Tolna Megyei Népújság, 1963. november (13. évfolyam, 256-280. szám)

1963-11-10 / 263. szám

1963. november 10.

Tolna megyei nFpüjsAö

7

Bolygóközi repülések

ii.

Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az űrhajó kezdősebességének még aránylag kismérvű növelése is tetemesen csökkenti a repülés tartamát. Ha az űrhajó például megkapta a Mars eléréséhez minimálisan szükséges sebességet, amely másodpercenként 11.59 kilomé- temék felel meg, akkor ezt a bolygót 259 nap múlva éri el, közben 588 millió kilométeres utat tesz meg elliptikus röppá- lyán. Ám ha az űrhajó sebességét a másodpercenkénti 12 kilométerre növeljük, akkor az egész út megtételéhez csupán 150 nap szükséges. De szem előtt kell tartani, hogy az űrhajónak a Földről való felszállásakor kifejtett kezdősebesség-fokozása megnehezíti az égitestre történő leszállás feltételeit. A Marshoz való közeledéskor az űrhajó az első esetben másodpercenkénti 5.7 kilométeres sebességgel ereszkedik le a Mars felszínére, a második esetben pedig 8.7 kilométeres másodpercenkénti sebességgel. Ha viszont az űrhajónak 16.7 kilométeres másodpercenkénti kezdősebességet adunk, már 70 nap alatt eléri a Marsát, de a bolygóval való találkozásakor sebessége másodpercenként 21 kilométerre növekszik. Ha ilyen sebességek mellett biztosítani akarjuk a bolygóra való sima, ütődés- mentes leereszkedést, további nagymennyiségű tüzelőanyagra lesz szükségünk.

Mi a helyzet a Venusra repüléssel? Itt egy felettébb lényeges sajátságra kell rámutatnunk. Először: a bolygóközi űrhajót nem a Földnek a Nap körüli mozgása irányában kell elindítani, mint a Mars-repülés esetén, hanem az ellenkező irányban. Ebben az

esetben az űrhajó, amelynek kezdősebessége legalább 11.48 kilométer másodpercenként, le tudja küzdeni a Föld vonzóerejét, ám a Nap vonzóerejének hatására mégis a Föld mozgási irányában fog haladni, a Venus pályája felé. Nem szabad * elfelejtenünk, hogy minél kisebb lesz az űrhajó Földhöz viszonyított repülési sebessége. annál hamarabb éri el a Venust. Ez abban leli magyarázatát, hogy az űrhajó útja rövidebbé válik, mivel nagy szögben fog közeledni a Venus mozgási pályájához, következésképpen a bolygóra való repülésének az időtartama is lerövidül. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ebben az esetben kisebb teljesítményű rakétarendszerekre van szükség. Ellenkezőleg: a Venus pályája félé haladó űrhajó a Nap hatalmas vonzóerejének hatására növelni fogja sebességét. Amikor pedig bejut a Venus térségébe (felszínétől mintegy hatszázezer kilométernyi távolságra), az űrhajó, a szabadon eső kőhöz hasonlóan, zuhanni kezd a Venus felszíne felé s közben a másod- percenkénti 11 kilométerre növeli sebességét. A sima leszállás érdekében természetesen fel kell használni az űrhajón lévő tüzelőanyag bizonyos hányadát.

Eszerint, ha a Mars-repülésnél a minimális össz-sebesség induláskor és fékezéskor 17.28 kilométer másodpercenként, akkor a Venusra való repüléskor körülbelül 23 kilométer másodpercenként. Ezért a Venus-repüléshez, energetikai szempontból, nagyobb teljesítményű rakétarendszerek kellenek, mint a Mars-repüléshez.

E cikk keretében a bolygóközi repüléseknek csupán néhány, leglényegesebb sajátosságával foglalkoztunk. Ám ezekből is láthatjuk,

mennyire bonyolult feladat a Nap körüli térségnek önműködő bolygóközi állomások segítségével történő kifürkészése és tanulmányozása. E feladat kapcsán sok bonyolult tudományos és mérnöki problémát kell megoldani. Éppen ezért a világűr titkainak további feltárása annál gyorsabb ütemben fog haladni, minél több ország kapcsolódik bele ebbe a nehézségekkel teli, de a társadalom további előrehaladása szempontjából roppant fontos tevékenységbe.

