Tolna Megyei Népújság, 1964. január (14. évfolyam, 1-25. szám)
1964-01-23 / 18. szám
7 frOLNA MEGYEI NÉPŰJSAG 1964. január 23. „Megtévesztbetetlen” berendezés a vasúti közlekedés biztonságának fokozására Újfajta berendezést szerkesztettek a vasúti közlekedés biztonságának fokozására a MÁV Vasúttervező Üzemi Vállalat áramkör- vizsgáló laboratóriumának szakemberei Kandikó Endre villamosmérnök, laboratóriumvezető irányításával. A vasútnál előírás, hogy a nyílt pályán átlag 1200 méteres térközök ben figyelemmel kell kísérni a szerelvények áthaladását, hogy az előírt követési távolságot biztosítani lehessen. Erre a célra többféle eljárás és berendezés van már alkalmazásban, a magyar szakemberek azonban az eddigieknél korszerűbb, eredeti módon oldották meg a problémát. A térközök érintkezési pontjain elhelyezett elektronikus —• tehát félvezetőkkel működő —- berendezéseik az áthaladó tengelyeket számolják meg. Mivel egymással és a szomszédos állomásokkal is állandó összeköttetésben vannak, előre „tudják” milyen hosszú vonatnak kell ott átgördülni' csak akkor kapcsolják át vö. 1 sárgára, majd zöldre a megfelelő jelzőberendezéseket, ha már a teljes szerelvény végighaladt előttük. Minthogy ezek a berendezések az áthaladás irányát is érzékelik, s a közben esetleg visszafelé guruló tengelyek számát levonják a már áthaladottakéból, még a fékezés, vagy a tolatás sem tudja megtéveszteni őket. Az új magyar berendezés egyik nagy előnye éppen ez az irányérzékelő képessége. A másik az, hogy míg a többi hasonló berendezések csak bizonyos sebességi határokon belül észlelik a szerelvények mozgását, ennek a működése teljesen független az áthaladás sebességétől. Végül elektronikus megoldásánál fogva semmiféle mozgó — tehát könnyen rongálódó «— alkatrésze nincs. Élettartama szinte korlátlan, működésének sebessége pedig körülbelül ezerszer nagyobb a nálunk ismert hasonló célú többi berendezéseknél. Az eddig elkészült kísérleti példány a laboratóriumi ellenőrzésben jól megállta helyét. Üzemi kipróbálása a közeljövő feladata. (MTI.) Több mint 10 millió forint értékű szemléltető eszköz, felszerelési tárgy az iskoláknak A tanszerellátás idei terveiből Az Iskolai Felszereléseket Értékesítő Vállalat tájékoztatása szerint az iskolák ebben az évben is sok korszerű szemléltető eszközt, felszerelési tárgyat kapnak. A központi hitelkeretből — amelynek összege meghaladja a 10 millió forintot — például 5200 homorú, illetve domború lencsét, 1700 tára-mérleget, 2200 feszültség- és áramerőmérőt, továbbá 1000 diavetítőt vásárolnak a tanintézetek számára. A tananyaggal összefüggő dia- fílmékből 1500-at bocsátanak az iskolák rendelkezésére. Fizikai és egyéb kísérletekhez 5200 hőmérőt juttatnak az iskolai szertáraknak. A természettudományos oktatást 1300 úgynevezett molekulakészlet segíti. Ezenkívül laboratóriumi kísérletekhez és a biológia anyagának elsajátításához sok kisebb növény- és rovartani gyűjteménynyel, virágmodellekkel, stb. egészítik ki az általános és középiskolák felszerelését. A tervek szerint a gyakorlati képzéshez szükséges különböző anyagokból az idén a tavalyinál nagyobb mennyiséget juttatnak az iskoláknak. A Művelődésügyi Minisztérium kereken hétmillió forintot biztosított olyan anyagok vásárlására, amelyek az üzemek raktáraiban hosszabb ideje felhasználatlanul hevernek, de melyeket a gyakorlati munkában a diákok hasznosíthatnak. Az idén egyébként folytatják az új típusú iskolapadok szállítását, lehetőséget nyújtanak azonban arra is, hogy a tantermeket — padok helyett — tanulóasztallal és székkel rendezzék be az iskolák. Az Iskolai Felszereléseket Értékesítő Vállalat útján az oktatási intézmények televíziókészülékeket is beszerezhetnek. A múlt évben 250 tv-t vettek az iskolák — most nagyobb arányú vásárlásra készültek fel — mert az iskolatelevízió februárban kezdi meg adásait. (MTI.) A közös bankról, amely január 1-től működik Moszkvában J anuár 1-től működik Moszkvában a KGST országok közös bankja, hivatalos nevén a Gazdasági Együttműködés Nemzetközi Bankja. Igen gyorsan létrejött a KGST-nek ezt a nagy lehetőségeket teremtő, új intézménye. Mindössze tavaly februárban alakult meg a KGST Valuta- és Pénzügyi Állandó