Tolna Megyei Népújság, 1964. január (14. évfolyam, 1-25. szám)
1964-01-25 / 20. szám
2 TOLNA MEGYEI NÉPŰJSAG 1951, január Több mint ezeregyszáz esetben döntött a társadalmi bizottság Beszélgetett Kertai Józseffel az SZTK mellé rendelt társadalmi bizottság munkájáról Hogyan használják fel a műszaki fejlesztési alapoi A vaskos irattartó az SZTK mellé rendelt társadalmi bizottsági ülésén tárgyalt ügyeket tartalmazza. Sokan talán nem is tudnak a bizottság létezéséről, munkájáról. Munkatársunk felkereste Kertai Józsefet, az SZTK szolgáltatási osztályának vezetőjét, a társadalmi- bizottság tagját, s a bizottság munkájáról kért ■ tájékoztatót. — Hány esetben tanácskozott a társadalmi bizottság, és milyen ügyeket tárgyalt az elmúlt évben? — A társadalmi bizottság tavaly 27 esetben ülésezett, s ösz- Bzesen 1137 ügyet tárgyalt. A dolgozók, mint fellebbezési fórumhoz fordulnak a bizottsághoz, többségben olyan vitás ügyekben, amikor az SZTK, a fennálló rendelkezések értelmében a kérelmet kénytelen elutasítani. — Ezek szerint, amit a paragrafus nem tesz lehetővé, azt a méltányosság igyekszik pótolni? — Ez valóban így van. A tények legalábbis ezt bizonyítják. Az elmúlt évben benyújtott 1137 kérelmező közül, 800 esetben folyósított segélyt a társadalmi bizottság. A tbc-s betegeknél egy kikötés van, s erre a sajtó útján is felVVsrf^WVVWVVVVVVV\AAA 1 Korszerűsítik Tolna közvilágítását J __ -v; VfaMdft h ívjuk a kérelmezők figyelmét.! A beküldött kérelmet c:ak úgy vehetjük figyelembe, ha a Tüdőgondozó Intézet is megtette a maga javaslatát, amit orvosi vizsgálat és környezettanulmányozás előz meg. A segély összege a rászorulók anyagi körülményeitől függően 500—1200 forint lehet. Az elmúlt évben a társadalmi bizottság 402 000 forintot fizetett ki a rászorulóknak, rendkívüli segély címén. — A rendkívüli segélyezések mellett még milyen kérésekkel fordulnak a bizottsághoz? — Mint ismeretes a nyugdíjasok és a biztosítottak családtagjai betegség esetén 90 napig vehe.ik igénybe a kórházi ápolást az SZTK terhére. Előfordul, hogy a beteg teljes felgyógyulásához többre volna szükség. Az ilyen esetek elbírálásánál Is a társadalmi bizottság dönt. Példának említem meg, hogy Csőke Mátyás szekszárdi lakos kéréssel fordult a társadalmi bizottsághoz, és szűkös anyagi helyzetére hivatkozva az 1000 forint túlápolási díj megtérítését kérte. A társadalmi bizottság, a felsorakoztatott indokokat mérlegelve, magára vállalta a kórházi költség rendezését. Hasonló intézkedés történik a gyógyászati segédeszközöket kérők ügyében is. Szabó József váraljai lakos kiskorú fia részére kért különleges szemjavító kézinagyítót. Foltényi Sándor rokkant nyugdíjas szekszárdi lakos, tolókocsit kért, hogy ágyhoz kötöttsége megszűnjön. A bizottság úgy döntött, segít Foltényi Sándoron. Rokkantságát elviselhetőbbé tette azzal, hogy a kocsin jó időben kikerekezhet a ház elé, a szabadba. Van még egy dolog, amely ugyancsak idetartozik. A gyógyászati segédeszközök megvásárlásánál, a költség 15 százaléka a beteget, illetve annak családját terheli. Ezt írja elő a rendelet, a paragrafus. A bizottság viszont, amikor az illetőnek nincs xnódjáhan még a 15 százalékot sem kifizetni, ezt a terhet is magára vállalja. — Kitől és milyen segítséget vár munkájához a társadalmi bizottság? — Munkánkhoz nagy segítséget adhatnak — és várjuk is ezt a segítséget — a szakszervezeti alapszervezetek és a községi tanácsok. A bizottság tagjai, társadalmi munkában végzik feladatukat. Többségüknek köiött munkaideje, elfoglaltsága van. Ebből következően kevés a lehető régük arra, hogy kömyeaettanulmányö.