„...A világűr kutatására és békés célú felhasználására irányuló feladat megoldásában minden nép, az egész emberiség érdekelve van — hangoztatta Nyikita Szergejevics Hruscsov szovjet kormányfő John Kennedy amerikai elnökhöz intézett üzenetében, amelyben a világűr tanulmányozásának és békés célú felhasználásának kérdéséről volt szó. — E feladat roppant arányai, akárcsak a legyőzendő nehézségek, sürgető követelménnyé teszik az államok tudományos, műszaki és anyagi lehetőségeinek és forrásainak nagymérvű egyesítését. Már most, az űrhajózás korának hajnalán, látni lehet, mennyi teendő vár az emberekre. Ha ma az emberi géniusz olyan űrhajókat alkotott, amelyek nagy pontossággal el tudják érni a Hold felszínét és Föld-ikörüli pályára juttatják az első űrhajósokat, akkor holnap már ember-irányítottá űrkészülékek indulhatnak a Marsra és a Venusra. Idővel egyre szélesebbek, határtalanabbak lesznek annak távlatai, hogy az ember behatoljon a világmindenség mélységeibe”.

N. VARVAROV a Novoszty Sajtóügynökség tudományos szemleírója.

Ritka-e a „ritka elem“?

— Miért ritka a ritka fém? Melyek a ritka fémek? — ezzel a kérdéssel kereste fel az újságíró Ivan Tananaev akadémikust, mert Mengyelejev periódusos rendszerének a 103 eleméből mintegy 40- et „ritka elemnek” neveznek, és azt is mondják róluk: a „jövő elemei”.

— Először is jegyezze meg kérem. hogy a „ritka elem" kifejezés nem éppen pontos a tudomány szempontjából — felelte Tananaev akadémikus. — Vannak igen ismert, elterjedt elemek, mint az ezüst, higany, kadmium, amelyekből pedig kevés található a Föld kérgében. Sok százszor több van viszont germániumból, cirkóniumból, ceriumból, s ezekkel nem találkozik az ember, tehát ritkának tartja őket.

Szemünk előtt fogy egyébként a „ritka elemek” száma, mert mind több és több kerül be a gazdasági életbe, az iparba. Nem „ritka” ma már ilyen szempontból a vanádium, molibdén, titán, pedig néhány éve még annak számított. Hadd mondjak néhány példát a térhódításukra. A tulium ritka földfém. De mert halvány röntgenfényt bocsát ki, szerephez jutott a gyógyászatban. Óriási röntgen-ágyúkban egy szemernyi darabja pótolja a lámpát. Amellett a készülék hordozható lesz, bárhol fel lehet állítani.

ra, nyomásra nem roncsolódik, annak a nagy megterhelésnél tudjuk hasznát venni, tehát igen értékes a számunkra.

Az utóbbi időben igen sok szó esik az erős fénysugárzásról. E téren még olyan forradalom következhet be, amilyet az atomenergia felhasználása jelentett az emberiség életében. Itt is szerepük lesz egyes elemeknek. Gondoljunk az „egykristály ok”-ra: néhány anyagrészükkel aktivátor- ként szerepelhetnek, serkentik a katalizálás folyamatát. Ugyanezek a fényt is erősítik. Tehát az

Van-e élet

Az Egyesült Államok kutatói rövidesen két „indiszkrét” rakétát szándékoznak kilőni a Mars irányában: a Multivatort és a Gullivert. Céljuk; megbizónyo- sodni a marslakók létezéséről. A rakétákon elhelyezett fotométereknek és spektroszkópoknak kell megvizsgálniuk: megvannak-e a Marson az élő szervezetek jellegzetes feltételei.

abszolút fekete testek fényvisszaverésének a mérésénél mint a fény kvantumerősítői használhatók fel.

