Tolna Megyei Népújság, 1963. december (13. évfolyam, 281-305. szám)
1963-12-20 / 297. szám
1 1663. cfecmBer 2«. TOLNA 1WÉGYEI NÉPŰJSAG S Új magyar folyók és tavak — és ami szebb a délibábnál... Ipari tanuló és gimnazista Amikor Urho Kekkemen, a Finn Köztársaság elnöke magyarországi látogatását befejezte, többek között így nyilatkozott a Horto- bágyról: ..Azt hiszem — ahogy mondani szokták —, az utolso pillanatban érkeztem ahhoz, hogy még pusztaként láthassam a Hortobágyot, amely rendkívül gyorsan változik". A finn köz- társasági elnök a változás gyorsaságát 30—40 évvel mérte, pedig a változás üteme itt jóval gyorsabb. A lexikonból tájékozódó külföldi, vagy aki 15—20 évvel ezelőtt járt a Hortobágyon, hiába keresi már a régi pusztát. A fel- szabadulás előtt a Hortobágy több mint 70 ezer holdjából álig 5—600 holdon folyt szántóföldi földművelés. Az óriási kiterjedő sű szikes legelőkön juhok, kis teihozamú, magyar fajta, fehér- szarvasmarhák tengődtek. Az öntözés gondolata ugyán már felmerült. de csak gondolat maradt. Még ■ 1917-ben létesítették a maf halastavak környékén egy kisebb tórendszert. ' áhol ' hal- tenyésztés folyt. Az idén viszont már 7000 holdnyi vízterületen halásznak. Ha az ember repülőgépről szemléli a Hortobágyot. Balmazújvárosnál, a Keleti főcsatornát elhagyva, egy nagyon tervszerűen és nagy területen kl- .epített szabályos vízrendszert láthat. Jövőre lesz tíz esztendeje, hogy a Keleti főcsatornát, mint új folyót, berajzolták hazánk térképére. Azóta egyre jobban megváltozik az egykori puszta képe is. A Keleti főcsatorna ott folyik a Hortobágy szélén, éltető vizével óriási területeket teszön- tözhetővé. A vízre nagy szükség van. mert bizony az éghajlat irt igeh szélsőséges. A második ötéves terv végéig 670 ezen holdra emelkedik az ország öntözött területe. A távlati tervek szerint, a harmadik ötéves ■ tervben további 300 ezer holddal kell növelni az öntözött területeket. Ebből az öntözött és öntözésre váró területből igen jelentős mennyiség jut Hajdu- Bihai megyének, különösen a Keleti főcsatorna mellett elterülő közös gazdaságoknak, s így a Hortobágynak is. 1958-ban még mindössze 18 ezer holdat öntöztek Hajdúban. Az idén viszont már 70 ezer holdnál is nagyobb az öntözött terület. Az öntözés természetesen költség- többletet jelent, de megéri, mert megtérül a jóval nagyobb termésben. Néhány évvel ezelőtt az öntözés még egyet jelentett a rizstermeléssel, vagy a halastóval. Igaz, a hortobágyi halastó hatezer holdján kívül jelentősek a rizsterületek is, de ma már egyre nagyobb mértékben öntő zik a kukoricát, a cukorrépát és a legelőket is. A Hortobágy külső - képe napról napra megváltozik. A változást a víznek köszönheti. A Keleti főcsatornához legközelebb eső terület Elep. Ezt az üzemegységet A kungyörgyi csikótelep fiatal paripái a karámban delelnek. Őrzőjük Széles János csikós több mint húsz éve él itt. Az idén Dániában járt lovasversenyen. néhány évvel ezelőtt még egy öreg csárda jelképezte az út- szélen. Most az országúttól egy kissé beljebb, egy egész falu épült fel. Mindjárt halastavakkal, öntözés alá fogott területekkel kezdődik tehát a Hortobágy. Igaz, tovább haladva egy kis ideig valóban pusztaságot találunk. De ez sem a régi már. Kétoldalt még van'nak nád fedeles juh-hodályok, de valamennyin villámhárító — mert itt a pusztán igen gyakori a villámcsapás. A hodályok szomszédságában már szélzsákot dagaszt a szél. Növényvédő repülőgépek szállnak innen fel, megrakott tartályokkal. Évente több mint ötezer hold kalászost és legelőt fe.itrágyáznak re- pülőgéoről. Igv vetettek el az idén több mint ezer hold rizst is. Hortobágy központjánál, a híres csárda közelében már egész nagy faluszerű települést találunk. Az ide látogató idegenek rendszerint nem vállalkoznak arra, hogy a nagy kiterjedésű korszerűen felszerelt üzemegységeket meglátogassák, hanem megtelepszenek a csárdánál. Némelyik üzemegység bizony 15—20 kilométernyire van még innen. A csárda ma idegenforgalmi központ. Lakószobáiban rendszerint külföldi vadászok tanyáznak. Külföldi rendszámú gépkocsik egész sora parkíroz a