Tolna Megyei Népújság, 1963. november (13. évfolyam, 256-280. szám)

1963-11-12 / 264. szám

4 MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TAKACS LAPJA XTU. évfolyam, 264. szám. ARA 60 FILLÉR Kedd, 1963. november 12. Újabb vasúti szerencsétlenség Japánban 447 halottja, csaknem ezer sebesültje van az omutai bányaomlásnak Mai számunkban: Mit várhatnak a tsz-gazdák? (2. o.j Felemelték több szerződéses növény termelői árát (3. o.) Mit eredményezett a Sió-„kongresszus” (5. o.) Három halálos áldozat a dalmandi bejárónál (8. o.j finn parlamenti küldöttség érkezett hazánkba Omuta (MTI) A legutóbbi ada­tok szerint az Omuta dél-japáni városban szombaton reggel be­következett bányarobbanásnak 447 halálos áldozata van. A 202 000 lakosú bányavároskában úgyszólván nincs is család, amely ne gyászolna valakit. A város ve­zetői szerint legalább három nap kell a temetések, a gyászszertar­tások megrendezéséhez, s a vá­roska temetője nem is tudja be­fogadni a szerencsétlenség min­den áldozatát, ezért a szomszé­dos települések temetőit is igény­be kell venni. Az iskolák hétfőn reggel megkezdték a tanítást, az iskolapadok azonban foghíjasak: hiányoznak a gyászoló családok gyermekei. Az üres padokat tár­saik fehér j virággal díszítették fel. Az omutai kórháznak még a folyosóira is betegágyakat helyez­tek el. Az ápoló-személyzet meg­feszített erővel dolgozik, hogy megmentse a bányaszerencsétlen­ség sebesültjeit. A Kyodo hírügynökség hétfő reggeli jelentése szerint a sze­rencsétlenség veszteséglistája a következő: 447 halott, 219 súlyos sebesült, 713 könnyebb sérülés. Nyolc ember a bányában rekedt, sorsuk a mentési munkák sikeré­ta függ. A szerencsétlenség idő­pontjában, mint ismeretes, 1387 bányász dolgozott a föld alatt. * A Yokohama és Tokio közötti fővonal egyik csomópontján ugyancsak szombaton bekövetke­zett hármas vasúti összeütközés halálos áldozatainak száma 164. A szombati katasztrófa után hétfőn hajnalban újabb vasúti szerencsétlenség történt Japán­ban. Jamagucsi prefekturában ezúttal egy expressz és egy sze­mélyvonat rohant egymásba. Az összeütközés szerencsére csak két sebesüléssel járt. A japán televízió vasárnap este beszámolt a vasúti szerencsét­lenség ügyében folytatott vizsgá­lat eddigi eredményéről. Eszerint a katasztrófára a vasúti sín meg­lepődése és egy áthaladó teher­kocsi kerekének rossz állapota következtében kerülhetett sor. A teherkocsi kereke a helyesen beállított váltón áthaladva a re­pedt sínen kiugrott és a kocsi kisiklott, egyenesen arra a sínre, «melyen egy 12 vasúti kocsiból álló szerelvény haladt Yokohama felől Tokió irány ába. A teher­üzembe helyezték Jugoszlávia első uránbányáját Belgrád (MTI). Vasárnap a szer­biai Kalna község környékén ün­nepélyesen üzembe helyezték Ju­goszlávia első uránbányáját. Avdo Humo, a szövetségi végre­hajtó tanács tagja, a jugoszláv atomenergia-bizottság elnöke, ün­nepi beszédében hangsúlyozta, hogy az új bánya megnyitásával Jugoszlávia azoknak az országok­nak a sorába lépett, amelyek meg­kezdték az atomerő békás fel- használásának kikísérletezését. Rámutatott, hogy a kalnai bányá­ból. kitermelt uránérc kizárólag békés célokat szolgál majd. kocsinak ütközve a szerelvény szintén kisiklott, s a mellette lé­vő vágányon ellenkező irányba. Yokohoma felé haladó vonat be­lerohant a pályájukról letért va­gonokba. A bányakatasztrófa színhelyét vasárnap meglátogatta Noszaka, a Japán Kommunista Párt