Tolna Megyei Népújság, 1964. január (14. évfolyam, 1-25. szám)
1964-01-30 / 24. szám
f TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1964. január 30. A termelés növelésének tartaléka Üzemeinkben a termelés fokozásáról szólva elsősorban a létszám növeléséről a termelékenység emeléséről szólva pedig legtöbbször csak a gépesítésről, automatizálásról beszélnek. Arról, hogy a nagyobb létszám, a nagyobb teljesítőképességű gépek, a modern termelési eljárások miként teszik lehetővé, hogy a munkások ugyanannyi, vagy kevesebb fizikai munkával — természetesen nagyobb szaktudással, több szellemi hozzájárulással — többet termelhessenek. A termelők számának emelése, a gépesítés, az automatizálás a több termelésnek, a társadalmi haladásnak valóban az egyik legfontosabb feltétele. De arról sem szabad megfeledkeznünk, hogy a jelenlegi munkáslétszámmal, a jelenlegi termelési szervezetünkben a mai gépparkunkkal is jóval többet és gazdaságosabban termelhetnénk, ha nagyobb lelkiismeretességgel, fegyelmezettebben dolgoznánk. S az, hagy az ipari termelés, a termelékenység növelésének elsősorban az üzemen belüli tartalékait kell feltárnunk, talán sohasem yolt olyan parancsolóan szükséges, mint manapság. Nemcsak azért, mert kiderült: a népgazdaság arányos fejlődésének biztosítása érdekében a rendelkezésre áUó beruházásoknak nagyobb hányadát kell a mezőgazdaságba irányítanunk, mint korábban. Hanem azért is mert egyre csökken a termelésbe beállítható új munkaerők száma. 1964-ben a termelés előirányzott növelésére lényegesen kevesebb új munkaerővel rendelkezünk, mint amire eredetileg a gazdasági minisztériumok számítottak. A beruházások és a munkaerőtartalék korlátozott volta, tehát akár tetszik, akár npm, megköveteli az üzemen belüli belső tartalékok feltárását, hacsak nem akarunk lemondani a termelés, a termelékepység és a termelés gazdaságosságának megfelelő növekedéséről, mely pedig előrehaladásunk, az életszínvonal gyors emelésének elengedhetetlen feltétele. A lemaradás egyébként már csak azért is elhamarkodott, felelőtlen dolog lenne, mert szinte „kéznél vannak” a termelés, a termelékenység emelésének üzemi feltételei: a munkafegyelem növelése, a munka-, illetve üzem- szervezés megjavítása. S hogy a munkafegyelem és üzemszervezés terén milyen nagyok a tartalékok, azt néhány számszerű adat eléggé világosan megmutatja. Az iparban' (az építőipart is beleértve) a munkaerokihasználás 90 százalék körül van. A kieső 10 százalék több mint 100 000 dolgozót jelent. Persze ezek a számok csak elméleti adatok, hiszen a munkaerőfelhasználás — azaz a dolgozó létszám és az állományi létszám hányadosa — sohasem lehet 100 százalék. (Az állományi létszámban ugyanis a fizetett- és betegszabadságon lévők is benne foglaltatnak). Mégis a két szám közötti 100 000- fős különbség egyrésze olyan, amely a munkafegyelem fokozásával megtakarítható. S ez a szám lényegesen több, mint amivel az egész ipar és építőipar munkaerő problémája megoldható lenne. Pedig a munkafegyelem fokozásának még sokkal nagyobb tartalékai is vannak. Hiszen a munka- fegyelem nemcsak azáltal javítható, há az állományi létszámból egyre kevesebben mulasztanak és egyre többen jelennek meg dolgozni. hanem azáltal is, ha a munkára megjelentek jobban használják ki a rendelkezésre álló munkaidőt. S itt is lenne bőven tennivaló! A KGM Üzemszervezési Intézetének reprezentatív felmérése szerint a forgácsológépeken a termelési idő aránya 65 százalék, a tényleges főidő 44,5 százalék volt. A munkaidőn belüli összes veszt"-''" idő kb. 12 százalék. (Hasonló arány a sajtolóüzemekben, szerei dékben is). 