Tolna Megyei Népújság, 1963. december (13. évfolyam, 281-305. szám)
1963-12-24 / 301. szám
dö63. december 24. fÖLNA MEGYEI NfiPŰJSÍÖ 3 Az 1964. évi népgazdasági terv A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: Amint arról a sajtó korábban már hírt adott, a Minisztertanács jóváhagyta az 1964. évi népgazdasági tervet. A kormány megállapította: a népgazdaság 1963- foan összességében eredményesen fejlődött. Az 1963. évi terv legfontosabb céljai — mezőgazdaság és az építőipar kivételével az év végéig megvalósulnak. Ebben az esztendőben is nőtt az- ipari termelés. Összességében végrehajtásra kerül a beruházási terv, amely magasabb, mint amekkorát az ötéves terv eredetileg előirányzott. Az idén valamivel nagyobb mértékben emelkedett a munkások és az alkalmazottak reáljövedelme is, mint ahogy azzal a terv eredetileg számolt. A kiskereskedelmi áruforgalom nagyobb az előirányzottnál. A külkereskedelem teljesítette tervét. A népgazdaság egyes területein azonban a tervhez képest lemaradások mutatkoznak; ezek nagyrészt a kedvezőtlen időjárással, másrészt a műszaki fejlesztés nem kielégítő előrehaladásával függnek össze. A lemaradások az I964-es évben is éreztetik majd hatásukat. A terv teljesítése a népgazdaság főbb területein — még nem végleges adatok alapján — az alábbiak szerint alakult. 1963-ban az ipar teljes termelése körülbelül 7 százalékkal haladja meg az előző évit, azaz összességében megfelel a tervezettnek. Á bányászok áldozatos munkájának eredményeként a szénbányászat több mint 1 millió tonnával túlteljesítette tervét. Az előirányzottnál többet termel a könnyű- és az élelmiszeripar, viszont a gépipar a népgazdaság és az export szempontjából fontos néhány termékben — részben rendeléshiány miatt — nem teljesíti tervét. Az ipar az előirányzottnál több •munkást és alkalmazottat foglalkoztatott. Ezzel függ össze, hogy a tervezettnél kisebb mértékben emelkedett a termelékenység. Jelentősen nőtt a túlórák száma. A gyártmány-összetétel nem tartott lépést sem a népgazdaság fejlődésével, sem a korszerűsités követelményeivel. Több ipari termék minősége nem javult a követelményeknek megfelelően. A mezőgazdaság össztermelésének értéke alacsonyabb ugyan a tervezettnél, de így is 4—5 százalékkal meghaladja az előző évit. Egyes termények termésátlaga az előirányzatnak megfelelően alakult, másoké — különösen a zöldségé és egyes gyümölcsöké — meghaladta a tervezettet. A kenyér- és a takarmánygabona hozama viszont alacsonyabb volt a tervezettnél, s mivel a kenyérgabona vetésterülete is elmaradt a tervtől, az ország jelentős meny- nyiségű gabonabehozatalra szorul. 1963-ban a mezőgazdaság a tervezettnél több gépet, műtrágyát és egyéb eszközt kapott. Nagyobb területeken telepítettek szőlőt és gyümölcsöst, több földet öntöztek, mint amekkorát az ötéves terv 1964-re előirányzott. A felvásárlás összes mennyisége az idén nagyobb arányban növekedett, mint a mezőgazdasági termelés, tehát nőtt a mezőgazda- sági árutermelés aránya. A kormányzati szervek, valamint a tanácsok ez év őszén a korábbinál nagyobb erőfeszítéseket tettek a gabonavetés előmozdítására. En- pek eredményeként sikerült a kenyérgabonát az előirányzottnál is valamivel nagyobb területen október« végéig elvetni. A mélyszántást is nagyobb területen végezték el, mint a korábbi években. A közlekedés teljesítménye a terv szerint emelkedett, de a nagy erőfeszítések ellenére — nagyrészt az időjárási nehézségek miatt — sem tudta teljesíteni valamennyi feladatát. A beruházások összege az idén csaknem 41 milliárd forintot tett ki. Ez némileg meghaladja az 1963-ra tervezett összeget, s mintegy 12—13 százalékkal magasabb a tavalyinál. A népgazdaság több területe — főleg a mezőgazdaság és az építőipar — tervezettnél több gépet