Tolna Megyei Népújság, 1963. december (13. évfolyam, 281-305. szám)
1963-12-19 / 296. szám
2 TOT,VA MFGVFI NEPŰJSA0 1963. december 19. Amiben nincs békés egymás mellett élés 6 írta: Darvaai latrán Az 1963-as esztendőt úgy köny- harcra. A burzsoázia érdekeinek Vélhetjük el, mint a nemzetközi feszültség bizonyos mértékű enyhülésének évét. Ez az enyhülés a korábbi évek feszültségeihez és súlyos válságaihoz képest állott be, de semmi esetre sem hozta magával a hidegháborúi tgljes megszűnését, vagy a háború elkerülésének abszolút bizonyosságát. Mindamellett tény, hogy a nemzetközi élet évről évre világosabban bizonyítja a kommunista és munkáspártok 1957 és 1960-as moszkvai nyilatkozatának azt a ezep okosabb védelmezői dolgozták ki a szocialista országok elleni harc céljából az úgynevezett fejlazítási politikát. Épnek az a lényege, hoigy a jobb diplomáciai kapcsolatokat, a kereskedelmi, a sűrűbbé vált érintkezést kihasználva, qly irányban kell befolyásolni a szocialista országok közvéleményét, hogy zavart, kétkedést, elégedetlenséget váltsanak ki és ezzel szűkítsék a szocialista országik kommunista és munkáspártjainak, kormányainak, társamégállapítását, hogy a háború \ dalmi rendszerének tömegbázi nem végzetszerűen elkerülheted í sát, fokozatosan „felpuhítsak a Iáién többé. Vitathatatlan, hogyjlajt” ellenforradalmi megmozdu.................... lások számára. A fellazítási politika fő módszere az ideológiai harc, helyesebben az ideológiai kártevés. Azért nem nevezhető ideológiai harcnak, mert az, amit terjeszt, nem egyéb, mint az osztályelnyo- más, a tőkés kizsákmányolás, a gyarmatosítás eszmeisége és az e talajon sarjadt erkölcsi felfogás. Kártevésnek nevezhető azért is, mert lábbal tiporja a békés egymás mellett élés politikájának elidegeníthetetlen követelményeit: a népek önrendelkezési jogát és a belügyekbe való be nem avatkozást. Kártevés azért is, njen a burzsoázia, mindenekelőtt az Amerikai Egyesült Államok és néhány vezető nyugat-európai ország burzsoáziája csak dollárok százmillióiban kifejezhető összegeket fordít úgynevezett lélektani hadviselésre, azaz, a szocialista országok társadalmi rendjének nem fegyveres úton való felforgatására. Az Amerikai Egyesült Államok évente több mint fél milliárd dollárt költ külföldi propagandára- A legnagyobb amerikai propa- gándaügynökség, az ÚSIA ösz- szesen ll ezer embert foglalkoztat, évi 150 milliót költ el és világszerte körülbelül 230 tájékoztatási központtal rendelkezik, összesen 79 lapja ég folyóirata áll a kommunizmus elleni küzdelem szolgálatában, emellett sok országban fedőnevek és helyi lakosok neve alatt tart kezében lapot. Kezében van az Amerika Hangja néven működő rádióhálózat, amelynek külföldön 57 rádióállomása van és ezek közül a legtöbb a szocialista országokkal határos államokban. A rádióhálózat naponta 80 órán át 37 n vei ven sugároz adásokat és ebből 56 órán át egyenesen a szocialista országok számára. A nem állami amerikai propagandaszervek közé tartozik az úgynevezett Szabad Európa Bizottság és annak rádió* hálózata, a Szabad Európa Rádió. A? Amerikái Egyesült Államok szervezett meg egész sor nemzetközi antfkommunista szervezetet, így például „A népek antibolse- Vista bokkját’’, „Az ázsiai népek antikommunista ligáját”, és „A kontinens védelmének amerika - közi konföderációját.” Működnek 1 antikemmumsta szervezetek kulturális, vagy emberbaráti szervekként is, Így például az úgynevezett erkölcsi újra felfegyverzés szervezete, amelynek feladata a hívők megdolgozása. „A kultúra szabadságáért küzdő kongresszus” amely az értelmiség körében fejti ki antikommunista tevékenységét és még számos más intézmény és szervezet, A kommunizmus elleni ideológiai harcnak hatalmas módszertana és irodalma van. A? utóbbi időben különösen sóit tanulmány jelenik meg Nyugaton erről a témáról. Megírják, hogy fél kell venni a? ideológiai harcot a veszélyesen terjedő szocialista