Tolna Megyei Népújság, 1963. december (13. évfolyam, 281-305. szám)

1963-12-04 / 283. szám

4 ^ehiv. ^zeksz: árd. Egyetemi Könyvtár A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIII. évfolyam, 283. szám. ARA: 60 FILLÉR. Szerda, 1963. december 4. Százezres túlteljesítés ( Képriport) (2. o.) Utak Németországban <4. o.) A filmértS közönségért (5. o.) Jogerős ítélet a Joósz-perben (8. o.) u Véget ért a Béke-világtanács ülésszaka Varsó, (TASZSZ). A keddre virradó éjszaka Varsóba« befe­jezte munkáját a Béke-világta- nács ülésszaka. A plenáris záró­ülésen a küldöttek számos doku­mentumot és határozatot fogad­tak el. A záróbeszédet Ivor Mo- tantagúé (Anglia) tartotta. A BVT varsói tanácskozásán nagy szótöbbséggel elfogadták a BVT „Felhívás a cselekvésre!” című határozatát. A határozat a többi között ki­mondja: a BVT támogatja a moszkvai atomcsend-egyezményt és minden további nemzetközi enyhülésre irányuló lépést. To­vább kell küzdeni a részleges aitomcsend-egyezmény kiterjesz­téséért és a földalatti atomfegy­ver-kísérletek beszüntetéséért. A BVT támogatja a tizennyolcha- talmi leszerelési értekezletet és az atomfegyver-mentes övezetek megteremtésére irányuló minden kezdeményezést. A BVT támogat minden, a leszereléshez vezető valóságos kiindulópontot, az el­lentétek békés úton történő meg­oldását, a gyarmatosítás felszá­molását, a gazdaságilag elmaradt népekkel való egyenjogú gazda­sági együttműködést a közös jó­lét érdekében. A békemozgalom- nak győzelmesen utat kell törnie a béke megvalósítása felé. A BVT egyben határozatot ho­zott a békemozgalom 1964. évi feladatairól és arról, hogy 1965- ben Bóke-világ'kongresszust tar­tanak. Elutazott Magyarországról Patolicsev szovjet külkereskedelmi miniszter N.. S*. Patolicsev szovjet kül­kereskedelmi miniszter, aki az 1964—65. évre szóló magyar— szovjet árucsereforgalmi egyez­mény aláírása alkalmából járt Magyarországon, kedden reggel elutazott hazánkból. A miniszter és munkatársainak búcsúztatásá­ra a Keleti pályaudvaron meg­jelent Tncze Jenő külkereskedel­mi miniszter, valamint a Külügy­minisztérium és az Országos Terv­hivatal több vezető beosztású munkatársa. Ott volt G. A. Gye- nyiszov, a Szovjetunió budapesti nagykövete. (MTI) II békés egymás mellett élés korában egy nép sem tartható gyarmati sorban Mód Péter felszólalása az ENSZ‘közgyűlés ülésén New York, (MTI). Mód Péter, a Magyar Népköztársaság kül­ügyminiszterének első helyettese, a magyar ENSZ-delegáció veze­tője hétfőn az ENSZ-közgyűlés ülésén beszédet mondott a gyar­matosítás-ellenes deklaráció vég­rehajtását ellenőrző 24-es bizott­ság jelentésének vitájában. A deklaráció három évvel ez­előtt történt elfogadása óta — mutatott rá Mód Péter —■ a vi­lág térképe sokat változott. Uj népek nyerték el függetlenségü­ket, új tagok léptek be a világ­szervezetünkbe. Mindennek elle­nére még van inak gyarmatok Ázsiában, Óceániában és Ameri­kában. A gyarmatosítás végleges fel­számolásának fő akadályát az afrikai kontinens déli ré­szének állapota képezi. Angola. Mocambique. Dél-Rhode- sia ás a Délafrikaj Köztársaság területén uralkodó nemzetközi „szentségtele« szövetség” kérdé­sét már nem először tárgyalja az ENSZ. Mód Péter ezután arról be­szélt, hogy az afrikai helyi erő­viszonyok már régért lehetetlenné tették volna a faji megkülönböz­tetést, ha annak hívei nem kap­nának állandó politikai, gazda­Jugoszláv- a vaskapui-roman rr ír erőmű egyezmény felépítéséről Belgrád (MTI). A román ál­lami küldöttség jugoszláviai lá­togatásának befejeztével Belgrád- ban nagyfontosságú nemzetközi megállapodás született. . Jugo­szlávia és Románia nagyszabású vállalkozásra szövetkezett: vízi­erőművet épít a Vaskapunál, gi­gászi létesítményt, amely nagy­ságra nézve Európában a máso­dik (csak a volgai erőmű múlja (elül), világviszonylatban pedig Az ötödik lesz. A vaskapui vízierőmű- és hajózási rendszer építésének