elnöke. „Osztom a gyászsújtotta családok felháborodását” — mondotta No­szaka és hozzáfűzte, hogy a sze­rencsétlenség, akárcsak a szom­bati vasúti összeütközés, az Ike- da-kormány „gyorsütemű gazda­sági növekedés” jelszóval folyta­tott politikájának következménye. Mint a TASZSZ jelenti, az ohmutai katasztrófa a japán szén- ipar egész történetének második legnagyobb bányaszerencsétlensé­ge. Ennél nagyobb arányú csak az ugyanezen a környéken ötven évvel ezelőtt történt szerencsét­gógus-szakszervezet és a francia országos diákszövetség képviselői között megállapodás jött létre, hogy november 25-től kezdve va­lamennyi főiskolán egy hétre be­szüntetik az előadásokat. A ta­nárok és diákok közös sztrájkja tiltakozás a kormány iskolapoli­tikája ellen. Több főiskolán a hallgatóknak csak egy része láto­gathatja az előadásokat, mert nincsen elég előadóterem. A kor­A Magyar Néphadsereg közpon­ti klubjában hétfő délután a bu­dapesti helyőrség tagjainak rész­vételével gyűlést rendeztek. A gyűlésen jelen voltak a kö­zelmúltban a Szovjetunióban járt magyar katonai delegáció tagjai. Ott volt Sz. D. Zotov vezérőr­nagy, a budapesti szovjet nagy- követség katonai attaséja, vala­mint a szovjet hadsereg ideigle­nesen hazánkban állomásozó csa­lenség volt, amikor egy bánya­omlás 687 embert elevenen elte­metett. A japán szakszervezeti főta­nács. a bányász-szakszervezet, a szocialista párt, a kommunista párt és más demokratikus szerve­zetek erélyesen követelik, hogy a kormány vizsgáltassa ki az omutai katasztrófa okait. Rámutat­nak arra, hogy a japán vállala­toknál egyre növekszik a balese­tek száma a termelés úgynevezett racionalizálása miatt. Az omutai bányászok elhatározták, hogy no­vember 19-én, az áldozatok teme­tésének napján 24 órás sztrájkkal tiltakoznak a „racionalizálási” in­tézkedések ellen. Egyúttal felhí­vással fordultak az ország bá­nyászaihoz, indítsanak mozgalmat ezzel a jelszóval: „nem dolgozunk veszélyes bányákban!” tek nem készültek el, építésüket nagyrészt el sem kezdték. Az egyetemi menzák és internátusok túlzsúfolták. A tanév megnyitá­sakor a diákok több főiskolán az atomfegyverkezés ellen tüntettek és az iskolai költségvetés feleme­lését követelték. Fouche közokta­tásügyi minisztert a Sorbonne-n tett látogatásakor ellenségesen fo­gadták és lemondásra szólították fel a diákok. patai parancsnokságának képvise­lői, élükön K. I. Provalov vezér- ezredessel. Az egybegyűlteket Czinege La­jos vezérezredes, honvédelmi mi­niszter, a küldöttség vezetője tá­jékoztatta a magyar katonai de­legáció útjáról, tapasztalatairól, élményeiről, arról a szívélyes fo­gadtatásról, amelyben a testvéri szovjet nép és hadserege részesí­tette a küldöttséget. Az országgyűlés meghívására hétfőn délután baráti látogatásra Magyarországra érkezett a Finn Köztársaság parlamentjének kül­döttsége. A delegációt Kauno Kleemola, a finn parlament elnö­ke vezeti. A finn parlamenti kül­döttséget a Ferihegyi repülőtéren A Magyar- Népköztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság delegációi között tárgyalások folytak Budapesten. A tárgyalá­sok eredményeként a Magyar Népköztársaság kormánya és a Német Szövetségi Köztársaság kormánya között november 10- én hosszúlejáratú megállapodás jött létre a kereskedelmi és fi­zetési forgalomról, valamint ke­reskedelmi képviseletek felállítá­sáról. A megállapodást a Magyar Népköztársaság kormánya nevé­Bonn (MTI). A nyugatnémet lapok hétfőn vezető