Tolna Megyei Népújság, 1964. január (14. évfolyam, 1-25. szám)
1964-01-31 / 25. szám
TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1964. január 3í. Az 1364. évi költségvetés vitájával megkezdődött az országgyilés ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról.) tési szervek részére, mert közös érdek a kevesebb helyen, gyorsabban folyó építkezés. Változatlanul fontos cél az állattenyésztés hozamainak növelése. Mezőgazdaságunk belterjes fejlődése, a lakosság fogyasztása és nem utolsó sorban a kedvező kiviteli lehetőségek érdekében 1984- ben fokoznunk kell — még az előző évi kedvező eredményekhez képest is — a cukorrépa-, a gyümölcs- és zöldségtermelést. Ez utóbbiak is megkívánják élelmiszeriparunk bővítését, modernizálását, raktározási, valamint szállítási kapacitásainak szélesítését, hogy állhassuk a versenyt a világpiacon és növeljük devizabevételeinket. E téren az elmúlt évben értünk el eredményeket, de a növekedés nem ellensúlyozta a kenyér- és takarmánygabona importot. Lehetőségeink, természeti adottságaink folytán kedvezők és ezért szükséges az ezzel kapcsolatos feladatok áttekintése és beépítése terveinkbe. Termelőszövetkezele'nk erősítésének fontossága A mezőgazdaság központi célja termelőszövetkezeteink további erősítése, ami egyben szocialista gazdaságunk teljes kiépítésének is feltétele. A költségvetés a termelőszövetkezeti beruházásokra és hozzájárulásokra 9,6 milliárd forint hosszú- és középlejáratú hitelt, s egyéb juttatást irányoz elő, 1,9 milliárd forinttal többet az előző évinél. A néhány hónappal ezelőtt kiadott új 3004-es rendelet több tekintetben továbbfejleszti azokat az ösztönző módszereket, amelyek eddig is sok eredményt hoztak a gazdálkodásban. így elsősorban a beruházási kedvezmények növelése teremt nagyobb ösztönző erőt. Növekedett a vissza nem térítendő állami támogatás a szarvasmarhatenyésztés fejlesztését biztosító létesítményeknél. A cél az, hogy a szövetkezetek ne idegenkedjenek a korszerű és tartós létesítmények megvalósításától akkor sem, ha azok költségigényesebbek. A műtrágyaellátásban is jelentős lépést teszünk előre. Az egy holdra jutó mennyiség az előző évihez képest csaknem 30 százalékkal nő. Meg kell jegyezni, hogy a hazai gyártás gyors kiszélesedése mellett is jelentős mennyiséget importálunk tőkés országokból. Ezért is különösen fontos, hogy a műtrágyát a lehető legésszerűbben használjuk fel. Mezőgazdasági irányitó szerveink és a termelőszövetkezetek gondoskodjanak róla, hogy a helyenként tapasztalható pazarlást felszámolják, és, hogy a gabonával bevetett területek is megfelelő mennyiségű műtrágyát kapjanak. A termelés természeti feltételeit javító beruházások támogatására a tervben kiemeltük azokat a körzeteket, amelyek komplex talajvédelemre szorulnak, és a munkák költségeit államháztartásból biztosítjuk. Ennek keretében 40 ezer katasztrális hold komplex javítását tervezzük, elsősorban Vas, Zala, Borsod megyék eróziónak kitett területein. Döntő jelentősége van a termelőszövetkezeti termelés fellendítésében a szubjektív tényezőnek, az embernek. Számos példa mutatja, hogy gyengén gazdálkodó szövetkezetben egy—két éven belül néhány vezető, aki megfelelően összefogja az emberek jószándékát, milyen eredményeket tud elérni. A költségvetés traktoros- és egyéb szakmunkásképzésre kereken 230 millió forintot irányzott elő. A Földművelésügyi Minisztériumra és a tanácsokra, gépállomásokra és szövetkezetekre vár a feladat, hogy e kétségtelenül nagy, és szerte ágazó oktató- és nevelőmunkát megszervezzék. A feladatok sikeres végrehajtásában nagy szerepe van a járási, a megyei, és a felsőbb irányító szervek segítségének. Erőforrásaink hatékony felhasználása azonban mindenekelőtt attól függ, hogy ez milyen mértékben párosul a termelőszövetkezeti tagok, állami gazdasági és gépállomási dolgozók szorgos, hozzáértő munkájával. Ezért alapvető népgazdasági érdek a helyes munkaszervezés, munkadíjazás, jövedelemelosztás, a közöst kiegészítő