Tolna Megyei Népújság, 1963. december (13. évfolyam, 281-305. szám)

1963-12-19 / 296. szám

1063. december 19. TOLNA MEGYEI NÉPŰJBA6 3 Folytatódik a szovjet parlament ülésszaka Moszkva (TASZSZ). A Szovjet-1 unió Legfelső Tanácsának szerdai ülésén felszólalt Szergej Kura- sov egészségügyi miniszter, aki kijelentette, hogy jelenleg a Szovjetunióban a legmagasabb a születési és legalacsonyabb 3 halálozási arányszám egész Euró­pában. Hozzáfűzte, hogy az át­lagos életkor a Szovjetunióban elérte a hetven esztendőt, a gyermekhalandóság a legutóbbi tíz év alatt a felénél is cseké­lyebbre csökkent. A gyógyszer­gyártásról szólva megállapította, hogy jelenleg a Szovjetunió min­den létező antibiotikumot gyárt, s a legfontosabb feladatnak tart­ja az előre meghatározott terá­piái sajátságokkal felruházott Szintetikus antibiotikumok ter­melésének megszervezését. Vagyim Szajusev, a lenini Komszomol Központi Bizottságá­nak titkára nagy taps közepette jelentette be, hogy a húszmil­lió fiatalt tömörítő kommunista ifjúsági szövetség a vegyipari építkezéseken is éppen olyan lel­kesedéssel fog dolgozni, mint * szűzföldeken. Közölte, hogy a vegyipari és egyéb nagyüzemek építkezéseire az elmúlt évek so­rán körülbelül másfél millió fia­tal jelentkezett. Szakemberképzé­si kérdésekről szólva elmondot­ta. hogy a szovjet szakmunkás- képzés új. hatékonyabb formák­kal gazdagodott. Évente körül­belül négymillió szovjet fiatal nyer képesítést valamilyen újabb szakmából, s körülbelül hétmil­lió fiatal ér él magasabb szak­mai képzettséget. Minden út járható a megyében Megyénkben 44 traktorral von-1 és szélesítette az utat a hótól, tatott, és egy motoros gyorshóeke majd a Bonyhád—zombai útról tisztította szerdán a hóréteggel távolította el az éjszakai hófúvá- fedett utakat. Dunaföldvártól a I sokat. A hótorlaszok elzárták a megye határéig mintegy 4 kilo- ■ külvilágtól Miszlát, de szerdán a méteres szakaszon sok hó torló- községbe vezető utat is felszaba­dott össze a Budapest—pécsi 6-os dították. Szerda délutántól kezd­íőközlekedési úton. Ez az útsza­kasz csupán egy nyomon, nehe­zen járható volt kedden este, szerda hajnalban azonban gépál­lomási gépek, valamint két hó­eke négy vontatóval indult a for­galmi akadályok elhárítására és a nyomvonalak kiszélesítésére. A 6-os műút Tolna megyei szaka­szán — így a Dunaszentgyörgy közelében lévő hófúvásoknál — állandóan dolgozott egy motoros gyorseke is. Egy hómarógép a bányavidéken. Máza környékén telte szabaddá, ve minden út két nyomon járható már a megyében, csak Alsónánán és Miszlán nehezen járható az or­szágút — a Közúti Igazgatóság tájékoztatása szerint. Szerdán megszűnt ugyan a ha­vazás és a szél, de a hideg idő próbára teszi a Közúti Igazgató­ság és a posta fenntartási dolgo­zóit is. Szekszárd és Bátaszék közt hat áramkör romlott el, s két postás műszaki brigád szerelte a fagytól megszakadt telefonvezeté­keket. Szerdán délután megkezdték a berlini megállapodás végrehajtását Berlin, (MTI). Szerda délután egy órakor 12 nyugat-berlini is­kola külön e Célra berendezett tornatermében megkezdődött a berlini megállapodás végrehajtá­sa: az NDK egyenruhás postai alkalmazottai megkezdték azok­nak az okmányoknak a kiadását, amelyek szükségesek ahhoz, hogy nyugat-berlini polgárok a demok­ratikus Berlinbe látogathassanak. Kedden a nyugat-berliniek ré­szére rendelkezésre álló öt át­kelőhelyen megtörténtek az utol­só előkészületek is, hogy semmi­féle zavar ne történjen a vár­ható nagy forgalom lebonyolítá­sa folyamán. „Az