Tolna Megyei Népújság, 1963. december (13. évfolyam, 281-305. szám)

1963-12-07 / 286. szám

;/A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIII. évfolyam, 286. szám. ARA: 5« FILLÉR Szombat, INI, december 7. í Zárszámadási előkészületekről tárgyalt a megyei tanács vb. <2. o.) Rádiómelléklet <4. oJ 1 L Egyszerűsítik gépjárműadók fizetését te. oJ A magyar sajtó ünnepén vrxy.o Ä igazi oka, : V\ VÍA.Í>; >^k y >$ ***,», 4*w*jo«oo«frW< -XOMOCOI V- ggot X'■>.•&' > : • >• .•«''•>*' \* Ä ■ • -X >' • A v >i' . m te imt • ~ vow»*,.,««, i'íjfiM': xs . ■ . ; v ' 8-; /<«..»«•: <;•­Az első magyar újságot, mely 1705-tben jelent meg, Mercurius Veridicusnak, igazmondó hír­nöknek nevezték. Rákócziék ad­ták ki, s az volt a feladata, hogy az igazság szavával erősítse a harcoló kurucok hitét. A Mer­curius Veridicus után, mely hat esztendeig állt fenn, nem egy magyar újság jelent meg, nem egy újságot, mint 1848-ban is, tiszta szándék vezetett, de csak 3 918 december 7-én látott nap­világot az a magyar napilap, amely fenntartás nélkül hirdet­te az elnyomott, dolgozó osztá­lyok érdekeit, támogatta harcu­kat. A Vörös Újság megjelené­se ezért jelentős évforduló a magyar sajtó történetében, s ez az ünnepi esemény joggal vált a magyar sajtó munkásainak ün­nepévé, mert ma sajtónk min­den munkása azt az utat járja, azt a harcot folytatja, amit csaknem fél évszázaddal ezelőtt a Vörös Újság kezdett meg. A szocialista sajtónak nem volt, és soha nem is lehet más fel­adata, mint az, hogy a modern idők Veridicusa legyen, az igaz­ság szavát hirdesse, az igazsá­got juttassa el mindenkihez. A Vörös Újság első számának megjelenése óta nehéz harcokat kellett vívnia a szocialista saj­tónak. A Tanácsköztársaság megdöntése után illegalitásba kényszerült, és sajtónk munká­sai azokban az évtizedekben minden nap a megtorlással, a börtönnel néztek szembe, s már­tírjaink között nem egy van, akit a kezdetleges nyomdagép, vagy szedőszekrény mellől hur­coltak a halálba. De akkor is, a Horthy-fasiz- mus nehéz éveiben, eljutott a kommunisták szava mindenho­va az országban, mert a gyak­ran kezdetleges kiállítású saj­tótermékek kézről kézre vándo­roltak, hogy vigaszt öntsenek a szivekbe, s erőt adjanak a harc­hoz. Felszabadulásunk a sajtót is felszabadította, s bár a körül­mények alapjaiban megváltoz­tak, a sajtó dolgozóinak felelős­sége nem csökkent. Büszkén el­mondhatjuk, hogy szocialista építőmunkánkban ott van a saj­tó minden munkásának ered­ménye is, azoké, akik nap, mint nap munkálkodnak nyomdában, szerkesztőségben, postán azon, hogy az ország népe megbízható értesüléseket szerezhessen a vi­lág eseményeiről. A sajtó feladata természete­sen nem merülhet ki a pontos hírek közzétételében. A szocia­lizmus építése különféle bonyo­lult feladatot ró valamennyiőnk- re, sajtónknak éppen ezért hűen tükröznie kell az ország életét, s lehetőségeihez mérten segíte­nie kell, hogy fejlődésünk minél egyenletesebb legyen, minél biztosabban haladhassunk előre útunkon. Uj munkamódszerek, új munkasikerek születnek, amelyekben ott van a példamu­tatás ereje is, új tapasztalatok keletkeznek, amelyek követésre méltók. Mindez nem közömbös az újságolvasó előtt, aki tulaj­donképpen maga is részesévé válik a sajtó munkájának, hisz a kiterjedt levelezőhálózat, az olvasók megjegyzései, észrevé­telei épp úgy segítik napilap­jaink munkáját, ahogy újság­jainknak -kell segíteniük az, egész ország harcát a jobb életért, a szebb jövőért. A mi sajtónk nem elszigetelt, nem egy-egy társadalmi réteg­hez szól, hanem az egész nép­hez, épp úgy, ahogy népünk szándékai, törekvései tükröződ­nek lapjaink hasábjain. Tegyük hozzá: népünk ma­gáénak vallja a szocialista saj­tót. Levelek ezrei érkeznek min­den szerkesztőségbe, melyek az olvasók hangját hozzák el hoz­zánk, s valamennyi levélírót a segítő szándék hatja át. Népünk egysége így tükröződik sajtóján keresztül is, s büszkék lehetünk arra, hogy sajtónk egész népünk mindennapi harcát