eszmékkel szemben. Ki akarják termindinkább valósággá válik a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élésének a szocialista országok által hirdetett és folytatott lenini politikája. A szocialista országok további fejlődése, szakadatlan erősödése, a béke és a leszerelés mellett felsorakozó kormányok és népek gyarapodása előbb-utóbb magával hozza majd a békés egymás mellett élés politikájának teljes győzelmét. Ehhez természetesen hosszú harcra van szükség és e harcban elkerülhetetlenek lesznek a feszültebb, kritikusabb időszakok. A békés egymás mellett élés politikájának sikereivel együttjáró eddigi enyhülés is lényegesen javította a külöphöző társadalmi rendszerű országok kapcsolatait- Normalizálódtak, normalizálódnak, és magasabb szintre emelkednek a szocialista és kapitalista országok diplomáciai kapcsolatai, bővül közöttük a kereskedelem, sűrűbbé válik az emberek, a politikusok és a magánemberek érintkezése, ide-oda utazása. A kommunista- és munkáspártok természetesen harci céljuknak tartják a szocializmus világméretű győzelmét, e győzelmet azonban a két társadalmi rendszer békés versenyével akarják kivívni. A békés egymás mellett élés politikája tehát a nemzetközi méretekben vívott osztályharc lő tormája, és célja a?, hogy a szocializmus végső győzelmének békés kivívása érdekében rákényszerítse a kapitalista országokra a békés versengést. Mindez nem változtat korunk fő ellentétén, a kapitalizmus és a szocializmus ellentétén. Ma már a vezető kapitalista országok kormánypolitikusai között is vannak hívei a békés egymás mellett élés politikájának, őszinte és botcsinálta hívei. Az utóbbiak azért fogadják el a békés egymás mellett élés politikáját, mert a tények hatása alatt kijózanodtak és rájöttek, hogy nincs más út. Nincs tehát arról szó, hogy belenyugodtak volna a szocializmus eddigi győzelmeibe, vagy pláne, további terjedésébe. Azok a burzsoá politikai vezetők. akik belátják, hogy a háború kockázatos, sőt, eleve kilátástalan számukra, természetesen nem a szocialista országok békés egymás mellett élési politikáját és az azzal járó békés versenyt fogadják el a háború alternatívájaként, hanem pusztán a háborúnéiküli- ség állapotát, a fegyveres hare végleges, vagy időleges kiiktatását. Úgy hisszük, nem túlzunk, ha azt mondjuk, hogy éppen a burzsoázia jól felfogott érdekeinek értelmesebb képviselői jutottak arra a következtetésre, hogy el kell fogadni a békés egymás mellett élés politikáját és ha el kell fogadni, akkor egyúttal Új, kifinomultabb módszereket keil ke* resni a szocializmus elleni aktív jeszteni a békés egymás mellett élés politikáját az ideológia területére is, mondván, hogy a békés egymás mellett élés csak akkor valóságos, ha az ideológiák is békésen élnék egymás mellett. Megírják, hogy a kultúrcserét, turizmust, az érintkezést antikommu- nista, burzsoá propagandára kell felhasználni. Az elhúnyt Kennedy elnöknek jelenleg igazságügyminiszterként működő Robert nevű öccse mondotta egy olyan szemináriumon, amely a külföldre utazó amerikai diákok útiprogramjának kidolgozásával foglalkozott: „Ha nem tudnak Amerika mellett agitálni, akkor legjobb, ha itthon maradnak.” A békés egymás mellett élés politikáját tehát akkor fogjuk fel helyesen, ha látjuk, hogy minél inkább uralkodóvá válik ez a politika, annál inkább nő az ideológiai terület fontossága, ahol nem a fegyverek érveinek, ott növekvő szerep jut az egyéb érveknek: a gazdaság, és az ideológia érveinek. Az ideológiában tehát nemcsak nincs békés egymás mellett élés, hanem most minden korábbinál nagyobb szerepet kap a? ideológiai harc. \ A burzsoázia csak csempész- útón tudja terjeszteni eszméit és legfeljebb a szocialista országok embereinek gondolkodásában még fellelhető burzsoá csöJcevényekre tud támaszkodni. Ezért is kell harcolnunk a népünk gondolkodó* sában élő burzsoá maradványok ellen. A szocialista országok eszméinek nem kellenek