évnek ez az eredménye megmutatja, hogy a mi szavunk érvényes, mi álljuk szavunkat. Ezek a megbeszélések minden­fajta nehézség ellenére bizony! sok útján lépésről lépésre meg­valósítható a közeledés az egy­más iránti megértés és megvaló­síthatók közös megállapodások” — írja a Neues Deutschland szerdal vezércikke. A nyugat-berlini lapok zöme azonban máris fanyalogva fogad­ja a2 egyezményt, bár a tömeg- hangulat nyomása alatt nyütan egyik újság sem szegül szembe a megállapodással. A CDU-párti Der Tagesspiegel azonban első óldalán „Nem szabad, hogy az egyezmény zsaroláshoz vezessen” címmel közli a nyugatberiini megállapodás „veszélyes prece­denst teremt”, mert hiszen az egyeményt a nyugatberlini sze­nátus kötötte és ez a tény a jövőben csorbítja majd azt a bonni érvet, hogy Nyugat-Berlin az NSZK szerves része és a Nyugat-Berlint érintő kérdések­ben csak a bonni kormány az illetékes tárgyaló fél. Ugyanak­kor kifogásolják azt is, hogy a megállapodást rögzítő jegyző­könyv elismeri, hogy Berlin a Német Demokratikus Köztársa­ság fővárosa, s egyáltalán, hogy ebben az okmányban szerepel a CDU vezetőségének és képviselő- Német Demokratikus Köztársa­házi frakciójának együttes állás- foglalását, s ebből kiderül, hogy a kereszténydemokratáknak „ko­moly fenntartásaik” vannak. Már most viharosan ellenzik pél­dául, hogy ezt az NDK kormá­nya és a nyugat-berlini szenátus tották, hogy Németországban is j között megkötött első egyezményt lehetséges tárgyalni, s tárgy alá-1 újabb megállapodások kövessék. I berlini megállapodás kihalhat a német kérdés enyhülésére Mínusz 15—25 fokos éjjeli fagyok Lényeges enyhülésre nincs kilátás A Meteorológiai Intézet közpon­ti előrejelző osztálya közölte; a szokatlanul korán beköszöntött nagy hideg fő oka a vastag hóré­teg. Kedden reggel óta a maga­sabb helyeken 2—3 centivel vas­tagodott a hótakaró, Visegrád környékén azonban 8 centis friss hó esett. A havazás és a hófúvás szerdán csaknem mindenütt meg­szűnt hazánkban. Mivel az észak­ról jött vastag hideg légréteg utánpótlása még tart, lényeges ja­vulásra, enyhülésre egyelőre nem számíthatunk. Csütörtökön reg­gelre valószínűleg mínusz 15 mí­nusz 20 fokig hűl le a talajközeli levegő, de a nappali maximumok is csak mínusz 6, mínusz 10 fokig emelkednek. (MTI). A nyugatnémet lakosság nagy örömmel fogadta a hírt, hogv megegyezés jött létre az NDK kormánya és a nyugatnémet sze­nátus között a karácsonyi uta • zási engedélyek ügyében. Ennek nyomán sokan azt a reményt táplálják, hogy a mostani tár­gyalások eredményes kimenetele kihat majd a két német állam közötti kapcsolatokra is, és kez­deti lépésnek bizonyul majd a német kérdésben bekövetkező enyhülés útján. „Megvan a re­mény — hangsúlyozza vezércik­kében a Frankfurter RtindSCháu. — hogy talán meg lehet majd teremteni az előfeltételeit an­nak, hogy Németországon bélül olyan új politikai légkört hozza­nak létre, amelyben egy napon nagyobb kérdések megoldására is lehet majd törekedni”. „Az utazási engedélyek kérdése megmutatta — írja vezércikké­ben a Neue Rhein Zeitung —, hogy lehet tárgyalni olyan prob­lémákról. amelyek eddig meg- oldhatatlanoknak számítottak. Megmutatta azt is, hogy jogos az a remény: további megálla­podások is lehetségesek”. Persze nem osztják az örömet fehér ellenforradalom.. a Wall Street Journal szemér­metlen őszinteséggel meg is írta, — „a déli államokban a szak- szervezetek viszonylag gyengék és a nyomorgó tömegek a szak- szervezeti szolidaritást félretolva futnak a munkalehetőségek után”. A Novoje