Bizottsága, amely feladatul kapta a sokoldalú elszámolási rendszer és a bank működési szabályzatának kidolgozását. És íme, 11 hónap múltán létrejött a KGST-országok közötti sokoldalú elszámolás rendszere. A kölcsönös áruszállításokkal és egyéb fizetésekkel kapcsolatos sokoldalú elszámolásokat a szerződő felek közt a közös bank bonyolítja — a tagországok bármelyikébe átutalható, úgynevezett transzferábilis rubelban. (Egy ilyen átutalható rubel aranytartalma: 0,987 412 gramm tiszta arany.) Melyek a bank által bonyolított sokoldalú elszámolási rendszer előnyei? A KGST-országok kölcsönös államközi elszámolásaikat eddig szinte kizárólag kétolda- lúan bonyolították le, vagyis két ország áruforgalma és egyéb fizetései évente szükségképpen ki kellett, hogy egyenlítsék egymást. A sokoldalú elszámolásnál már nincs erre szükség. A kétoldalú egyensúly helyett elegendő csupán egy adott KGST-ország és az összes többi tagállam fizetéseinek egyensúlya a naptári éven belül. Vizsgáljuk meg mindezt közelebbről, egy konkrét példán. Bulgária és Magyarország csakúgy, mint Magyarország és az NDK között, korábban törekedni kellett a kétoldalú egyensúly biztosítására. Ezért Bulgária az igények ellenére sem vásárolhatott több gépet és műszert Magyarországtól, a kétoldalú egyensúly ennek határt szabott. A bolgárok nem fizethettek nekünk fő kiviteli cikkükkel, zöldséggel és gyümölccsel, hiszen mi magunk is exportálunk hasonló terméket. Hazánk viszont nem szerezhetett be például több vegyicikket az NDK-tól, mivel itt meg nekünk volt nehéz tartanunk a kétoldalú egyensúlyt. Most, — a sokoldalú elszámolásokkal — ezek a külkereskedelmi lehetőségek realizálódhatnak, hiszen tartozásunk keletkezhet az NDK-nál többlet-import miatt, ha hasonló értékű követelésünk van Bulgáriával szemben gépexportból, s Bulgária sokoldalú egyensúlyát viszont az NDK-ba irányuló konzervszállít- mányokkal biztosíthatja. Aligha kétséges ezek után a ^ sokoldalú elszámolások jelentősége a KGST országok külkereskedelmének alakulásában. A nemzetközi munkamegosztás fejlődését ma már kifejezetten fékezné a kétoldalú egyensúlyra való törekvés, amikor a termelés szakosításában, a tervek összehangolásában a sokoldalúság a cél. A sokoldalú elszámolás önmagában azonban csak lehetőség, eszköz, feltételezi például a külkereskedelmi tervek sokoldalú összehangolását. Az idén először sokoldalú külkereskedelmi tanácskozásra kerül sor. Ugrásszerű fejlődésre azonban csak az új, 1966—1970-es hosszúlejáratú külkereskedelmi szerződéseknél számíthatunk, amikor majd hosszú távon a külkereskedelmi árustruktúra alakításánál eleve figyelembe veszik a sokoldalú elszámolás lehetőségeit. Érdemes megemlíteni, hogy a sokoldalú elszámolás rendszere segíti a nemzeti szükségletek jobb és hatékonyabb kielégítését is. Ez a többi között azt jelenti, hogy a korszerűtlen termékek a szocialista világpiacon is egyre inkább eladhatatlanná válnak. Mivel nem cél ma már a kétoldalú egyensúly minden áron való biztosítása, növekszik annak lehetősége, hogy valamennyi ország csak olyan terméket vásároljon a másiktól, amire valóban szüksége van. A Gazdasági Együttműködés Nemzetközi Bankjának alaptőkéje egyébként 300 millió átutalható rubel. Ehhez az összeghez a KGST-országok a kölcsönös kereskedelemben lebonyolított export mértéke alapján járulnak hozzá. így Magyarország 21 millió átutalható rubelt fizet a bank alaptőkéjébe. A nemzetközi bank alaptőkéjéből és a nála elhelyezett, átmenetileg szabad pénzeszközökből fedezik a sokoldalú elszámolások hiteligényét. A bank rövidlejáratú hiteleket nyújthat annak a tagországnak, amelynek szezonális termelési okokból nincs megfelelő követelése átutalható rubelben, amivel az importárukért fizethetne. A bank hitelt folyósíthat a sokoldalú megállapodásokban nem szereplő soronkívüli vásárlásokra, és más esetekben. Mindezen kívül a bank alapszabályzata lehetőséget nyújt hitelfolyósításra, iparvállalatok és más közös intézmények építése, felújítása,- üzemeltetése céljából. A hitelnyújtáson és a sok- oldalú elszámolás lebonyolításán kívül a közös bank feladatai közé tartozik még a KGST országok és más államok (köztük a tőkés országok) gazdasági együttműködésének fejlesztése. A