kapott. Az építőipari elmaradások következtében ez évre tervezett néhány építkezést csak jövőre fejeznek be. Az előzetes számítások arra mutatnak, hogy a bérből és fizetésből élők egy főre jutó reáljövedelme az idén a tervezettnél valamivel nagyobb mértékben emelkedik. Növekedett a mezőgazdasági lakosság fogyasztásának reálértéke is. Egyes idénycikkek kedvező áralakulása következtében csökkent a fogyasztód árak színvonala. A belkereskedelmi áruforgalom várhatóan csaknem 8 százalékkal magasabb a tavalyinál. A külkereskedelmi forgalom összességében az előirányzat szerint alakult, részleteiben ■ azonban eltért a tervezettől. A népgazdaság 1964. évi tervezett fejlődését az alábbi főbb adatok jellemzik. A nemzetközi jövedelem mintegy 6—7 százalékkal emelkedik, ebből a lakosság fogyasztási alapjára fordított összeg körülbelül 4.5 százalékkal, az állóalapok bővítésére szánt hányad mintegy 10 százalékkal haladja majd meg az 1963. évit. Ipar Az ipar termelése az ideihez képest 7 százalékkal nő. Szerkezetének alakulása az ötéves tervben kitűzött fejlesztési irányokat követi. Az átlagosnál gyorsabban, 8.2 százalékkal növekszik a vegyipar, 9.8 százalékkal a villamosenergiaipar, 10.6 százalékkal a gépipar és 15.1 százalékkal az építőanyagipar termelése. Az iparnak körülbelül 8 százalékkal többet kell exportra termelnie, jelentősen nő a belkereskedelem részére szállítandó iparcikkek mennyisége is. A gépiparnak különösen azokból a termékekből kell többet gyártania, amelyek iránt nagy a belföldi és a külföldi igény. így például ai forgácsoló szerszámgépek gyártása csaknem 17 százalékkal, a tehergépkocsiké mintegy 15. százalékkal, a vegyipari gépeké 27 százalékkal haladja meg az ez évit; a terv szerint megkétszereződik a háztartási hűtőszekrények gyártása. Az építőanyagipar termelésének jelentős emelését lehetővé teszi, hogy már termel a Dunai Cement- és Mészmű, 1964-ben üzembe helyezik az orosházi üveggyárat és a zsolcai épületelemgyárat. A cementipar termelése több mint 20 százalékkal, az üvegiparé 22 százalékkal növelhető. A könnyű- és az élelmiszer- ipar mintegy 6—6 százalékkal növeli termelését. 1964-ben fokozott figyelmet kell fordítani a gazdaságossági és minőségi követelményekre, különösen fontos, hogy tovább fejlesszék a gyártás technológiáját és növekedjék a korszerű termékek aránya. Előmozdítja ezt, hogy a KGST keretében 1964-ben folytatódik a nemzetközi munkamegosztás, a gyártmányszakosítás. Az ipari munka termelékenysége a terv szerint átlagosan 3.6 százalékkal emelkedik. A rendelkezésre álló eszközök legjobb kihasználásával, a jó módszerek bevezetésével és elterjesztésével mindenütt biztosítani kell, hogy a termelékenység az előirányzott arányban, vagy azt meghaladó mértékhen emelkedjék. Tervszerűen és rendszeresen kell foglalkozni a munkaerő-ellátás és gazdálkodás kérdésével, hatékony intézkedések szükségesek a munkaszervezés, valamint a munka- és bérfegyelem javítására. Fontos érdek, hogy a termelés gazdaságosabban folyjék. A hazai és az importanyagokat — a szigorú takarékosság elvét szem előtt tartva — csak a szükségletekkel összhangban szabad felhasználni. Az anyagtakarékosság és a termelékenység növelése révén el kell érni, hogy a termelési költségek szintje az iparban átlagosan legalább 1.3 százalékkal csökkenjen. Mezőgazdaság A mezőgazdaság termelésének értéke 1964-ben a terv szerint 4—5 százalékkal lesz magasabb az ideinél, s mintegy 9 százalékká! haladja meg az 1962.. évit. A terv — a ötbonatermelés növelésére tett Intézkedéseket figye-, lembe véve — búzából kataszt- raíís holüánkéht 11.5 mázsa "átlagterméssel számol. A terméseredmények növelése céljából több gépet és egyéb termelési eszközt kap a mezőgazdaság. Az öntözött terület az ideihez képest kereken 22 