Tolna Megyei Népújság, 1964. január (14. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-25 / 20. szám

Zsúfolt kalyibák — üres lakások a Mázai Téglagyárban (3. o.) Hádiómelléklet ti. o.) A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANACS LAPJA ÍIV. évfolyam, 20. szám. ARA: 50 FILLÉR Szombat. 1964. január 25. L Halálos gázolásért 3 évi börtön _J F olynak a xár»xámadások j OrSZágOS állategészségügyi löbröközön 51 forint a munkaegység tanácskozás Szekszárdon értéke — Nagyot nőtt a jövedelem a magyarkeszi tsz-ben Megyénk termelőszövetkezetei van egész évben, nem munka- kalász, az újiregi Béke, a miszlai ízül szombatig hat tartotta meg egységgel számolnak). Érdemes Búzakalász és a gyönki Petőfi rszámadó közgyűlését, ma pedig megemlíteni, hogy a magyarke- Tsz-nek. Az áruértékesítési tervét a megyei tanács mezőgazdasá- sziek jövedelme az előző évihez minden szövetkezet teljesítette a osztályának jelentése szerint — képest 6764 forinttal nőtt átlago- tamási járásban, együttvéve 129 abb négy közös gazdaság tagjai san. * százalékra. A bevételek nagyobb nek' össze délelőtt, megtárgyal- A megye egyik legjobb zár- része az állattenyésztésből, fllet- az elmúlt év munkáját. számadási közgyűlését a döbrö- ve hízóállat-értékesítésből ered. A mözsi Uj Élet Termelőszövet- köziek tartják, az előzetes jelen- Ugyanez a helyzet a szekszárdi zet, a tamási Széchenyi Terme- tés szerint 29-én. Munkaegysé- járásban, de itt még nagyobb a? szövetkezet, és a tolnai Halásza- génként 51 forint jövedelemben áruértékesítési terv teljesítése: Szövetkezet után, csütörtökön részesülnek. Egyébként a dombó- 131 százalék. Az eredetileg terve- sárpilisiek ünnepelték a szór- vári járásban még csak két zár- zetf 119 766 000 fonnt helyett lom és a jó gazdálkodás ered- számadást készítettek elő, illetve 157 025 000 forint bevételük volt ényeit: munkaegységenként 36 hagytak jóvá, amint a járási ta- a szekszárdi járás termelőszövet- rintot osztottak, s ehhez átla- nacstól értesültünk. A tamási já- kereteinek együttesen. Legutóbb a san még kilenc forint prémium rásban viszont kilenc zárszám- decsi Uj Élei Termelőszövetkezet jutott egységenként, különböző adást- megerősítettek már — ta- zárszámadását vizsgálták és erő- •andóságok formájában. Tehát jékoztatott bennünket Jávori sítették meg a járási tanács szak­idéi első négy zárszámadás Nándor, a mezőgazdasági osztály emberei. Ebben a szövetkezetben Jna megyében a gazdag sző- főkönyvelője, akivel telefonon 31 forint 83 fillér a munkaegység tkezetek sorát kezdte meg'. beszéltünk tegnap délután. Közöl- értéke. Jelenleg a medinai Béke Pénteken két zárszámadást tar- té még, hógy á zárszámadások Termelőszövetkezei a faddi Le- ,tak. a györkönyi Uj Élet és a megerősítésével egyidejűleg az nin Termelőszövetkezet és a'hár- rszenllőrinci Petőfi Termelőszö- 1964-es tervek termelési részé- cj Petőfi Termelőszövetkezet zár- tkezetben, mára pedig a Tán- nek felülvizsgálatát is végzik az számadásának vizsgálata van fo­es Termelőszövetkezetben hív- osztályon. Szombatig tíz szövet- ívamatban. a jövő héten pedig c össze 'M közgyűlést Sál-szent.