helyen kö­zölték, hogy Budapesten aláír­ták az új magyar—nyugatnémet kereskedelmi és fizetési egyez­ményt, s ennek keretében meg­állapodás jött létre arról is, hogy Budapesten nyugatnémet kereskedelmi missziót állítanak fel. A bonni külügyminisztérium — mint a sajtó rámutat — közölte, hogy a tárgyalásokat a kölcsö­nös megértés légkörében foly­tatták. Mindkét küldöttség ki­fejezte kormányának azt az ál­láspontját, hogy az egyezményt évköznek tekinti a két nép kö­zötti kapcsolatok megjavítására Az egyezmény ezen kívül a köl­csönös kereskedelmi forgalom további kiépítését szolgálja A nyugatnémet sajtó is ugyan­ilyen értelemben kommentálja az egyezményt, és a lapok álfa­Berlin (ADN). A Német Demok­ratikus Köztársaság államtanácsa hétfőn Walter Ulbricht elnökleté­vel megtartotta 35. ülését, s ezen ratifikálta a moszkvai szerződést, amely eltiltja a légkörben, a koz­mikus térségben és a víz alatt végrehajtott atomrobbantási kí­sérleteket. Dr. Lothar Bolz miniszterelnök- helyettes és külügyminiszter meg­indokolta, miért csatlakozott az NDK a szerződéshez. megérkezésekor Vass Istvánná, aa országgyűlés elnöke üdvözölte. Kauno Kleemola válaszában a finn parlament nevében köszöne­tét mondott a baráti üdvözletért és örömét fejezte ki, hogy kül­döttségük Magyarországra láto­gathatott. ben Beck István nagykövet, a Német Szövetségi Köztársaság nevében Freiherr von Mirbach nagykövet írta alá. A tárgyalá­sok a kölcsönös megértés lég­körében folytak. Mindkét dele­gáció kormányai azon álláspont­juknak adtak kifejezést, hogy a megállapodást a két ország és a két nép közötti viszony megjaví­tása eszközének tekintik. A meg­állapodás arra hivatott, hogy a kölcsönös kereskedelem további fejlődését szolgálja. Iában üdvözlik a budapesti meg­állapodás megkötését. A Frankfurter Rundschau hang­súlyozza, hogy a kereskedelmi missziókból később diplomáciai képviseletek alakulhatnak majd ki. Rámutat, hogy a Lengyel- országgal, Romániával és most Magyarországgal kötött egyezmé­nyek, s ezzel összefüggésben ke­reskedelmi missziók létesítése ezekben az országokban „a Hall- stein-doktrinától való lassú és megfontolt visszavonulás irányá­ba mutatnak”. A Mittag ugyanakkor rámutat, hogy néhány revansista politi­kus továbbra is hadakozik a szocialista országokkal való vi­szony megjavítása ellen. így Schellhaus. volt tartományi mi­niszter, az egyik revansista szer­vezet elnöke Hannoverben mon­dott beszédében élesen kirohant a Lengyelországgal kötött egyez­mény ellen. Az ülés végén Walter Ulbricht, az államtanács elnöke hangsú­lyozta: a Német Demokratikus Köztársaság következetes belpoli­tikájával — például azzal, hogy haladéktalanul csatlakozott a moszkvai szerződéshez — mindig támogatja mindazokat az erőket Nyugat-Németországban, amelyek felemelik szavukat az enyhülés, a leszerelés, a békeszerződés és Né­metország újraegyesítése mellett. Egyhetes tiltakozó sztrájk a francia főiskolákon Párizs, (MTI). A francia peda- i mány által ígért új egyetemi épüle­Béremelési sztrájk Franciaországban Párizs: Sztrájkoló közületi alkalmazottak november 6-án Saint Denis utcáin vonulnak fel. (Telefoto — MTI Külföldi Képszolgálat.) Beszámoló a magyar katonai küldöttség szovjetunióbeli látogatásáról Megállapodás Magyarország és az NSZK között A nyugatnémet sajtó üdvözli a magyar—nyugatnémet kereskedelmi egyezmény megkötését Az NDK államtanácsa ratifikálta a moszkvai szerződést

Next

/
Thumbnails
Contents