Tolna Megyei Népújság, 1963. december (13. évfolyam, 281-305. szám)
1963-12-20 / 297. szám
4 TOLNÁ MEGYEI NÉPÚJSÁG ID63. december 20. REFLEKTORFÉNYBEN: a m színészeink Seribe: Egy pohár víz című iMgjáíékát megyénkben is bemutatta az Állami Déryné Színház együttese. Az előadás nagy sikert jelentett a megye valamennyi pontján. A főszereplőkön kívül, — akiket külön fényképen is bemutatunk olvasóink rmk —, részesei a sikernek Diósi Ferenc, Késmárky Kálmán, Baranyai Ibolya, Faragó Sári, Róna- széky György nemkülönben a jól Sikerült jelmezek díszletek is. A nézők közül sokan látták a Scribe-darab nyomán készült, színes, nyugatnémet filmet, de ezek után is elismerően nyilatkoztak az előadásról, amelyet olvasóink levelei is bizonyítanak. Királynő: Feleki Sári Jászai-díjas A hercegnő: Fodor Teréz Abigail: Várnagy Kati Masbam: Áts Gyula Rolingbrokei Kőszegi Gyula Színpadi kép a második tel vonásból. 44. — És ha egy öregember kéri magától, aki tudja, hogy milyen veszélyek leselkednek a bátyjára és esetleg magára is, akkor sem teszi meg? — Tulajdonképpen kicsoda ön? — Pálos László zenetanár vagyok! Konzerv atóriumi! — Hát kedves tanár úr, most pedig azonnal hagyjon magamra, a viccnek vége, majd este vicceljen, a jelmezbálon ... Pálos kissé tehetetlenül állt az ajtó előtt. Most mit csináljon ezzel a lánnyal? Nem mondhatja meg hogy ő rendőrőrnagy, Sipos pedig ügynök. Nem szólhat erről, mert a lány fülig szerelmes. Márpedig a szerelmes nő kiismerhetetlen, bármennyire tisztességes, becsületes is. Egyszerűen nem fogja elhinni Síposról, hogy kém, s képes lesz odarohanni hozzá, hogy felelősségre vonja. Más se hiányzik, csak éppen ez... — Hát akkor kedves Évácska, fogadja legteljesebb tiszteletemet! Este a jelmezbálon találkozunk. Ez a viccecske előkészület volt estére.., Ugye nem haragszik? Éva kényszeredetten felnevetett. —■ Jó kis vicc, mondhatom . . Mi ihindenen töri maga a fejét tanár úr ... — De azért arra megkérhetem ugye, hogy erről a hajnali látogatásról senkinek se beszéljen ... Nem akarom, hogy este könnyen leleplezzék a jelmezemet ... Mert ha elmeséli, akkor mindenki tudni fogja, hogy engem takar az a bizonyos jelmez ... — Miért, mibe öltözik? — ébredt fel Évában a kíváncsi nő, — Majd este meglátja ... — Akkor én sem mondom meg... Pedig elárultam volna, ha maga is megmondja ... — No jó ... Tudja, mi leszek este? De mégsem mondom meg... - De mégis. Rendőr leszek ... Már szereztem is egy ruhát. Föl is próbáltam, olyan daliásán nézek ki benne, hogy minden lány velem fog táncolni... — Igazán? Rendőr lesz? Én meg démon! Vagy egy ruhám. Itt még nem volt rajtam. Olyan szűk és testre szabott, mint egy igazi pesti démoné ... Nem szeretem, de a jelmezbálra jó lesz. Jó vastag vörös szájat festek magamnak, délelőtt vágok egy nádszálat a tónál, abból csinálok egy félméteres szipkát. Megnézi a ruhát? — Ha megmutatja ... Éva odalépett a szekrényhez, s a fogassal együtt kiemelte a démoni türkiszzöld ruhát. Igaz. így nem mutatott semmi különösebbet. de hát a nők tudják... — Ha elfordul, fel is veszem ... — Ne, Évácska. Mennem kell. mert jön Tibor, és még félreérti a helyzetet... — Ugyan már... Miket mond! Pálos elköszönt Évától, halkan kinyitotta az ajtót, s villámgyorsan kint termett a folyosón. Bement a szobájába, hogy ledőljön egy órácskát, amíg Sipos is alszik. Le sem vetkőzött, úgy esett az ágyra. Nem kellett biztatni, egy perc múlva már aludt... Arra ébredt, hogy Liszkaí főhadnagy rázza a karját. — őrnagy elvtársi Már fél tíz van! Nem akartam