- kezet végleges tervének termelési újabb hét_nyÁTé megerősítésre ■ incen. és közgyűlés van a dal- részét vizsgálták meg. kerül sor. mdi Béke, a magyarkeszi Hu- Az említett zárszámadásokon a járási tanács főkönyvelője adi, a belecskai Szabadság kívül a tamási járásban készen azt mondja, előreláthatólag most rmeloszövetkezetben is. Közü- áll a közgyűlés megtartására a sem lesz mérleghiánvos termelő- t kettő, a dalmandi és a ma- nagykonyi Haladás Tsz (ebben a szövetkezet a szekszárdi járás- arkeszi szövetkezet szép jőve- tavalyi 23,98 forintról 35,41 fo- ban. (sz. j.) lmet oszt tagjainak. Dalman- rintra nőtt a munkaegység-érték, n 41 forint a munkaegység-ér- a tagok átlagkeresete 9335 forint- a magyarkeszi Hunyadi Tsz- ról 11 529 forintra), továbbá meg- n pedig 15 346 forint a tagok erősítették a zárszámadását az i átlagkeresete (itt pénzfizetés udvari Béke, a szakadáti Arany­Reimann levele Erhardhoz: Kapjon ismét legalitást a Német Kommunista Párt vlax Reimann, a Német Kom- mista Párt Központi Bizottsá- íak első titkára pénteken nem­közi sajtóértekezletet tartott rlinben, és ott bejelentette, ?y mintegy két héttel ezelőtt a met Kommunista Párt legali- ának helyreállítása ügyében elet intézett Erhard nyugatné- t kancellárhoz. A levelet Er- •d január 10-én kapta kézhez, teimann a levélben rámuta- t, hogy a Német Kommunista "t 1956-ban békövetkezett be- ása a hidegháború következ- nye volt, és beleillett az úgy- -ezett „adenaueri korszakba", párt azonban a rendkívül ne- : körülmények ellenére ma is és működik. kétségtelen, hogy jelenleg eny- és következett be a nemzetkö- helyzetben és a két német ál- íban is megpróbálnak utakat esni, hogyan segíthetik elő guk a németek is a megértés itikájának diadalra juttatását, ;yan teremthetik meg egy né- t konföderáció megalakításá- az újraegyesítés feltételeit. A gértés politikája ésszerű lépé- et követel a nyugatnémet kor- nytól is. Egyik ilyen fontos és lenne a Német Kommunista •t betiltásának felfüggesztése, tz NKP Központi Bizottság"’. asolja, hogy a párt legalitá- ' országban. sának helyreállítását a követ­kező négy lépésben, fokozatosan valósítsák meg: 1. Hirdessenek amnesztiát és szün­tessék meg azoknak a szemé­lyeknek és szervezeteknek az ül­dözését, akik. illetve amelyek ellen az NKP betiltásáról szóló rendelkezés alapján indítottak eljárást. 2. Biztosítsák az alkotmányban kimondott véleményszabadsá­got a magukat kommunistának valló nyugatnémet polgárok számára is. 3. Biztosítsák a kommunisták pasz- szív választójogát, azaz enged­jék meg, hogy kommunisták is, mint egyéni jelöltek (tehát egyelőre nem mint a párt je­löltjei) részt vehessenek a he­lyi és az országos választáso­kon. 4. Állítsák helyre a Német Kom­munista Párt legalitását. Max Reimann a sajtóértekez­leten kifejtette, hogy erről a problémáról akár ő személyesen, akár politikai és jogi szakértő barátai bármikor hajlandók tár­gyalásokat folytatni a nyugat­német kormány megbízottaival. Kérdésekre válaszolva Reimann közölte, hogy egy ilyen politikai amnesztia mintegy nyolcvanezer embert érintene Nvugat-Német­Folytalia munkáját a genfi értekezlet Genf (MTI). Magyar idő sze­rint 10 óra 40 perckor a genfi Nemzetek Palotájában megkezdte munkáját a genfi leszerelési ér­tekezlet