csempész-, utak, mert a marxizmus—leni- nizmus az egész nemzetközi prole- táriátus, minden ország összes elnyomottjának, kiz&ákmányoltjá- nak ideológiája. Ha az imperialisták félnek, eredményeinktől,.,,annál ékesebb bizonysága ez eszméink igazságának. Társadalmi rendszerünk fölényben van, mert fölényben van az ideológiánk. A világban történt változások, a szocializmus hódító útja, a kapitalista országok és a gyarmatok tömegeinek öntudatra ébredése, forradalmasodása, a szocialista országok eredményei messzire viszik, határokat nem ismerve mindenhová eljuttatják a marxizmus —leninizmus igazságát. A174 millió gazdája A Szekszárdi Városgazdálkodási Vállalatról van szó, amely 174 millió forintnyi értéknek, ezerhatszáz bérleménynek gazdája. A vállalat az év elején kezdett munkához. Karbantartó és fuvarozó részlegből, valamint megyei hatáskörű ingatlan- közvetítő irodából áll. Legközérdekűbb a szekszárdiak szempontjából a karbantartó tevékenységük. Ennek a részlegnek vqlna ugyanis az a feladata, hogy a lakosság hibaibejelentéseit megvizsgálja, sőt a hibákat ki is javítsa. Feladatuk a? is, hogy ismerjék alaposan a lakóépületeket, végezzenek megelőző karbantartást, vegyék észre az apróbb hibákat, mielőtt azok nagyobb bajt okoznának. Tizenhét fős a karbantartó brigádjuk, s ez a létszám bizony nem sok a feladatokhoz. De vajon észre veszik-e a szekszárdiak, hogy az idén létezik egy városgazdálkodási vállalat? Gyorsabb-e a bejelentések elintézése, megfelelő-e a házikeze- lőség munkája? Sajnos, még a vállalat igazgatóhelyettese is bevallja, hogy nem minden bejelentett hibát javítanak ki. Csak azokat, amelyek életveszélyesen fontosak, vagy sürgősek. Megelőző karbantartást nem is végeztek, erre nem volt lehetőség. Mégis akad jónéhány lakásbérlő, akinek van oka dicsérni a vállalatot. A Széchenyi utca több lakásában ugyanis nagy munkákat végeztek. A hármas számú házban, a Borsos és Kaposi lakásban 73 négyzetméter új parkettát raktak le, Zsolnaiéknál a 20-ban 18 négyzetmétert, a 28-ban Ábrahá- méknál 67 négyzetmétert. Ez a legutóbbi 15 ezer forintos munkát jelent. A bérlők természetesen. mindenütt örültek a parkettázóknak. A vállalat szakemberei pedig Szívesén végezték a munkát, annak ellenére, hogy a lakásokban a parkettaosere néhány évig még várhatott volpa Hogy mégis sürgősen elintézték, annak a terv teljesítési kampány az oka. A részleg évi terve ugyanis egymillió forint. Eddig még csak 950 ezret tudtak teljesíteni. Ha a csőrepedéseket, az apróbb munkákat végzik el a lakásokban. attól >aóg nem növekszik a termelési értékterv teljesítése. Egy esőreped ág 6—15 forint értékű munkát \elent, a parkettázás, nyílászáró szerkezetek cseréje viszont több tízezer forintokat hoz „a konyhára", ugyanis ez anyag- igényes feladat. Ha a tervet teljesíteni akarják, márpedig akarják, — mondják a vállalatnál *— a kitör meg kell keresni a nagy kapun a kis kaput, mert különben kevesebbet kereshetnek a munkások, a fennálló rendelkezések értelmében, s akkor természetesen máshová mennének dolgozni. — Így aztán arra vagyunk kényszerítve, hqgy állandóan kidobjunk egy esomó pénzt az ablakon — mondta Nyakas László igazgatóhelyettes. — Az új lakásokba befújja a szél az esőt, havgt, azon nem segítünk, pedig sürgős munka, de kis értékű javítás, ilyesmivel nem foglalkozhatunk. Amit mond, hihetetlen. Lehetetlenség. hogy manapság így gazdálkodjék egy vállalat. Amit csipáinak, az tulajdonképpen csalás és amellett herdálás, tékozlás is. Nehéz megérteni az igazgatóhelyettes beszámolóját. Hegyi Ferencnél, a városi tanács építési és közlekedési osztályvezetőjénél jártam utána a vállalat fonák gyakorlatának- A főmérnök elmondta, hogy a vállalat egyelőre csakugyan nem tölti be feladatát, működésében sok mindent kifogásolnak. Arra azonban semmi esetre sincs kötelezve, hogy tízezer forintokat dobjon ki az ablakon tervtelje- sítés ürügyén. Az igazgató hatáskörébe tartozik