Vremja hasábjain V Zorin idézte azokat a jenki Statisztikákat, amelyek szerint délen még a fehér munkások bé­re is húsz százalékkal alacso­nyabb, mint a keleti fehéreké. A négerek pedig további 20 száza­lékkal kapnak kevesebbet. Ez évi 4—5 milliárd többlethasznot biztosít a gyárosoknak, nem szólva a „mellékesről". Ez utóbbi abból származik, hogy a néger­gettókba kényszerített fekete munkásokat a lakbéruzsora és az ár-uzsora ráadásként sújtja Harrington, A másik Amerika című könyv szerzője kimutatta, hogy a néger családok csak fele­annyit keresnek, mint a fehérek, az átlagos életkoruk pedig 8—10 évvel alacsonyabb. A jenki nagytőke déli. belső gyarmata ipari koncentráció for­rása lett ugyan, de ezzel egy- időben — noha ezt nem akarta —. megnövelte a néger munkás- osztály szerepét az egész ame­rikai munkásmozgalmon belül Igaz, ez a mennyiségi és minő­ségi változás még nem a tudatos forradalmiságot jelenti. Hang­súlyos tendencia azonban, amc lyet külső tényezők is erősítenek Ilyen tényezők: 1. A gyarmati színes népek si­keres küzdelme nemzeti füg­getlenségükért. 2. Az amerikai ttssznégerség ha­ladó rétegeinek az a felisme rése, hogy testvéreik harca a fekete-Afrikáhan és az 6 har­cuk a fehér-Amerikában — közvetve és közvetlenül támo­gatják egymást. 3. Továbbá: az amerikai munká­sok és értelmiségiek szlne-java nem a fehér ellenforradalmat, hanem a fekete forradalmat segíti. Arról még nincs szó, hogy a dé­li államokban létrejött új néger munkásosztály már önállóan, a saját soraiból valók, ham köve­teléseit nem kizárólag önmaga szabja meg. Léte mégis több fronton vitte előre a fejlődés ügyét. Lökést adott a keleti né­ger munkásmozgalomnak. Nagy déli tömegeket mozdított ki ed­digi passzivitásukból. Aktivizálta a néger értelmiséget is. A vallási szekták négerei előtt megnyitotta a másik utat, az „imádkozz és dolgozz” jelszava helyett a „har­colj, és boldogulj” jelszót hirdeti. Előre látható, hogy ebben a fo­lyamatban a mozgalom céljait és eszközeit mind nagyobb mér­tékben a néger munkásosztály érdekei határozzák majd meg. Még nem eléggé tudatosan, de az ösztönösséget kezdi áttörni a for­radalmi munkásosztály egysége felé. Olyan fordulat ez, amely egy politikai láncreakció méreteit öltheti. Felismerték azt az ame­rikai veszettek is, ezért szeretnék csírájában elfojtani a „négerkér­dés” konstruktív megoldását. A probléma, persze, rendkívül bonyolult, de az alapképlet már világos: a folyamatosan izmosodó néger munkásosztály új politikui tényező Amerikában, s mint té­nyező, nem áll egyedül. .1 iggal írta tehát a konzervatív londoni Times: „Az USA színes problé­mája olyan válság méreteit öltöt­te, amely nem ígérkezik átmene­ti jellegűnek...” Kennedy tragikus halála tehát arra is utal, hogy a jenki ultrák még a felszíni en­gedményeket sem helyeslik. A né­ger munkásosztály számbeli nö­vekedése viszont új lendületet adott a fekete forradalomnak, amelyet olcsó engedményekkel aligha lehet többé „mederbe” szorítani. .. azok a hidegháborús körök, me­lyek a múlt napokban is a tár­gyalások meghiúsításéra töreked­tek. Ezekben a körökben azt hangoztatják, hogy a mostani ság kifejezés, hiszen a bonni hi­vatalos álláspont szerint az NDK „nem létezik”. _ CDU-körökben máris hang­súlyozzák, hogy a mostani for­mát semmi esetre sem lehet al­kalmazni a jövőben, más kérdé­sek megoldására. A szabad- demokrata párt és a szociál­demokrata párt azonban fenn­tartás nélkül üdvözölte a most kötött megállapodást. A Német Békeunió nyilatko­zatában hangsúlyozta: a