Tolna Megyei Népújság, 1963. december (13. évfolyam, 281-305. szám)

1963-12-23 / 300. szám

2 TOLNA TWECTFT NflPŰ.TSAO 1963. december 23.’ A karácsonyi vásár „finisében“ Újra divat a zsebóra — Kifogyott a kisképernyős tv-készülék — Újabb import-játékok érkeztek — Hiánycikk a ródli Hetek óta tart a karácsonyi vásár. Már november végén megkezdődött a „roham” az üz­letek — főképp az ajándékozás­ra alkalmas cikkeket árusító boltok — polcai ellen. Milyen a helyzet ai vásár utolsó óráiban, erre voltunk kíváncsiak, amikor körsétára indultunk Szekszárdon. Ahol ismeretlen a „nincs“ Legalább tizenöten állnak c pult előtt az óra- és ékszerbolt­ban. Ki nyakláncot, ki karórát, ki fülbevalót kér. Bőséges a vá­laszték, karórából legalább öt­venfélét tudnak mutatni az ér­deklődőknek. — Van belőle több mint hat­száz — mondja Kaiser Ferenc üzletvezető. — Ezek csak a min­tadarabok. A sok karóra közt egy zseb­óra „árválkodik”. — Kelendő még a zsebóra is? — Most jön csak igazán divat­ba — mondja ae üzletvezető. — Mert divat a mellény, a lánc, ehhez pedig óra is kell. Igen so­kat adtunk el belőle. Karórából pedig van olyan nap, hogy húsz­huszonöt is elmegy. Volt három — egyenként háromezerhatszáz forintos — arany-karóránk is, kettőt már eladtunk. Fogy a drá- ga aranyékszer is. Igazi karácso­nyi vásár ez a mostani. Tavaly is erős volt, akkor is előfordult, hogy tízig be sem tudtunk gyúj­tani a kályhába, mert annyian voltak a boltban, hogy nem ér­tünk rá. De akkor az esti össze­számoláskor tíz-tizenkétezer fo­rint, forgalmat állapítottunk.meg- Most meg nem ritka a napi hu­szonötezer forint sem. Tehát ke­lendőbbek a drágább . ajándék- tárgyak. — A hiánycikk-listára már feljegyeztek valamit? — Nem vodt szükség rá. El­küldeni vevőt azért, mert nem tudtunk adni neki, amit kért, nem kellett. Mintha csak rá akarna kont rázni a következő vevő, egy idő sebb asszony erre a megállapí tásra. Sétafootot kér. — Sajnos, nincs. Nem hozzánk tartozik. Tessék megpróbálni má­sik üzletben. — Végigjártam az egész vá­rost, sehol sem kapok. És lehet, hogy most valaki, egy idősebb ember, nem kaphat­ja meg karácsonyra a várt — és talán már meg is ígért — új sé- '.abotot. Lesz sok gyerek is. akinek majd csalódást okoz a „Télapó” Erről győződtünk meg a já­tékboltban, illetve meg a boltba való belépés előtt. Két falusiasán öltözött asszony beszélgetett. Ép­pen azon méltatlankodtak, hogy a kisunoka már nagyon türel­metlen, számolja a napokat ka­rácsonyig. Mert ródlit kért a télapótól és a ródlizás ideje már itt van, leesett a hó. Ródli pedig nem lesz, mert a boltban már hetekkel ezelőtt kifogyott. Mint a boltban megtudtuk, nemcsak Szekszárdon hiánycikk a ródli. Máshol sem kapható. Vol­tak itt már soproniak is, akik ródlit kerestek, persze, nem ezért utaztak ide, más ügyben jártak Szekszárdon, de arra gondoltak, hogy itt talán majd tudnak vásá­rolni. Mint mindig ezekben a hetek­ben, most is zsúfolt az üzlet, ép­pen új játékokat szednek elő az ftladők,. Ma érkezett az újfajta,Ja- kókonyha”, egy érdekes, és nem is drága elektromos játék, a mo­dem villanyvonat, ami már ane- hezebb pénztárcájú „Télapóknak” való. Ez azonban nem pótolja a ródlit, ami mégiscsak jellegzetes karácsonyi, téli ajándéktárgy. Ki a hibás abban, hogy országszer­te több ezer — vagy több tízezer — gyerek nem kapja meg, nem Évzáró ülést tartott a Közalkalmazottak Szakszervezete Tolna megyei Bizottsága A Közalkalmazottak Szakszer­vezete Tolna megyei Bizottsága december 22-én, délután tartot­ta évzáró ülését. Az ülésen a bizottság 1963. évi munkáját ér­tékelték, majd az 1964. első fél­éves munkaprogramját