ter­vét sok száz jugoszláv és román mérnök véleménye, indítványa alapján dolgozták ki. A meg­valósuló mű azonban tartalmazza majd az előző nemzedékek jö­vőbe szárnyaló elképzeléseit is. A hatalmas erőmű építéséhez a jövő év elején látnak hozzá, és a munkálatok hét esztendő múlva fejeződnek be. A fel­épült vaskapui erőmű évi áram- termelése 10,4 milliárd kilowatt­óra lesz. Az előállított villany­áram felét Jugoszlávia, másik felét Románia kapja. A jugoszláv—román egyezmény azonban nemcsak a vízierőmű megépítését tűzi ki célul, hanem azt is, hogy szabályozzák az al- dunai hajózást; ugyanis az új et’őmű duzzasztógátja és a maj­dan itt keletkező mesterséges tó, kedvező hajózási feltételeket biz­tosít. Feltételezik, hogy a hajó- forgalom az eddigi 10 millió tonnáról háromszorosára növek­szik majd. Lehetővé válik az éj­szakai hajózás is az Al-Dunán, ami lényegesen csökkenti a ha­jók veszteglési idejét, s termé­szetesen a szállítási költségeket is. A terv szerint az erőmű ha­talmas. a Duna vizét megzabo­lázó betongátját a romániai Or­sóvá és a jugoszláviai Tekija lakótelep alatt, a Kazán szoros alsó bejáratánál építik. A gátat a két ország közösen, az áramfejlesztő. telepeket, és a zsilipeket pedig külön-külön épí­tik. A gátépítés gigantikus munka. A Dunából mintegy 3,6 millió köbméter földet és szik­lát ásnak, robbantanak ki. Épí­téséhez 2,5 millió tonna betont használnak fel. A Dunát elzáró hatalmas gát 1200 méter hosszú és 54 méter magas lesz. A Duna hullámait megtörve, óriási mennyiségű vizet tárol majd. A felduzzasz­tott víz mintegy 150 kilométer hosszúságú új tavat hoz létre. A Kazán szorosban és az előtte fekvő alacsonyabb part­vidéken a Duna felduzzasztott vize több lakótelepet elöpt majd. A jugoszláv oldalon víz alá ke­rül, s eltűnik majd a térképről Alsó-Milánovác, Tekija, Golu- binje és más községek. A ro­mán parton ugyanez jut osztály­részül Orsovának. Ogradená'nak, s még néhány kisebb település­nek. A jugoszláv és a román parton mintegy 25 000 ember át­telepítéséről kell majd gondos­kodni. Ezek a lakosok qiagasabb vidékre költöznek, s lehet, hogy új településük a víz alá került helységek nevét viseli. A Duna vizének szintje ezen a vidéken 20 méterrel emelkedik, és el­lepi még a templomtornyokat is. A Vaskapu sziklái közt el­helyezett Traianus-emléktáblát ugyanúgy feljebb kell majd emelni, mint az egyiptomi asz- szuáni gátnál a fáraók emlék­műveit. sági és katonai segítséget a NATO országaitól, amelyek kül­politikai elveikkel összeegyeztet- hetőnek tartják a faji megkülön­böztetés támogatását. A továbbiakban Mód Péter rá­tért arra, milyen viszonyban áll egymással a békés egymás mel­lett élés és a gyarmatosítás meg­szüntetése, illetve a nemzeti fel­szabadító harc. Ezzel kapcsolat­ban rámutatott, hogy az atomfegyverek korszaká­ban mindenkinek feladata az atom-világháború elkerülé­sén fáradozni. Ez az egyik alappillére a békés egymás mellett élés gondolatá­nak. A békés egymás mellett élés korszakában az egyik alapvető elv az — mondotta —, hogy színre, fajra való különbség nélkül minden nép egyenlő, egy nép sem tartható gyar­mati sorban; minden népnek joga van sorsáról dönteni, helyzetét, ha azzal elégedet­len, megváltoztatni. A magyar nép, szocialista el­vei alapján, és a békés egymás mellett élés szellemének megfe­lelően — mondotta befejezésül a magyar ENSZ-küldöttség veze­tője — szolidáris a szabadságáért küzdő angolai néppel és a többi afrikai hazafival. Az „űrkódex” az ENSZ-közgyűlés politikai bizottsága elüti New York (AFP, Reuter, TASZSZ) Az ENSZ-közgyűlés po­litikai bizottsága hétfőn megkezd­te a világűr békés felhasználá­sának tanulmányozására alapí­tott bizottság által kidolgozott „űrkódex”, a kozmikus térség felhásználásában betartandó sza­bályokat rögzítő okmány vitáját. A- vitában először Stevenson amerikai ENSZ-megbízott szólalt fel. Kiemelte, hogy a részleges atomkísérleti