kapcso­latok felvétele máris bebizonyí­totta, hogy érezhetően meg lehet javítani a légkört és ez sokkal több reményt nyújt a német problémák fokozatos megoldásá­hoz, mint az állítólagos „erő- politika” korábbi manőverei. A Pravda a Kuba-el lenes mesterkedésekről Moszkva (TASZSZ). A szerdai Pravda* S2emleíró aláírással cik­ket közölt azzal kapcsolatban, hogy az utóbbi időben az Egye­sült Államokban egyre erősödik a Kuba-elletnes kampány. A Szemleíró emlékeztet arra, hogy az amerikai reakciós sajtó és a kongresszus egyes tagjai újra kereszteshadjáratra szólíta­nak a forradalmi Kuba ellen. Az amerikai monopolistákat a kubai forradalom azért rémíti, mert megértik, hogy a latin­amerikai nemzeti felszabadító mozgalom uralmukat, extraprofit­jukat veszélyezteti. A Pravda rámutat, hogy a Magazine of Wall Street című folyóirat, amelyet úgy tartanak számon, mint a2 üzleti körökre hanem az egész amerikai kül­politikái irányvonal felülvizsgá­latát iS követeli. Az amerikai „veszettek” újabb Kuba-ellenes kaiandorkodó elő­készületeit a világközvélemény csak olyan lépésként értékelheti, mint amely megkísérli meghiúsí­tani a nemzetközi feszültség eny­hítésére, a béke megerősítésére irányuló törekvéseket. A reáli­san gondolkodó amerikaiak szá­mot vetnek azzal, — írja a Pravda, — hogy jelen pillanatban egy úgynevezett lokális konfliktus láncreakciót idézhet elő. Meg­értik, hogy a háborús kaland nemzeti katasztrófához vezethet. Szemleíró felhívja a figyelmet arra, hogy Brazília és Mexikó kormányai, továbbá azok a latin­befolyással lévő lapot, egyenesen amerikai államok, amelyeknek arra szólít, hogy mondják fel a vezető köreit a nemzeti érdekek Kuba meg nem támadására ta­valy ősszel vállalt kötelezettsé­get. Jellemző, hogy a lap vezér­cikkében nemcsak a Kubával kapcsolatban elfoglalt álláspont, vezérlik, erélyesen visszautasítják az észak-amerikai „veszetteknek” mindazokat a kísérleteit, hogy berántsák őket a veszélyes játék­ba. A harmadik lövés okozta Kennedy halálát Washington, (MTI). Mindeddig nem hozták hivatalosan nyilvá­nosságra azt a halottkémi jelen­tést, amelyet a Kennedy-merény- let után készítettek az elnök holttestéről a Bethosda haditen­gerészeti kórházban. Emlékeze­tes, hogy Daliásból a repülőgép egyenesen ide szállította Kenne­dy földi maradványait. Kedden este — áttörve az elnöki bizott­ság jelentéséig hallgatólagosan megállapított hírzárlatot — egy olyan hírforrás, amely Ismeret­ségi körénél fogva igen közel áll a Bethesda kórházhoz, nyil­vánosságra hozta a kórbonctani vizsgálat néhány érdekes meg­állapítását. Ennek lényege: az első lövés után az elnök még megmenekülhetett volna. A gyil­kos fegyver első golyója ugyanis nem ért létfontosságú szervet. Ha az első lövés eldördülése után valaki a kocsi padlójára taszít­ja az elnököt, vagy Kennedy nem a második, de már az első lövés után aláhanyatlik, bizo­nyossággal mondható, hogy túl­éli a merényletet — közölték or­vosi körökben. Az első golyó ugyanis, 6—9 centiméter mély­ségben, Kennedy elnök hátába fúródott, s valószínűleg azért ej­tett ilyen viszonylag könnyű se­bet, mert a golyó visszapattan­hatott a kocsi egyik felületéről. Mint emlékezetes, a merénylő második golyója Cottnally texasi kormányzót sebesítette meg, majd az első lövés eldördülése után, a filmfelvételek tanúsága szerint 5—6 másodperccel, a har­madik lövés is eltalálta' Ken- nedyt. Tarkójába fúródott ez a golyó, áthatolt az agyon és át­ütötte a homlokcsontot. Az utol­só lövés halálos vaUb

Next

/
Thumbnails
Contents