pénteki ülése. A tanács­kozáson Etiópia küldötte elnö­költ. Felszólalásra jelentkeztek a többi között Bulgária, Románia és Nigéria küldöttei. Pénteken országos állategészség- - ügyi tanácskozást tartott Szek­szárdon a Közalkalmazottak Szak- szervezetének állategészségügyi szakbizottsága, a Tolna megyei Tanács VB. mezőgazdasági osztá­lya és a Tolna megyei állategész­ségügyi dolgozók szakszervezeti bizottsága. A tanácskozáson mint­egy 150 állatorvos vett részt. Az eínökségben többek között helyet foglalt dr. Kádár Tibor, a Föld­művelésügyi Minisztérium állat­egészségügyi főosztályának vezető­je. az Állategészségügyi Intézet igazgatója, Virág István, az MSZMP Tolna megyei Végrehajtó Bizottságánál: titkára, Huber La­jos, a Közalkalmazottak Szakszer­vezetének elnöke, Schrottner Ká- .roly, a SZMT vezető titkára, Tol­nai Ferenc, a megyei tanács elnök- helyettese. dr. Mészáros János, az Állategészségügyi Kutatóintézet igazgatója és Földes Imréné, a Közalkaimazottak Szakszervezeté­nek megyei titkára. A tanácsko­zást dr. Kovács Jenő megyei fő­állatorvos nyitotta meg, majd dr. Magyari Jenő. az álla tégy észség- ügyi ambulancia vezető szak- állatorvosa mondott vitaindító be­szédet. Részletesen elemezte az ál­latorvosok sokoldalú tévé- .'ysé- gét és a feladatúkat. Megemlítetté egyebek közt, hogy a mind széle­sedő állategészségügyi tevékeny­ség mellett is sok kárt okoznak az állatbetegségek. Elmondotta példaként, hogy dr. Kovács Jenő megyei főállatorvos 1960-ban szé­les körű felmérést végzett a paksi járásban. Megállapította, hogy csak ebben az egy járásban egy év leforgása alatt két betegség, a szarvasmarhánál a málymételykór a sertésnél pedig a drótférgesség — átszámítva — 500 vagon takar­mányveszteséget okozott. A nehéz ellésekből származó veszteség — amint azt egy ENSZ-statisztika igazolja — Európa-szerte szinte felmérhetetlen, s igen magas a hazánkban bekövetkező kár is. Ugyanakkor rohamosan nőnek az éleimezési igényék. A továbbiakban azzal foglalko­zott, hogy az állatorvosok hogyan igyekeznek helytállni, milyen erőfeszítéseket tesznek és milyen problémákat kellene mielőbb meg­oldani a hatásosabb állategészség­ügyi tevékenység érdekében. Á beszámoló elhangzása után beható vita bontakozott ki. Dr, Kádár Tibor árról beszélt, hogy az állatorvosok megtalálták he­lyüket társadalmunkban, szíwel- lélekkel segítették és segítik az új falu kialakulását, majd amel­lett foglalt 'állást, hogy az állat­orvosok ne legyenek az egyas gazdaságok fennhatósága alatt, mert ez megkötné kezüket. Dr. Zsigmond László Vas megyei iö- óllatorvos, országgyűlési képviselő ismertette, hogy megyéjében ho­gyan bontakozik ki a jó munka­kapcsolat az állatorvosok és a termelőszövetkezetek gazdái kö­zött. Dr. »Mészáros János, az Állategészségügyi Kutató Intézet vezetője egyebek közt az 'állat­orvosok anyagi érdekeltségéi ve­tette fel. Dr. Kovács Barna ál­lami gazdasági főállatorvos a Szov j et unió mező ga zd aságá ban kialakult állategészségügyi mun­kát ismertette. Tolnai Ferenc, a megyei tanács elnökhelyettese a többi közt azzál foglalkozott fel­szólalásában. hogy a megye állat­orvosai milyen .segítsége,, nyújtot­tak eddig a szövetkézetek meg­szilárdításához, s