tilalomról szóló szerződés megkötése és az a szov­jet—amerikai nyilatkozat, amely­nek értelmében nem juttatnak nukleáris fegyvereket a kozmikus térségbe, fontos lépést jelent ah­hoz, hogy megteremtsék „a bé­ke rendjét a világűrben”. Az amerikai küldött beszédében em­lékezteit Kennedy szeptember 20-i javaslatára, amelyben a néhai amerikai elnök közös szovjet— amerikai Hold-expedíciót indít­ványozott. Közölte: Johnson el­nök utasítást adott arra. hogy ismételje meg az indítványt. Hoz­záfűzte, hogy ebben a vállalko­zásban más országok is részt ve­hetnének. Fedorenko szovjet küldött fel­szólalásának : elején emlékeztetett A tervek szerint az al-dunai vízierőművet 1971-ben helyezik i arra, hogy az ENSZ-közgvűlés 18. üzembe, s építése több mint 400 ülésszaka á nemzetközi légkör millió dollárba kerül. bizonyos enyhülésének körülmé­Aláírták a hosszúlejáratú magyar—dán árucsereforgalmi megállapodást Koppenhága (MTI). December 2-én Koppenhágában szívélyes légkörben folytatott tárgyalások után ötéves hosszúlejáratú ma­gyar—dán árucsereforgalmi meg­állapodást írtak alá. Az új meg­állapodás az eddigi áruforgalom jelentős ' bővítését irányozza elő. 1964-ben az árucsere a jelenlegi­hez képest mintegy 60 százalék­kal, 1965-ben pedig körülbelül 80 százalékkal emelkedik és a kö­vetkező években további fejlődés várható. Magyarország elsősorban acél­csöveket, hengerelt, árut, izzólám­pákat. gyógyszerféleségeket, szer­számgépeket, textilárukat, s kü­lönféle egyéb könnyűipari cikke­ket szállít Dániába, ahonnan min­denekelőtt gépi berendezéseket, műszereket, gyógyszer-alapanya­gokat, vegyi- és műanyagokat, va­lamint halféleségeket és halipari termékeket vásárol. A megállapodást magyar rész­ről Baczoni Jenő külkereskedelmi miniszterhelyettes, dán részről Per Haekkerup külügyminiszter írta alá. Az aláírásnál jelen volt Pataki László koppenhágai köve­tünk-is. nyei között dolgozik a moszkvai atomcsend-szerzódés aláirása nyo­mán. Ez újabb bíztató távlatokat nyit a világűr békés hasznosítá­sára. Ennek lehetőségei egyre szélesebbek és éppen ezért nő az ENSZ űrbizottságának szerepe. Fedorenko rámutatott: az űr­bizottságban és jogi albizottságá­ban folytatott tárgyalások, a kü­lönböző küldöttségek, köztük a Szovjetunió és az Egyesült Álla­mok képviselői között folytatoti megbeszélések eredményeként, született meg az ENSZ-közgyű­lés elé terjesztendő határozat- tervezet „azokról az alapelvekről, amelyeket az államoknak a koz­mikus térség kutatásában és fel- használásában követniök kell”. Ez a határozat-tervezet újabb lé­pés a kozmosz békés kutatására és felhasználására irányuló nem­zetközi együttműködés fejleszté­sére. A szovjet küldött ugyanak­kor hangsúlyozta, hogy a terve­zet jelenleg még nem minden te­kintetben kielégítő. Fedorenko a továbbiakban ki­fejtette. hogy a Szovjetunió elle­nezte azt, hogy ebben a nyilatko­zatban a kozmikus térség hábo­rús felhasználásának kérdését is felvegyék. Ez a probléma a lesze­relés kérdésével függ össze. A Szovjetunió nem egyszer kinyil­vánította, hogy az általános és teljes leszerelés keretében kész szigorú nemzetközi ellenőrzés mellett megsemmisíteni fegyver­zetét, ami megszüntetné a világ­űr háborús célokra való felhasz­nálásának lehetőségét is. Nyil­vánvaló, hogy az űr háborús cé­lokra való felhasználásának be­tiltását a leszerelés keretében, a külföldi támaszpontok felszámo­lásával egyidőben lehet megol­dani — mondotta. Fedorenko egyetértett Steven- sonnal abban, hogy szükség van olyan egyezményre, amely kár­térítést biztosít az űrben keringő berendezések megrongálása ese­tén és lehetővé teszi a segítség- nyújtást az esetleg kényszerle­szállást végző űrhajósoknak. Hangsúlyozta, hogy véleménye szerint kedvezőek a feltételek a nemzetközi együttműködés fej­lesztésére. „A Szovjetunió nem fogja sajnálni az erőfeszítéseket e cél érdekében” — mondotta, 1 J u V

Next

/
Thumbnails
Contents