Az üveggyártásban színezésre alkalmasak, de vékony indium- oxid-réteg az autóbuszok, repülőgépek üvegén megakadályozza télen, hidegben a párásodást.

— Látja? A „ritka elemek” sokáig csak dísz volt a Mengyele- jev-táblán. Teljessé tették a periódusos rendszert. Ma már az acél minőségét is „ritka elemekkel" lehet javítani, különböző célokra alkalmassá tenni.

a Marson?

Bizonyos reagensek hatást gyakorolnak a Mars-homokra; a reakció fotometriai vizsgálatából megállapítható, hogy van-e élet a Marson. Az élő szervezetek ugyanis fluoreszcenssé tesznek bizonyos anyagokat. Ha a keveréket vizsgáló spektroszkóp fényt észlel, akkor van élő anyag a Marson. Ha pedig van élet, akkor talán van, vagy volt értelmes élet is.

Vannak olyan hőálló elemeink a hainium, a niobium, tantál, nium — amelyek 2000—3000 fo- m olvadnak. Némelyik, szénnel 'verve, az 5000 fokos hőt is áll- . Amelyik a külső eróráhatásGyuíásdoboznál kisebb villanyborotva

Érdekes villanyborotvát szerkesztett P. Kobin mérnök, az ismert gorkiji feltaláló. A villanyborotva kisebb egy gyufásdoboz- nál, de felveszi a versenyt bármelyik modern típussal. Zseblámpaelem tiáplálja és gyermekjátékokhoz gyártott, parányi villany- motor hajtja meg. Be lehet kapcsolni a villanyhálózatba. Már sikeresen folyik a „Maljutka” (Csépi) kísérleti gyártása.

nWgWUnközi

sím

a

A vérnyomásról

Vast, István szekszárdi olvasónk írja: Fiamat, aki 1« éves, magas vérnyomása miatt az orvos a sport- repüléstől eltiltotta. Az utóbbi időben sokat hallani a fiatalok magas vérnyomásáról. Kérem „Négyszemközt az orvos"-t, adjon felvilágosítást.

A fiatalok szűrővizsgálatánál az orvos gyakran tqlól magas vérnyomást (hipertóniát). Mi a fiatalság helyes teendője, viselkedése ebbén az esetben? Erre ad választ az alábbi, a hipertónia okait, megelőzését és gyógyítási lehetőségeit tárgyaló rövid ismertetés.

