Tolna Megyei Népújság, 1963. december (13. évfolyam, 281-305. szám)

1963-12-19 / 296. szám

2 TOT,VA MFGVFI NEPŰJSA0 1963. december 19. Amiben nincs békés egymás mellett élés 6 írta: Darvaai latrán Az 1963-as esztendőt úgy köny- harcra. A burzsoázia érdekeinek Vélhetjük el, mint a nemzetközi feszültség bizonyos mértékű eny­hülésének évét. Ez az enyhülés a korábbi évek feszültségeihez és súlyos válságaihoz képest állott be, de semmi esetre sem hozta magával a hidegháborúi tgljes megszűnését, vagy a háború elke­rülésének abszolút bizonyosságát. Mindamellett tény, hogy a nem­zetközi élet évről évre világo­sabban bizonyítja a kommunista és munkáspártok 1957 és 1960-as moszkvai nyilatkozatának azt a ezep okosabb védelmezői dolgoz­ták ki a szocialista országok elle­ni harc céljából az úgynevezett fejlazítási politikát. Épnek az a lényege, hoigy a jobb diplomáciai kapcsolatokat, a kereskedelmi, a sűrűbbé vált érintkezést kihasz­nálva, qly irányban kell befolyá­solni a szocialista országok közvé­leményét, hogy zavart, kétkedést, elégedetlenséget váltsanak ki és ezzel szűkítsék a szocialista or­szágik kommunista és munkás­pártjainak, kormányainak, társa­mégállapítását, hogy a háború \ dalmi rendszerének tömegbázi nem végzetszerűen elkerülheted í sát, fokozatosan „felpuhítsak a Iá­ién többé. Vitathatatlan, hogyjlajt” ellenforradalmi megmozdu­.................... lások számára. A fellazítási politika fő mód­szere az ideológiai harc, helye­sebben az ideológiai kártevés. Azért nem nevezhető ideológiai harcnak, mert az, amit terjeszt, nem egyéb, mint az osztályelnyo- más, a tőkés kizsákmányolás, a gyarmatosítás eszmeisége és az e talajon sarjadt erkölcsi felfogás. Kártevésnek nevezhető azért is, mert lábbal tiporja a békés egy­más mellett élés politikájának el­idegeníthetetlen követelményeit: a népek önrendelkezési jogát és a belügyekbe való be nem avatko­zást. Kártevés azért is, njen a burzsoázia, mindenekelőtt az Amerikai Egyesült Államok és néhány vezető nyugat-európai or­szág burzsoáziája csak dollárok százmillióiban kifejezhető össze­geket fordít úgynevezett lélekta­ni hadviselésre, azaz, a szocialis­ta országok társadalmi rendjének nem fegyveres úton való felfor­gatására. Az Amerikai Egyesült Államok évente több mint fél milliárd dol­lárt költ külföldi propagandára- A legnagyobb amerikai propa- gándaügynökség, az ÚSIA ösz- szesen ll ezer embert foglalkoz­tat, évi 150 milliót költ el és vi­lágszerte körülbelül 230 tájékoz­tatási központtal rendelkezik, összesen 79 lapja ég folyóirata áll a kommunizmus elleni küzde­lem szolgálatában, emellett sok országban fedőnevek és helyi la­kosok neve alatt tart kezében lapot. Kezében van az Amerika Hangja néven működő rádióháló­zat, amelynek külföldön 57 rádió­állomása van és ezek közül a leg­több a szocialista országokkal ha­táros államokban. A rádióhálózat naponta 80 órán át 37 n vei ven sugároz adásokat és ebből 56 órán át egyenesen a szocialista orszá­gok számára. A nem állami ame­rikai propagandaszervek közé tar­tozik az úgynevezett Szabad Európa Bizottság és annak rádió* hálózata, a Szabad Európa Rádió. A? Amerikái Egyesült Államok szervezett meg egész sor nemzet­közi antfkommunista szervezetet, így például „A népek antibolse- Vista bokkját’’, „Az ázsiai népek antikommunista ligáját”, és „A kontinens védelmének amerika - közi konföderációját.” Működ­nek 1 antikemmumsta szervezetek kulturális, vagy emberbaráti szer­vekként is, Így például az úgy­nevezett erkölcsi újra felfegyver­zés szervezete, amelynek feladata a hívők megdolgozása. „A kultúra szabadságáért küzdő kongresszus” amely az értelmiség körében fejti ki antikommunista tevékenységét és még számos más intézmény és szervezet, A kommunizmus elleni ideoló­giai harcnak hatalmas módszer­tana és irodalma van. A? utóbbi időben különösen sóit tanulmány jelenik meg Nyugaton erről a témáról. Megírják, hogy fél kell venni a? ideológiai harcot a ve­szélyesen terjedő szocialista