Tolna Megyei Népújság, 1963. december (13. évfolyam, 281-305. szám)
1963-12-04 / 283. szám
r 2 TOLNA MEGYFÍ NfiPfJSÄO .£30 í 1933. december 4. Százezres túlteljesítés A A Tolna megyei Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat a terv szerint idén 700 000 folyóméter öntözőcsövet és 30 000 szórófejet gyártott volna. Az öntözőcsövek gyártásába már most 715 000 méternél tartanak és az év végéig mintegy 100 000 folyóméterrel túlteljesítik tervüket. Festékkel jelöli meg a meós a frissen horganyzott csöveket. A gyár udvarán felszerelik a csatlakozó kengyeleket és máris szállításra készek az öntözőcsővek. ▼ Sorozatgyártás, választék, gazdaságosság Ismeretesek a fejlett tőkés országok ipari termelésének adatai. Ezeken belül figyelemre méltóak a sorozatgyártás eredményei. Noha nem egyértelmű közlésekről van szó, bizonyos összehasonlítást mégis lehetővé tesznek a mi hazai viszonyainkkal. Kiderül ekkor, hogy egy sor termék esetében a modern tőkés üzemek évi termékmennyisége alaposan felülmúlja a miénket. E vonatkozásban különösen a sorozatgyártás körülményei tanulságosak. Nem kétséges, a külföldi eredményekhez viszonyítva a mi gépipari termelésünk sorozatnagysága (tömege) nem felel meg a korszerű gyártási módszerek, a modern technika gazdaságos kihasználása követelményének. Ezt bizonyítják az alábbi összehasonlítások: a modern tőkés középüzem évi termeléséhez viszonyítva nálunk teherautóból 18—20 százalék, speciál-gépkocsikból 15—30 százalék, 25 lóerős, kerekes traktorokból 3 százalék, arató-cséplőgépből 4 százalék, műtrágyaszóróból 5 százalék, kerékpárból 52 százalék, motorkerékpárból 60 | százalék és varrógépből 8—10 százalék a hasonló méretű magyar középüzemek évi termelési volumene. Ha az összehasonlítás alapjául szolgáló adatok csak megközelítő arányokat fejeznek is ki, meggyőzően bizonyítják, hogy hazai iparunkban a termelés tömegszerűsége alacsony fokon áll. Világos, hogy a nagy sorozatgyártás előnyeit számításba kell venni, mert ezek nagyfokú munka-, energia- és anyag-takarékosságot tesznek lehetővé. A VIII. pártkongresz- szus hangsúlyozta azt a követelményt, hogy: „...minimális ráfordításokkal maximális eredményt érjünk el.” E célkitűzés megvalósításának egyik fontos eszköze a tömeggyártás fokozása. De a nagyteljesítményű, modern gépi technika alkalmazásának is egyik feltétele a nagy széria. A termelés tömegszerűségének fokozása természetesen nem csupán gépipari, technológiai probléma. Ami például a könnyűipart illeti, ott a gazdaságos sorozatgyártás és a kielégítő választék szempontjai gyakran keresztezik egymást. Egy szakértőkből álló lengyel delegáció Ausztriában a helyszínen tanulmányozva megállapította, hogy lehetséges a két követelmény egybehangolása. A választék gazdagságát nagy sorozatú gyártás esetén is biztosítja a nemzetközi árucsereforgalom. Ez utóbbiba viszont csak a világpiacon is kelendő, olcsó, tehát nagy szériákban készülő áruval lehet bekapcsolódni. Bizonyos kettősség tapasztalható azonban az idézett problémában. Vannak ugyanis olyan tőkés középüzemek is, amelyekben a tíz- és százezres nagyságrendű darabszámok mellett mindössze évi néhány száz darabra terjedő volumeneket is találunk. Ennek ellenére, ezek esetében, elégtelen sorozatnagyságról mégsem beszélhetünk. Következésképpen a sorozatnagyság követelményét nem szabad sematikusan értelmezni. A sorozatnagyság önmagában se nem feltétele, se nem ismérve a gazdaságos termelésnek, önmagában az, hogy kerékpár- és motorkerékpár-termelésünk tömegszerűsége viszonylag kedvező a modern középüzemek sorozatnagyságához viszonyítva, még nem feltétlen biztosíték arra, hogy ezen termékek gyártása gazdaságos. Az következik ebből, hogy $ termelés tömegszerűsége nagyonis relatív mérce. Sokféle szempont figyelembevételével lehet csupán eldönteni, mikor és mihez viszonyítva tömegszerű egy bizonyos termékgyártás, mikor gazdaságos és a gazdaságosság milyen széria- nagyság mellett maximális, stb. És mindezen felül következnek azok a meggondolások, amelyek anyag- és energia-helyzetünk korlátái alapján foglalkoznak a tömeggyártás lehetőségével. Az egész probléma megértéséhez szolgál kitűnő példával egy nyugatnémet cég, amely évente mindössze néhány száz darab rakodódömpert gyárt. A gyártmányokhoz azonban nagy számban kereskedelmi anyagokat és félkész termékeket használnak fel. Nagy figyelmet érdemel ez a tény. Ugyanis, a végtermék sorozat gyártása nem feltétlenül a döntő kalkulációs körülmény. Valójában az egész termelési folyamat specializáltságát kell alapul venni. Más szavakkal ez azt jelenti, hogy a nagy sorozatban előállított végtermék gazdaságosságát leronthatja, ha az^ előállításához szükséges motorok, alkatrészek, félkész-termékek stb., heterogén technológiájú, alacsony termelékenységű gépek révén készülnek. Sajnos, a mi hazai