azt eldönteni, hogy a négymillió-hatszázezres tervből melyik részlegre mennyi teljesítmény essék. Elmondta, hogy a városi tanács és a megyei tanács építési ép közlekedési osztálya közös vizsgálatot tart még az idén a Városgazdálkodási Vállalatinál, hogy megállapítsák mennyire akadályozza működésüket bizonyos objektív körülmény, mennyire a helytelen vezetés. A vizsgálatra szükség van azért is, hogy jövőre megfelelőbb körülmények között dolgozhasson a vállalat es jobb munkát végezzen. B. K. „Fekete forradalom, Amerika négerei egyenjogúsá- az amerikai össznégerség mo- jának. A másik része, amely „je- got akarnak. / Harcukat „fekete derii szabadságharcát. Ez a fel- zsuitább eszközökkel akar előre- forradalom"-nak nevezi az Eco- lépése egyértelműen halad, de törni a neokolonializmus útján, nomist, az angol tőkések lapja, az amerikai néger burzsoázia, s megpróbál teret nyerni a szi- és ..fehér ellenforradalam”-nak a mint kapitalista tényező, irtózik nejbőrúek világában, engedéke- fajüldözők ádáz mesterkedéseit, a radikális megoldásoktól és lé- nyebbnek mutatkozik a saját szí- Drámai küzdelem, amelynek a? nyegében egyetért a nem néger nesei irányában. Legclább a sza- első néger! in cselesektől a bir- kizsákmányolok á'-ta ános politi- bgdság látszatát hajlandó meg- púnghami bombamerényletig, a kajával- Ez a kétarcúság eleven adni nekik, hogy „kamat fejé- civil Rights act, of 963 elnevezésű kompromisszumokat szül, s ezzel, ben” új gyarmatrendszert terem.t- Kennedy-féle törvényjavaslattól de facto, késlelteti a probléma hessen fekete-Afrikában és má- a dallasi gyilkosságokig számtalan megoldását. suti. Ezzel a törekvésével (— fejezete van. Felmerül azonban , akaratlanul bár. de segíti a néa kérdés, miért éppen napjaink- A néger értelmiség szerepe po- g0j- mozgalmat, ban vált' ennyire kihegyezetté a rtffgWyjrafflftfc ? Gsakhogy a jenki burzsoázia konfliktus? Vajon nu ment néger egyer elnvoimitt nünden nemcsak neokolonialista érdedbe a „neger elekben . hogy szabadul fél” Nem keinek szolgálatában befolyásolja se bomba. Se gólya, se rendőr- néger buri a néger szabadságharcot, a fekutya es börtön, semmiféle tm- J kAa • áJt nem lát_ kete forradalmat, hanem saját szabadságharcot., a fe- adalmat. hí kitermelést .... , ződő déli néger munkásság di- történt ugyanis hog helyzet megertesenek namikus mozaását a néger ér- rikai nagytőke, felfedezte a maga zsoázia kétarcúságát, és nem lát- .... , , ,, , ___ . A ja másfelől az osztállyá szerva- sírásóinak kitermelesavel is. Az *— j, történt ugyanis, hogy az ameFor nem képes többé viaszariasz- tani követeléseitől? Nos. a helyzet angwsw*» namikus mozgását. A néger - . . .... ... , kulcsa a neger munkasosztaiy telmisé képviselői között a belső gyarmatát, a deli allamok- szambeh növekedése es politikai Maryn Luther King típusú papi ben parlagon heverő oleso neger aktivizálódása. Az a hajtóerő, vez/^gk _ legbefolvásosabbak munkaerőt. Odaáramlóit és ipa- amely az amerikai néger mun- nLa. különféle val- rosított, más oldaláról nézve a kások növekvő osztálytudatában g* ' szektákba menekült az ül- jelenséget, nagy tömegekben a jelentkezik, meghatározó uj elem Gzések elől varosokba csahitotta a. neger az egyenjogúságért folyó per- mezőgazdasági dolgozókat, s ezdöntő küzdelemben. Ez a tény Ami a jenki burzsoáziát illeti, zel elindította ipari munkás- természetesen nem csökkenti az ea már nem egységes a néger osztállyá való szerveződésüket, egyéb tényezők jelen tőségét, csak kérdés megítélésében sem, Egy Az US News and World Report módosítja, de a módosulás mér- része lényegében „szellemi atyja” szerint: „Az ipari koncentráció téke éppen nem jelentéktelen. a ku-klux-klan. a John Birch központja délre és nyugatra heVitathatatlan. hogv az ameri- társaság, a minuteman és egyéb Iveződött át”. A terep kedvezett Kai néger burzsoázia támogatja szervezetek négerellenes terror- a tőkének, hiszen — amint ezt