csárda előtt. Különösen a külföldi vadászok keresik fel nagy előszeretettel a nagykiterjedésű vízterületeket. A felszabadulás előtti időkben nagyon megcsappant a Hortobágy híres vízi szárnyasállománya. De a halastavakat, rizstelepeket az öntözött legelőket újra benépesítik a vadka- csák. a vadlihák. Kiváló vadász- parajdicsom ez a hazai és külföldi vadászoknak. Különösen Angliából, Franciaországiból, Olaszországból, a Német Szövetségi Köztársaságból keresik fel a vadászok nagy előszeretettel a hor tobágyi vizi-birodalmak Végig az országút mellett mindenütt gépek, korszerű talajművelő eszközök. A technika betört a pusztára. Ma már több mint 20 ezer holdat vettek szántóföldi művelés alá. A ló — amely egykor a Hortobágy híressége, közlekedési eszköze, igavonó ereje Volt — egyre kisebb területre szorul, bár még hosszú ideig nélkülözhetetlen lesz a pusztán. A központtól néhány kilométerre, a mátai telepen található a híres hortobágyi ménes. Tőle nem messze, a kungyörgyi telepen, csikókat nevelnek. Híresek a hortobágyi lovak. Kekkonen elnököt is a hortobágyi ötösfogat hozta Mátéról a csár dához. Vannak itt Európa-hírű csíkosok is, mint például Széles János, aki az idén Dániában járt lovasbemutatón és versenyen. A kungyörgyi csikótelep tulajdonképpen egy lónevelő iskola, ahol á"csíikó!cat hantba. Vágy nyereg- alá törik. Vannak külföldi versenyistálló-tulajdonosok, akik innen szerzik be lovaikat. 25—30 ezer forintot Is adnak egy lóért. De olyan is előfordul, hogy egy tenyészmén 100 ezer forintot hoz a gazdaságnak. Uj romantika születik az egykori pusztán. A delelő ménen mellől már műtrágyával, vagy vetőmaggal megrakott tartályokkal repülőgépek startolnak. A halastavak között motoros vontatók közlekednek a ldsvasúton. Az egykori pákászokal most motorcsónakos halászok és horgászok váltották fel. Ami megmaradt a régiből, az is újjá született. De a legnagyobb változást mégis a víz hozta. A víz, ami egykor a Hortobágyot is borította, később pedig árvizek, belvizek formájában tört a pusztára. A vízinek most az ember parancsol. Arra kényszeríti, hogy akkor jöjjön, amikor szükség van rá, hogy valamennyiünk jobb életét segítse az egykori puszta egyre gazdagabb termésével. Pallós Imre Egyre kevésbé lesz érdekes ritkaság az, hogy egy szakmát tanuló fiatal a gimnáziumnak is növendéke legyen. Az iparitamuló- tntézet.ben ,-nappali” hallgató, a gimnáziumban esti iskolás. Egyre inkább azért lesz érdekes ez, mert sok fiatal vállalja a kettős diákságot egyszerre. A szekszárdi iparitanuló-intézet- ben megcsalt harminc ilyen tanulót tartanak számon, de évről évre gyarapodik „a többszörös” diákok tábora. Lovász József most harmadéves géplakatos, de ugyanakkor elsős gimnazista is. Szakmunkás- tanulmányaiban közepes szintet ért el, félévben, év végén mindig hármas bizonyítványt vitt haza Aparhantra. Nem mintha jobb eredmény nem tellene tőle, csak hát tartalékolta erejét a szakmunkásvizsgára, és, utólag most már rá lehet fogni — a gimnáziumra is. A könnyebb életrendet miért tetézte egy újabb iskolával? — Jeszenszky László, volt osztályfőnököm ébresztett kedvet a dupla tanuláshoz — meséli. — Elsőben és másodikban vezetté az osztályunkat. Gyakran mondogatta, hogy párhuzamosan járhatunk gimnáziumba is. Nagyon jónak tartom. Most beiratkoztam, s mire szakmunkás leszek, az első gimnáziumi osztály is mögöttem lesz. Mig iskolás vagyok, a rendes szünidőkből kell ellopni egy- egy napot, hogy a gimnáziumi beszámolókra felkészülhessek. Mást is emiatt kezdem később a téli szünetet. Két nappal tovább dolgozom, mint a többiek. Jövőre viszont a munkahelye, a Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat biztosít tanulmányi szabadságot. Az üzem most is segíti őt és társait. Lovász Jóska azt mondja, érdemes ilyen „dupla” tanulónak lenni. Érettségizni manapság már feltétlenül szükséges, tehát mindenképpen meg kellene szerezni ezt a képesítést. Most könnyebben elvégzi a gimnáziumot, mintha 25, vagy 30 éves fejjel látna ismét tanuláshoz. — A következő három évet könnyebb lesz tanulással tölteni, mint a későbbieket. A tantárgyak nem nehezek, kivéve a kémiát — folytatja biztonságosan. — Az anyag különben hasonló ahhoz, amit itt tanulunk, csak az irodalom bőségesebb. Viszont a József Attila Olvasómozgalomban már megszereztem mind a három fokozatot. — És — fűzi hozzá — érettségivel az ember látóköre szélesedik, értékesebb ember lesz, s ez másban is érezteti majd hatását. Igaza van. S ezért kívántam sok sikert a tanuláshoz. Neki id és többi „dupláé” társának is. ♦b. k.) Karácsonyi a ran ylakodalom Karácsony este volt. A vermes- hegyi takaros kis házban arany- lakodalmát ünnepelte egy idős házaspár. Sok-sok évet töltöttek együtt jóban és rosszban. Átél-' ték az első világháborút, azután a másodikat is. Talán csak a véletlen szülte, hogy ezen a kedves ünnepségen egy újságíró is felkereste a házat, hogy nagyon megható, kedves riportot készítsen az. öregekről. — Most pedig, kedves ünnepeltek -i— kezdte az újságíró — mondják el: mi a titka annak, hogy ilyen hosszú időn keresztül teljes egyetértésben élték le éveiket? A ház ura szóra nyitotta fogatlan száját. Csak nagyon lassan, megfontoltan tudott- már beszélni. . . . — Nekünk kérem. soha... soha... sem volt... — Sohasem volt veszekedés maguk között — folytatta helyette gyorsan az újságíró, mivel ö is sietett. — Sohasem vágtak gorombaságokat egymás fejéhez, mindig mindegyik a másikra gondolt. Csak egymásnak éltek. így volt, kedves bácsi? — Az öreg lassan ingatta a fejét: — Soha., sem... volt... — motyogta — Sohasem volt az, hogy a kedves felesége nélkül ment volna el szabadságra, és sohasem veteti szemet más asszonyokra — vágott közbe ismét az újságíró, mert tudta, ezen az estén nagyon várják. Az ünnepelt tagadóba rázta a fejét: — Soha. , sem... volt... — dadogta. — Sohasem voltak nagy igényeik, nem éltek könnyelmű életet, sohasem költöttek többet, mint amennyit megengedhettek volna maguknak. Mindig csak addig nyújtózkodtak, ameddig a takarójuk ért. Igaz? Szerénységükben is rendesem éltek, és ezt a feleségének köszönheti, aki szépen összetartotta a családot, ennyi- éven át. így van. kedves bácsi? Az öreg megrázta a fejét. Bánatosan közelebb hajolt a szorgalmasan jegyzetelő újságíróhoz: — Szeretném, ha... egyszer... végül... hagyna... enjfem... beszélni — mondta csendesen. — Kérem, tessék, beszéljen —* mosolygott az újságíró. — Soha... sem... volt... annyi.., pénzünk... hogy... beadjuk... a válópert — válaszolta az aranylakodalmát ünneplő családfő. — Fekete László — Az üzletek ünnep előtti nyitva tartása A Hortobágy több mint hétezer boldnyi halastavaiból a halak egy részét telelőkbe rakják. Megszűnt a halászat idényjellege,' mert a telelőkből egész éven át jut ha) a piacra. Ak- kor is, amikor a tavakon már nem hét halászni. December 23. (Hétfő, áthelyezett szombati napi Iparcikk-boltok, játék, és ajándékboltok fél 8—18 óráig, élelmiszer-boltok és vendéglátóipari egységek rendes szombati nyitva tartás szerint. December 84. (Kedd, áthelyezett heti pihenőnap) Iparcikk-boltok, játék- és ajándékboltok 8—12 óráig, élelmiszer- boltok (tej, kenyér, hús, zöldség stb.) 1—12 óráig, halbolt 7—1? óráig, vendéglátóipari egységek 18 óráig tartanak nyitva. December 25. (Szerda) Mindég kiskereskedelmi egyseg zárva, vendéglátói pari egységek vasárnapi nyitva tartás szerint üzemelnek. December 26. (Csütörtök) Tejboltok és a vasárnap is nyitva tartó boltok 7—9 óráig, édesség- és dohányboltok, valamint a veadéglátóipari egységek vasárnapi nyitva tartás szerint üzemelnek. December 30. (Hétfő, áthelyezett szombati nap) Minden egység szombati nyitva tartás szerint üzemel. December 31. (Kedd. áthelye zeit heti pihenőnap) Tejboltok 7—9 óráig, vasárnap is nyitva tartó boltok 8—18 óráig, járási székhelyeken egy-egy élelmiszer-bolt 8—12 óráig, édesség és dohányboltok vasárnapi nyitva tartás, halbolt ?—17 óráig, ven- «légi á tóipari egységek szombati. I illetőleg a járási (városi) taná- | esők által kiadott meghosszabí- j tás szerint üzemelnek. Iparcikk - j boltok zárva tartanak, i 1964. január 1. (Szerda) Minden kiskereskedelmi egység zárva, vendégtátőipari egységek vasárnapi nyitva (óriás- szerint üzemelnek.