háztáji gazdálkodás. A jelenleg folyó zárszámadó, majd hamarosan következő tervjóváhagyó közgyűlések fontos politikai fórumai annak, hogy ilyen szellemben fogjanak hozzá az 1964. évi feladatok végrehajtásához. A szántóföldeket sok helyen zőgazdasági munka az ősszel megfelelő ütemben és minőségben folyt. Mindent jól elő kell készíteni, hogy az őszihez hasonló legyen a tavaszi munka, és ennek nyomán jó legyen az aratás — mondotta a pénzügyminiszter. Az 1964. évi tervünk és költségvetésünk célja népgazdaságunk erősítése, az életszínvonal növelése és a további fejlődés előfeltételeinek megteremtése. A lehetőséghez mérten az idén is teszünk néhány lépést a lakosság jövedelmének növelésére. Január elsejével nőtt a MÁV és Posta dolgozóinak fizetése. Tervünkben szerepel a kétgyermekes szülők családi pótlékának emelése, és sor kerül egyes közalkalmazotti kategóriák bérrendezésére is. 5,1 százalékkal emeljük a kereskedelem áruforgalmát. A fogyasztás növekedésében évről évre nagyobb mértékben játszanak szerepet a költségvetés közületi kiadásai. Ezek között a szociális és egészségügyi kiadások 6,5 százalékkal, a kulturális kiadások 10,4 százalékkal haladják meg az előző évit. Az igazgamég hó borítja, a tavaszi mun- ; tási kiadások egy százalékkal nő- kák ideje azonban közeleg. A me- 1 nek. Növekszik egészségügyi, szociális és kulturális intézményeink hálózata Ezek az előirányzatok lehetőséget nyújtanak az egészségügyi, szociális és kulturális intézmények hálózatának további növelésére, valamint a társadalombiztosítási feladatok ellátására. így a gyógyintézeti ágyak száma 76 700- ra nő, az óvodai férőhelyek száma 194 000-re. Tovább bővül a kedvezményes szakszervezeti üdültetésben résztvevők köre. Az év folyamán az összes nyugdíjasok száma körülbelül 40 ezerrel nő. Nem lehet elég nagyra értékelni annak a jelentőségét, hogy a tanulólétszám csaknem valamennyi oktatási formában meghaladja a második ötéves terv végére számításba vett mértéket. A középiskolai hallgatók száma 27 ezerrel, a felsőfokú oktatási intézményeké pedig az esti és levelező hallgatókkal együtt több mint 14 ezerrel emelkedik. A tudományos kutatások céljait szolgáló eszközöket — a műszaki fejlesztési alapból rendelkezésre álló összegen felül — a költségvetés a kiadások általános növekedési ütemét meghaladó mértékben, 10,9 százalékkal bővíti. Tanácsaink előirányzata az átlagosnál jobban emelkedik. A fővárosi tanács költségvetése mintegy 4,7 milliárd forint. Legnagyobb vidéki városaink közül Miskolc 435, Debrecen 375, Szeged 363, Pécs 344 millió forintos kerettel gazdálkodik. E nagyvárosok — ide lehet sorolni Győrt is — egyre inkább környéküknek társadalmi és gazdasági centrumává válnak. Ezt elősegítik az olyan létesítmények is, mint például a győri egyetem, a debreceni orvosi műszergyár, továbbá a pécsi hőerőmű bővítése, a szegedi textilművek fejlesztése, stb. Több helyütt bővítik a csatornahálózatot és vízműveket építenek. Jelentős eszközöket irányoz elő a költségvetés e városokban is óvodák, iskolák, egészségügyi intézmények hálózatának bővítésére. A községfejlesztési alapok ösz- szege körülbelül a tavalyi szinten van. Itt is a legfontosabb feladatokra kell összpontosítani az erőt, orvoslakások, kis vízművek, út, járda építésére, csatornázási célokra, s kerülni kell a sok esetben tapasztalható, kevésbé hasznos, csak látványos megoldásokat. Az egészségügyi, szociális, kulturális, gazdasági, igazgatási szervek és intézmények gazdálkodására rendelkezésre álló összeg több mint 12 ezer intézmény sebbek. Úgy véljük, hogy e szervezeti és módszerbeni formákat közgazdászainknak ci.’.pasán c> - mezniök kell. Helytelen lenne, ha túl sűrűn változtatnák e formákat. Egy-egy változtatás helyességének megítéléséhez hosszabb idő kell, mérlegelni kell eredményeit és hibáit, mielőtt a további változtatás szándékával nyúlnánk hozzá. Az iparirányítás átszervezésével, az új szervezeti formák következtében szükségessé vált a gazdaságirányítási módszerek felülvizsgálata. Az elmúlt években kialakul elveknek megfelelően kell hogy tovább fejlesszük termelői árrendszerünket. Olyan további intézkedésekre is szükség van, amelyek fokozzák pz pny.