Tolna Megyei Népújság, 1963. november (13. évfolyam, 256-280. szám)
1963-11-12 / 264. szám
TOT VA’ mm NÄPtfJSÄÖ 1863. november 12. 2 a tolnai víz mii Mit várhatnak a szövetkezeti gazdák? Két évvel ezelőtt alakult meg Tolnán a vízmű-társulat. Ekkor határozták el. hogy a község egészséges ivóvízellátása érdekében megépítik a vízmüvet Tolnán. Mintegy tizenegymillió forintba kerül a vízvezeték, a kutak, a vastalanító és a víztorony. A két, nagyhozamú kút már elkészült, épül a vastalanító és a víztorony, befejeződéshez közeledik a vízvezetékhálózat építése is A nemrégiben Mözsön megalakult vízmű-társulat elhatározta, hogy csatlakozik a. tolnaihoz, így innét látják majd el Mözst is vízzel. A két kút legnagyobb vízhozama együttesen 3700 liter percenként, tartósan képes napi 3600 köbméter vizet adni. A tolnai lakosság vízellátása ezzel jobb lesz, mint az ország számos nagyvárosában az egy főre jutó vízfogyasztás. A vízmű üzembe helyezésére a jövő évben kerül sor. Épül a 300 köbméteres víztorony. A Bajcsy-Zsilinszky út lakói társadalmi munkában ássák a vízvezeték-árkot. Beszélgetés Csákovits ■László megyei főkönyvelővel A termelőszövetkezetek többségében jó ütemben halad a betakarítás, maholnap végeznek is vele. Ahogy fogy a munka a határban, mind gyakrabban kerül szó a tsz tagjai között: Mennyiért dolgoztunk, mi lesz a munkaegység valódi értéke, mit hoz a zárszámadás? Felkerestük Csákovits László elvtársat, a megyei tanács mezőgazdasági osztályának főkönyvelőjét, hogy érdeklődjünk a zárszámadások várható eredményeiről. — Megkezdődtek-e a® előkészületek a tsz-ek zárszámadására? — Tulajdonképpen a tsz-ek könyvelői egész évben készülnek a zárszámadásra, mert mindennapi pontos munkájuk nélkül nagyon nehéz lenne elképzelni jó zárszámadást Azonban az év végén, a zárszámadások előtt csakugyan beszélhetünk külön előkészületről, felkészülésről is. Ez a megyei főkönyvelők Budapesten tartandó háromnapos tanácskozásával veszi kezdetét, ahol a Földművelésügyi Minisztérium szakemberei az előző évek tapasztalatai alapján kidolgozott jó módszerekről, tájékoztatják a meghívottakat. De sok jó „tippet” lehet szerezni a vitán elhangzottakból és a baráti beszélgetések során is. E tanácskozást követően minden járásban külön- külön ugyancsak 3 napos oktatást tartunk a tsz-főkönyvelők részére. Bár szerencsére a főkönyvelők többsége már készített egy, sőt több zárszámadást is, mégis szükséges a háromnapos tanfolyam az egységes szemlélet kialakítása érdekében, valamint a felmerülő vitás kérdések megbeszélése miatt. Ezenkívül a tsz-elnö- köket és főagronómusokat is tájékoztatni kívánjuk a legfontosabb zárszámadási feladatokról a Szigetváron megrendelendő tanácskozásokon. — Mik az előző évek tapasztalatai? — Sajnos a sok jó tapasztalat mellett vannak évről évre visszatérő hibák, hiányosságok. Leggyakrabban előforduló hiba, a nem megfelelően végrehajtott leltározásból adódik és emiatt pénzügyi problémák állnak elő a tsz-ben. Bár minden évben külön foglalkozunk a leltározás lebonyolításával, utasítást adunk végrehajtásának mikéntjére, mégsem csökkennek lényegesen e hiányosságok. Olyan eset is előfordult, hogy a jövedelem kiegészítésére meg nem lévő pénzösszegeket kívántak igény bevenni, illetve a zárszámadásba beállítani. A leltározásoknál számszaki felülvizsgálati problémák is felmerültek azokban a közös gazdaságokban, ahol a mérlegeléseket nem az előírások szerint végezték el. Egyéb vonatkozásban a mérlegelésnél és beszámításoknál nagy értékű eltolódásokat is tapasztaltunk, melyek a tsz-tagok várt jövedelmét csökkentették. Na és a „kozmetikázás”, a munkaegység értékének manipulációkkal, könyvelési manőverekkel való emelése, vagy legalábbis az erre való törekvés is előfordul legtöbbször az előbb említett hibák ellenőrzésére. Ez természetesen már mérleghamisítás és az ilyenre előbb-utóbb fény derül. Sajnos egy-két helyen még az utóbbi évben is megpróbálkoztak vele. — Mit tett és tesz a megyei és járási vezetés a hibák, hiányosságok kiküszöbölésére? — A már több éven át alkalmazott és hagyományossá vált zárszámadási módszereken túlmenően új, bruttó jövedelem elszámolását vezettük be. Ez nagymértékben megkönnyíti a hibák felfedezését, könnyebbé teszi az ellenőrzést. Ez évben egyébként az ellenőrzések is sokkal gyakoribbak és hatékonyabbak voltak az előző évieknél. Általában az ellenőrzések során a hibák megelőzésére törekszünk és szakmai tanácsokkal segítjük" az erre rászoruló tsz-könyvelöket. — Milyen segítséget kapnak a tsz-ek a zárszámadás elkészítéséhez? — A tsz-vezetők és főkönyvelők kioktatásán kívül azokhoz a termelőszövetkezetekhez, amelyek könyvelése gyenge lábon áll, problémát jelent a leltárok elkészítése, külső munkaerőket, jól