százalékkal nő, s eléri az 548 ezer ka- tasztrális holdat. Szőlőt és gyümölcsöt 51 500 katasztrális holdon telepítenek, vagyis 4800 katasztrális holddal nagyobb területen, mint 1963-ban. Aa| ez évinél 20 százalékkal több, összesen 1 millió 650 ezer tonna műtrágyát használhat fel a mező- gazdaság, ilyen módon a megművelt terület minden holdjára 136 kilogramm műtrágya jut. A mezőgazdaság összes beruházása mintegy 13 százalékkal emelkedik, összesen 10.5 milliárd forintot tesz ki, 2.8 milliárd forinttal több. mint amennyit az ötéves terv erre a célra 1964-re előirányzott. Ebből az összegből — a többi között — 9500 új traktor beszerzése válik lehetővé. Az anyagi eszközöket fokozottabb mértékben kell koncentrálni a gabona és szemes takarmány termelésére. Nagy gondot kell fordítani a tavaszi vetés és a növényápolás előkészítésére és elvégzésére. A tavaszi munkák során törekedni kell arra, hogy a vetésterület megoszlása megfeleljen a népgazdaság szükségleteinek, nőjön a belföldi ellátás és a külkereskedelem szempontjából fontos növények vetésterülete. Az állattenyésztés 1964-ben tovább fejlődik. Javulnak az állat- tenyésztés minőségi mutatói: nő az átlagos tej- és tojáshozam, a fajlagos takarmányt elhasználás csökken. Az állattenyésztés fejlesztését a takarmány ésszerű felhasználásával és a központi készletek megfelelőbb elosztásával is segíteni kell. A mezőgazdasági termelés növekedésével összhangban 7.4 százalékkal nő a felvásárolt termékek mennyisége. Közlekedés 1964-ben a közlekedés áruszállítása a terv szerint 6,5 százalékkal, a személyszállítás 4 százalékkal lesz magasabb az ideinél. A vasút feladatának ellátáshoz nagyteljesítményű Diesel-villanymozdonyo- kat, normál- és speciális tehervagonokat és személykocsikat állítanak üzembe. A közúti forgalom fejlesztését % 500 új tehergépkocsi és 490 autóbusz beszerzése szolgálja. Jelentősen nő a, magángépkocsik szama is. Az úthálózatot; tovább bővítik. Beruházás A beruházások 1964. évi előirányzata 45 milliárd forint, kereken 10 százalékkal több. mint 1963-ban. Jelentősen emelkedik a mezőgazdasági és a vegyipari beruházások részaránya. 1964-ben — a többi között — üzembe helyezik a tisza- menti vegyikombinát műtrágya- gyárát, megtörténik a Lenin Kohászati Művek durvahengerművének rekonstrukciója, befejeződik az Erzsebet-ihíd építése, tovább folytatódik a Dunamenti Hőerőmű és a Dunai Olajfinomító építése, a Dunai Vasmű hideghengerművének beruházása. A vegyipar fejlesztését a Borsodi Vegyikombinát műtrágyagyárának bő- vífese. a kaprolaktám-üzem ^építésének folytatása szolgálja. Az ‘.'élelmiszeriparban gyorsabb ütemben bővítik a mezőgázdasági ter- fftékék feldolgozó ^kapacitását, mint ahogyan azt az ötéves tervben eredetileg számításba vették. A második ötéves terv eredeti előirányzatához képest körülbelül egymilliárd forinttal több jut a közlekedési, kulturális és kommunális beruházásokra. Különösen a járműpark korszerűsítésére, a középiskolai oktatási hálózat bővítésére, Valamint a budapesti földalatti vasút építésére fordítanak jelentős összegeket. Továbbra is elsőrendű feladat a beruházások koncentrálása. Ennek megfelelően a terv előírja, hogy a nagy értékű beruházásokra fordított anyagi eszközök 90 százalékát a folyamatban lévő és a befejezés előtt álló beruházásokra kell felhasználni. .Az állóalapok felújítására a terv 21,3’ milliárd forintot biztosít, ebből 1,6 milliárd forintot fordítanak lakóházak felújítására. Az építőipar fontos feladata, hogy biztosítsa a költségszint csökkentését, az építés ütemes menetét és az utóbbi eredményeként' a lakások folyamatos átadását. Feladataink megoldásához az építőipar gépesítését 1964-ben jelentősén fokozzák. Külkereskedelem A külkereskedelem forgalma a terv szerint 1964-ben körülbelül 