-oi érdekeltség öso" erejét. E célt szolgálja a bérrendszerünk további javítása, a legkiválóbb munkaerők kiemel; fizetési lehetőségének ■.. i sitasa útján, valamint nyereségrészesedési rendszerünk ■ tov.. ne.;. tése. Ez utóbbi irányban hatnak a már említett árkiegészítések és az eszközlekötési járulék is. Szükséges, hogy a vállalatok és üzemek számolva nyereségrészesedés lehetőségeikkel, önköltségcsökkentő, termelékenységnövelő, műszaki fejlesztést előmozdító, konkrét intézkedési terveket dolgozzanak ki. Igen fontos feladat az ipari termelés és a külkereskedelmi munka közelebb hozása, az ipar „piacérzékenységének” fokozása, az együttműködés szorosabbá válása ipari és külkereskedelmi vállalataink között. Feladataink nagyok között oszlik meg. Számításba véve a lehetőségeket, a kormány e szerveknél 1,5—2 százalékos megtakarítást írt elő. Különösen az állami szervek és intézmények létszámgazdálkodása az, ahol a gazdasági és szak-adminisztráció helyenkinti túlzásainak csökkentésével, fel lehet tárni olyan tartalékokat, amelyek a szakfeladatok ellátásának javítására fordíthatók. Fegyveres testületeink költség- vetése biztosítja honvédelmünk és belügyi szerveink szükségleteit és fejlesztését. A végrehajtott takarékossági intézkedések következtében, a kiadásokon belüli részarány itt az előző évinél alacsonyabb. Tímár Mátyás ezután gazdaság- vezetésünk néhány módszerbeli kérdéséről beszélt, majd vázlatosan ismertette a fontosabb gazdasági intézkedéseket, s többek között rámutatott: az árrendszer hiányosságainak áthidalására már széles körben alkalmazzuk az eredményszabályozó árkiegészítéseket. Meg kell említeni a január elsejével bevezetett eszközlekötési járulékot. Vállalataink általában beruházott vagyonuk és forgóeszközeik után a költségvetésbe öt százalék járulékot fizetnek. Ha egy vállalat termelését, gazdasági eredményét viszonylag kevesebb géppel, épülettel, készlettel éri el, kevesebb járulékot fizet, mint az, amelyik «ugyanezt több állóeszközzel, készlettel állította elő. A járulékot a költségek között számolják el, ezért a lekötött eszközök viszonylagos csökkenésével a nyereség, és a nyereségrészesedés fokozódik. Helyesnek látszik a továbbiakban a termelői árak megállapításánál az eszközlekötési járulékot már mint árképző tényezőt is figyelembe venni. így ez az intézkedés előmozdítja árrendszerünk fejlődését, a felhasználók ösztönzését is takarékosabb megoldásokra. A miniszter beszélt az iparirányítás átszervezéséről, s hangsúlyozta. a cél az volt, hogy annak a tendenciának megfelelően, mely a világon mindenütt tapasztalható, nagyobb termelési és gazdálkodási egységeket hozzunk létre, közvetlenebb együttműködést biztosítsunk a vállalatok között az eddiginél. Ügy véljük, hogy a gazdasági j irányítás fejlődése alapjában véve egészséges volt, de korántsem hisszük, hogy a jelenlegi gazdái- ( kodási módszereink a legtökélete- ' — hangsúlyozta á pénzügyminiszter, majd így fejezte be beszédét: —- Soros lévő feladatunk megoldásában nagy szerepe van a nemzetközi együttműködésnek, a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa keretében folyó munkának, amely valamennyi részt vevő szncizlista ország érdeke. Az 1963. év hozott eredményeket e téren, pem utolsó sorban a közös bank kialakításával. Ennek tevékenysége elő fogja mozdítani a külkereskedelem bővítését, növeli a pénzügyi kapcsolatok szerepét a szocialista tábor méreteiben és remélhetőleg a kapcsolatok szélesítését szolgálja majd a tőkés országokkal is. Feladataink nagyok. Az ország népe világosan látja, hogy a termelés növelése, a minőség emelése a gazdaságosság fokozása mindannyiunk érdeke. Munkásosztályunk, termelőszövetkezeti parasztságunk, értelmiségünk munkalendülete és eredményei növekednek. Alátámasztja mindezt az életszínvonal, a kultúra és iskolázottság általános emelkedése, a képzettség, az öntudat egyre magasabb foka. Pártunk politikája iránt megnyilvánuló bizalom hozzájárul eredményeink fokozásához. Ezeket az erőket kell tovább gyümölcsöz- tetnünk a gyárakban, termelő- szövetkezetekben, az államapparátusban és intézményekben, a gazdasági és társadalmi élet minden területén. Friss István felszólalása Tímár Mátyás nagy tapssal fogadott expozéja után az elnök, Friss Istvánnak, a terv- és költségvetési bizottság elnökéinek, az 1964. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslat előadójának adta meg a szót. — Mint a terv- és költség- vetési bizottság elnöke jelentem, hogy bizottságunk behatóan megvitató a Magyar Népköztársaság 1964. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslatot, és azt az országgyűlésnek elfogadásra ajánlja. Előzőleg foglalkoztak a törvényjavaslattal más állandó bizottságok is. s a vitában az érdekelt tárcák, valamint az Országos Tervhivatal vezetőin és szakértőin kívül kilenc állandó bizottság ülésein összesen 71 országgyűlési képviselő szólalt fel. A bizottságok nem tettek javaslatot a költségvetés összegének megváltoztatására, s valamenynyien egyhangúlag fogadták el a törvényjavaslatba foglalt előirányzatot. A vitában azonban sok, állami szerveink munkájának javítását, tökéletesítését célzó és feltétlenül megszívlelendő javaslat, észrevétel és bírálat hangzott el — mondotta. Ezután a törvényjavaslat előadója arról a bizalomról beszélt, amely a költségvetés tervezetének vitája során a párt és a kormány politikája, ezen belül gazdaságpolitikája iránt megnyilvánult. Kiemelte, hogy 1963-ban országunk gazdasági fejlődése — a kedvezőtlen időjárási körülmények ellenére — töretlen volt. A továbbiakban a bizottságok ülésein elhangzott fontosabb javaslatokról tájékoztatta az ország- gyűlést, majd a kormány által kitűzött takarékossági feladatokról szólt és hangsúlvozta. hogv azt csak akkor tudjuk sikerrel teljesíteni, ha dolgozóink széles körei is megértik azok fontosságát. A takarékossági intézkedések -yomán kisebb aránvú lesz az ? c^ehleg tervezett létszámemel- kedés. Á pénzü°ym! Vszteri expozé említette, hogy a növekedés ennek megfelelően nem 112, hanem 96 ezer főt tesz majd ki. Itt nem is csak a pénzzel, hanem egyúttal a munkaerővel való takarékos gazdálkodásról var. szó. Az elmúlt évben népgazdaságunk több fontos területén céljaink elérését zavarta, akadályozta, hogy nem volt elegend5 és megfelelő munkaerő. Ezt a kérdést bizottságainkban több «empontból is, sokoldalúan szóvá tették. Az egyik ilyen szempont a vidéki ipartelepítés volt. Többször szóba került már az országgyűlés ülésein, hogy hazánk egyes vidékei túlnyomóan mezőgazdasági jellegűek, s ezekén a területeken a lakosság egy része nem talál megfelelő foglalkozást. Ez a helyzet a kormány minden erőfeszítése méllett is csak viszonylag lassan változik. Ez részben elég mélyen fekvő okokra vezethető vissza, ezért nem is orvosolható könnyen. Mégis van jogosultsága annak az egyes bizottságokban elhangzott megállapításnak, hogy most a különböző területeken jelentkező munkaerő- hiány is egyik ösztönzője lehet a magyar vidék iparosításának. Egyes alföldi megyékben ugvaris, például Békésben, de Szabolcsban, Tolnában, Somogybán is. a munkaerő-ellátás többféle iparágban biztosítható volna. Egyes bizottságokban szó esett azokról a nagy tartalékokról, amelyeket a munkaerő-éllátás és különösen a férfimunkaerő-ellátás szempontjából a legtöbb iparágban a belső szállítás, az anyagmozgatás, ki- és berakodás gépesítése jelent. Szó esett arról is, hogy az építőipari munkaerő-hiány egyik leghatásosabb ellenszere az építőipar további gépesítése. Utaltak a felszólalók azokra a tartalékokra is. melyek a nők fokozott munkába állításával még feltárhatók. és nem kis nyomatékkai mutattak rá a munkafegyelem megszilárdításának fontosságára. Szóvá tették azt is: ideje lenne már, hogy a villamosok, az autó(Folytatás a 3. oldalon.)