segíti. Negyvenöt évvel ezelőtt je­lent meg a Vörös Újság első száma, s az évforduló, mely egyben a magyar sajtó napja is, minket is arra késztet, hogy számot adjunk, jól sáfárkod­tunk-e gazdag lehetőségeink­kel, megtettünk-« mindent, amit ránk bíztak? Minden számvetés egyben az új felada­tokat is megszabja, s tudjuk, hogy elért eredményeink is jobb munkára, lankadatlan szorga­lomra köteleznek. De erre köte­lez bennünket az a gazdag ha­gyomány is, amelynek örökösei vagyunk, hisz Rákóczi Veridi­cusa épp úgy része ennek a ha­ladó hagyománynak, mint min­den olyan magyar újság, amely­nek a haladás, az ország fel- emelkedése volt jelszava. Tudjuk, hogy lehetőségeink szinte kiaknázhatatlanok, mert a magyar nép szavának, munká­jának, eredményeinek kell han­got adnunk. Azt is tudjuk, hogy minden, amit ma teszünk, a holnapot, a jövőt építi. Nagy a feladat, nagy a felelősség. De tudjuk, hogy munkánkban ve­lünk van minden olvasónk, minden levelezőnk, mert vala­mennyiünk közös célja, hogy szocializmust építő népünk igazsága.minél.tisztábban, s mi­nél messzebbre hangozzék. Johnson beszédet mondott a nemzetbiztonsági tanács ülésén Washington (Reuter, AP, UPI). Hírügynökségi jelentések szerint Johnson amerikai elnök megbe­szélést tartott a nemzetbiztonsá­gi tanács tagjaival és találkozott a külügyminisztérium 800 vezető tisztviselőjével is. A nemzetbiztonsági tanács ülé­sén jelen volt John McCormack, a képviselőház elnöke, Johnson helyettese is. Az ülésen az elnök beszédet mondott. Johnson bevezetőben arról beszélt, hogy az elhúnyt Kennedy kormányzása idején megnövekedett az Egyesült Álla­mok katonai ereje. Az elnök fon. tosnak nevezte a katonai erő meg őrzését, de hangoztatta, hogy az Egyesült Államoknak „igazságos, mérsékelt és türelmes” politikát kell folytatnia. Johnson elismerően nyilatko­zott Rusk külügyminiszterről és bizalmát nyilvánította neki. Kedvezően értékelte a nemzet­közi fejlemények alakulását a leg­utóbbi három esztendőben, mél­tatta a Moszkvában megkötött atomcsend-megállapodás jelentő­ségét, majd arról beszélt, folytat­ni kívánja Kennedy elnök .fára­dozásait, törekedni fog arra, hogy más megállapodásokat ig kössön a Szovjetunióval. Közölte, hogy az elhúnyt elnök külpolitikájának folytatásáról már tájékoztatta Hruscsov szovjet miniszterelnö­köt is. Johnson ígéretet tett arra is, hogy tiszteletben tartja az Egye­sült Államok szövetségeseivel szemben vállalt kötelezettségeket, bővíteni kívánja hazája külkeres­kedelmét, szorgalmazni fogja a „Szövetség a haladásért” prog­ram megvalósulását és erőteljesen támogatja a többi külföldi se­gélyprogramot is. Az AFP arról tájékoztat, hogy Johnson és McCormack megálla­podott az elnöki hatalom rendkí­vüli esetgkben történő átadásá­ban. Ez * a megállapodás hasonló ahhoz, amilyet annak idején Eisen­hower elnök Nixon alelnökkel, majd később Kennedy elnök Johnson alelnökkel kötött. A megállapodás értelmében a hatalmat John McCormack veszi kezébe, ha Johnson alkalmatlan­ná válik tisztségének betöltésére. Ha az elnök úgy látja, akadályoz­va van tevékenységének ellátásá­ban, a lehetőség szerint tájékoz­tatnia kell az alelnököt (a jelen esetben McCormack-et, a képvise­lőház elnökét), hogy átmeneti idő­szakra vegye át a hivatalos teen­dőket. Ha az elnöknek arra sincs módja, hogy kapcsolatba lépjen az alelnökkel, az utóbbinak kell eldöntenie, úgy ítéli-e meg a helyzetet, hogy át kell vennie az elnöki feladatokat. Viszont az el­nök maga dönti el, mikor szűnik meg akadályoztatása és mikor ve­szi újra át munkakörét. Elkészült az FBI jelentése Washington, (AP, Reuter). Hír- ügynökségi jelentések szerint az FBI, a szövetségi nyomozó hiva­tal csütörtök éjjel elkészítette je­Púrizs (TASZSZ). A Francia Kommunista Párt Politikai Bi­zottsága nyilatkozatot adott ki a békeharccal, valamint a közös demokratikus program kidolgo­zásáért folytatott kampánnyal összefüggő kérdésekről. A nyilatkozat megállapítja, hogy a moszkvai szerződés alá­írásával megtették az első fon­tos lépést a nemzetközi feszült­ség enyhítésének útján. Kennedy elnök meggyilkolása azonban fel­I Elkészült az FBI jelentése Vig£imet ?"