esz­mékkel szemben. Ki akarják ter­mindinkább valósággá válik a kü­lönböző társadalmi rendszerű or­szágok békés egymás mellett élé­sének a szocialista országok által hirdetett és folytatott lenini po­litikája. A szocialista országok to­vábbi fejlődése, szakadatlan erő­södése, a béke és a leszerelés mel­lett felsorakozó kormányok és né­pek gyarapodása előbb-utóbb ma­gával hozza majd a békés egymás mellett élés politikájának teljes győzelmét. Ehhez természetesen hosszú harcra van szükség és e harcban elkerülhetetlenek lesznek a feszültebb, kritikusabb idősza­kok. A békés egymás mellett élés politikájának sikereivel együttjá­ró eddigi enyhülés is lényegesen javította a külöphöző társadalmi rendszerű országok kapcsolatait- Normalizálódtak, normalizálód­nak, és magasabb szintre emel­kednek a szocialista és kapitalista országok diplomáciai kapcsolatai, bővül közöttük a kereskedelem, sűrűbbé válik az emberek, a po­litikusok és a magánemberek érintkezése, ide-oda utazása. A kommunista- és munkáspár­tok természetesen harci céljuknak tartják a szocializmus világmére­tű győzelmét, e győzelmet azon­ban a két társadalmi rendszer békés versenyével akarják kivív­ni. A békés egymás mellett élés politikája tehát a nemzetközi mé­retekben vívott osztályharc lő tormája, és célja a?, hogy a szo­cializmus végső győzelmének bé­kés kivívása érdekében rákény­szerítse a kapitalista országokra a békés versengést. Mindez nem változtat korunk fő ellentétén, a kapitalizmus és a szocializmus el­lentétén. Ma már a vezető kapitalista or­szágok kormánypolitikusai között is vannak hívei a békés egymás mellett élés politikájának, őszin­te és botcsinálta hívei. Az utób­biak azért fogadják el a békés egymás mellett élés politikáját, mert a tények hatása alatt kijó­zanodtak és rájöttek, hogy nincs más út. Nincs tehát arról szó, hogy belenyugodtak volna a szo­cializmus eddigi győzelmeibe, vagy pláne, további terjedésébe. Azok a burzsoá politikai veze­tők. akik belátják, hogy a háború kockázatos, sőt, eleve kilátástalan számukra, természetesen nem a szocialista országok békés egymás mellett élési politikáját és az az­zal járó békés versenyt fogadják el a háború alternatívájaként, hanem pusztán a háborúnéiküli- ség állapotát, a fegyveres hare végleges, vagy időleges kiiktatá­sát. Úgy hisszük, nem túlzunk, ha azt mondjuk, hogy éppen a bur­zsoázia jól felfogott érdekeinek értelmesebb képviselői jutottak arra a következtetésre, hogy el kell fogadni a békés egymás mel­lett élés politikáját és ha el kell fogadni, akkor egyúttal Új, kifi­nomultabb módszereket keil ke* resni a szocializmus elleni aktív jeszteni a békés egymás mellett élés politikáját az ideológia terü­letére is, mondván, hogy a békés egymás mellett élés csak akkor valóságos, ha az ideológiák is bé­késen élnék egymás mellett. Meg­írják, hogy a kultúrcserét, turiz­must, az érintkezést antikommu- nista, burzsoá propagandára kell felhasználni. Az elhúnyt Kennedy elnöknek jelenleg igazságügy­miniszterként működő Robert nevű öccse mondotta egy olyan szemináriumon, amely a külföldre utazó amerikai diákok útiprog­ramjának kidolgozásával foglal­kozott: „Ha nem tudnak Amerika mellett agitálni, akkor legjobb, ha itthon maradnak.” A békés egymás mellett élés politikáját tehát akkor fogjuk fel helyesen, ha látjuk, hogy minél inkább uralkodóvá válik ez a po­litika, annál inkább nő az ideoló­giai terület fontossága, ahol nem a fegyverek érveinek, ott növekvő szerep jut az egyéb érveknek: a gazdaság, és az ideológia érvei­nek. Az ideológiában tehát nem­csak nincs békés egymás mellett élés, hanem most minden koráb­binál nagyobb szerepet kap a? ideológiai harc. \ A burzsoázia csak csempész- útón tudja terjeszteni eszméit és legfeljebb a szocialista országok embereinek gondolkodásában még fellelhető burzsoá csöJcevényekre tud támaszkodni. Ezért is kell harcolnunk a népünk gondolkodó* sában élő burzsoá maradványok ellen. A szocialista országok esz­méinek nem