Tolna Megyei Népújság, 1963. december (13. évfolyam, 281-305. szám)

1963-12-23 / 300. szám

' v':-> zaj a, ^nyvtáz PROIETARJAI. EÓYESÜUÉTm A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA Kill, évfolyam, 300. szám. ÁRA: 60 FILLÉR. zn Hétfő, 1963. december 23. A karácsonyi vásár finisében (2. o.) Nagyarányú üzemanyag- jegysikkasztás a gépjavítónál (5. o.) Európa didereg, Afrika északi partjain is havazik (8. o.) Nehezen járhatók a megye útjai Ezer kilométeres szakaszon keletkeztek hóakadályok — Gerjent 15 órán át nem tudták megközelíteni Tolna megye közútjait vasár­napra virradóra ismét 15—35 cen­timéteres hótakaró borította el. A helyenként igen erős szél akadályokat képezett, s en­nek következtében számos út jár­hatatlan volt. Tegnap több Tolna megyei község fél napnál is hosz- szabb ideig megközelíthetetlen volt. Gerjen 15 órát volt megkö­zelíthetetlen, de Kölesdre sem ju­tottak el még a késő esté órákban a Diófák csárda felöli úton. Vasárnap teljes erővel dolgoz­tak a közúti igazgatóság gépei, munkásai, hogy az utakat járható­vá tegyék. Körülbelül 1000 kilo­méter hosszúságú úton kellett dol­gozni a munkásoknak, hogy utat nyissanak, ha szélesebben nem, legalább egy ekenyomon a jármű­veknek. A megye területén esett hó nagysága különböző volt. A misz- lai bekötőúton 40—50 centi hóré­teg volt, Bátaszéken 30 centi hó esett, Mőcsényben már csak 25. Tamásiban csak 14 centiméter hó hullott itt hóakadály nem volt, de a járás valamennyi útja ne­hezen járható. Tegnap késő este kaptuk az utolsó jelentést a közúti igazgató­ságtól, Pere Gábor ügyeletes el­mondotta, hogy az utak 19 órakor is nehezen járhatók. Legnagyobb részben csak tehergépkocsik szá­mára tanácsolják a közlekedést. A 19 órai helyzet a megye útjain a következő volt: Az 581-es úton, Mőcsény— Bonyhád között félméteres hó­akadályok vannak, részben felsza­badították az utat, de nehezen járható. A Dunaszentgyörgy—Fadd—Tol­na—szekszárdi út a 18—23 kilomé­ter között a jelentésadás idején szabadult fel, de nehezen, és csak egy nyomon járható. A gerjeni bekötőút négy kilo­méter hosszan járhatatlan. Itt motoros hóekével vágtak utat. A Gyönk—hőgyészi út a 9—11- es kilomé te" között járhatatlan. A pincehelyi jelentés szerint a körzetben az utak egy nyomon, nehezen járhatók. A miszlai be­kötőút, amely a legnevezetesebb a hóakadályokról — csak teher­gépkocsikkal járható. 18,40 órakor idős Sánta József útőr azt jelentette, hogy a hatos számú főközlekedési úton a 119-es kilométernél egy kilométer hosz- szűságú dugó keletkezett, több tu­cat gépkocsi, több sorban várja az út megszabadítását. Az itt dolgozó gép elsősorban a hóban rekedt gépkocsikat szabadítja ki. A Pe­ter hómaró és két SZ—100-as traktor a hatos út más részén dolgozik. Nehezen járhatók a bonyhádi járás útjai. A Majos—Lengyel— kurdi út Kisveikéig nehezen jár­ható, ezen az úton csak 14,30-kor tudtak elindulni a bányászjára­tok. A Teve’iO'-'" m son azon­nal átalakították traktorokat, terelőlemezt hegesz­tettek a dózerlapra, és így hatá­sosabban tudják a hóakadályokat megsemmisíteni. A nap során a nagymányoki mentőállomás kért segítséget, hogy az állomáshoz vezető utat tisztítsák meg. Délután már e munkával is végeztek. Az autóközlekedésben is nagy zavarokat okozott a vasárnap reggelre leesett hó. A szekszárdi tudták kivontatni a harminc, fuvarba induló tehergépkocsit. Hajnali három órakor kellett volna elindulni a tejes-autóknak is. de ezeket csak reggel nyolc órakor tudták munkába küldeni Dombóvárott a déli órákban in­dultak a tehergépkocsik fuvarba. Az autóbuszok nagy késésekkel közlekedtek, néhány járat ki­maradt. Este már jóval ponto­sabban indultak az autóbuszok telepről még a déli órákban sem | mint a délelőtti orakban. Hit várhatunk ma ? Előrejelzést is kértünk a köz­ponti hóügyeletestől, eszerint ma, hétfőn az utak. várható állapota a következő: Egész éjszaka dolgoznak a hó­eltakarító gépek, munkások. Hét­fő reggelre minden utat legalább egy nyom szélességben akarnak felszabadítani. Tehát ma reg­gelre — ha nem lesz újabb ha­vazás —, a megye valamennyi útja, ha nehezen is, de járható szélesítik az utakat. Ha ezzel is végeztek, akkor az úttest teljes szélességében letakarítják — az útkoronáról — a havat. Ameny- nyiben az utak jegesedése meg­kezdődik, szórják a csúszásgátló anyagot, amelyből valamennyi veszélyes útszakaszon elegendő mennyiség áll rendelkezésre. Az autóbuszok ma már közlekedhet­nek, ugyancsak közlekedhetnek a vonatok is. Ajánlatos, ha az lesz. Hétfőn egész nap továbbra I utazóközönség indulás előtt ér­is dolgoznak, főleg az olyan út­szakaszon — mint a hatos fő­útvonal —. ahol a forgalom nagy. deklődik a vonatok és az autó­buszok menetrendjéről. (pálkovács) „Ne a háborús készülő­désben versenyezzünk” Grecsko marsall cikke a Krasznaja Zvezdában Moszkva (TASZSZ). A vasárna­pi Krasznaja Zvezda közli And­rej Grecsko marsall cikkét, amely­ben a Varsói Szerződés egyesített fegyveres erőinek parancsnoka az SZKP decemberi plénumának, a Legfelső Tanács legutóbbi ülés­szakának eredményeivel foglalko­zik. Grecsko kommentálja az ülésszak határozatát, amely sze­rint 600 millió rubellel csökken­tik a Szovjetunió hadikiadásait és megállapítja: a népek úgy érté­kelik ezt a döntést, mint a szovjet kormány további lépését a nem­zetközi feszültség enyhítésében. A népek ismét meggyőződhetnek ró­la, hogy a Szovjetunió nem a fegyverkezési hajsza, hanem a ha­dikiadások csökkentése útján ha­lad és a nyugati hatalmakkal nem a háborús készülődésben, hanem a béke útján kíván versenyezni. — Egészen más álláspont jutott kifejezésre a NATO párizsi ta­nácsülésén — folytatódik a cikk. — A nyugat egyes katonai veze­tői olyan beszédeket tartottak Pá­rizsban, amelyekből kiviláglik, hogy nem a béke, hanem a hábo­rús készülődés a legfőbb gondjuk, s továbbra is katonai fölényhez akarnak jutni a Szovjetunióval miniszter ismét a fegyverkezési verseny híveként lépett fel. Úgy látszik, arra számít, hogy ilymó- don el lehet érni a Nyugat-kato­nai fölényét, meg lehet rémíteni a Szovjetuniót. Grecsko az effajta kardcsörte- tésre válaszolva kijelenti: „A Szovjetunióban ma is, a jövőben is bőségesen rendelkezésre áll minden, amire szükség van bár­milyen agresszor megzabolázásá- hoz”. A Minisztertanács ülése A kormány Tájékoztatási Hi­vatala közli: A Minisztertanács ülést tar­tott. A pénzügyminiszter előter­jesztése alapján megtárgyalta az 1964. évi költségvetést, s úgy ha­tározott, hogy az országgyűlés legközelebbi ülésszaka elé ter­jeszti. Az egészségügyi miniszter je­lentést tett az élelmezés-egész­ségügy helyzetéről. A Miniszter- tanács a jelentést tudomásul vet­te. A kormány megvitatta és el­fogadta a Központi Népi Ellenőr­zési Bizottság 1964. első félévi munkatervét. A Minisztertanács a külügymi­niszter előterjesztésére hozzájá­rult a magyar—kínai tudomá­nyos és műszaki együttműködés­ről szóló egyezmény hatályának öt évre történő meghosszabbítá­sához. A Minisztertanács ezután napi ügyeket tárgyalt. 41áírták a magyar—szovjet kulturális és tudományos tervet A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió kulturális küldött­ségei december 20—22 között Budapesten az 1964. évi kultu­rális és tudományos terv ki­dolgozását tárgyalták. Örömmel állapíipt ák meg, hogy az 1963. évi munkatervet nemcsak teljesítették, hanem szá­mos terven felüli feladat meg­valósítására is sor került. Az 1964. évi terv kidolgozásá­nál a feleket a kulturális és tu­dományos együttműködés továb­bi sokoldalú fejlesztésére és el­mélyítésére irányuló törekvés ve­zette. A terv csereprogramokat irányoz elő a művelődésügy, a tudomány, a felsőoktatás, az egészségügy, az irodalom és mű­vészet, a könyvkiadás, a iádió és televízió, a sport, stb. vona­lán. A felek elhatározták, hogy fokozottabban támogatják a köz­vetlen kapcsolatok kiszélesítését a megfelelő tudományos és kul­turális intézmények és szerveze­tek, valamint a kultúra és a tudomány kiválóságai között. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió közötti kulturális és tudományos együttműködési ter­vet Ilku Pál, a Magyar Népköz- társaság művelődésügyi minisz­tere és Sz. K. Romanovszkij, a Szovjetunió minisztertanácsa kül­földi kulturális kapcsolatok ál­lami bizottságának elnöke írta alá. Az aláírásnál jelen volt a kulturális és tudományos élet számos képviselője. Ott volt G. A. Gyeniszov, a Szovjetunió ma­gyarországi nagykövete és a szov­jet nagykövetség több munka­társa. Az aláírás után Sz. K. Roma­Vádirat ax amerikai kémsxolgálat ügynöke, egy volt bolgár diplomata ellen Szófia (MTI). Amint november 9-én jelentettük. Szófiában le­tartóztatták Ivan-Aszen Georgiev volt bolgár diplomatát. A Bolgár Népköztársaság főügyésze most nyilvánosságra hozta a vádiratot, amelyet a december 26-án kez­dődő tárgyaláson terjesztenek elő. A vádirat szerint Georgiev 1956 novemberétől ez év szep­temberéig fontos gazdasági, poli­tikai és katonai adatodat szolgál látott ki az Egyesült Államok felderítő szerveinek. Az adatok elsősorban a bolgár ENSZ-kép-1­szemben. Ez az álláspont különö­sen McNamara beszédében jutott i és a külügyminiszter um te dózer-lapos kifejezésre. Az amerikai hadiigy- vékeríységére vonatkoztak. Bul­gária állandó ENSZ-kép viseleté nek tanácsosaként Georgiev aj ország érdekeivel ellentétes tévé kenységet fejtett ki, amikor pe­dig a függőben lévő pénzügy* kérdésekről az Egyesült Álla­mokkal folyó tárgyalásokon a bolgár küldöttséget vezette ugyancsak olyan bizalmas érte­süléseket továbbított, amelyekkel kárt okozott hazája érdekelnek A házkutatáskor lakásán tit­kos íráshoz szükséges vegytintát és előhívót, jelkulcsot, különleges amerikai rádióvevőt, miniatűr magnetofont, nyakkendőtűbe épí ­tett mikrofonokat találtak. novszkij az MTI munkatársának adott nyilatkozatában elmondta, hogy a szovjet—magyar együtt­működés a tudományok, a mű­vészetek, az egészségügy, a köz­oktatás, a népművelés, a sport területén és sok más vonatkozás­ban is egyaránt eredményesen fejlődik. — 1963-ban a magyar tudo­mány, kultúra és művészet kép­viselői közül több mint ezeröt- százan jöttek el hozzánk a Szov­jetunióba, míg a Magyar Nép- köztársaságba több mint 1300 szovjet tudós és művész látoga­tott el. Országaink tudományos akadémiái együttes munkájuk során 32 tudományos probléma kidolgozását hangolták össze. Sz. K. Romanovszkij a továb­biakban hangoztatta, hogy a most záruló évben tovább fejlőd­tek a magyar és a szovjet felső­oktatási intézmények kapcsola­tai. Előadások tartására kölcsö­nösen egyetemi tanárokat és más egyetemi oktatókat küldtünk egymáshoz — mondotta — és ugyanilyen módon valósítottuk meg a főiskolások, a tudomá­nyok aspiránsai és a fiatal tudo­mányos dolgozók cseréjét is. A művészetek területén kiala­kult cserekapcsolatokról szólva a szovjet kulturális küldöttség ve­zetője kiemelte, hogy a szovjet emberek nagyra értékelték a Szovjetunióban járt magyar elő­adóművészek művészetét. Felejt­hetetlen élmény volt Kodály Zoltán nagyszerű művének, a Psalmus Hungaricusnak moszk­vai előadása. A Szovjetunióban 32 nép nyel­vén, több mint 25 millió pél­dányban adjuk ki a magyar iro­dalom alkotásait. Hatékony volt az együttműködés a mezőgazda­ság, a sport, valamint a rádió- és televíziós adások területén is. A jövő évi kulturális és tudo­mányos együttműködés távlatai­ról szólva Sz. K. Romanovszkij hangoztatta, hogy a most aláírt terv nagy lehetőségeket teremt az eddigi közös munka tovább­fejlesztésére és elmélyítésére. Ez a terv a tudomány, a felsőokta­tás és közoktatás, az egészség­ügy, az irodalom, a művészetek, a könyvkiadás, a rádió és tele­vízió, a sport és még sok más terület kérdéseit öleli fel. Meg­valósítása kétségkívül hozzá fog járulni a szocializmust és a kom­munizmust építő népeink test­véri barátságának • további erö- 'ödéséhez — mondotta befejezé­sül a szovjet kulturális küldött­ség vezetője.

Next

/
Thumbnails
Contents