?■ ,hog3:..,a népeknek résen kell lenmok, mert a feszültség enyhítésének ellenségei nem tétlenek. Áll ez Franciaországra is, ahol De Gaulle kormánya az atomfegy­verkezési hajsza s a német mi- lentését Kennedy amerikai elnök jjtaristákkal való szövetség pali- meggyilkolásának körülményei- Uikáját folytatja. ről. A jelentést, mint jól értesült források tudatják, az igazságügy- minisztérium elé terjesztették. Ezután az FBI megállapításait Johnson elnök fogja áttanulmá­nyozni, majd a jelentés az elnöki vizsgálóbizottság elé kerül. Egye­lőre még nem ismeretes, hogy az elnök rögtön közzé teszi-e a gyil­kosságra vonatkozó adatokat, vagy pedig azonnal tovább adja a bizottságnak. A Reuter tudósítása szerint az FBI New Yorkban letartóztatott egy Landsberg nevű férfit, aki az a törvénysértésért öt évi börtön­nel és tízezer dollár pénzbírság­gal sújthatják. Conally kormányzó elhagyta a kórházat Dallas (UPI). Elhagyta a dallasi Parkland kórházat John Conally texasi kormányzó, aki súlyosan megsebesült a Kennedy ellen el­követett merénylet alkalmával. A kórházból való távozása után Co­nally rövid sajtóértekezletet tar­tott, és kijelentette, hogy a Ken­nedy meggyilkolásának körűimé» nyeit vizsgáló állami nyomozó bi­FBI félrevezetése végett ázt állí- f,0“*?8”fényt íud dentení é,s ,ta' , Ián fog is sok olyan részletre, tóttá magáról, hogy kapcsolatban állt Oswaiddal. Landsberget ezért amely ismeretlen előtt.” a közvélemény Az FBI közönyösen nézi a fajüldözők tevékenységét New York (TASZSZ). a TASZSZ tudósítása szerint James Wexler amerikai újságíró cikket írt a Progressie című New York-i fo­lyóirat decemberi számában az FBI tevékenységéről. A cikk_ér-. gal, mesélték el nekem — írja az dekesságe, hogy .még Kennedy el nők meggyilkolása előtt íródott, s ezért még, érthetőbbé teszi az el­nök meggyilkolásának körülmé­nyeit. Wexler többek között megálla­pítja: az FBI semmiféle intézke­déssel nem igyekszik megakadá­lyozni a déli fajüldöző szerveze­tek tevékenységét és nem védi meg azoknak a személyeknek a jogait, akiket ezek a szervezetek üldöznek. Az FBI nem hallgatja meg a terroristák üldözöttéinek könyörgését — állapítja meg Wexler. ;— Déli négerek és fehér barátaik mélységes szomorúság­amerikai 'újságíró —, hogy hiába próbáltak támogatást szerezni az FBI-től. Az FBI közönnyel, vagy ellenséges magatartással válaszolt kérésükre. — Mindaddig csupán elméleti kérdés marad a polgári jogoknak a kongresszusban való megvitatá­sa, amíg a kongresszus komolyan nem vizsgálja meg, miért mutat­kozik tehetetlennek délen a szö­vetségi nyomozó hivatal. Hruscsov üdvözlete a finn népnek Moszkva (TASZSZ). Nyikita Hruscsov szovjet miniszterelnök táviratban üdvözölte Urho Kek- konen finn elnököt, az ország függetlenné válásának 46. évfor­dulója alkalmából. Hruscsov őszinte jókívánságait fejezte ki Finnország felvirágzásához és ba­ráti népének jólétéhez. Távirat­ban üdvözölte Kekkonan elnököt Leohyid Brezsnyev is. A szovjet kormány nevében Nyikita Hruscsov küldött üdvöz­lő táviratot Karjalainen finn miniszterelnöknek. A Francia Kommunista Párt Politikai Bizottságának nyilatkozata A nyilatkozat megemlékezilí arról a francia mozgalomról* amelynek résztvevői követelik* hogy Franciaország írja alá a moszkvai szerződést. Hangsúlyoz­za, hogy folytatni kell a kom­munisták, a szocialisták, az ösz- szes békeszerető erők egyesült harcát. — A kommunista és szocialista párt, és a többi demokratikus erők megegyezésre juthatnak egy közös program tartalmát, illetően — mondja a nyilatkozat. — E programnak követelnie kell a de­mokrácia helyreállítását a vá­rosi és falusi dolgozók életviszo­nyainak javítását, a monopóliu­mok államosítását, a leszerelésre és a békés együttélésre irányuló külpolitikát.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents