazdasági a-lap megváltozása következtében megszűnt az osztályok közötti antagonizmus. Két baráti osztály létezik: a munkásosztály és a vele szövetséges termelőszövetkezeti parasztság. Ugyanakkor leszögezte, a szocializmus teljes felépítéséhez társadalmi vonatkozásban elengedhetetlenül fontos feladat, a szocialista nemzeti egység megvalósítása. A szocialista nemzeti egység megteremtése természetesen elképzelhetetlen a két osztály — a munkásosztály és a parasztság — szilárd szövetsége nélkül. A munkásosztály. és a parasztság szövetsége az a mag, mely köré mint szövetségest tömöríteni kell a többi rétegeket is, amelyeknek létérdeke a munkásosztályhoz és a parasztsághoz kapcsolódik, gazdasági alapjuk pedig a szocialista rendszerhez köti őket. Még szívós eszmei harcra van. szükség e rétegek szocialista tudatának kialakításáért. A szocializmus teljes felépítését egyes személvek, vagy a párt nem képes megoldani. A társadalom osztályainak rétegeinek szoros baráti összefogására van szükség. Ezzel kapcsolatban egves párttagok, pártonkívüliek helytelenül értelmezik a párt VIII. kongresszusának erre vonatkozó megállapításait. Liberalizálódás- ról, visszalépésről beszélnek. Az ilyen nézetek a helyzet felületes megítéléséből, gyenge ideológiai felkészültségből, maradiságból táDlálkoznak. Azok. akik a párt politikáját liberalizálódásnak fogják fel. nem értik a társadalomban végbement változásokat és főleg nem értik, hogy a liberalizálódás lényegében az osztálycélokban való elvi rnge-d"’,éove két jelenti. Erről pedig szó sincs. Azok tehát, akik a régi viszonyokat akarják konzerválni, akaratlanul is a feilődés. a szocialista énítés kerékkötőivé válnak, akadályozzák a szocialista egység kialakulását. Akadnak nlvanok. akik úzv vélik, jelenleg már nincs is oszA szocializmus építésében jelentős helyet foglal él a kulturális és az ideológiai munka. Az elmúlt évben hozott központi bizottsági határozatok a dombóvári járás területén is kedvezően éreztetik hatásukat. A művelődési házak éves művelődési program alapján dolgoznak. Négyszáz ismeretterjesztő előadás volt az elmúlt év telén. Növekedett a felnőtt oktatásban részt vevők száma. Középiskolai fokon 480-an tanulnak, míg az általános iskolát 300-an végzik. Az elmúlt évben a pártoktatás 66 tanfolyamán 1524-en vettek részt. Az idei pártoktatás új színfoltja a marxista—leninista középfokú oktatás, amelynek 40 tanulója van. A Marxista—Leninista Esti Egyetem kihelyezett tagozata I—II. évfolyamán 96-an sajátítják el magasabb szinten a marxizmus- len inizmust. A járásban 80 pedagógus vesz részt ideológiai továbbképzésen. A kongresszus útmutatásai szerint az ideológiai munka középpontjába a szocialista erkölcs normáinak kialakítását kell állítani. „Tanítsuk meg az embereket szocialista módon élni, dolgozni és gondolkodni.” fejezi ki a kongresszus jelszava. Az ideológiai munkának tehát a kommunisták és az egész nép szocialista, erkölcsi tudatosságát kell elsősorban szorgalmazni, kialakítani. E nélkül csak óhaj a szocializmus teljes felépítése. Elkerülhetetlenül szükséges, hogy a munkaerkölcs és a magánélet terén leküzd j ük a ma még bőven fellelhető burzsoá erkölcsi vonásokat. Gyakori még a lógás, a munkaidő ki nem használása, a társadalmi tulajdon elleni vétség. A magánélet terén is sok a kívánnivaló. Az ideológiai munka fontos területe a nacionalista maradványok elleni küzdelem. Ezen a téren^ komoly előrelépés történt a járásban. A nemzetiségiek között egészséges kapcsolatok fejlődnek ki. □ Az ideológiai offenzíva ki bontakoztatása elsősorban a párt szervezetek munkájának színvonalától függ, de a munka vitelébe be kell kapcsolni a tömegszervezeteket, tömegmozgalmakat, az állami és gazdasági vezetőket. A pártszervezetek sok tapasztalatra tettek szert az elmúll évek alatt végzett politika: munka során. Nem szabad engedni. hogy a jó tapasztalatok elsikkadjanak. Fel kell számolni a párttagság soraiban jelentkező kényelmességet. A párt vezető szerepe — ahogy ezt a kongresszus megállapította —-, a szocializmus teljes felépítésének időszakában a társadalmi élei minden területén tovább növekszik. Ez viszont nagyobb követelményt támaszt a pártszervezetek, s ezen belül a kommunisták elé. E tekintetben egyik hiányosság, hogy a párttagság egy részénél jelentkezik a pártos marxista igényesség hiánya. Egy bizonyos százaléknál az elméleti felkészültség elmaradt a követelményektől. Ilyen körülmények között a pártszervezet (Folytatás a 3. oldalon)