gépipari gépállományunknak csak a huszadrésze olyan, amely meg^ felel speciális termelési célokat szolgáló célgép követelményeinek. A technológiád folyamatok szerint specializált termelésben másként jelentkezik a sorozatnagyság vagy a tömegszerűség problémája. Eszerint lehetségesek olyan termékek, amelyeknek egyedi, vagy pedig kis szénában történő gyártása is gazdaságos, feltéve, hogy a termelés előző folyamatai specializáltak és ha a részletfolyamatokban sikerült biztosítani a termelékenység magas színvonalát. Vannak olyan tipizált és specializált sorozatgyártásban készült alkatrészek, motorok stb.. amelyek beépíthetők a legkülönfélébb végtermékbe. Sok olyan azonos gyártmányú alkatrészt ismerünk, amelyek tehergépkocsikba, autóbuszokba, spéci álgépkocsikba, traktorokba, sőt az arató-cséplőgépekbe is egyaránt felhasználhatók. Hasonló nagy lehetőségek kínálkoznak a híradástechnikai és műszeriparban is. Ezért a tömeggyártásnak elengedhetetlen feltétele az egységes technológiai elveknek megfelelő epecializálás megvalósítása. A mai korszerű végtermékgyártó üzemek többnyire összeszerelő munkahelyek. Ezek sorozatnagyságát pedig a piaci szükségletek határozzák meg. Végső fokon a rész- fokozatok specializáltsága és egyszerűsítése az a bázis, amely lehetővé teszi, hogy a kisebb sorozatszámú végtermék-gyártás is kifizetődő legyen. Ha a termelés megszervezése mindezt figyelembe veszi, akkor a végterméket gyártó üzemek a mindenkori keresletnek megfelelően, rugalmasabban váltogathatják a profiljukat és a választékot. Mindezek a gondolatok a sematikus szemléletmód ellen szólnak. Tehát a tömegtermelés problémáját ugyanúgy nem lehet mechanikusan megoldani, mint ahogy a közgazdasagi élet egyéb kérdései sem tűrik ezt. Igaz, ma a termelés tömegszerűségének fokozása alapvető feladat, s ennek lehetőségeit a vállalati összevonások gazdagítják, a mélyebb összefüggésekről mégsem szabad megfeledkezni. Dr. Varga György Gimnázium, üsem, Simontornya általános rendezési tervében — Elnök elvtárs, épí- Középkorú asszony nak olyan részek, ame- tési engedélyt szeret- tárgyal Simontornyán lyek egészségtelenül túl- nék kérni. Építeni sze- Bregovics Mihály tanács- zsúfoltak. Ezeken a kéretnék a régi telekre, elnökkel. Az asszony lyeken szanálással kell — Sajnos, arra a te- szeretne a régi ház- kialakítani rendes ut- rületre nein lehet épí- helyen építeni, ami száz cákat, rendes lakás- tési engedélyt kiadni, öl sincs. Az elnök a viszonyokat. Arra a részre két' év község rendezési tervé- — Ez a terv határozóin építési tilalom áll re hivatkozik. za meg például, hol fenn, mert a község ál- Az asszony Végül az- kapnak helyet a későbbi talános rendezési terve zal köszön el, hogy években épülő intézmé- ezekben az utcákban mégegyszer, alaposabban nyék, vállalatok, isko- szabályozni akarja majd utána néz az OTP-nél Iák. üzlethá'ózat — eset- a beépítést. Nem lehet a házhelyvásárlásnak. leg többszintes, állami sokáig fenntartani az A beszélgetés során lakóházak, társasházak ottani állapotokat. Leg- többször szóba jött á — és egyebek, feljebb a bontási enge- rendezési terv.. Mi a — Ezekből melyek délyhez já ülünk hozzá, célja ennek a tervnek, valósulnak meg leg- Viszont más helyen le- milyen mértékben, hó- előbb? hét építeni, az OTP-től gyan érvényesül a köz- — A gimnázium és a lehet házhelyet vásá- ség fejlesztésében? — vegyesipari vállalat új rolni. ezt kérdezzük • Brego- üzemháza. Ezek építése — De úgy számítót- vies elvtárs1 ól. már a jövő évben megtam, így olcsóbban épít- — Az általános rei}- kezdődik. Azonkívül tethetek. ^ dezési terv a távlati lesznek kisebb létesít— Ha már minden- fejlesztést határozza menyek, mint a piac képpen építeni akar, meg, sokoldalúan figye- áthelyezése. Erre az idén akkor nem kerül so1-kai lembevéve a község 30 000 forintot költöt- többe a telek. És rész- gazdasági, kulturális tünk, jövőre újabb har- letre is vásárolhat... helyzetét. Például — mincezret. Házilagos — Hiszen tudom, mert amint ez az előbb érdek- építkezéssel építünk érdeklődtem már az lődö asszonii építési tér- autóbusz-várótermet és OTP-nél. veit érintette —, van- megállóhelyet. — Ezideig megoldatlan volt a Sió balparti rész vízellátása. Elkészült már az előtere, amely szerint hidrofor- berendezéssel 220 000 forintos költséggel megoldódik a vízellátás. — És a későbbi tervek? — Az üzlethálózat fejlesztése a község külső részein is. És újabb iskola a vasúton túl, a meglévő óvoda mellett. Ide akarunk még bölcsődét is építeni. Az utca túlsó oldalán pedig üzletházat... A vendéglátás színvonala is sok kívánnivalót hagy maga után, amelyen új étterem, szálloda építésével kívánunk segíteni. A vendéglátó vállalattal már tárgyaltunk erről. Itt, a tanácsháza szomszédságában két eladó ház is van, ezek helyére építene — feltevések szerint — a vendéglátó.