kellenek csempész-, utak, mert a marxizmus—leni- nizmus az egész nemzetközi prole- táriátus, minden ország összes elnyomottjának, kiz&ákmányoltjá- nak ideológiája. Ha az imperialis­ták félnek, eredményeinktől,.,,an­nál ékesebb bizonysága ez esz­méink igazságának. Társadalmi rendszerünk fölényben van, mert fölényben van az ideológiánk. A világban történt változások, a szocializmus hódító útja, a kapi­talista országok és a gyarmatok tömegeinek öntudatra ébredése, forradalmasodása, a szocialista országok eredményei messzire vi­szik, határokat nem ismerve min­denhová eljuttatják a marxizmus —leninizmus igazságát. A174 millió gazdája A Szekszárdi Városgazdálko­dási Vállalatról van szó, amely 174 millió forintnyi értéknek, ezerhatszáz bérleménynek gaz­dája. A vállalat az év elején kezdett munkához. Karbantartó és fuvarozó részlegből, vala­mint megyei hatáskörű ingatlan- közvetítő irodából áll. Legközérdekűbb a szekszárdi­ak szempontjából a karbantartó tevékenységük. Ennek a részleg­nek vqlna ugyanis az a feladata, hogy a lakosság hibaibejelentéseit megvizsgálja, sőt a hibákat ki is javítsa. Feladatuk a? is, hogy ismerjék alaposan a lakóépülete­ket, végezzenek megelőző kar­bantartást, vegyék észre az ap­róbb hibákat, mielőtt azok na­gyobb bajt okoznának. Tizenhét fős a karbantartó brigádjuk, s ez a létszám bizony nem sok a feladatokhoz. De vajon észre veszik-e a szekszárdiak, hogy az idén léte­zik egy városgazdálkodási válla­lat? Gyorsabb-e a bejelentések elintézése, megfelelő-e a házikeze- lőség munkája? Sajnos, még a vállalat igaz­gatóhelyettese is bevallja, hogy nem minden bejelentett hibát javítanak ki. Csak azokat, ame­lyek életveszélyesen fontosak, vagy sürgősek. Megelőző karban­tartást nem is végeztek, erre nem volt lehetőség. Mégis akad jónéhány lakásbérlő, akinek van oka dicsérni a vállalatot. A Széchenyi utca több lakásában ugyanis nagy munkákat végez­tek. A hármas számú házban, a Borsos és Kaposi lakásban 73 négyzetméter új parkettát rak­tak le, Zsolnaiéknál a 20-ban 18 négyzetmétert, a 28-ban Ábrahá- méknál 67 négyzetmétert. Ez a legutóbbi 15 ezer forintos mun­kát jelent. A bérlők természetesen. min­denütt örültek a parkettázóknak. A vállalat szakemberei pedig Szívesén végezték a munkát, an­nak ellenére, hogy a lakásokban a parkettaosere néhány évig még várhatott volpa Hogy mégis sürgősen elintézték, annak a terv teljesítési kampány az oka. A részleg évi terve ugyanis egy­millió forint. Eddig még csak 950 ezret tudtak teljesíteni. Ha a csőrepedéseket, az apróbb mun­kákat végzik el a lakásokban. attól >aóg nem növekszik a ter­melési értékterv teljesítése. Egy esőreped ág 6—15 forint értékű munkát \elent, a parkettázás, nyílászáró szerkezetek cseréje vi­szont több tízezer forintokat hoz „a konyhára", ugyanis ez anyag- igényes feladat. Ha a tervet tel­jesíteni akarják, márpedig akar­ják, — mondják a vállalatnál *— a kitör meg kell keresni a nagy kapun a kis kaput, mert külön­ben kevesebbet kereshetnek a munkások, a fennálló rendelke­zések értelmében, s akkor termé­szetesen máshová mennének dol­gozni. — Így aztán arra vagyunk kényszerítve, hqgy állandóan ki­dobjunk egy esomó pénzt az ab­lakon — mondta Nyakas László igazgatóhelyettes. — Az új laká­sokba befújja a szél az esőt, havgt, azon nem segítünk, pedig sürgős munka, de kis értékű ja­vítás, ilyesmivel nem foglalkoz­hatunk. Amit mond, hihetetlen. Lehe­tetlenség. hogy manapság így gazdálkodjék egy vállalat. Amit csipáinak, az tulajdonképpen csalás és amellett herdálás, té­kozlás is. Nehéz megérteni az igazgatóhelyettes beszámolóját. Hegyi Ferencnél, a városi ta­nács építési és közlekedési osz­tályvezetőjénél jártam utána a vállalat fonák gyakorlatának- A főmérnök elmondta, hogy a vál­lalat egyelőre csakugyan nem tölti be feladatát, működésében sok mindent kifogásolnak. Arra azonban semmi esetre sincs kö­telezve, hogy tízezer forintokat dobjon ki az ablakon tervtelje- sítés ürügyén. Az igazgató hatás­körébe