- zást végezhessenek. A szakszervezetektől kezdeményezést várunk, s azt, hogy helyileg foglalkozzanak a kérelmekkel, javaslatokkal. — A községek tanácselnökei, tudomásunk szerint, foglalkoznak a lakosság ilyen irányú ké. relmének intézésével. Müven segítséget várnak még? — Erre a kérdésre nehéz válaszolni, mert a községi tanácsok valóban foglalkoznak a kérelmekkel. A tanácsok ilyen irányú munkájához inkább néhány javaslatunk lenne. Általában az a gyakorlat alakult ki, hogy községi tanácselnök, vagy a titkár magára vállalja az ügy intézését és gyakran egyszemélyben döntenek is. Az a javaslatunk, hallgassák meg az egészségügyi állandó bizottságot. Ez több szempontból is hasznosnak látszik. Hasznos lenne olyan szempontból, hogy az egészségügyi állandó bizottságot ezen a munkán keresztül jobban bevonhatnák az ügyintézésije. Másrészt a bizottságnak több tagja Vfm. nagyobb helyismeretekkel rendelkeznek és esetenként jobban meg tudják állapítani a rászorultságot. És harmadsorban, mint testület bátran adhatna javaslatot a kérelem érdemben} elbírál ásóhoz. — Az elmúlt évben hány j esetben és milyen okok miatt történtek elutasítások? — A bizottság az elmúlt évben beérkezett kérelmeknek mindössze 5 százalékát utasította el. De 'ezek között is — jóllehet — akadhatott rászoruló. A nem megfelelő indoklás, javaslat hiányában, megtörténhetett az elutasítás, amelyet a kérelmező méltán nehezményezett. Ilyenkor fordul elő — bár most már ritkábban — hogy szidalmazzák az „OTI”-t. A szakszervezeti társadalmi bízott-' ság munkájában azt tartja szem előtt, hogy ott és akkor segítsen ahol erre a paragrafus nem ad ugyan lehetőséget, de a segítségre szükség van, — fejezte be nyilat-, kozatát Kertai József, az SZTK szolgáltatási osztályának vezetője, a társadalmi bizottság tagja. Pozsonyi Ignácné A pénzügyminiszter rendelete I öt éve ad módot az iparnak, hogy termékei értékesítéséből származó bevételének bizonyos hányadából műszaki—fejlesztési alapot képezzen, s az új gyártmányok, gyártási módszerek ki- j sérleteit 'ne az önköltség terhé- re, hanem ebből a külön pénzforrásból finanszírozza. A Nehézipari Minisztérium felülvizsgálta, hogyan használta fel eddig a műszaki—fejlesztési alapot a leggyorsabb fejlesztésre kiszemelt ágazatában, a vegyiparban. A vizsgálat megállapította. 'hogy a vegyipar réndel- I kezesére álló műszaki fejlesztési alap több százmillió forintos ösz- szegel évről évre nőnek. Ebből a pénzből tartották fenn a kutatóintézeteket. a vállalati kuts laboratóriumokat, fedezték egyetemi tanszékeknek adott; tatási megbízások költségeit, sérleti félüzemeket építettek lőle, s futotta mintapéldá’ gyártmányok előállítására Is. A műszaki—fejlesztési alap fenntartott kutatóintézetek kö a gyógyszeripari kutatóin tó munkája volt a legeredmén sebb: 1959—1962-ben 43 jku tást fejezett be és adott át gyógyszergyáraknak. Ezeknek kutatásoknak eredményeként e állított gyógyszerkószítmén: termelési értéke 554,5 millió rint volt. Ezzel szemben az itézet fenntartása ez idő alatt * millió forintba került. Termelési tanácskozásét a helyi ipari üzemekben E hó végén tartják Tolna megye helyi ipari üzemeiben a termelési tanácskozásokat. A tanácskozásokon a mérlegbeszámoló alapján az 1963. évi munka tapasztalatait vitatják meg, majd sor' kerül az idei feladatok ismertetésére. és az ebből eredő gyári feladatok meghatározására. A termelési tanácskozások ideje a jelentősebb helyjipari üzemekben a következő: Január áh a gyönki tűszelep-üzemb 29-én a Talajerőgazdálkodási V lalatnál és a Simontornyai 1 gyesipari Vállalatnál, 30-án Patyolatnál, a Ruházatiipari V lalatnál és a Dombóvári Fé tömegcikkgyártó Vállalatnál, én pedig a Szekszárdi Faip Vállalatnál lesz termelési nácskozás. Az állami gazdaságok vezetői is megvitattál a 34-es törvényerejű rendeletet A Hőgyészi Állami Gazdaság kultúrtermében több mint hetven állami gazdasági vezető, műszaki dolgozó. szakszervezeti funkcionárius vitatta meg az Elnöki Tanács múlt évi 34. számú daságok vezetői az 1963. évi pasztalatok alapján haiározi meg a dolgozók egészségén testi épségének védelméről sz törvényerejű rendelettel kapc iuuh o* i --------■■ — ------------------- - - — t örvényerejű rendeletét. A gaz-1 latos 1064. évi feladatokat Szakszervezeti titkárok és bizalmiak tanfolyama A helyi ipari üzemek ’ szakszervezeti tisztségviselői részére szervezett a HVDSZ Tolna megyei Bizottsága esti tanfolyamot. A szakszervezeti tanfolyamon esténként mintegy harminc fő vesz részt. A legutóbbi előadáson, január 23-án 28 szekszárdi bizalmi jelent meg. Az esti oktatási formát igen megkedvelték a szí szervezeti