7 százalékkal haladja meg az ez évit. Bővül a kereskedelem mind a szocialista, mind pedig a nem szocialista országokkal. A teljes forgalom 68—70 százaléka a szocialista országokkal kerül lebonyolítására. A behozatalon belül legerősebben a gépek és a mezőgazdasági cikkek importja emelkedik. A növekvő behozatal ki- egyenlítésére a külkereskedelem terve az exportcikkek termelésének jelentős növekedésével számol, Ennek megfelelően a termelő vállalatoknak fokozott figyelmet kell fórdítaniok az exportáruk mi-' nőségére, korszerűségére és versenyképességére. Életszínvonal - szociális és kulturárs ellátás 1964-ben tovább nő a lakosság életszínvonala. A terv szerint mintegy 3 százalékkal emelkedik a bérből, illetve fizetésből élők egy főre jutó reáljövedelme. A parasztság jövedelme is — a termelés tervezett növekedésével összefüggésben — hasonló mértékben nő. A kiskereskedelem áruforgalmának előirányzata az ideinél 5 százalékkal magasabb. Az alapvető élelmicikkek emelkedő forgalma várhatóan biztosítja, hogy a lakosság keresletét az ideihez hasonló színvonalon lehet kielégíteni. Húsból és húskészítményekből mintegy 5 százalékkal, vajból 6,5 százalékkal, zsiradékból körülbelül 6 százalékkal több" áll majd a vásárlók rendelkezésére, mint az idén; tovább emelkedik a konzervfélék, a cukor- és az édességipari termékek, a zöldség- és gyümölcsfélék és a déligyümölcsök forgalma. A terv szerint ruházati cikkekből több mint 3 százalékkal többet vásárolhat a lakosság, mint az idén. Javul az ellátás a keresett divatcikkekből és a műanyag-" szálas textiliákból. Bővül a cipők választéka is. Tartós fogyasztási cikkek is nagyobb mennyiségben kerülnek az üzletekbe: televízióból 1 százalékkal, hűtőszekrényből 74 százalékkal, centrifugából 163 ‘százalékkal, "‘'Mtörból 8 "sSÜI zalékkal nagyobb forgalommal számol a terv, mint amekkora eb- bén az'éiztéhdőben Volt. , Háztartási vegyi cikkekből a terv az ideinél jobb ellátást irányoz elő. Tovább bővül a kereskedelem üzlethálózata is, több új korszerű üzletet, áruházát, étteí-r. met nyitnak meg 1964-ben. A felemelt lakásépítési programmal összhangban állami kivitelezésben mintegy 23 ezer lakás építését fejezik be. A terv lehetővé teszi, hogy további 30—35 ezek lakást, építsenek magánerőből,' nagyobbrészt állami támogatással; Az állami kivitelezésű lakások nagy része központi fűtéssel, teljes komforttal épül, s beépített bútorral készül. Folytatódik a csatorna-, a víz-* a gáz- és a távfűtő-hálózat bővítése. 1964-ben 647 általános iskolai és 282 középiskolai tantermet építenek és rendeznek be. Megkezdődik további 348 általános iskolai és 284 középiskolai tanterem építése. Az óvodák 5400, a bölcsődék 1000 hellyel bővülnek. A kórházi ágyak száma 1700-zal nő. Az orvosi körzetek száma hetvennel .gyarapodik. A terv jóváhagyásával egyidejűleg a Minisztertanács meghatározta a teljesítéshez szükséges legfontosabb tennivalókat. Kötelezte a minisztériumokat,' hogy. mielőbb dolgozzák ki a terv sikeres végrehajtásához szükséges intézkedéseket azzal, hogy a népgazdaság minden területén szigorú tervfegyelmet, az anyagi és pénzügyi eszközök felhasználásában messzemenő takarékosságot kell érvényesíteni, S a gazdálkodásban a meghatározott keretekhez képest megtakarításokra kell törekedni. Több irányú intézkedés szükséges a munkaerőgazdálkodás megjavítására, a termelékenységi tervek maradéktalan teljesítésére és — ahol csak lehet — túlteljesítésére. A kormány felkéri a társadalmi szerveket: ismertessék a dolgozókkal a terv célkitűzéseit, hassanak oda, hogy a szocialista munkaverseny előmozdítsa a terv megvalósítását. A kormány felhívja a dolgozókat: jó munkájukkal segítsék elő az ország gazdasági erejének, saját maguk és egész népünk jólétének további növelését.