felkelteni, tudtam, hogy nagyon álmos .. — Gondolom, maga is — válaszolta az őrnagy, és feltápászko- dott. — Menjen, feküdjön le Sípos merre van? — Lent napozik Évával a parkban... — Semmi különöset nem tapasztalt? Nem ment be idegen a szobájába? — Semmit... Nem .... A barlangon nem volt jelzés ... A külföldi vadászok randalíroznak a folyosón. — No men jen, feküdjön le.. — mondta az őrnagy, s a mosdóhoz ment, hogy lemosakodjon. Zúgott a feje, mert ilyen rövid idő alatt nem tudta kipihenni az átvirrasztott éjszakát. Ledobta ■ magáról az inget, és nyakát a csap alá tartotta. Jólesett a hideg I víz, felfrissítette. Magához tért ... ' Felöltözködött, zsebre dugta a PINTÉR ISTVÁN • SZABÓ LÁSZLÓ • pisztolyát, és lement a parkba. Odalent mindenki fürdőruhában élvezte a nyári nap sugarait, csak ő nem. Még nyakkendőt is kötött, ahogy ez már egy idősebb zenetanárhoz illik. Meg is szólták érte, hogy miért nem napozik egy kicsit, hiszen ebben a korban sok napfényt kell elraktározni télire. — Még mindig abból élek, amit fiatal koromban összegyűjtöttem mondta nevetve, aztán odament Éváékhoz. Sipos vidáman felugrott, s át akarta adni a nyugágyát. De Pálos nem fogadta el. — Feküdjön csak vissza, én úgyis behúzódom ide az árnyékba — mutatott néhány méterrel arrább, ahová a közel fa széles árnyékot vetett. — Lassan mi is követjük, mert még meg fog fájdulni a fejünk — mondta Sipos. — Jössz, Éva? — Mehetünk... — hagyta rá a lány, aztán ő is felállt, és a hűvösbe húzták a két nyugágyat. Pálos leült a méregzöld gyepre, a fiatalok pedig vissza a nyugágyba. Mindkettőjüknél könyv volt, Pálos miatt azonban nem akartak olvasni. — Nem tudja, ki mibe öltözik estére? — kíváncsiskodott újra Éva. — Senki sem akarja elárulni... De igazuk is van, úgy lesz meglepetés... — válaszolta Pálos, és végigdőlt a füvön. — Milyen zenekar lesz, nem tudja? — kérdezte Sipos. — Úgy hallottam, hogy Miskolcról hozzák. Azt. amelyik az ismerkedési esten játszott.,. — Az jó zenekar volt — szólt közbe a lány is. Elhallgattak. Pálos a füvet bogarászta, négylevelű lóherét keresett. Nagy goinddal szétválasztotta a fűszálakat, s egészen belemélyedt a kutatásba. Éva Sípost figyelte. A férfi . behunyta szemét, s szempilláin á.t nézte a kék eget. Gondolatai Münchenben jártak. Mit csinálhatnak most a többiek? Hirtelen nagy gyengeség fogta el. Mintha ennek a Pálosnak röntgenszeme lenne ... Vigvázni! Az őrnagy szintén sokért nem adta volna, ha most belelát az ügynök gondolataiba. Mit tudhat, mire készülhet? Egyáltalán tudja-e, hogy a szakaszvezető lebukott? Nem valószínű, mert akkor nem viselkedne ilyen nyugodtan ... Egészen biztos, hogy rövidesen keresni fogja az alkalmat, és újból felveszi a kapcsolatot a szakaszvezetőveL De eddig még nem is telefonált neki... Vajon mit. válaszolhatott a kémközpont? A legvalószínűbb, hogy csak a B.26-os ismeri a történteket, s most keresi az alkalmat, hogyan ölje meg Sípost. Vigyázni kell rá, mellette maradni! Ügyes emberek ezek, nem hánlarkodják eV a dolgokat. Elszántak a végtelenségig, a pillanatokat: 'mégis jól kiszámítják... Kemecsei meggyilkolása is olyan tökéletesen volt időzítve, hogy éppen akkor szakadtak meg a szálak, amikor már egészen forró volt a talaj a B.26-0® lába alatt.... Sokai töprengett már azon, Mért nem beszélt Kemecsei őrnagy a nyomozati eredményekről. Hiúsági kérdést csinált belőle? Vagy csupán néhány órával azelőtt találta meg az összefüggéseket? Most már szinte bizonyos, hogy Kemecsei őrnagyot a B. 26-os gyilkolta meg. A Síposnál felfedezett ampulla és a vonat padlóján talált kis üvégecske teljesen egyforma. Csak a B.26-osna.k állt érdekében elhallgattatni Ke- mecseit... Vajon mit szólna most ez az ügynök, ha tudná, hogy az öreg zenetanár álarca mögött egy nyomozótiszt rejtőzik, aki minden titkát isme’’!? Egy kivételével,.. Sajnos, éppen emiatt kell ilyen sokat várni, ez akasztja meg a nyomozást, s ki tudja, mit hoznak a közeli órák? A B.26-osnak mindenképpen jelentkeznie kell Síposnál.. . A B.26-osnak mindenképpen be kell mennie Sipos szobájába, ha azt akarja, hogy Fecske csomagjai megsemmisüljenek . . Nem tehetnek mást, figyeltetni kell Liszkaival Sipos ajtaját. Igen, ezt kell csinálni... — Nagyon meleg van . .. Bemegyek, iszom egy pohár limonádét — mondta Pálos a fiataloknak, de azok nem hallottak, mert mindketten elszundítottak. Az őrnagy feltápászkodott, és bement a hallba. A juhászok most is ott ültek a fotelekben, begombolt ingnyakkal, és pipáztak. Kurt Müller, a német vadász ott állt mellettük, és derűs arccal figyelte a három pipázó embert. Nem értették egymás szavait, de a külföldi nem mozdult. Roppant kíváncsi volt, va- jot mit ábrázol az öreg juhász pipáján a faragás. Ezt figyelte már percek óta, a juhászok meg hallgattak és keresztülnéztek a bámészkodó külföldin. Az őrnagy odafenn a szobájában megnézte, hogy milyen kilátás nyílik a kulcslyukon át a folyosóra. De nem látott oda Síposhoz. Ekkor megpróbálta egy icipicit nyitva tartani az ajtót. Most már jól megfigyelhette az ügynök szobáját. Majd ide fogja állítani a főhadnagyot... A szekrényből kivette poláris fényű' lámpáját és miniatűr fényképezőgépét, zsebre dugta őket. aztán ismét kilesett a folyosóra: -Senkit-' sem látott. Á<- sietett Sipos ajtajához, s anélkül, hogy biztosította volna magát Liszkaival, kinyitotta. Begyakorlott mozdulatokkal két képet, készített a parkettáról, hogy ha nemsokára idegen látogatója akadna a szobának, lábnyomát meg lehessen különböztetni a reggeli nyomoktól. Mindez csupán pillanatokig tartott, s mar indult volna kifelé, amikor tekintete ösztönösen az ágyra vetődött, Odaugrott. Egy üres papírdarabka volt csupán, de elhelyezéséből most is látni lehetett, hogy nem véletlenül felejtették ott. Gyorsan ráirányította póláris fényű lámpáját, s előtűnt egy egymondatos szöveg, rendes folyóírással, nem úgy, mint a napokban, amikor jelkulcsot használt a B.26-os. Ügy látszik, nagyon sietett, az elkapkodott betűk erre utaltak. „Hajnali négykor a Hámor-kohónál, nagyon fontos,' B.26." Az őrnagy még arról is megfeledkezett, hogy óvatosan kinézzen előbb, úgy sietett. Kilépett, s bezárta az ajtót. Aztán beugrott Liszkai szobájába. Fóliázta a fiatal főhadnagyot. — Azonnal menjen le a barlangba. Adja át a parancsomat: A helikopter hozza ki a Bános- csoportot is. Készüljenek fel, hajnali négykor a Hámor-kohóhoz jön a B.26-OS. Tudja, hol van? — Igen, a tó végében . . . — Körül kell fosni a területet. Jól rejtőzzenek el, nehogy ész.re- ve<?vék őket. Sioost odarendelte a B.26-OS. A helikopter is legyen a közelben, álcázva. Tíz ember bú í jon el a Hámor-kohó épületébe;, a többiek a területet fedezzék. Ma e«te nyolckor mindenki foglalja el a. helyét. Tűzharcba csak altkor bocsátkozzanak, ha a B.26-CS fes’-ve’-rel támad. Élve kell elfogni. Sínest mi kerten •fogjuk szemmel tartani, s követjük a kohóhoz. Mi semlegesítjük. A B.26-ost oed'S fosiák le. ahogy megérkezik. bárki legyen is az. Megértette? Mondja meg. hogy nagvon vigyázzanak, mert vegyi pisztoly van nála! — Értettem. (Folytatjuk)