funkcionáriusok, tis ségviselők, mert ezeken a n< szakszervezeti és termelési f adatokról kapnak értékes tud valókat. A tanfolyamok kezdi óta az üzemekben megélénkült szakszervezeti munka. PPA társadalmi gondok megoldásából kérünk részt magunknak ” A Tolna megyei Építőipari Vállalat villanyszerelő brigádja fénycsöveket szerel fel Tolnán. Munkájuknak ebben a szakaszában újabb 15 fénycső kerül fel az oszlopokra, ezzel több mint fél kilométeres szakaszon javul a közvilágítás. Egyszerre hárman megyünk be egy ajtónyitással, de még két szembejövőt is kiengedünk udvariasan magunk előtt. És ez így megy egész nap, nyílik és csukódik az ajtó, újabb és újabb emberek jönnek, recepteket lobogtatva. A pult mögött fehérköpenyes gyógyszerészek sürgölődnek, a szomszédos szobában mérlegek és tégelyek fölé hajolnak az asz- szisztensek. Egy percre sincs fennakadás, pedig most a gyógyszertár vezetőjének szobájában rövid tanácskozás folyik, tájékoztatás és eligazítás arról, melyek a legsürgősebb teendők. Pár pillanat múlva mindenki visszatér a munkájához, és ezután kezet szoríthatok Csuka Ferenccel, a gyógyszertár vezetőjével. Megfontolt beszédű fiatalember, kíváncsian függeszti rám szemét, jövetelem célját kutatja. Amikor a szocialista brigádot említem, felderül az arca, s hellyel kínál. Tapogatózva indul a beszélgetés, aztán felfedezünk néhány közös ismerőst, s máris jobban gördül a szó. Egy kis kitérő után visszaterel lődik a beszélgetés az eredeti témához... — A mi gyógyszertárunk a megye második legnagyobb patikája, Nagy a forgalom, nagy a felelősség, a gárdánk viszont fiatal és lelkes. Átlagos életkort nem számítottunk, de azt hiszem, megfelelő képet ad rólunk, hogy „korelnökünk” 3i éves... — Az ifjúsági mozgalomban a tanácsi KISZ-szervezethez tartozunk, és a múlt év vége felé határoztuk el, hogy megpróbáljuk megszerezni az ifjúsági szocialista brigád címet... — Hogy mit teszünk ezért? Talán azzal kezdeném, hogy a jó gyógyszerész? munkájának nemcsak abból kell állnia, hogy pontosan kimérje az orvosságokat, kiadja a receptekre felírt porokat, kenőcsöket. Részt kell vállalnunk a beteg-felvilágosító munkából, és talán mindenek előtt kűzdenünk kell a mértéktelen gyógyszerfogyasztás ellen. — Társadalmi gondok ezek, s a megoldásukból, kérünk részt magunknak... A szomszédos presszóban úgy terelem a szót, hogy magáról is beszéljen. Ekkor röviden, szűkszavúan fogalmaz, és amint teheti, újra visszakanyarodik arra, hagy mit csinál a kollektíva. Annyit azonban elárul magáról, hogy az érettségi után eredetileg nem is erre a pályára készült. Sopron, az erdőmérnöki csábította, nem sikerült, és most már szinte örül is neki. A gyógyszertári raktárban dolgozott egy ideig, Szekszárdon. Itt ismerkedett meg ezzel a pályával, és innen vezetett az útja az egyetemre is. Amikor végzett, ellenőrző munkával foglalkozott a Tolna megyei vállalatnál, majd pedig megpályázta a dombóvári gyógyszertár vezető állását egy üresedés után. — Az anyaggazdálkodás fontosságával az ellenőrző munka során ismerkedtem meg. Akármilyen jó gyógyszerész is valaki, ha ebben a munkában nem jártas, nem tud patikájának gazdájává válni. Akiknek a nulásban segítünk, elsősori ezt tanítjuk... az elméletet g korlatra váltani. — Wagner Tibivel, Gerg Ibolyával, Németh Magdal val, Kovács Jánosnéval egy getjük a most tanuló t.echnik Élő Gabriella, Gál Mária, M ra Márta tanulásának útje Persze, az asszisztencia is st bennünket, Braun Katalinn Kovács Erikának is sokat szönhetünk... — A KISZ-bizottságnak n bejelentettük — fordít a best getésen Csuka Ferenc —, he szívesen vállalunk egészségű előadásokat KISZ-alapszerve teknél, ha ilyen igény mutat zik... líindenn api munkájuk m lett sok szó esik goi jaikról, szórakozásukról is. 1 ben is együtt van a brigád, . zösen mennek moziba, és sz te hagyományos, hogy egy tartják meg a névnapokat más ünnepségeket. Együtt munkában, együtt a tanulást és a szórakozásban... Ezek a gyek már nemcsak a szül szabott munkatársi r>iszon\ vallanak, hanem az összetarti közösségre is, a szocialista tij sú brigád kialakulását sejte mind jobban. VÉGH MIKLÓS