1963. őszén több KGM vállalatnál végeztek munkaidőfelmérést. A Vegyipari Gép- és Radiátorgyárban a k(eső idő az összes munkaidő több mint 21 százalékát tette ki. S ebbe nem számították be azokat az állásidőket, amik az új munkára való átállás, vagy a folyó munkával kapcsolatos megbeszélések miatt váltak szükségessé. A Gamma Gyárban, mely pedig ilyen szempontból egyáltalán nem tartozik a rosszabb vállalatok közé, a kieső idő meghaladta az psszmnnkaidő 11 százalékát. A munkaidő jobb kihasználása természetesen nemcsak a fizikai munkásokra vonatkozik — hanem a műszaki, adminisztratív dolgozókra — és nemcsak az üzemekre hanem a felsőbb irányítószervekr' minisztériumokra is. Kádár János elvtárs mondott' el a munkafegyelemről szólva az' a tréfát — „szomorkás történetet” — amely szerint mikor egy járókelő megkérdezte az egyik főhatóságunk portását, hányán dolgoznak a minisztériumban, rövid gondolkodás után azt felelte, hogy kb. a fele. S ha ebben a tréfában természetesen sok is a túlzás, mégis sok benne az igazság is. Hqgy mennyire, azt egy belső vizsgálat, illetve számítás bizonyítja. Eszerint az egyik legnagyobb gazdasági miminisztériumban a büfében és ebédlőben eltöltött idp — természetesen a fél órás ebédidőn felül — kb. 100 dolgozó teljes évi munkaidejének felel meg. Az említett néhány példa — úgy gondolom — eléggé megvilágítja, hogy a termelés növelésének mekkora tartalékát jelenti a munkafegyelem emelése: a munkában való pontosabb megjelenés a munkában töltött idő intenzí vebb kihasználása. Minden munkásnak, de különösen a gazdasági vezetőknek elsőrendű feladata, hogy — kitárté munkával — állandóan javítsák üzemükben a munkafegyelmet. Sok gazdasági vezető azonba:. meglehetősen húzódozik a feladattól. S elsősorban nem is azért, mert a feladat népszerűtlen. Hanem azért, mert nehéz megértetni a munkásokkal, hogy 1 percet késni, vagy a munkafegyelmet lazítani vétek a közösséggel szemben, akkor amikor a szerszámra, anyagra való várás nem perceket, hapem órákat is elvesz a munkás napi idejéből. Olyan munkaszervezés mellett, amikor a negyedév végi rohammunka „mindent bele” munkatempóját a tétlenség, az üzemen belüli munkanélküliség időszaka követi. Igencsak nehéz a munkásoknak megmagyarázni, miért kell fegyelmezettebben, a munkanap minden percét kihasználva dolgoznia. És nem fordítva, miként a rossz munkaszervezés „melegágya” a fegyelmezetlenségnek és lógásnak, a korszerű üzemszervezés, a modern termelési eljárások — szalagszerű termelések stb. rendkívül megnehezítik a munka- fegyelem ellen vétők dolgát. Nemcsak azért, mert például a szalagszerű termelésnél a szalag haladása szinte automatikusan szabályozza a munkatempót, hanem azért is, mert azok a munkások, akiknek nem kell munkájuk közben anyagra, szerszámra hosz- szú időket várakoznia, hanem minden kérés nélkül, automatikusan, idejében biztosítják számukra a tempós munka összes feltételeit. másként néznek a büfében eltöltött negyedórákra, mint azokra, akik, ha „megfeszülnének” az igyekezettől sem tudnák — rajtuk kívül álló okok miatt — a napi 8 órát maradéktalanul „kidolgozni”. A mupkafegyalem és a munkaszervezés ilyen összefüggéseit azért is fontos elsősorban vizsgálnunk, mert nálunk — szocialista országban — nem élhetünk a munkások fegyelmezésének olyan drasztikus eszközeivel, mint a tőkés vállalatoknál. Mi nem akarhatunk, de nem is akarunk olyan fegyelmi rendelkezéseket hozni, hogy hány cigarettát szívhat el egy munkás és kivel beszélhet munkaközben egy mérnök. Éppen ezért még a kapitalista üzemeknél is fontosabb a mi számunkra, hogy a munkafegyelem növelésére a termelés jobb fnegs zerv ezésé vei ösztönözzünk, Olyan munkafeltételeket és körülményeket teremtve, amikor a lóSziilinek - a pedagógiáról Előadás Faddon gás nagyon feltűnő dolog és ami- ; dett haragot kor ez nagyon érezhetően hátrál tatja a termelés megszokott üte mét. Faddon a párthelyiségben megtartott előadáson háromszáz szülő vett részt. Az iskola, a pedagógusok, a szülők, és az otthon nevelőmunkájának összehangolásáról tartott beszámolót Gál Erzsébet, az Országos Nőtanács kulturális osztályának munkatársa. A résztvevők nagy érdeklődéssel hallgatták az előadást, amely igen tanulságos és hasznos volt. Az előadq, többek