képzett szakembereket küldünk állami költségen. E szakembereket az előző évekhez hasonlóan a MÉSZÖV és az Állami Gazdaságok Megyei Igazgatósága delegálja a rászoruló tsz-ekbe. — Mit vár a megyei főkönyvelő az idei zárszámadástól? — Feltétlenül javulást, az előző évekhez viszonyítva, annak ellenére, hogy az idei év időjárása nem volt éppen kedvező a termelés szempontjából. Viszont éppen az mutatja a szocialista nagyüzem fölényét, hogy a kedvezőtlen viszonyok, a mostohább időjárás ellenére is képes a szakadatlan fejlődésre. Nem titok az, hogy néhány tsz gazdálkodási eredményéből nem tudja kielégíteni tagjait. Ezt nemcsak szaknyelven, hanem egyéb gazdálkodási vonatkozásban is mérleghiánynak nevezzük. Ma még nehéz jósolni, azonban már most is megállapítható hogy sajnos néhány tsz az idén is mérleghiányos lesz. Sajnos az idén nem dicsekedhet egy járás sem azzal, hogy nincs gyenge termelőszövetkezete, mint tavaly a szekszárdi járásban. Ennek ellenére a megyében nem emelkedik a gyengének minősülő tsz-ek száma. Mondom, ezek a jelenleg rendelkezésre álló adatokból leszűrhető következtetések. Biztosat majd január, februárban a zárszámadások jóváhagyásakor tudunk mondani. — És végül a iegizgatóbb kérdés, amire a választ a megyében is több tízezren várják: mit várhat a tsz-tag az idei zárszámadástól? — Annak ellenére, hogy a gyenge tsz-ek mérleghiányának megyei összege elég magas, az egy dolgozó tagra eső jövedelem tovább emelkedett és jónak mondható, mert megyei átlagban jóval több lesz a tízezer forintnál. Ha ehhez hozzászámítjuk a háztájiból származó jövedelmet is elmondhatjuk, hogy ebben az évben is megérte szorgalmasan dolgozni a termelőszövetkezetben, tovább emelkedett a tsz-tagok életszínvonala. — Gyorsabban azzal a téglával, főmérnök elvtárs! — Az öblös hang gazdája lenéz a második emeletről és kezével is mutatja, hogy nincs anyag az állványon. — Mindjárt ott lesz — feleli az aprótermetű főmérnök, aki most pár órára segédmunkás lett. Emiit az igazgató üríti ki a habarccsal telt japánért. Odébb ablakot állít be a főművezető, a szomszéd helyiségben vakolnak. Falat rak az első emeleten a szakszervezeti titkár. a másodikon a főévítésvezetö. Vasárnap délelőtt van, Szekszárdon vagyunk, a tanácsi tervezőiroda épülő kétemeletes irodaházánál, Az „építőmunkások” — vagy harmincán — a kivitelező vállalat, a Tanácsi Építőipari Vállalat műszaki dolgozói. — Mi a célja a mai j műszaknak? — teszem fel az első kérdést László István igazgatónak. — Azt hiszem, erről nem kell bővehben be■ szélni. Mindenki tűdig. * hogy az idén rossz idők jártak az építőiparra, talán nincs is olyan vállalat, amelyik teljesíteni tudná a tervét. Hát most szerencsénkre itt a jó idő, megajándékoz bennünket egypár héttel az időjárás, a vasárnapot sem szabad kihagyni. A múltkor megtartott párttaggyűlésen beszéltünk róla először, hogy minden lehető módon elő kellene segíteni a lemaradások behozását. Hát az egyik ilyen módszer ez. Szombat délután és vasárnap délelőtt a műszakiak is beállnak dolgozni. És amint itt látható, van is eredmény. Először csak a férfiakra számítottunk, ennek az lett a következménye, hogy két fiatalasszony megsértődött. Miért nem szóltunk nekik• is. El is jöttek. Tóthné gépíró, Kovácsné pedig technikus a műszaki osztályon. Most hordják az anyagot. — Mikorra kell elkészülnie az irodaháznak? — December 31-re akarjuk átadni. Nem lesz könnyű, mert csak augusztusban kezdtük ezt, a közel kétmilliós építkezést. De most már — és ebben ez a két félnap is segített —, túl vagyunk a nehezén. Tegnap. meg ma az első és a második emeleten húzzuk fel a falakat, az elsőn már be is állítottuk az ablakokat. Pár nap múlva_üvegezhetünk és akkor már zavartalanul lehet a belső munkákat végezni. Át kell adni az év végéig, mert ettől függ, lehet-e bővíteni a tervezőirodát, növelni a megyében a tervezőkapacitást. — Másutt is szerveztek vasárnapi műszakot? — Egy brigádunk — Kőhalmi József festőművezető vezetésével — a Bercsényi utcai ikerlakás festésén dolgozik. A főgépész a maga műszaki embereivel a vállalat központi telepén az épülő új lakatosüzem vasrtetőszerkeze- tét állítja fel. Tizenöten dolgoznak a vízművek épülő irodaházán. összesen vagy hetven-nyolcvan műszaki forgatja a szerszámot ma délelőtt. De ha hozzávesszük a fizikaiakat is. legalább kétszáz-kétszázötven ember áll munkában. Miközben beszélgetünk, Suszter Mihály szb-titkár egy villanatra abbahaavja a munkát. — Mennyit hozhattunk be teanap és ma? — Legalább százezer forintot. — És mennyi volt a lemaradás? — ez már az újságíró kérdése. — A háromnegvedév vénén több. mint nirolc- millió. Most már biztosan kevesebb. így. apránként törlesztgetjük. (J) rl)cn ántap az áJJirájiij.őkűvi
