Tolna Megyei Népújság, 1964. január (14. évfolyam, 1-25. szám)
1964-01-31 / 25. szám
szárd. / ‘•öflyvtáj/ ásy «. 3. r XIV. évfolyam, 25. szám. ARA 60 FILLÉR Péntek, 1964. január 31. Újabb puccs Dél-Vietnamban (3. o.) A té/i olimpia hírei (8. o.) Egy évre ítélték az erőszakoskodó ibafai állatorvost (8. o.) 1 J Az 1964. évi költségvetés vitájával megkezdődött az országgyűlés ülésszaka Csütörtökön délelőtt 11 órakor összeült az országgyűlés. Az ülésen részt vett Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a Minisztertanács elnöke, Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Fock Jenő, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, dr. Münnich Ferenc, Rónai Sándor, Somogyi Miklós, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a Politikai Bizottság póttagjai, az MSZMP Központi Bizottságának titkárai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője. Vass Istvánná, az országgyűlés elnöke nyitotta meg az ülést. Megemlékezett Laki István í képviselő elhunytéról. Bejelentet- j te továbbá, hogy a kormány be- j nyújtotta az 1964. évi állami költségvetésről szóló törvényjavasla- I tot, amelyet a képviselők között ! szétosztottak. Ugyancsak megkap- I ták a képviselők az Elnöki Tanácsnak az országgyűlés legutóbbi i ülésszaka óta alkotott törvényerejű rendeletekről szóló jelentését. A jelentést az országgyűlés jóvá- ihagyólag tudomásul vette. Vass Istvánná bejelentette, hogy öt képviselő interpellációt nyújtott I mentette az interpellációra jelent kezeit képviselőik névsorát, és az interpellációk tárgyát. Az interpellációkra szombaton kerül sor. Az országgyűlés Vass Istvánná javaslatára megállapította a: ülésszak tárgysorozatát. A napi rend a következő: j 1. Az 1964. évi állami költség,- vetésről szóló törvényjavaslat tárgyalása; j 2. A parlamenti küldöttségek cserelátogatásairól és az Interparlamentáris Unió tevékenységéről szóló beszámoló; 3. Interpellációk.------„----------------------------------------- Ezután megkezdődött az első b e. Dr. Pesfa László jegyző is- napirendi pont tárgyalása. Dr. Tímár Mátyás pénzügyminiszter beszéde Az 1964. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslatot dr. Tímár Mátyás pénzügyminiszter Terjesztette elő. A miniszter elmondotta, hogy 1963-ban a szocialista ipar termelése hét százalékkal, mező- gazdasági termelésünk — a kedvezőtlen időjárás ellenére is — négy—öt százalékkal magasabb volt az előző évinél — számos új, nagy létesítménnyel gazdagodott az ország. Az állami építőipar több lakást adott át, mint az előző évben. Számos új szociális és kulturális intézmény kezdte meg működését. A munkások és alkalmazottak egy főre jutó reáljövedelme körülbelül 7 százalékkal volt nagyobb, mint az előző évben, a parasztságé ennél kisebb mértékben nőtt. A jövedelem növekedésében szerepet játszott néhány tartós fogyasztási cikk árának leszállítása, az alacsony özvegyi nyugdíjak emelése és a szülési szabadság meghosszabbítása. Csökkentek a zöldség- és gyümölcsárak. A foglalkoztatottak számának emelkedése jelentősen hozzájárult a lakosság bevételeinek gyarapodásához, amelyeket a túlórák nagymérvű többlete is növelt. A takarékbetétállomány kereken 3,5 milliárd forinttal, 12,2 milliárdra emelkedett. Az életkörülmények alakulásának egyik mutatója, hogy a televízió-előfizetők száma egy év alatt csaknem másfélszeresére emelkedett, és meghaladta a 465 ezret. A külföldre utazó magyarok száma meghaladta a félmilliót; közülük a nyugati országokba több mint százezer ember látogatott. Hazánkat körülbelül ötszázezer külföldi kereste fel. Az elért eredmények alapján bővültek államháztartásunk bevételei, és lényegében az előirányzat szerint alakultak a felhalmozási és fogyasztási kiadások. Meg kell jegyezni azonban, hogy a legnagyobb bevételi tétel, állami vállalataink befizetése, elmaradta tervezettől. Az önköltségcsökkentési tervek nem valósultak meg; ez részben a kedvezőtlen időjárással függ össze, de azt is jelzi, hogy a termelékenység növelése, a munkaszervezés, a technológiai és munkafegyelem megszilárdítása nem állott kellően előtérben. Nemzetközi fizetéseink mérlege általában a tervnek megfelelően alakult, azonban a kenyér- és takarmánygabona terméskiesése jelentős, előre nem számított importot tett szükségessé. Mivel az európai országokban általános. volt a rossz termés, főleg tengerentúli, tőkés országokból kellett a hiányzó részt pótolni. Ezért, valamint a kohó- és gépipar exportteljesítményének lemaradása miatt az előttünk álló időszakban népgazdaságunk központi kérdése az export, ezen belül a konvertibilis devizát biztosító kivitel fokozása. 1964. évi népgazdasági tervünk a fejlődésnek az előző évinél valamivel nagyobb ütemével számol és a nemzeti jövedelem mintegy 7 százalékos növelését irányozza elő. Az állami ipar termelésének növekedése meghaladja a 7 százalékot. Az átlagosnál gyorsabban nő a vegyipar, a villaimosener- gia-, a gépipar, valamint az építőanyagipar termelése. Az . ipar exportszállításának a termelés növekedésénél nagyobb mértékben kell emelkednie. A mezőgazdasági termelésben 5 százalékos növelést tűztünk ki célul. A beruházásokra előirányzott 46 milliárd forint körülbelül 10 százalékkal haladja meg az előző évit, ezen belül jelentősen nőnek a mezőgazdasági és a vegyipari beruházások, valamint a lakásépítkezések. Tovább növekszik a lakosság reál- jövedelme is. A tervelőirányzatokon épül fel 1964. évi költségvetésünk. A költségvetés bevételeinek fő összege 92,9 milliárd forint, 8,5 milliárd forinttal több az előző évi teljesítésnél. Hasonló mértékben nőnek a költségvetés kiadásai. A többletkiadásokból beruházásokra 2,7 milliárd forint, a termelőszövetkezeteknek nyújtott hitelek, valamint hozzájárulások növekedésére 1,9 milliárd forint jut. A közületi intézmények kiadásainak emelkedése 3,1 milliárd forint, amiből a szociális, egészségügyi és kulturális célokra 1.9 milliárd forint jut. Dz 1964. évi előirányzatok reálisak Államháztartásunk 1964. évi előirányzatai reális, de nem könnyű feladatokat tartalmaznak. A beruházások és a közületi fogyasztás növekvő igényeivel az elmúlt évben nem tartott lépést állami vállalataink befizetéseinek emelkedése. Szükséges, hogy a költségvetés e legfontosabb bevételi forrását terveinknek megfelelően maradéktalanul realizáljuk. Szükséges az is. hogy a beruházásoknál. valamint az intézmények gazdálkodásában az eddiginél szigorúbban alkalmazzuk a takarékosság elvét. Ezért a kormány takarékossági intézkedéseket határozott el, amelyek szerint a vállalatoknál és a közüle- teknél a létszámnövelés mértékét redukálni kell, és a beruházásoknál a közületi kiadásoknál megtakarításokat kell elérni az eredetileg tervezettel szemben — mondotta a miniszter, majd így folytatta; Államháztartásunk bevételeinek 81,2 százalékát a vállalatok befizetései adják. így a terv és a költségyetés végrehajtásának egyik legfontosabb feltét le hogy e bevételeket fokozzuk, hogy az önköltségcsökkentést és különösen a termelékenység növelését jobban előtérbe állítsuk. Gazdasági fejlődésünknek ugyanis olyan fokára jutottunk el. amikor a munkaerő-gazdálkodásban új helyzet bontakozik ki. A mezőgazdaságból nyerhető utánpótlás lehetőségei sokkal kisebbek az eddiginél. A termelőszövetkezetek gazdálkodásának javulásával, a lövedelmek növekedésével egyidejűleg számos dolgozó megy vissza a faluba, a városi munkahelyekről. A fiatalokból adódó utánpótlási lehetőségek szintén szűkültek, mivel ifjúságunk egyre nagyobb része tanul hosszabb ideig. Alapjában véve ezek pozitív jelenségek, de azt jelentik, hogy a termelés növekedését a létszámemelés helyett egyre inkább csak a termelékenység növelésével biztosíthatjuk. A nemzetközi összehasonlítások azt bizonyítják, hogy számos iparágunkban alacsony a termelékenység színvonala. A termelékenység növelésében döntő szerepe van a beruházásoknak, a műszaki fejlesztésnek. Azok a hatalmas összegek, amelyeket az ipar és a mezőgazdaság beruházásaira fordítunk, éreztetik is hatásukat. Nem kisebbek azonban azok a tartalékok sem, amelyek a jobb üzem- és munkaszervezésben, a technológiai és munka- fegyelem erősítésében rejlenek. A munkaerő-hiány az elmúlt évben elsősorban az építőiparban mutatkozott, s a tervezetthez képest a létszám évi átlagban 