Tolna Megyei Népújság, 1964. január (14. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-23 / 18. szám

7 frOLNA MEGYEI NÉPŰJSAG 1964. január 23. „Megtévesztbetetlen” berendezés a vasúti közlekedés biztonságának fokozására Újfajta berendezést szerkesztet­tek a vasúti közlekedés biztonsá­gának fokozására a MÁV Vasút­tervező Üzemi Vállalat áramkör- vizsgáló laboratóriumának szak­emberei Kandikó Endre villamos­mérnök, laboratóriumvezető irá­nyításával. A vasútnál előírás, hogy a nyílt pályán átlag 1200 méteres térközök ben figyelemmel kell kísérni a szerelvények áthaladását, hogy az előírt követési távolságot biztosí­tani lehessen. Erre a célra többféle eljárás és berendezés van már alkalmazás­ban, a magyar szakemberek azon­ban az eddigieknél korszerűbb, eredeti módon oldották meg a problémát. A térközök érintkezési pontjain elhelyezett elektronikus —• tehát félvezetőkkel működő —- berendezéseik az áthaladó tenge­lyeket számolják meg. Mivel egy­mással és a szomszédos állomá­sokkal is állandó összeköttetésben vannak, előre „tudják” milyen hosszú vonatnak kell ott átgör­dülni' csak akkor kapcsolják át vö. 1 sárgára, majd zöldre a megfelelő jelzőberendezéseket, ha már a teljes szerelvény végig­haladt előttük. Minthogy ezek a berendezések az áthaladás irányát is érzékelik, s a közben esetleg visszafelé gu­ruló tengelyek számát levonják a már áthaladottakéból, még a fé­kezés, vagy a tolatás sem tudja megtéveszteni őket. Az új magyar berendezés egyik nagy előnye éppen ez az irányér­zékelő képessége. A másik az, hogy míg a többi hasonló beren­dezések csak bizonyos sebességi határokon belül észlelik a szerel­vények mozgását, ennek a műkö­dése teljesen független az átha­ladás sebességétől. Végül elektro­nikus megoldásánál fogva semmi­féle mozgó — tehát könnyen ron­gálódó «— alkatrésze nincs. Élet­tartama szinte korlátlan, műkö­désének sebessége pedig körülbe­lül ezerszer nagyobb a nálunk is­mert hasonló célú többi berende­zéseknél. Az eddig elkészült kísérleti pél­dány a laboratóriumi ellenőrzés­ben jól megállta helyét. Üzemi kipróbálása a közeljövő feladata. (MTI.) Több mint 10 millió forint értékű szemléltető eszköz, felszerelési tárgy az iskoláknak A tanszerellátás idei terveiből Az Iskolai Felszereléseket Érté­kesítő Vállalat tájékoztatása sze­rint az iskolák ebben az évben is sok korszerű szemléltető esz­közt, felszerelési tárgyat kapnak. A központi hitelkeretből — amelynek összege meghaladja a 10 millió forintot — például 5200 homorú, illetve domború lencsét, 1700 tára-mérleget, 2200 feszült­ség- és áramerőmérőt, továbbá 1000 diavetítőt vásárolnak a tan­intézetek számára. A tananyaggal összefüggő dia- fílmékből 1500-at bocsátanak az iskolák rendelkezésére. Fizikai és egyéb kísérletekhez 5200 hőmérőt juttatnak az iskolai szertáraknak. A természettudományos oktatást 1300 úgynevezett molekulakészlet segíti. Ezenkívül laboratóriumi kísérletekhez és a biológia anya­gának elsajátításához sok kisebb növény- és rovartani gyűjtemény­nyel, virágmodellekkel, stb. egé­szítik ki az általános és középis­kolák felszerelését. A tervek szerint a gyakorlati képzéshez szükséges különböző anyagokból az idén a tavalyinál nagyobb mennyiséget juttatnak az iskoláknak. A Művelődésügyi Minisztérium kereken hétmillió forintot biztosított olyan anyagok vásárlására, amelyek az üzemek raktáraiban hosszabb ideje fel­használatlanul hevernek, de me­lyeket a gyakorlati munkában a diákok hasznosíthatnak. Az idén egyébként folytatják az új típusú iskolapadok szállítását, lehetőséget nyújtanak azonban arra is, hogy a tantermeket — padok helyett — tanulóasztallal és székkel rendezzék be az isko­lák. Az Iskolai Felszereléseket Érté­kesítő Vállalat útján az oktatási intézmények televíziókészülékeket is beszerezhetnek. A múlt évben 250 tv-t vettek az iskolák — most nagyobb arányú vásárlásra ké­szültek fel — mert az iskolatele­vízió februárban kezdi meg adá­sait. (MTI.) A közös bankról, amely január 1-től működik Moszkvában J anuár 1-től működik Moszk­vában a KGST országok közös bankja, hivatalos nevén a Gazdasági Együttműködés Nem­zetközi Bankja. Igen gyorsan lét­rejött a KGST-nek ezt a nagy lehetőségeket teremtő, új intéz­ménye. Mindössze tavaly február­ban alakult meg a KGST Valuta- és Pénzügyi Állandó Bizottsága, amely feladatul kapta a sokolda­lú elszámolási rendszer és a bank működési szabályzatának kidolgo­zását. És íme, 11 hónap múltán létrejött a KGST-országok közöt­ti sokoldalú elszámolás rendszere. A kölcsönös áruszállításokkal és egyéb fizetésekkel kapcsolatos sokoldalú elszámolásokat a szer­ződő felek közt a közös bank bo­nyolítja — a tagországok bárme­lyikébe átutalható, úgynevezett transzferábilis rubelban. (Egy ilyen átutalható rubel aranytar­talma: 0,987 412 gramm tiszta arany.) Melyek a bank által bonyolított sokoldalú elszámolási rendszer előnyei? A KGST-országok köl­csönös államközi elszámolásaikat eddig szinte kizárólag kétolda- lúan bonyolították le, vagyis két ország áruforgalma és egyéb fi­zetései évente szükségképpen ki kellett, hogy egyenlítsék egymást. A sokoldalú elszámolásnál már nincs erre szükség. A kétoldalú egyensúly helyett elegendő csu­pán egy adott KGST-ország és az összes többi tagállam fizetéseinek egyensúlya a naptári éven belül. Vizsgáljuk meg mindezt köze­lebbről, egy konkrét példán. Bul­gária és Magyarország csakúgy, mint Magyarország és az NDK között, korábban törekedni kel­lett a kétoldalú egyensúly bizto­sítására. Ezért Bulgária az igé­nyek ellenére sem vásárolhatott több gépet és műszert Magyaror­szágtól, a kétoldalú egyensúly ennek határt szabott. A bolgárok nem fizethettek nekünk fő kivi­teli cikkükkel, zöldséggel és gyümölccsel, hiszen mi magunk is exportálunk hasonló terméket. Hazánk viszont nem szerezhetett be például több vegyicikket az NDK-tól, mivel itt meg nekünk volt nehéz tartanunk a kétolda­lú egyensúlyt. Most, — a sokolda­lú elszámolásokkal — ezek a kül­kereskedelmi lehetőségek realizá­lódhatnak, hiszen tartozásunk ke­letkezhet az NDK-nál többlet-im­port miatt, ha hasonló értékű kö­vetelésünk van Bulgáriával szem­ben gépexportból, s Bulgária sokoldalú egyensúlyát viszont az NDK-ba irányuló konzervszállít- mányokkal biztosíthatja. Aligha kétséges ezek után a ^ sokoldalú elszámolások je­lentősége a KGST országok kül­kereskedelmének alakulásában. A nemzetközi munkamegosztás fej­lődését ma már kifejezetten fé­kezné a kétoldalú egyensúlyra va­ló törekvés, amikor a termelés szakosításában, a tervek össze­hangolásában a sokoldalúság a cél. A sokoldalú elszámolás ön­magában azonban csak lehetőség, eszköz, feltételezi például a kül­kereskedelmi tervek sokoldalú összehangolását. Az idén először sokoldalú külkereskedelmi ta­nácskozásra kerül sor. Ugrássze­rű fejlődésre azonban csak az új, 1966—1970-es hosszúlejáratú kül­kereskedelmi szerződéseknél szá­míthatunk, amikor majd hosszú távon a külkereskedelmi áru­struktúra alakításánál eleve fi­gyelembe veszik a sokoldalú el­számolás lehetőségeit. Érdemes megemlíteni, hogy a sokoldalú elszámolás rendszere segíti a nemzeti szükségletek jobb és hatékonyabb kielégítését is. Ez a többi között azt jelenti, hogy a korszerűtlen termékek a szocialista világpiacon is egyre inkább eladhatatlanná válnak. Mivel nem cél ma már a kétol­dalú egyensúly minden áron va­ló biztosítása, növekszik annak lehetősége, hogy valamennyi or­szág csak olyan terméket vásá­roljon a másiktól, amire valóban szüksége van. A Gazdasági Együttműködés Nemzetközi Bankjának alaptőké­je egyébként 300 millió átutalható rubel. Ehhez az összeghez a KGST-országok a kölcsönös ke­reskedelemben lebonyolított ex­port mértéke alapján járulnak hozzá. így Magyarország 21 mil­lió átutalható rubelt fizet a bank alaptőkéjébe. A nemzetközi bank alaptőkéjéből és a nála elhelye­zett, átmenetileg szabad pénzesz­közökből fedezik a sokoldalú el­számolások hiteligényét. A bank rövidlejáratú hiteleket nyújthat annak a tagországnak, amelynek szezonális termelési okokból nincs megfelelő követelése átutalható rubelben, amivel az import­árukért fizethetne. A bank hitelt folyósíthat a sokoldalú megálla­podásokban nem szereplő soron­kívüli vásárlásokra, és más ese­tekben. Mindezen kívül a bank alapszabályzata lehetőséget nyújt hitelfolyósításra, iparvállalatok és más közös intézmények építése, felújítása,- üzemeltetése céljából. A hitelnyújtáson és a sok- oldalú elszámolás lebonyo­lításán kívül a közös bank fel­adatai közé tartozik még a KGST országok és más államok (köztük a tőkés országok) gazdasági együttműködésének fejlesztése. A bank-alapszabályzat lehetővé te­szi, hogy olyan országok is be­lépjenek a bankba, illetve bekap­csolódjanak az átutalható rubel- elszámolási-rendszerbe, amelyek nem tagjai a KGST-nek. A Gaz­dasági Együttműködés Nemzet­közi Bankja elvállalhatja a tag­országok, illetve egyes vállalati üzleteinek bonyolítását, és maga is bankügyleteket folytathat a tő­kés piacon. A közös bank kezes­kedhet a, tagországok külföldi tar­tozásaiért, stb. A közös bank tevékenysége a tagországok teljes egyenjogúsá­gán ég szuverénitásának tiszte­letben tartásán alapul. A bankot a banktanács irányítja. Mind­egyik tagországnak egy szavazata van a tanácsban, függetlenül at­tól, milyen összeggel járult hozzá az alaptőkéhez. A tanács, amely negyedévenként ülésezik, csak egyhangú döntéseket hozhat. A mindennapi ügyek intézését a banktanács határozatainak alap­ján, nyolctagú ügyvezetőség vég­zi. Minden ország egy-egy képvi­selőt küld az ügyvezetőségbe, öt évre. A bankapparátus összes létszáma 113 fő, ebből érdemi ügy­intéző hatvan, öt magyar tiszt­viselő is dolgozik különböző