tartozik azt eldönteni, hogy a négymillió-hatszázezres tervből melyik részlegre mennyi teljesítmény essék. Elmondta, hogy a városi tanács és a megyei tanács építési ép közlekedési osztálya közös vizs­gálatot tart még az idén a Vá­rosgazdálkodási Vállalatinál, hogy megállapítsák mennyire akadá­lyozza működésüket bizonyos ob­jektív körülmény, mennyire a helytelen vezetés. A vizsgálatra szükség van azért is, hogy jövő­re megfelelőbb körülmények kö­zött dolgozhasson a vállalat es jobb munkát végezzen. B. K. „Fekete forradalom, Amerika négerei egyenjogúsá- az amerikai össznégerség mo- jának. A másik része, amely „je- got akarnak. / Harcukat „fekete derii szabadságharcát. Ez a fel- zsuitább eszközökkel akar előre- forradalom"-nak nevezi az Eco- lépése egyértelműen halad, de törni a neokolonializmus útján, nomist, az angol tőkések lapja, az amerikai néger burzsoázia, s megpróbál teret nyerni a szi- és ..fehér ellenforradalam”-nak a mint kapitalista tényező, irtózik nejbőrúek világában, engedéke- fajüldözők ádáz mesterkedéseit, a radikális megoldásoktól és lé- nyebbnek mutatkozik a saját szí- Drámai küzdelem, amelynek a? nyegében egyetért a nem néger nesei irányában. Legclább a sza- első néger! in cselesektől a bir- kizsákmányolok á'-ta ános politi- bgdság látszatát hajlandó meg- púnghami bombamerényletig, a kajával- Ez a kétarcúság eleven adni nekik, hogy „kamat fejé- civil Rights act, of 963 elnevezésű kompromisszumokat szül, s ezzel, ben” új gyarmatrendszert terem.t- Kennedy-féle törvényjavaslattól de facto, késlelteti a probléma hessen fekete-Afrikában és má- a dallasi gyilkosságokig számtalan megoldását. suti. Ezzel a törekvésével (— fejezete van. Felmerül azonban , akaratlanul bár. de segíti a né­a kérdés, miért éppen napjaink- A néger értelmiség szerepe po- g0j- mozgalmat, ban vált' ennyire kihegyezetté a rtffgWyjrafflftfc ? Gsakhogy a jenki burzsoázia konfliktus? Vajon nu ment néger egyer elnvoimitt nünden nemcsak neokolonialista érde­dbe a „neger elekben . hogy szabadul fél” Nem keinek szolgálatában befolyásolja se bomba. Se gólya, se rendőr- néger buri a néger szabadságharcot, a fe­kutya es börtön, semmiféle tm- J kAa • áJt nem lát_ kete forradalmat, hanem saját szabadságharcot., a fe- adalmat. hí kitermelést .... , ződő déli néger munkásság di- történt ugyanis hog helyzet megertesenek namikus mozaását a néger ér- rikai nagytőke, felfedezte a maga zsoázia kétarcúságát, és nem lát- .... , , ,, , ___ . A ja másfelől az osztállyá szerva- sírásóinak kitermelesavel is. Az *— j, történt ugyanis, hogy az ame­For nem képes többé viaszariasz- tani követeléseitől? Nos. a helyzet angwsw*» namikus mozgását. A néger - . . .... ... , kulcsa a neger munkasosztaiy telmisé képviselői között a belső gyarmatát, a deli allamok- szambeh növekedése es politikai Maryn Luther King típusú papi ben parlagon heverő oleso neger aktivizálódása. Az a hajtóerő, vez/^gk _ legbefolvásosabbak munkaerőt. Odaáramlóit és ipa- amely az amerikai néger mun- nLa. különféle val- rosított, más oldaláról nézve a kások növekvő osztálytudatában g* ' szektákba menekült az ül- jelenséget, nagy tömegekben a jelentkezik, meghatározó uj elem Gzések elől varosokba csahitotta a. neger az egyenjogúságért folyó per- mezőgazdasági dolgozókat, s ez­döntő küzdelemben. Ez a tény Ami a jenki burzsoáziát illeti, zel elindította ipari munkás- természetesen nem csökkenti az ea már nem egységes a néger osztállyá való szerveződésüket, egyéb tényezők jelen tőségét, csak kérdés megítélésében sem, Egy Az US News and World Report módosítja, de a módosulás mér- része lényegében „szellemi atyja” szerint: „Az ipari koncentráció téke éppen nem jelentéktelen. a ku-klux-klan. a John Birch központja délre és nyugatra he­Vitathatatlan. hogv az ameri- társaság, a minuteman és egyéb Iveződött át”. A terep kedvezett Kai néger burzsoázia támogatja szervezetek négerellenes terror- a tőkének, hiszen — amint ezt

Next

/
Thumbnails
Contents