4—5 százalékkal volt alacsonyabb. Ugyanakkor a nem megfelelő szerveaés, anyaghiány és egyéb okok miatti állásidők az össz- munkaidő 25—30 százalékát tették ki. Ebből 12 százalék körüli az úgynevezett elkerülhető veszteségidő. A munkát kevesebb helyre kell összpontosítani, ez egyéb előnyök mellett a folyamatos munkavégzést is jobban biztosítja. Nagyobb figyelmet kell fordítani az adminisztráció szervezésére. az ügyvitel-gépesítésre, már csak azért is, mert az új szervezetben az adminisztratív dolgozók létszáma nem egy helyütt indokolatlanul mR gnövekedett. Uj, modern üzemeinknél az irodai munkát is korszerűen kell szervezni. Néhány szót a munkafegyelemről. A dolgozó emberek nem egyformák. Egyesek önmaguktól maximális teljesítményt nyújtanak, mások átlagosan dolgoznak, vannak azonban olyanok is. akik a munkavégzés terén nem dicsekedhetnek valami nagy öntudattal. Ez utóbbiaknál a vezetésnek határozottabban kell eljárnia: ha a nevelőmunka, az anyagi előnyök megvonása nem vezet eredményre, végső soron az elbocsátástól sem szabad visszariadni. A munkafegyelem erősítése a dolgozók döntő többségében pozitív hatást vált ki, a munkások és alkalmazottak zöme nem nézi jó szemmel a „lógó- sokat”. A szervezettség és a fegyelem javításában nagy szerepe van az „álsó parancsnoki karnak”, a részlegvezetőknek, ■ művezetőknek, csoportvezetőknek, akiknek minden segítséget meg kell adni e tevékenységükhöz. A népgazdasági terv eredetileg a tárcák igényei alapján a létszámok növelésére 112 ezer főt irányzott elő. A létszám ilyen méretű emelése azonban azt jelentené, hogy a termelésfelfutás nem kielégítő mértékben táplálkozna a termelékenység növeléséből. Az ismert munkaerőhelyzet is alátámasztja, hogy e téren takarékoskodnunk kell. Ezért határozott a kormány úgy, hogy az összlétszám fél százalékával mérsékelni kell a felfutást. Ez szerény követelmény. Meggyőződésünk, hogy ennél lényegesen nagyobb tartalékok rejlenek vállalatainknál és ezeket mielőbb felszínre kell hozni. A foglalkoztatottak száma így is mintegy kilencvenhatezer fővel nő. A szocialista munkabrigádok ragyogó példái bizonyítják, hogy milyen teljesítményeket lehet elérni a munka szervezettségében, a termelékenység növelésében. n termelés jobbén igazodjék a szükségletekhez A pénzügyminiszter ezután hangsúlyozta, hogy a vállalati gazdálkodásban és a termelés irányításában fokozottan figyelembe kell venni a szükségleteket, a felhasználók, a vevők érdekeit. Elsősorban a termékek jó minősége és korszerűsége fontos követelmény. Tervezési és tervszerződési rendszerünkben a jelenleginél nagyobb lehetőségeket kell biztosítani a bel- és külkereskedelmi szervek, a beruházók, általában a felhasználók követelményeinek érvényesítésére. Biztosítani kell azt, hogy a termelés rugalmasabban igazodjék a szükségletekhez. Ez lényeges eleme annak, hogy azokat a negatív tendenciákat, amelyek a készletek felduzzadásában itt-ott mutatkoztak, mielőbb megszüntessük. Mivel adottságaink olyanok, hogy aránylag nagy külkereskedelmi forgalmat bonyolítunk le. e kérdések különösen fontosak a kivitelre termelt cikkeknél. Szükséges, hogy valamennyi érdekelt gyárunk külön intézkedési tervben is felmérje a lehetőségeket és a teendőket. Különösen fontos a kapcsolat szorosabbá tétele a kutatás és a termelés között. Népgazdaságunk fejlesztésének legfőbb eszközei a beruházások. Ez megköveteli, hogy erőnket a legfontosabb pontokra koncentráljuk. E téren a helyzet nem kielégítő — mondotta Tímár Mátyás. Az állami építőiparban az elmúlt évben például több, mint 6500, az előző évinél 18 százalékkal több munkahelyen végeztek munkát. Az egy építkezésen dolgozó átlagos létszám 13,8 fő, kevesebb, mint az előző évben. Nem jobb a helyzet a tanácsi építéseknél sem. Nem egy megyében 2— 300 helyen folyik beruházás egy- időben. E szétaprózódás növeli az anyagellátási és a munkaerő-gondokat. Erélyes intézkedések szükségesek az egyidőben folyó építkezések számának csökkentésére, a gyorsabb befejezésre. A beruházóknak mind a minisztériumoknál, mind a tanácsoknál fokozott segítséget kell nyiVt"*‘i'>k az épí(Folytatás a 2. oldalon.)