bank-alapszabályzat lehetővé teszi, hogy olyan országok is belépjenek a bankba, illetve bekapcsolódjanak az átutalható rubel- elszámolási-rendszerbe, amelyek nem tagjai a KGST-nek. A Gazdasági Együttműködés Nemzetközi Bankja elvállalhatja a tagországok, illetve egyes vállalati üzleteinek bonyolítását, és maga is bankügyleteket folytathat a tőkés piacon. A közös bank kezeskedhet a, tagországok külföldi tartozásaiért, stb. A közös bank tevékenysége a tagországok teljes egyenjogúságán ég szuverénitásának tiszteletben tartásán alapul. A bankot a banktanács irányítja. Mindegyik tagországnak egy szavazata van a tanácsban, függetlenül attól, milyen összeggel járult hozzá az alaptőkéhez. A tanács, amely negyedévenként ülésezik, csak egyhangú döntéseket hozhat. A mindennapi ügyek intézését a banktanács határozatainak alapján, nyolctagú ügyvezetőség végzi. Minden ország egy-egy képviselőt küld az ügyvezetőségbe, öt évre. A bankapparátus összes létszáma 113 fő, ebből érdemi ügyintéző hatvan, öt magyar tisztviselő is dolgozik különböző beosztásokban a moszkvai közös bankban. Az új esztendő első hónapját írjuk, s máris jelentős szervezeti lépést tett előre 1964-ben a KGST. Nem kétséges, hogy az új közös bank hozzájárul majd a szocialista nemzetközi munka- megosztás továbbfejlesztéséhez, a KGST-országok gazdasági erejének növeléséhez. KOVÁCS JÓZSEF KÖNVVEK KÖZÖTT — Próbálja meg a szemüvegemet. Az asszony felteszi, kezébe vesz a polcról égy könyvet, próbálja olvasni. — Nem, sajnos. így sem megy. Ez nekem nem jó. Majd csináltatok egyet magamnak. Hiába, apró már a betű az én szememnek. Az asszony. Hegyi Istvánná, a szekszárdi Béri Balogh Ádám Termelőszövetkezet tagja. Talán még életében sem volt ilyen helyen, de most szívesen jött ő is a* többiekkel együtt. Persze hívásra. mert hát eddig valahogyan úgy vélték valamennyien, hogy nem parasztembernek való az ilyesmi. Végül a Hazafias Népfront megszervezte ezt a látogatást. meghívta a Béri Balogh Ádám Tsz tagjait, s ez a csoport így lépte át a könyvtár küszöbét. Odébb Bánki József, a tsz idős agronómusa diskurál valakivel: — Kérem, én rendszeres olvasó vagyok, ezt a könyvet ismerem, merem ajánlani. —• Jó, akkor hát ezt is... Fehér Sándomé, a fogatosbri- gádvezető felesége könyvvel a kezében lép az állványtól a kölcsönzőpult felé. — Van már? — kérdi tőle Preimayer József, a tsz egyik idős tagja, közismert, jó hírű szőlősgazda. — Igen. én már választottam — feleli az asszony, és mutatja is a kezében lévő könyvet, Móra Ferenc Aranykoporsó-ja. — Csak ezt az egyet? — Nem viszek többet, mert az olvasáshoz idő is kellene. Ott van a televízió is, és az ember már majd leszokik az alvásról. Este televízió, aztán hajnalban pedig felkelni, mert hát fejő vagyok a tehenészetben. Ott lent van a tehenészetünk a szálkái elágazónál, és bizony korán kell kelni, hogy időben végezhessen az ember. — Rozi néni. maga milyen könyvet szeretna? — kérdik Bonyai Mátyásnétól. — Hát valami jót. — Milyen könyvet ismer? — A Vilma néni tanácsadóját. Most valami oiy~n jó lenne, ami nemcsak arra ad tanácsot, amire Vilma néni könyve, hanem másra is. A körülállók érdeklődve lesik, várják a folytatást. Rozi néni, aki egyébként már több, mint fél évszázadot számolhat maga mögött, nem is várat sokáig a folytatásra: — Például a szerelmi dolgokra. Jót kacag mindenki, s aztán válogatnak tovább a pulton. Néhány perccel később a pultnál találkoztam Bonyai nénivel. Eta a könyvtáros beírta nevét a kölcsönzők könyvébe, s kiállított nevére egy olvasójegyet. — Tessék itt aláírni. Bonyai néni aláírja, s ettől pillanattól kezdve a könyvtá rendes tagja. — Én valami egészségiig, könyvet szeretnék — mondj* Heimann Jánosné. Mutattak is neki néhányat, végül a Tévedések egészségre betegségről című összeállítás tel szett meg neki. Beiratkozott ( is a könyvtárba, s hazavitte a első könyvet. Benéztek a szomszédos helyi regekbe is, végignéztek mindé a kultúra fellegvárában. Ismerkedtek. barátkoztak a könyvvel, gyakrabban találkozunk majd a az irodalommal. Az első találko- szekszárdi szövetkezeti tagokkal zás tetszett nekik. a könyvek között is. Reméljük, ezután is mind B. F. Bonyai Mátyásné a könyvkölcsönzők táborába lép.
