Tolna Megyei Népújság, 1963. december (13. évfolyam, 281-305. szám)
1963-12-24 / 301. szám
2 tor.VÄ WQcvri vpppjsne Í963. december 24. cA izellem itapúiiáqa Csodálkoztam. Szekszárdon hetek óta előfizetőig vásárlóit, igazság, hogy a jó bornak is kell , nemigen lát az em- Riportjai az élet legkényesebb cégér. S mi a helyzet? Nincs »er. De hát hinni kellett a sze- területeire is eljutnak, vélemé- minden rendben e lapok térj eszmémnek : a hatalmas, mennye- nyékét formálnak, áltSspontok tésével, árusításával. Gyakran Jetig erő, egész falfelületeket be- kialakítását segítik. De vágjon a fordul elő, hogy Uj írást. Élet és bontó könyvespolc örvendezésre mi megyénkben hányán olvassák Irodalmat egyszerűen nem kapui gerio tény, még akkor is, ha a ezeket a riportokat azok közül, ni, nemhogy kínálnák, nem kapni, rengeteg es ioleg értékes könyv, akiknek elsősorban, szinte hiva- A napilapok rendeltetése más. folyóirat másé. És akkor is tálból is el kellene olvasniok: ta- Nem pótolják, és nem is pótolorom, ha a szögön lógó, csöp- nárok, tanácselnökök, igazgatók, hatják azt. amit az irodalmi lapét sem udvarias táblácska tu- osztályvezetők. személyzetisek pok és folyóiratok nyújtanak v- , .vendegekkel.. . hogy Nem olvashatják sokan. Bár főleg, és néhány pedagógus ° ^soníes.a megyeilcönyv- esetében éppen ezen figyelhető tárnán. . Egyik barátom szerez- C zekszárdra, a megyeszék- meg az érdeklődés hiánya. Vam- te a meglepetést, amikor minap helyre, az előfizetők kis nak a megyében tanítók, akik meghívott magahoz. Csakhogy a számát leszámítva a múlt hónap- újságot sem olvasnak. Érdemes »zeilem napvilága így még kevés ban Élet és Irodalomból 126 lenne ennek is megnézni, meg- naz ablakán ragyog be — pedig áruspéldány érkezett. Hetenként keresni az okát. Nehéz elképzel- beragyoghatna, anyagi szempont- tehát 25—26. Ez bizony beszűkü- nj_ hogy legyen olyan tanító, b , ‘f s^it feznek ezzel kap- lés, az igénytelenség jele. Hát akinek egyetlen napilap szín- csolatban nagyon is elgondolkod- csak tanár ember több él a vá- vonala sem képes kiélési terít az tató negatívumok, amelyek a rosban 25-nél, 26-nál. A pincé- igényét. Inkább arra leíief gon- ^agyon elfoglalt” emberek ilyen zés, a bor, a halászlé jó dolog, hogy itt nincs is semmitermészetű igénytelenségét elég nagy hagyományai vannak, ma- féle igény De miként lehet afc- erőteljesen jelzik. Nem áltálé- radjanak is meg még sokiig. kw kultúremberként élni és ta- nos persze az, amiről itt szó lesz. De az embernek nemcsak gyom- nítatii? Nincs is ilyen Lgény. csupán né- ra van szellemisége is kell, hogy hány jelenségre szeretnék utalni, legyen. Egyiket éppen úgy keile- félreértést* eTfceHstése véErdekes, de egyúttal elgondol- ne táplálnia, mint a másikat. S ge^. p^r^g ki kell jelenkodtató például, hogy az ősszel, a szellemi táplálkozás teni, hogy ez egy sajátos, de koamikor az esti egyetem felvételi nyos. A televízió sok rmnaen általánosítható jelenség, vizsgái folytak az egyik járási helyettesít, de ^ ^ TolJxa megyészékhelyen a tanárok tnhh . szó V3n, &bbol nagyon Jseveset .. -, SÄ Pótol- U5 írásból például ugyan- beh «gyanxs a jo tónyy általávéleménye Fejes Endre regényé- csak a múlt hónapban 10. Kor- ban ma mar életszükséglet, az is ről. a Rozsdatemetőről. Községi társból 2, Nagyvilágból 2f)_ fo- m igazsághoz tartozik, hogy soha vezetők, tanárok, tanácstalanul gyott ei, pedig ne feledjük. Szp:- fojyőfrnt, napi- és hetilap váUukat vonogattál^ mert e szárd mégiscrak mepreszékhe^.^^ ^ könyvről, a magyar kónyVfSkdás Valahogy jobban kellene világi-^ általánoson beutóbbi éveinek legnagyobb ese- tania, nagyobb kisugárzó erővel eUo^ “talánoson bemónyéről és sikeréről nem .tud- kellene rendelkeznie a megye tak mondani semmit. Hát olyan ... , . , „ ... távol lenne a mi megyénk az községeire, falvaira. S itt nem- irodalmi pezsgéstől, a szellemi csak, sőt nem mindig beszélhe- élet központjától, hogy vannak tünk szellemi igénytelenségről, községek, ahol vezető emberek egy könyvsikerről tudnak? semmit nem A lakúié, formálódó világunk rangos művészi ábrázolója Galambos Lajos. Mély nyomokat hagy az emberben mindegyik elbeszélése, novellája. regénye. Dunaföldváron egy éjszakai ellenőrzés előtt, ott voltam, ahol szóba jött a pártosság, a helytállás. a szocialista emberség fogalmának helyes értelmezése. E beszélgetés során is kiderült, hogy bizonyos emberi vonatkozású dolgok, konfliktusok jobb felismeréséhez, pontosabb megítéléséhez a falu átalakulásán fáradozó szakembereket, vezetőket a sorsdöntő kérdésekre, művészi rangon választ kereső és választ adó élő magyar irodalom is hozzásegíti. Amikor erről volt szó, társaim: mezőgazdasági mérnökök és egy gépállomás-igazgató bizonyos realitásokra hivatkozva kicsit meg is mosolyogtak. Azon a címen, hogy mi köze például a mélyszántási tervek teljesítésének, az éjszakai műszaknak, mondjuk Galambos Lajos novelláihoz? Pedig van hozzá, és lehet hozzá köze. Sokszor éppen az emberi konfliktusok, bonyodalmak akadályozzák, vagy nehezítik egy-egy mezőgazdasági termelési program megvalósulását. Ezeket viszont jobban fel kellene ismerni, gyorsabban meg kellene látni. S ilyen felismerésre az élő mai magyar irodalom rávezetheti a szakembert. Az okokat, az összefüggéseket a szellemi gazdagság birtokában jobban lehet látni, a lelkeket, az érzelmeket jobban meg lehet érteni. T adányi Mihály. Váczi Mihály — nem rangsor akar ez lenni — verseit, az jélő magyar költészet rólunk, gondjaink tói, örömeinkről szóló remekeit nem ismerni annyi, mint önkéntes szellemi százüzetésben élni, főként, amikor olyan vezetőkről, értelmiségi munkakörben dolgozó emberekről van szó, akik beosztottakkal bánnak, dolgoznak. Az Élet és Irodalom megújult, friss, eleven, érdekes és övezetes olvasnivalóival lepi meg Gyakran inkább szegényes propagandáról. nem elég nívós lap- terjesztésről. Pedig az Aár régi lül a sok pozitívum melfétt azonban szembetűnő negatívum az igényesebb érdeklődés hiánya. S egy bizonyost hiába ragyog a szellem napvilága, ha valaki előle árnyékba húzódik. SZEKULITY PÉTER AZ ORVOS ÜNNEPEI KARÁCSONY VAN. ben van. De ez nem je- nulmányokat, statiszti- mentők nem tudtak jön- Mindenki boldogan, lent a másik orvosnak kákát és hozzáírja a ni. Reggelig virrasztón gondfeledten ünnepel, nyugodt pihenést. Hiszen legújabb tapasztalatait, mellette, mig szánnal a Kihaltak a reggeli ut- melyikük tudná azt A rák, és a csecsemő- másik faluba szállítot- cák, nem tölti meg a mondani, ha súlyos be- halálozás okainak huta- ták, ahonnan már jár- járdákat a hivatalba, tegröl van szó, hogy a tásával, gyógyításának ható volt az út. Holtfá- munkába siető emberek másikhoz menjen, mert lehetőségével foglalkozik radtan érkezett haza. de sokasága. Üresek az is- most ő az ügyeletes. szabad idejében. Persze, a beteg életben maradt, kolafolyosók, a tanári Dr. Gyulai László ti- kevés idő jut erre az Számtalan ilyen eset szobákban is csend ho- zenhét éve gyógyítja ünnepek alatt, inkább a fordult már elő a 17 év nol. már a község lakóit. So- családdal akarja tölteni alatt. De Gyűlni doktor j kot tapasztalt, jó orvos, ezeket a napokat. Haza- nem dicsekszik. — Amit ^sena, pineries, szóra- n iá mm, l. óc „ ~ Tizenhetedik karácso- jön a lányuk is a szürv- tettem a betegekért so- nyát tölti a faluban, csa- időben. Meghallgatják hasem én tettem, hanem . - „ - Iád ja körében. Hónapok- együtt az új művész- az orvos — mondja. _, _ __ "_kai ezelőtt már bújta a lemezeket, összejönnek Az egészségügyi kolk ozás... Vajon ki gondol békés poharazgatás, zás közben emberekre, azokra az akiknek nincs ünnepük? Gon- h kinefc miiven aján- “ , ““ül> mást, ha szükséges. doí-e arra akkor, amikor défcfcű; kedveskedjen. A °Z gítséget is nyújtl könyvesboltokat, néze- barátok, ismerősök, gette se a karácsonyfán kígyói fa'^azllőízobáb^náU. ünnepeimet, Mm. te te- falinak. IgTleszfz nak a színes kis vxl- dók bosszankodni erte. wy.. , . .. lanykörték, hogy a vil- & a hivatásom, szívvel- az « W* at?U IS‘ lantfelepen wst is kell ara*ZtVa: lélekkel csinálom lenni valakinek, aki ..jjf ünnepeket itthon mondja Gyulai László, jjt r nem gyönyörködhet bot- töltik feleségevei egyuti. Az emberek is sokkal . ... ■*,. . . JH dog gyermekek arcában, Nem u tudnak elmenni megértőbbek már, mint ]°lek. .talan. me.9 vagy Va sokszínű fény- sehova, soha sem tudni, néhány évvei ezelőtt, togatásra is eljutnak, ha ben előbukkanó ajándé- |ehet szükség ra. Veszélytelen esetekben ]0un«°~ a,%' kokban, mert ők adják Ünnepek? Náluk csak csak „lkán fordul elő, ?? azt a sokszínű fényt? akkor vannak ünnepek, hogy kihívnak. Igaz, d'9,.°Jt ki f ! az o vo r ,, , 7 7 •' 7 fio, elutaznak nalafiova /»#«««« eleteben. Jelen van a Eszébe jut^e valakinek na eiuiaz-narc ouianoi,a, hogy eTT§\ telefonon, az orvos, aki most ép- vagyis csak a szabadság vagy a bejelentő elmon~ ' a * pen gyermekével jáU N*™ég voltak dása alap<án ^ lehet napokban, es az unneszik, évközben arra gon- üdülőben két hétre ez meggyőződni. Az orvos- Z0n'rZVZnd és fedői, hogy melyik pilla- tényleg pihenést jelen- nál mindig van egy ZTssé7k\ a!ihoz hSv natban szólítja el a tele- tett- üyen kérdés, még a leg- ha” sző-ka’soha fon. vagy az utcai csen- ~ Ha ttthon vagyok, jelentéktelenebbnek lát- tz i^ulhZon elő iavtsrjzzrsi s r-- ajT“*:£ä íi«; y. KOMOLY bete- AM7KOS A MJ ívik vil’lanatban s^ük amikor éppen az aján- GEK sohasem türelmet- Íím végig sem eg.e < a X lőhet* dákokat bontogattuk. Éj- lenkednek annyira, mint gyertyák vagy az unnefél után keveredtem ha- akik csak beképzelik Pi vacsorához ülnek le, HÖGYÉSZEN két or- za. Így van ez majdnem azt. Előfordult, hogy késő telefon cseng. Néhány vos is van. Nagy a falu, minden évben, nem is este beteghez hívták, a Pfrc> és mar ,a havas és sok puszta, major tar- lehet csodálni, mert 8000 gyomrát fájlalta. ítélet- járdán megy, taskaval a tozik hozzá. Így a bete- ember közül mindig idő volt, az autóközleke- kezeben, fazosan összegek is sokan vannak, akad beteg. — Azért pi- kedés is szünetelt. Ko- húzva a kabátot. Karácsonykor ügyeletet henést jelentenek az ün- csival, gyalog nagy ne- Karácsony van z szerveznek meg egymás nepek neki is. Ilyenkor, hezen tudott csak kiver- orom, a beke, a pi enes között, mindegyik nap délutánonként előveszi gődni az egyik pusztára, ünnepe, vajamelyikük készenlét- a régen megkezdett ta- Hóakadályok miatt a KÖ-VYA JÓZSEF Ä világjáró fcgépész Mások huszonöt—harmincéves korukban kezdik meg a „világjárást”. Ha valamelyik gépgyárunk, _ vagy tervezőintézetünk, vagy éppen tudományos kutató- intézetünk külföldi munkára küld szakembereket, a szakmai felkészültség, hozzáértés mellett nem utolsósorban azt is számításba veszik, hogy elég fiatal-e az illető. Szervezete bírja-e a megváltozott környezettel kapcsolatos nagyobb megterhelést. Balogh Béla, a Dunaföldvári Kendergyár főgépésze ötvenéves koráig nem jutott túl az országhatárokon. Még a második világháborút is sikerült úgy ,.megúsznia”, hogy itthon maradjon. Most amikor már deresedik a haja, nyomták kezébe a szolgálati útlevelet, egy csomó tervrajzot és a megbízólevelet: Gyárat kiéli felszerelni külföldön. Neki kell mennie, mert más, nála erre alkalmasabb ember nincs az országban. Most itt ülünk, a gyárral szembeni emeletes lakóház egyik két- szobjpsszkamfortos lakásában. Baloghék otthonában. A szépen bebútorozott szoba egyik sarkában zongora, a még iskolás Márta, a család legfiatalabb tagja szokott gyakorolni rajta. A két nagyfiú, Béla, az egyetemista, a le«idő gépészmérnök Pesten van, munkástanácsa nevében Egrényi Tibor, a hegesztő és emellett egy Béla, a gyár igazgatója köszöne» diploma’- - fűtő, gépkezelő, tet mondBalogh el4irenak az gozturbm^-kezelő vizsgabizonyit- üzemrészleg, a pozdorjalemez« vany tulajdonosa, a gyárban üzem gépeinek íelszerelésénél °Az2*asztalon szép, több szín- VégZett munká^ ben játszó kristály-hamutartó.' "•*»* Hogyan került sor ezekre a Csehszlovákiából hozta Balogh külföldi megbízatásokra? elvtárs, ott adták emlékül a — A szükséges szakismerete^ Chinoraniban felszerelt ezerton- két itt szereztem meg — mond- nés bútorlap-prés átadásakor, ja a főgépész. — Persze, csak Egy nagy, Szlovákiát ismertető ami szorosan a bútorlap-gyártás» albummal együtt Előkerül a vit- ra vonatkozik. Dolgoztam én már rinből, több „Sztahanovista”, korábban is faipari üzemben, „Kiváló dolgozó” oklevéllé] bútorgyárban, mielőtt ötvenegy» együtt egy pársoros levél is, ben idekerültem, amelyben a Zentai Kendergyár A? országban ásQként itt kezdtük meg a pozdorjaj-bútorlap gyártását, itt rendeztük be az or. szág első pozdorjalemez-üzemét, A technológiára vonatkozó el« gondolásokat a mérnökök okoskodtak ki, a menetközbeni hibák kijavítására nekik kellett megoldást találni, de a gyakorlati ki« vitelezés, illetve ennek a meg« szervezése a főgépész dolga volt. Elkészült az üzem, bevált, sőt a kísérleti üzemet három évvel ezelőtt egy új, korszerű bútorlapgyár váltotta fel. Ezért mert aztán vállalkozni a Dunarost Vállalat egy ilyen külföldi gyár berendezésére is. — Elég különös, hogy a külkereskedelem nem gépgyárat, hanem egy könnyűipari vállalatot bíz meg külföldi gyárépítéssel — vetem közbe. — Úgy látszik, ez volt a legjobb megoldás. Először, 1961. őszén Jugoszláviába, Zentára küldtek, fő-szerelésvezetői megbízatással. A mérnök csak pár napig volt ott, én egész télen, amíg csak teljesen el nem készült az üzem. Most meg három hónapra Csehszlovákiába kellett mennem. Egy ezertonnás hőprést szereltünk fel, összes tartozékaival, kiszolgáló berendezéseivel. Nemrég jöttem haza. — Hogy érezte magát külföldön? — Nem volt rossz dolgom. Mindkét helyen igyekeztek a kedvemben járni, Szlovákiában csak az volt a baj, hogy nehezen értettük meg egymást az ottaniakkal. Magyarul alig beszélt valaki a faluban, az üzemben. Zentán már kevesebb nehézség volt, ott majdnem mindenki beszél magyarul is. Persze, a vendéglátóim igyekeztek minél többet megmutatni az országból. Sok szép vidéket láttam Csehszlovákiában is, Jugoszláviában is. A hét végét rendszerint kirándulással töltöttük. halektíva jól összeforrott a Ä ~ Nem félek attól, Í“”L — Van kilátásban újabb, son ló megbízatás? — Egyelőre nincs szó róla, de ha kell, újra szívesen útra kelek. V.)