mit Ítéli lenniük ezután. A tanácskozáson felszólalt Vi­rág István, az MSZMP megyei Végrehajtó Bizottságának titkára is. Elismeréssel szólt az állatorvo­sok eddigi munkájáról. A felve­tődött kérdésekkel kapcsolatos vi- ' tárói egyebek közt ezt mondotta: — Megesik, hogy egyes agro- nómusok azt mondják: „Az á lat­orvos csak akkor jöjjön hozzánk, ha hívjuk”. Az is előfordul, hogy az állatorvos ezt mondja: „Akkor megyek a , tsz-be, ha hívnak". Mindkét álláspont helytelen. Fel­tétlenül szükséges az állatorvo­sok hatósági jogköre, de e mel­lett arra van szükség, hogy ott éljenek a mezőgazdasági üzemek­ben, minél közvetlenebbül segít­sék a gazdasági feladatok meg­oldását, és ebben anyagi ag is érdekeltté kell tenni őke”’. Á nagy hidegben is helytállnak a brikettgyáriak Több mint ötven vasúti kocsi | bitument, össze- és szétkapcsol­indul ki naponta — „friss”, nem egyszer még gőzölgő brikettel megrakodva a -Nagymányoki Bri­kettgyárból. Ugyanennyi a gyár­ba kerülő nyersanyag is, aminek nagyobb része a távolabbi bánya­vidékekről érkezik. 8400 mázsa brikett, ennyi a gyár napi terve. Ezt kell teljesíteni ahhoz, hogy a tervezett mennyiségű — sajnos ebben a nagy hidegben koránt­sem elegendő — magas fűtőérté- kű brikett eljusson a városi, fa­lusi TÜZÉP-telepekre, eljusson a lakossághoz. Nem könnyű a brikettgyárak munkája. Hiszen csaknem vala­mennyien — kivéve a malaxő- rök és a sajtológépek kezelőit — a szabadban dolgoznak. Dolgoz­nak éjjel, nappal. Akkor is. ami­kor mínusz húsz fokot mutat a hőmérő. Irányítjuk a szállító- szalagokat. lapátolják a por­szenet; csákányozzák a szurkot, ják a vagonokat. A legnehezebb feladatot azonban a TMK-brigád kapta az egyik hajnalon. Fél­négykor ugrasztották ki az ágy­ból Hoffmann Pált, Hübner Andrást. Klemm János villany­szerelőt, Gasz. .Jánost és a töb­bieket azzal, hogy elszakadt a rédler. Ez egy felvonószerkezet, ami folyamatosan szállítja a víz­szintes szállítószalagon érkező anyagot á brikettgyártó gépek­hez. Percenként hat-hét mázsát. Nem telt fél órába se, együtt volt a brigád. Először csak azt tudták, hogy nem megy a réd­ler. Több mint félezer csavart kellett megnyitni ahhoz, hogv szétbontsák a szerkezetet, meg­nézzék. hogy egyáltalán mi is a hiba. Ekkor derült ki, hogy a megfagyott anyag a lánc és a burkolat közé szorult, ujjnyi vaétag. lapos vasból készült lánc­szemek görbültek meg, törtek össze. Más körülmények közt napokig is eltartott volna a helyreállítás. A mányoki szerelők azonban tud­ták, hogy minden percért kár, amit áll a gyár. A dermesztő hi­degben csak pár percre, amíg a forró teát felhajtották, és ebédre, vacsorára álltak meg. Csapszege­ket, lánc-elemeket, egyéb alkat­részeket alakítottak át. egyen­ként. vésővel, kalapáccsal verték le róluk a megfagyott szén­iszapot. Hajnali félnégytől más­nap reggel hétig dolgoztak, pi-' henés nélkül, hogy mielőbb meg­indulhasson a „brikett-folyó” a lent várakozó vagonokba. Á több mint egynapos üzemzavar száz vagonnyi kiesést okozott. A gyár tervtel j esi léséről a leg­frissebb adat: az esedékes terv­ből negyven vagonnyi hiányzik, tehát még félnapos sincs a le­maradás.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents