Tolna Megyei Népújság, 1963. november (13. évfolyam, 256-280. szám)

1963-11-16 / 268. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGyESöLJEIM Kill, évfolyám, 268. szám. ÁRA: 50 FILLÉR r Szombat, 1963. november 16. Nincs rá törvény ? (2. o.) Újabb fordulat az iraki helyzetben (3. o.) Rádiómelléklet (4. o.) Vége a szép időnek (fi. Oj ] A bonyhádi ■ r jams ' Ez a járás sűrűn szerepelt az ősz folyamán az utolsók között. Ha azt vesszük, hogy ott, ahol elsők vannak, utolsóknak is lenni kell, akkor a helyzet máris megvan magyarázva. Csu­pán csak ott a hiba, hogy az elmaradás a tennivalók sokasá­gához képest nagy, s e napok­ban nem kevesebb, mint a mély­szántás sikeres lebonyolítása, fo­rog kockán. A hét közepén Da­radics Ferenc, a járási párt- bizottság első titkára éppen az aggasztó helyzetre való tekintet­tel telefonon hívta a közös gaz­daságokat és megkérdezte, mj az oka a lassú ütemnek. Az elnökök, a vezetők főként arra hivatkoztak, hogy kevés a gép. Ez a magyarázat azonban elfogadhatatlan és ellentmondá­sos is, mert a Teveli Gépállo­más vezetői azért panaszkodnak, ment nincs a gépeknek elegendő terület. Hát kinek van igaza? Arról lehet szó, hogy _ a tsz-ek ■Szívesen hárítanák a "felelőssé­get a gépállomásra, a gépállo­más pedig a termelőszövetkeze­tekre. Komolytalan játék, mert ezen közben a közös gazdaságok többségében olyan lassan halad a mélyszántás, hogy ilyen ütem­mel még a jövő áprilisra sem végeznek vele. Pedig a körülmények nagyon kedveznek: novemberben évek óta_ nem volt ilyen szép. mun­kára alkalmas idő, mint amilyen most va'n. Ennek ellenére a ku­koricás zárvágás, a dűlővégre való lehordás lassan, vontatottan ha­lad, a gépek kapacitását nem lehet jól kihasználni a feltűnő közöny miatt. Helyrehozhatatlan mulasztás és bűn a jó időt nem kihasználni, utolsónak lenni ak­kor, amikor az idei november úgy kedvez, ahogyan ritkán szo­kott kedvezni. Az őszi mély­szántás előnyeivel a bonyhádi járás tsz-vezetői tisztában van­nak. Jól tudják, hogy a termés­átlagok alakulása szempontjából mit jelent elvégezni, vagy mit jelent elmulasztani. Mégis a já­rás hetek óta tartja, mintha ki­bérelte volna az utolsó és az utolsó előtti helyet. Az ok a szemléletben keresendő. A tsz- vezetők — tisztelet a kivételnek — megfeledkeznek a nagyon is kézenfekvő és könnyen alá­támasztható lényegről, úgy tesz­nek, mintha kizárólag a járási vezetők bogara lenne e munka sürgetése. Márpedig a járás nem a határidők kedvéért hangoztat­ja a határidőt, s nem azért kí­vánja meg a gyorsabb tempót, hogy ezzel a tsz-ek vezetőit bosszantsa. Azért hangoztatják a határidőt, hogy jövőre biztonsá­gosabb alapokon nyugodjék a gazdaságokban a termelés, végső" soron nagyobb legyen a tagok jövedelme is. Kár, hogy a bonyhádi járás több tsz-ében a vezetők nem így látják a dolgokat, s lehango­ló, hogy a kitűnő feltételek el­lenére a járás az idén sem fog­ja elvégezni a mélyszántást: a jelek legalább is erre mutatnak. Szp. Harmincezer vagonnal löbb áru —10,5 százalékkal olcsóbb fogyasztói árak Szirmai Jenő tájékoztatója az ország zöldség- és gyümölcsellátásáról A Minisztertanács csütörtöki többségét — a zöldségfélék 100, a mölcs-export értéke végülis el ülésén Szirmai Jenő a SZŐ VOSZ gyümölcs 60 százalékát — szer- fogja érni a 450 millió deviza­elnöke jelentést tett a kormány- ződéses alapon termeltették. forintot. nak'a burgonya-, a zöldség-, a gyű- A jó termésből a télre is za- Ezután Szirmai Jenő a felme- mölcsfelvásárlás alakulásáról, vartalan ellátást biztosít a keres- rült problémákkal foglalkozott, valamint a lakosság téli ellátásé- kedelem. Burgonyából az 1961. majd hangoztatta: ról. A fővárosi lapok, az MTI évi 6000 és a múlt évi 12 300 va- — A SZÖVOSZ mint eddig, és a rádió munkatársai a jelen- gonnyi helyett 14 000 vagonnal úgy a jövőben is nem egyszerűen téssel kapcsolatban kérdéseket lesz az ország „kamrájában”, kereskedelmi feladatnak tekinti intéztek a SZÖVOSZ elnökéhez. Vöröshagymából az 1961. évi 573 a tevékenységét. Az ellátás javí- Szirmai Jenő a kérdésekre és az 1962. évi 1091 vagon he- tása mellett a termelés fejleszté- adott válaszában hangsúlyozta, lyett 1140 vagonnal tárolnak. A sére is nagy gondot fordít. Je- hogy a felvásárlás adatai, a bel- kitűnő és közkedvelt téli gyű- lenleg szakbizottságok járják a földi ellátás és az exportszállítá- mölcsfoől, az almából 1032, illetve termelőszövetkezeteket, felülvizs- sok alakulása a bőséges ellátást 671 vagonnal többet raktároznak, gálják panaszaikat, s minden in­biztosító téli készletezés állami mint 1961-ben, illetve 1962-ben. dokolt esetben — utólagosan is és szövetkezeti gazdaságaink A tapasztalat szerint ez a — kártalanítják őket. Ez az év­mennyiség úgyszólván a tá- végi rendezés együtt jár a jövő rolhatóság végső határáig, évi tervek megbeszélésével. A bőségesen fedezi a belföldi földművesszövetkezetek már az keresletet. idén 87 csomagolószint építettek A megelőző éveknél lényegesen teljesen ingyen a szövetkezeti többet tárolnak télire — tehát gazdaságokban. A következőkben 1964. január 1. utáni felhaszná- a kilónként 1—2 forintos többlet- lásra — gyökérfélékből is. bevételt jelentő helyszíni csoma­Számottevősn fejlődött a gyű- gö’lást, válogatást, osztályozást se- mölcs- és zöldség-export. Az gítik elő. E célból 50 válogató gé- Egyes cikkekből — mint például egész évre tervezett 381 millió pet szereznek be, s ezeket min- a nyári gyümölcsökből — hiány devizaforint értékű áru helyett den térítés nélkül kölcsönzik a volt. Más területen azonban bő- már eddig 413 millió devizafórint gazdaságoknak. Ugyancsak a kö- sógesen pótolták ezeket az idő- értékű árut helyeztünk el rész- vetkező évben megkezdik a szá- járás számlájára írható idősza- ben szocialista, részben tőkés ál- rító és tartósító üzemek hálóza- kos és mindig csak bizonyos cik- lamok piacain. A szállítások foly- tának a kiépítését, illetve bővíté- keket érintő hiányokat. Az egy- tatódnak. Az idei zöldség-gyü- sét. re több korszerű termelési mód­munkáját dicsérik. A felvásárolt zöldség, gyümölcs és burgonya mennyiségileg meghaladja a 140 ezer vagont. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy az említett cikkek­ből az elmúlt évinél 30 000, az ez évre tervezettnél pedig mint­egy 10 000 vagonnal többet vásároltak fel. Befejeződött a KGST nemzetközi bankjának tanácsülése Moszkva (TASZSZ). Moszkvá­ban befejeződött a gazdasági együttműködés nemzetközi bank­jának tanácsülése. A tanács határozata alapján a bank 1964 január 1-én kezdi meg munkáját. A tanács az alapító tagorszá­gok mindegyikétől egy-egy kép­viselőt nevezett ki a bankigaz­gatóságba, amelynek elnöke Konsztantyin Nazarkin (Szovjet­unió) lett. A négynapos tanácsülésen Bul­gária, Csehszlovákia, Lengyel- ország, Magyarország, Mongólia, az NDK, Románia és a Szovjet­unió meghatalmazottjai vettek részt. Az országgyűlés kulturális bizottságának ülése Az országgyűlés kulturális bi­zottsága pénteken délután Gosz- tonyi János elnökletével ülést tartott az Országházban. A bi­zottság meghallgatta Lugossy Jenő művelődésügyi miniszter- helyettes tájékoztatóját a Mű­velődésügyi Minisztérium előtt álló időszerű feladatokról. A tá­jékoztatóhoz Andrási Béla. Benke Lajosáé és Gosztonyi János szólt hozzá. szert alkalmazó szövetkezeti gaz­daságok összességében véve vé­gül is egész éven át biztosították a főváros, az ipar és üdülőtele­pek, általában a mezőgazdasági termeléssel nem foglalkozó lakos­ság ellátását, valamint az export szállításokat. A mezőgazdaság szocialista átszervezése éppen ezen a téren, a zöldség-, gyümölcs- termelés gyors fejlődésében, az ellátás javulásában kamatozik leg­kézzelfoghatóbban az egész ország számára. Mindenképpen a szer­vezettebb, korszerűbb termelés javára írható ugyanis, hogy a la­kosság az idén már nem csak több és jobb minőségű, hanem olcsóbb áruhoz is jutott. Az első háromnegyedév adatait vizsgálva szembetűnő, hogy a fogyasztói árak 1961. és 1962. azonos időszakához vi­szonyítva 6, illetve 10.5 szá­zalékkal alacsonyabbak vol­tak. ' A hatalmas mennyiségű áru Öt év alatt csaknem húszmillió forint Szekszárdi vízellátásának megjavítására Nemrég hagyták jóvá azt a Ma még — főleg a nyári hó­beruházási programot, amely 19 napokban — gyakran fordul elő, millió 300 000 forintot irányoz elő a megyeszékhely vízellátásá­nak rekonstrukciójára. A Víz­ügyi Tervező Vállalat már meg is kezdte a kivitelezési tervek elkészítését, sőt, a rekonstruk­ció egyik jelentős építkezése, a vas- és mangántalanító építése már meg is indult. A program öt év alatt, tehát 1968-ra valósul meg teljes egé­szében. Az első ütemben a jelen­legi napi háromezerről 5000 köb­méterre növelik az ellátást, a második ütemben pedig 7500 köbméterre. Uj kutakat fúrnak, szivattyúházakat. víztárolókat építenek, nagyobb átmérőjűre cserélik ki a gerincvezetékeket. hogy a város magasabb részein lévő lakóházakba nem jut el a víz. Itt érzik meg leghamarabb a vízhiányt. Most ez is meg­oldódik. Hasonlóan Budapest vízellátásához, ahol a" magasab­ban fekvő budai városrészeket Külön, magasnyomású vezetékek­ből és tárolómedencékből látják el, Szekszárdon is külön magas­lati víztárolót és szivattyú házat építenek. Amellett, hogy a jelenleginek két és rélszeresére nő a napi víztermelés, megjavul a víz mi­nősége is. Az 1966-ra teljes ka­pacitással üzembelépő vas- és mangántalanító — az első ütem itt. is korábban. készül el —, megszünteti majd a víznek ma még gyakran előforduló zava­rosságát. rozsdás színét. Újabb bérköveíelő sztrájkok Franciaországban Párizs (MTI). Nyugat-Francia- országban pénteken 15 000 építő- és szállítómunkás 24 órás bér­követelő, sztrájkba tépett. Egy­napos tiltakozó sztrájkot tartott a francia légiforgalmi társaságok repülőtéri személyzete is. A vasutax-szakszervezetek megálla­podtak, hogy a közeli napokban, valószínűleg november 27-én is­mét leállítják egy napra a vas­úti forgalmat. A francia szakszervezetek most arra törekszenek, hogy az állami és közüzemek különböző szek­torainak váltakozó sztrájkjával bé­kényszerítsék a kormányt a rek emelésére. A bérkövetelési mozgalom a magánipar egyes ágaiban is erő­södik. A Szajna megyei papír­gyárakban csütörtökön szünetelt a munka és sztrájkra készülnek a ruhaipari és bőrgyári munká­sok is. Seine-et-Oise megyében, Párizs vörös övezetében szombaton iskola-sztrájk lesz. Az Ál táján os és középiskolás tanulók szülei és Megnyílt az afrikai országok külügyminiszteri értekezlete Addisz Abeba (MTI). Addisz Abebában pénteken Hailé Sze- lasszié etiópiai császár meg­nyitotta az afrikai egységszerve­zethez tartozó országok külügy­minisztereinek rendkívüli érte­kezletét. ’ Az értekezletet azért hívtálc össze, hogy megvitassa a mífrrökói—algériai határkonflik­tust. Az Addisz Abeba-i értekezlet­re hárul az a feladat, hogy döntőbizottságot hozzon létre, amely megállapítja, kit terhel a felelősség a Szaharában kirob­bant ellenségeskedésekért. és tanulmányozza a konfliktus'alap- vető okait. Az értekezlet résztvevőinek körében arra számítanák, hogy tanítói az iskolák túlzsúfoltsága j a megalakítandó döntőbizottság ellen tiltakoznak. 1 konkrét javaslatokat terjeszt az érdekelt felek elé a határkonf­liktus végleges rendezésére. Hailé Szelasszié megnyitó beszédében ünnepélyesen "fel­szólította az afrikai külügy­minisztereket, minden tőlük tel­hetőt kövessenek el annak ér­dekében, hogy az algériai— marokkói konfliktus békés meg­oldást nyerjen. Az etiópiai uralkodó megnyitó beszéde után Doudou Thiam szenegáli külügyminiszter' rövid beszédben vázolta az értekezlet előtt álló feladatokat, majd be­rekesztette az ülést. Az értekezlet szombaton dél­előtt, helyi idő szerint tíz óra­kor, zárt ajtók mögött kezdi meg tulajdonképpeni tanácsko­zásait. *

Next

/
Thumbnails
Contents