be­osztásokban a moszkvai közös bankban. Az új esztendő első hónapját írjuk, s máris jelentős szerveze­ti lépést tett előre 1964-ben a KGST. Nem kétséges, hogy az új közös bank hozzájárul majd a szocialista nemzetközi munka- megosztás továbbfejlesztéséhez, a KGST-országok gazdasági erejé­nek növeléséhez. KOVÁCS JÓZSEF KÖNVVEK KÖZÖTT — Próbálja meg a szemüvegemet. Az asszony felteszi, kezébe vesz a polcról égy könyvet, próbálja olvasni. — Nem, sajnos. így sem megy. Ez nekem nem jó. Majd csinál­tatok egyet magamnak. Hiába, apró már a betű az én szemem­nek. Az asszony. Hegyi Istvánná, a szekszárdi Béri Balogh Ádám Termelőszövetkezet tagja. Talán még életében sem volt ilyen he­lyen, de most szívesen jött ő is a* többiekkel együtt. Persze hí­vásra. mert hát eddig valahogyan úgy vélték valamennyien, hogy nem parasztembernek való az ilyesmi. Végül a Hazafias Nép­front megszervezte ezt a látoga­tást. meghívta a Béri Balogh Ádám Tsz tagjait, s ez a cso­port így lépte át a könyvtár kü­szöbét. Odébb Bánki József, a tsz idős agronómusa diskurál valaki­vel: — Kérem, én rendszeres ol­vasó vagyok, ezt a könyvet is­merem, merem ajánlani. —• Jó, akkor hát ezt is... Fehér Sándomé, a fogatosbri- gádvezető felesége könyvvel a kezében lép az állványtól a kölcsönzőpult felé. — Van már? — kérdi tőle Preimayer József, a tsz egyik idős tagja, közismert, jó hírű szőlősgazda. — Igen. én már választottam — feleli az asszony, és mutatja is a kezében lévő könyvet, Móra Ferenc Aranykoporsó-ja. — Csak ezt az egyet? — Nem viszek többet, mert az olvasáshoz idő is kellene. Ott van a televízió is, és az ember már majd leszokik az alvásról. Este televízió, aztán hajnalban pedig felkelni, mert hát fejő vagyok a tehenészetben. Ott lent van a tehenészetünk a szálkái elágazónál, és bizony korán kell kelni, hogy időben végezhessen az ember. — Rozi néni. maga milyen könyvet szeretna? — kérdik Bonyai Mátyásnétól. — Hát valami jót. — Milyen könyvet ismer? — A Vilma néni tanácsadóját. Most valami oiy~n jó lenne, ami nemcsak arra ad tanácsot, ami­re Vilma néni könyve, hanem másra is. A körülállók érdeklődve lesik, várják a folytatást. Rozi néni, aki egyébként már több, mint fél évszázadot számolhat maga mögött, nem is várat sokáig a folytatásra: — Például a szerelmi dolgok­ra. Jót kacag mindenki, s aztán válogatnak tovább a pulton. Né­hány perccel később a pultnál találkoztam Bonyai nénivel. Eta a könyvtáros beírta nevét a köl­csönzők könyvébe, s kiállított ne­vére egy olvasójegyet. — Tessék itt aláírni. Bonyai néni aláírja, s ettől pillanattól kezdve a könyvtá rendes tagja. — Én valami egészségiig, könyvet szeretnék — mondj* Heimann Jánosné. Mutattak is neki néhányat, végül a Tévedések egészségre betegségről című összeállítás tel szett meg neki. Beiratkozott ( is a könyvtárba, s hazavitte a első könyvet. Benéztek a szomszédos helyi regekbe is, végignéztek mindé a kultúra fellegvárában. Ismer­kedtek. barátkoztak a könyvvel, gyakrabban találkozunk majd a az irodalommal. Az első találko- szekszárdi szövetkezeti tagokkal zás tetszett nekik. a könyvek között is. Reméljük, ezután is mind B. F. Bonyai Mátyásné a könyvkölcsönzők táborába lép.

Next

/
Thumbnails
Contents