között beszélt a falusi életben gyakran előforduló problémákról. Előfordul, hogy a szomszédok régi perlekedés, összeveszés miatt, elkeseretáplálnak egymás 1 iránt, s ami a legrosszabb, a gyermekek előtt gyűlölködve beszélAz ilyen termelésszervezet minnek egymásról- Az iskolásgyerek az ilyen c(olg,okban kettősséget , ... . .. ... ,Z ílát, s ez a kettősség rossz irányden agitacional jobban segíti elő ba^ befolvásolja jellemének ki- a munkasokban annak az ónkén-> al klWt_ Qt a mi ház_ tes szocmlista munka egyelőmnek ban rosszat haU SZOmszédra, a kialakulásai mely alapvető fel- akinek gyermekével együtt jár az iskolába, s az iskola közösségen mus felépítésének. t^idl segítik egymást a tanuíásdr. Garam József [ ban, és mint pajtások, együtt játMegjelent a Béke és Szocializmus januári száma A folyóirat vezércikkét a kom- lanat követelménye, hanem a for- mupista világmozgalom egységé- radalmi harc elvi kérdése, ről Vaclav Slavik, a Csehszlovák | Közli 3 lap Keld österling dán KP Központi Bizottságának tagja, . újságíró cikkét „A béke, a nuk- Norman Freed, a Kanadai KP leáris fegyverek és a politika” Országos Bizottságának póttagja. J címmel, mely a haditechnika fej- és Murad Kuwatli, szíriai publi- < lődésével kapcsolatos fontos kér- cista írták. A szerzők hangsúlyoz- : Hőseket tárevalia zák, hogy a dolgozók nemzetközi j szolidaritása, a kommunista vi- | ű.z izraeli dolgozók fontos feliág,mozgalom egysége a fő félté- i adatairól írt cikket Esther Vitele az imperializmus elleni, a bé- j lenska, az Izraeli KP Központi kéért, a nemzeti függetlenségért, Bizottsága Politikai Irodájának a demokráciáért és a szocializ- ! tagja. musért vívott sikeres harcnak. | Lgtin-amerikai kommunista vp- Jajme Perez, az Uruguayi KP zetők és újságírók egy csoportja titkára „Az SZKP a kommunista , összefoglaló tanqlmänyi írt a la- világmozgalom élcsapata” című : tin-amerikai földrész népeinek a írásában megvilágítja az SZKP | szabadságért, a nemzeti függet- világtörténelmi szerepét, és le- ; lenségért, az állampolgári jogok szögezi, hogy az SZKP élenjáró í helyreállításáért vívott nehéz szerepének elismerése nem a pil- ' áldozatos harcáról. szanak. Kicsinek tűnő dolgok, de a gyermek lelkivilágának kialakításában nagy szerepe van — mondotta. Nagyon megszívlelendő volt, amit a környezet hatásáról az előadó képletesen mondott. — Az iskola hiába fűt, ha az otthoni környezetben, az iskolában felhalmozódott melegét fagypontra hűtik, A jó hatást lerontja a másik. Beszédében megemlékezett Gél Erzsébet a község, gyermekotthonáról. Arra kérte a jelenlévő szülőket, hogy a saját gyermekük mellett ne feledkezzenek meg az otthon kis lakóiról sem. Egy-egy ünnep alkalmával hívják meg az intézetben gondozott, árva gyermekeket. Ez több okból is hasznos lenne. A kicsiny koruktól intézeti élethez szokott gyerekek a meghívások alapján megismerhetnék a családi élet mindennapi gondjait, és ízelítőt kapnának a családi otthon melegéből. Az előadás után Szántó Mihály, az általános iskola igazgatója, és Dómján Tibor, a gyermekotthon igazgatója szólalt fel. Mindketten a pedagógiai munkával kapcsolatban mondták el véleményüket. P. M. T ermelésszervezési szakosztályt alakított az építők szakszervezete Az Építő-, Fa- és Építőanyagipari Dolgozók Szakszervezete az idén gazdag intézkedési tervet dolgozott ki az építőipar műszaki fejlesztésének társadalmi támogatására. Az elavult munkaszervezési módszerek megjavításához kijlö- nösen sok segítséget nyújtanak. Megalakították a szakszervezet ■termelésszervezési szakosztályát, s javaslatokat dolgoznak ki új szervezési intézkedésekre és szakosított építésvezetőségek kialakítására, amelyek a folyamatos szajagszérű módszerrel 20—30 százalékkal tudják meggyorsítani az építkezést. Az idén mintegy és 113 000 lakást építenek ezzel az i eljárással. Az asszonyokkal együtt A dunaföldvári szociális otthon kellemesen fűtött nappaliját hétfőn az Alkotmány