tárgyal­ták. A program szerint a jövő év első felében többek között meg­vizsgálják a megyei könyvtár, a levéltár, a Béri Balogh Ádám Múzeumban és a statisztikai hi­vatalban folyó szakszervezeti munkát. A programtervezet azt tükrözi, hogy a jövő évben a Közalkalmazottak Szakszerveze­te munkájában fokozottabban veszi figyelembe a tagság réte­geződ ését. Többször tartanak an- kétokat, rendezvényeket. Anké- tot tartanak az állandóbizottsági elnökök és titkárok bevonásával. Szakszervezeti napok munkaértekezlet jellegű megbe-i széleseket rendeznek a járási] székhelyeken és ankét lesz az! állategészségügyi dolgozók bevo-' násával is. A Közalkalmazottak Szakszer-* vezete Tolna megyei Bizottsága] évzáró ülésének napirendi pont­jait Földes Imréné ismertette, amelyet a bizottság tagjai ala-i posan megvitattak. tudjuk. Csak gyanítjuk, hogy az iparban kell keresni a ludasokat. És azt is tudjuk, hogy nyárra minden bizonnyal nem lesz ez hiánycikk. Nagy forgalmat bonyolított le ezekben a hetekben a sportszerbolt is Klézli Ferenc üzletvezető sze­rint igen sok hangszer- és sport­áru került az üzletből a holnap esti karácsonyfák alá. Azonban jónéhány cikkből nem tudták ki­elégíteni az igényeket. Sítalpból még az ősszel száz párat rendel­tek, harmincat kaptak. Ebből is tíz pár a drága, 468 forintos ver­senyléc, ez is elfogyott. Korcso­lyából — főleg nagyobb számok­ból — százötvennel adós a nagy­kereskedelem, vagy az ipar. A megrendelt 80 pár síbakancsból huszonkettőt kaptak. Igen kevés a gyapjú sízokni — néha kap a bolt öt—tíz párat, amikor ötven— száz is elkelne. Ugyancsak kevés a vastag szálú, olcsó gyapjúpuló­ver, jövőre ebből is többet kell gyártani, illetve forgalomba hoz­ni karácsonyra. Négyféle televízió- készülék a villamossági boltban A villamossági bolt forgalma már novemberben megélénkült. Az utóbbi napokban pedig gya­kori látvány volt a szekszárdi ut­cán a hatalmas kartondobozt — benne televíziókészüléket — cipe­lő házaspár. Sokan lesznek, akik új készüléken nézik majd a kará­csonyi -és szilveszteri, igen érde­kesnek ígért tv-műsort. Mint a bolt eladóitól megtud­tuk, novemberhez képest a tv-ké* szülékek eladása kissé visszaesett. Ennek egyedüli magyarázata az, hogy a kisképernyős készülékek — mint a Kékes — kifogytak, egyedül csak a Carmen kapható ebből a fajtából. Nagyképernyős­ből kapható még a Duna, az Álba Regia és a Budapest, de a vásár­lók közül sokan részletre akar­nak televíziókészüléket venni, részletre pedig nagyképernyős nem kapható. Megnyugtatásul kö­zölték, hogy a két ünnep között valószínűleg érkezik újabb szál­lítmány a ,[Kékes”-ből, ekkor majd ki tudják elégíteni a rész­letre vásárlók igényeit is. (J) Ifjúmunkások jutalmazása A KISZ Tolna megyei Bizottsá­ga mellett működő Ifjúmunkás Tanács a tavalyi évhez hasonlóan az idén is meghirdette az ifjú­munkások versenyét. A verseny- feltételek a következők voltak: a 100 százalékos normakövetel­mény minél magasabb szintű túl­teljesítése, az első osztályú áruk részarányának legalább 95 száza­lékos teljesítése. Ezenkívül mun- kalegyelmi dolgok kizáró ténye­zőként szerepeltek, igazolatlan mulasztás, fegyelmi stb., a ver­senyből való kizárást jelentette. A követelmények teljesítése alapján kiosztásra kerültek a jutalmak. Első díjat Kugler Ka­talin, a Tolnai Textilgyár, Kollár Anna, a Tolnai Sslyemgyár és Vancsa Péter, a Bonyhádi Cipő­gyár ifjúmunkás dolgozója kapta. Második helyezést Telkes Er­zsébet, a Tolnai Textilgyár és Szúnyog János, a Bonyhádi Cipő­gyár fiatal dolgozója kapott. Harmadik díjjal Rencz Annát, a Tolnai Selyemfonógyár szövő­nőjét, ugyancsak Rencz Anna nevű szövőnőt a Tolnai Textil­gyárból és Sántha Zsuzsannát, a Bonyhádi Cipőgyárból tüntették ki. Az Ifjúmunkás Tanács ezen­kívül exportbrigádok megjutal- mazását és javasolta a KISZ Tolna megyei Bizottságának, még­pedig Sáth Sándor brigádját a Tolnai Textilgyárból, a Bonyhádi Cipőgyárban működő „Kállai í Éva” és a Tolnai Selyemfonó­gyárban működő „Asztalos Já­nos” ifjúsági exportbrigádot. Ünnep előtt a GELKA-kirendeltségnél Az ünnepek közeledte meg­szaporította a munkát a GELKA szekszárdi kirendeltségén. A tv- tulajdonosok száma az év végén rohamosan nőtt. Már közel két­ezer az olyan szekszárdi családok száma, ahol esténként a képer­nyőn jelenik meg a világ. A sok tv természetesen sok gondot is ad a javító-szolgálatnak, a GELKA szakembereinek. Az ünnepek előtt minden nap túlórázott a ki- rendeltség valamennyi dolgozója, hogy az ünnepekre kijavítva tud­ják a tulajdonosoknak átadni a hibás rádió- és tv-készülékeket. Az ünnepek előtt olyan sok ké­szüléket javítottak ki, mint még eddig egy évben sem, annak elle­nére, hogy a javító-szolgálat most kisebb létszámmal dolgozik. NOTESZOMBÓL... Önkiszolgáló be­csületpolc a posta­hivatalban. Nagyszerű ötlet! Nem. kell vá­rakozni egy 20 fil­léres nyomtatványért. Pénzt szeretnék fel­adni 5 óra után. Be­lépek. Hosszú sor áll fiz értékcikkes ablak, előtt, a pénzes ablak­nál csak néhányan. Emelt fővel libbenek az önkiszolgáló polc elé egy pénzesutal­ványért. Üres... Meg­történ ballagok a sor végére. 14. számú várakozónak... Lesúj­tó gondolatoktól ter­helt pillantásokat szó­rok a polc felé, mely szégyenkezve pislog vissza... Joggal! — oOo — Szombat délután! Mint oázis a sivatagi vándor számára — úgy jön minden hét végén. Sok mindenre csak ezen a hétvégi félnapon jut ideje az embernek. Többek között arra is, hogy elballagjon a fod- -ráfizhoz a gyerekkel. Ott azonban tábla fogadja, amely sze- Gyerekhajat szombaton nem vá­gunk!”. Miért? Mert akkor kevesebbet tud­nak megborotválni?! Éppúgy 3.60 forint a gyerekhajvágás, mint a felnőtt. Időt azon­ban — zömmel! — kevesskbetvesz igény­be egy gyerekfej, mint egy „kinyalan­dó" felnöttfrizuraj Eb­ből mégis jöhet, amennyi „befér” — míg a gyerekeket hétköznap estéken cipeljük. Hát kérem, nyáron még megteszi, de ilyenkor, télen... szinte lehetetlenül rossz beosztás. — oOo — Tengelicen meddig lesz még haragban a „Z” betű az „S” be­tűvel a gyógyszertár bejárata felett? Rö­viden: „Z betű, hátra arc!". — még ha pénzbe is kerül! — ooo — Húsz fokos hideg! Rettegve figyelem ka­lapos ismerőseimet az utcán, abban a re­ményben. hogy egyik sem emeli le köszö­néskor. A minap si­került 20 fokos hi­degben kalapemelge- tés nélkül hazaérkez­nem, mégis megtisz­telve éreztem ma­gam, s ami a fő, egyet sem tüsszentet- fera. Sz. K. Téli új ítá «... Reggelenként babakocsi-kara­vánt lehet látni az utcákon. A fiatal mamák a bölcsődébe vi­szik a gyerekeket. Még jó idő­ben is sok gondot jelent a gye­rekek szállítása. Reggelenként a. város központja felé siető em­berek között kocsit toló fiatal- asszonynak nem kis ügyességre van szüksége ahhoz, hogy gyer­mekét idejében a bölcsődébe szál­lítsa úgy, hogy a kezdésre munka­helyére érhessen. Mindenkor gond a gyermekek bölcsődébe juttatása, de különö­sen nagy gond télen, amikor a reggeli órákban a járdák nin­csenek eltakarítva. Nem egy fiatalasszonyt lehet látni az ut­cán, ahogy kínlódva tolja maga előtt a babakocsit, amelynek al­ja és kereke minduntalan el­akad a rárakodó hótól. — Erre is találhatnának vala­milyen megoldást újítóink —' mondja egyik fiatalasszony a másiknak —, miután kölcsönösen• jól kipanaszkodják magukat. A pa­nasz központjában természetesen' a viszontagságos út volt. — Nézd csak, ez meg miféle gyerekkocsi? — kérdezte egyik a' másiktól, s mindketten kerekre, nyitott szemmel bámul ák szemb jövő asszonytársukat. A fiatalasszony a segíts ma­gadon elv alapján nem várt ar­ra, hogy majd az újítók kitalál-, nak valamit, hogy télen a gyer­mekek szállítása könnyebb le­gyen. Maga újított. A modern, rugózó kocsit egy ródli tetejére szerelte, s így a babakocsi, ame-, lyet maga előtt tolt, vígan csú-' szott a havon. P. M. Indulatosan megrázta a dübör­gő traktor mellett álló langaléta [embert. Ittál! — kiáltott rá harago- [san. — Ittál, az anyád szép sze­relmit. Csak azt mondd meg, hogy liért ittál? — A kis emberke [úgy rázta ezt a behemót trakto­rost, mintha a lelket akarná ki­rázni belőle. Azon még mindig látszott a meglepetés váratlan ré­mülete. Nasynehezen tudott csak kinyögni valami védekezésfélét. — De János. Hiszen te is tudod, ^milyen hideg van ilyenkor itt ►kinn a határban. Meg aztán nem >is ittam olyan sokat. Nem lesz gébből semmi baj, meglátod. A kis ember félbeszakította: — Nem számítottál rá, hogy ki­jövök, ugye? Mert az elnök az .ilyenkor úgyis alszik. Mert az el­nök az nagy úr, az csak paran­csolni tud, ugye? Te mondtad teg­nap a kocsmában. Meg, hogy csak [kiabálni tud, ti meg dolgozhattok, ■ugye? Minek ittál, mondd, nem [volt elég tegnap? A traktoros lát- ■ta, hogy nem nagyon boldogul a [kis emberrel, de azért csak meg­próbálta a védekezést. Nézd csak meg, eddig is mi- ►lyen jól szántottam. Aztán ebben [a hidegben meg úgyis csak józa- ►nodik az ember — próbálta tré­fával elütni a dolgot. — Csalánba ►nem üt a mennykő — ne félj! Az elnök már nem kiabált. Csendesen, de nagyon határozot­tan szólt az emberre, aki közben visszamászott az ülésre. — Szállj le onnan, és gyerünk haza. A traktoros vonakodott. — Szállj le, ha mondom, mert leveszlek onnan. Az már nem tudott mit monda­ni, elővette az utolsó ütőkártyát. — Hiszen te mondtad tegnap, hogy hajtani kell a munkát, mert le vagyunk maradva. Most meg hazaküldenél. Sohasem végzünk akkor a szántással. A kis ember méregbe gurult. — Még neked jár a szád? Ezen akkor gondolkoztál volna, amikor a kocsmában ültél. Még te mersz előhozakodni azzal, hogy fontos a munka. Szállj le onnan, és fe­küdj le ide valahova, mert nem tudom, mit csinálok veled! — De akkor mit mondjak az asszonynak, ha nem keresek ma semmit sem? Na, ne legyél már olyan szívtelen. Úgy csinálsz, mintha te még sohasem ittál vol­na. Vagy a másik! Láttak már té­ged is részegen hazamenni! Most pedig azt hiszed, hogy nagy úr vagy, és annak parancsolsz, aki­nek akarsz! Neked nem lehetne A ROSSZ egy szavad sem. Hiszen mi vá­lasztottunk meg! Lassan lekászálódott a traktor­ról. Nagyot köpött a földre. — Látod, ez vagy te. Egy utol­só ember. Sajnálod azt, ha valaki iszik. Nem mindegy neked az, hogy mit csinál az ember, csak elvégezze a' munkáját. Nagyon rossz ember vagy te János. Az elnök nem szólt semmit. A traktoros felvette az olajos hor­dóra dobott pufajkát és elindult. Még egyszer visszanézett, hátha az elnök meggondolja magát, az­tán a dűlőút felé vette az útját. Az elnök fázósan összehúzta ma­gán a kabátot. A traktor még zú­gott, hosszú fénycsóvát vetett elő­re a reflektor. Felnézett az égre. Lehet, hogy eső lesz holnap — gondolta az egyre terebélyesedő felhők láttán. Akkor pedig fuccs a szántásnak. Még gondolkodott este, hogy ide is elnézzen-e. A többi hárommal semmi baj nem volt, aztán a határban sem kelle­mes ilyenkor az éjjel. Mégiscsak jó, hogy idejött. A traktor erősen felzúgott.

Next

/
Thumbnails
Contents