Termelő- szövetkezet asszonyai vették birtokukba. Azért jöttek össze, hogy arról beszéljenek, ami ezekben a napokban a legtöbb embert foglalkoztatja — a zárszámadásról. A termelőszövetkezet nőbizottságának titkára. Vas Józsefné, a női munkacsapat vezetője napról napra a termelőszövetkezetben dolgozik- Az asszonyok nevében beszélt, meglátásuk szerint, hol lehetne javítani, hogy egy jól működő termelőszövetkezetet teremthessenek maguknak. — Az elmúlt év sok tanulsággal szolgált valamennyiünk számára. Az idei évben csak akkor számíthatunk magasabb jövedelemre, ha az év elején úgy kezdünk munkához, hogy mindenki magáénak érzi a közös gazdaságot. Az asszonyok szép számban vettek részt a növényápolásban. A kertészetben is az asszonyok dolgoztak. S ez azt bizonyítja, hogy a nők munkájára lehet számítani. de nem mindenkiére. A kitavaszodás előtt elmegyünk azokhoz, akik eddig nem, vágj' csak igen ritkán jöltek közénk, é, hívjuk őket a munkába — mondotta. A dunaföldvári Alkotmány Termelőszövetkezet asszonyainak tanácskozása sok tanulsággal szolgált. Az elmúlt év hibáival úgy foglalkoztak, hogyan dolgozzanak. hogy az idén jobb legyen. — A kertészet megtermelte a sok szép árut. és eladatlan maradt. Eli agy ott a káposzta, amiért pénzt kaphattunk volna. Az idén ezen változtatni kell. Ne kelljen a kertészeti dolgozóknak minden egyes alkalommal harcolni azért, hogy az árut piacra szállítsák. A termelőszövetkezet vezetősége segítse, hogy amikor eleget tettünk a szerződésben vállalt szállítási kötelezettségeinknek, a felesleges zöldség piacra kelüljön. Nem egy példa volt. hogy esetenként 1500—1600 forintot hoztunk haza a piacról. Az igaz. hogy nem nagy summa, de a sok kicsiből, lesz a nagy. — mondták az asszonyok. Az Alkotmány Termelőszövetkezet asszonyainak tanácskozása öt óra hosszat tartott, és a késő esti órákba nyúlott. Foglalkoztak ugyan az elmúlt év hibáival, de elsősorban előre néztek. — Készüljünk a tavaszra! — hangzott el. többször. Idejében készítsük el a melegágyakat, hogy korán legyenek palántáink, majd primőráruink. Időben vessük el a tavasziakat, hogy elkerüljük a tavaszi munkatorlódást — hangzottak a javaslatok. Az asszonyok helyet kértek maguknak a vezetésben is. Erről így beszéltek: — Tekintve, hogy a közeljövőben vezetőségválasztás lesz, arra kérjük a vezetőséget, ne zárkózzék el attól, hogy több nő kerüljön a vezetőségbe. Úgy érezzük, munkánkkal, tanácsainkkal segíteni tudnánk a vezetőség munkáját. Erre nem egy példa volt. Sok minden -tisztázódott a hétfői nőgyűlésen. Voltak akik a reménytelenség hangját ütötték meg, az elmúlt év terméskiesései miatt. Ugyanakkor hozzátették: — Ha eltúlozzuk a hibát, magyarázzák meg. hogy hasonló véleménnyel találkozva, másoknak is meg tudjuk magyarázni. Őszinte beszéddel többre megyünk, mint a felesleges mellébeszéléssel, kerteléssel. A tanácskozás hasznos volt, és Pere János termelőszövetkezeti elnöknek, aki részt vett az asz- szonyok tanácskozásán, sok tapasztalatot adott. Az asszonyok Takács Mihályné, a nőtanács megyei titkárának javaslatát elfogadták és úgy határoztak: minden kampányfeladat előtt összehívják a nőkollektívát, s ha máskor nem futja az időből, munkaszüneti napon jönnek ösz- sze. Ezekre a tanácskozásokra meghívják a termelőszövetkezet vezetőségét is, s együtt beszélik meg a legfontosabb tennivalókat. Igényelték a tájékoztatást, és helyet igényeltek maguknak a vezetésben. Úgy érzik, elavult dolog az. amit még egy-két maradi termelőszövetkezeti tag hangoztat: „Az asszony maradjon a főzőkanálnál”. Erre így válaszoltak az asszonyok. — A főzőkanalat nem dobtuk el, a családról való gondoskodás a mi feladatunk, de .látjuk, hogy 3 mi társadalmunkban a nők munkáját elismerik. A termelőszövetkezetben dolgozunk. Az itt végzett munkánk jogosít fei bennünket arra. hogv beleszóljunk a termelőszövetkezet ügyeibe, amelyet saját ügyünknek tartunk — mondják. És mennyire igazuk van. P. I.