A hipertónia megértéséhez tudni kell a következőket. A vér keringése zárt, rugalmas csőrendszerben, az érrendszerben történik. Az érrendszer központi motorja a szív, amely ritmUsos összehúzódásával a vért lökésszerűen dobja be a verőerekbe, amit azok rugalmas faluk segítségével továbbítanak. A rugalmasság fokát kialakító egyik legfontosabb tényező az érfal feszültség! állapota, és ezt az érfalban uralkodó, mérhető feszültséget nevezzük vérnyomásnak. A vérnyomás nagyságának kialakulását az érfal rugalmasságán kívül más tényezők is befolyásolják. Például az érrendszerben keringő vér mennyisége, minősége, a belső elválasztású mirigyek működése stb. Fontos szerepet játszik a vérnyomás kialakulásában az ütőerek, elsősorban a legkisebb ütőerek összehúzódási foka, amit az ereket körülvevő idegfonatok útján a központi idegrendszer íránvít. E ténvezők bármelyikének kóros változása a vérnyomás megváltozásához vezethet. Kiváltó okok szerint megkülönböztetünk elsődleges és másodlagos, vagy tüneti hipertóniát. A másodlagos hipertóniáknál a magas vérnyomás csak kísérő tünete más alapbetegségnek. Ilyenek például a vesebetegségek, a szív egyés fejlődési rendellenességéi, anyagcserebetegségek, ipari ártalmak, mérgezések, fertőző betegségek, gennyes gócok, tályo- gos fog, gennyps mandulák.. Gyakorisága miatt ki kell emelni az érelmeszesedés okozta hipertóniát, amelynél a betegség oka az érfal merevebbé válása. Régebben az érelmeszesedést kizárólag az idősebb kor betegségének tartották, de ma már ez a betegség is mind gyakrabban mutatható ki fiataloknál. Az elsődleges hipertóniánál a magas vérnyomás nemcsak tünet, hanem maga a betegség. Keletkezése idegrendszer* Szorongásos állapotokat kiváltó szellemi, vagy testi túlerőftetések, félelemérzéssel járó foglalkozások, hajszolt életmód, kellő pihenés hiánya. A vérnyomás közvetlen oka az idegrendszeri úton kiváltott érszűkület. A betegség kezdeti szakában a betegek panaszmentesek. Olykor kisfoku szédülésről, fejfájásról, nyuqta- lanságról, idegességről panaszkodnak. Később az erek fokozódó szűkülete miatt az egyes szervekbe kevesebb vér jut, s így e szervek (agy, szív, vese stb.) működése zavart szenved. A tüneti hipertóniák nagy része olyan természetű betegséghez társul, amely műtéti úton, vagy gyóqykezeléssel javítható, vagy gyógyítható. Ezekben az esetekben a hipertónia csak akkor gyógyul meg teljesen, ha az alapbetegség megszüntetése a vérnyomás fennállásának olyan korai szakában történik, amikor az még nem fejtette ki érkárosító hatását. Az elsődleges hipertóniánál legfontosabb a beteg életmódjának helyes beállítása. A munka és családi környezet megfelelő rendezése, éjjelezések. alkohol, nikotin túlzott fogyasztásának megszüntetése. Ha a vérnyomás az életkörülmények egészségesebb beállítása mellett sem csökken a nor- szintre, akkor gyógyszeres kezeléssel elérhető, hogy a vérnyomás alacsony szinten tartásával a hipertónia érkárosító ha- tud érvényesülni és a rokkantság kifejlődése évtizedekkel kitolható és esetleg kikerülhető.

Fontos körülmény a pályaválasztás. Hipertóniás fiatalokat semmiképpen sem szabad képességeiket meghaladó tanulmányok végzésére kényszeríteni, mert" ez a betegség rosszabbodását vonja maga után. Küzdeni kell az érelmeszesedés ellen, mert ez fokozza és gyorsítja a vérnyomás kifejlődését. Az érelmeszesedésnek hotékony gyógyszere ma még nincsen, de kifejlődésének megakadályozását ismerjük. Az érelmeszesedés főleg azoknál a népeknél gyakori és súlyos, amelyeknek tápláléka nagy mennyiségben tartalmaz állati zsírokat. Lényegesen kisebb a betegek száma azoknál, akiknek tápláléka sovány hús, gyümölcs és főzelékfélékből áll. Gyakoribb e betegség kövér, elhízott embereknél. Az érelmeszesedés elleni küzdelem módja tehát a helyes táplálkozás. A káros állati zsírok helyett át kell térni fele részben az olajjal való főzésre. A magas vérnyomósú fiatalok részéről az egyetlen helyes álláspont csak az lehet, hogy idejében orvoshoz fordulnak, betartják utasításait, s így biztosítják a hosszú és tevékeny élet lehetőségét.

i

Mi a tetanusz betegség?

Kun József szekszárdi olvasónk írja: „Egész családommal mezei munkál végzünk. Tanácsot kérünk, mi u tetanusz betegség és hogyan kell ellene védekezni?"

A tetanusz, vagy népies nevén a merév- görcs súlyos lefolyású fertőző betegség.

A nálunk előforduló fértőző betegségek között a tetanusz halálozási aránya a leg- nagyobb. Kórokozója, a tetanusz bacilus az emberek és állatok beleiben élősködik. Innen kerül a külvilágba. A trágyázott föld, az országút pora mindig tartalmaz tetanusz bacilusokat. Főleg a lótrágya veszélyes. Kedvező körülmények között, ha nem ér hozzá levegő, a kórokozó a talajbqn évekig életképes marad. Az ember tetanusszal a bőr és a nyálkahártyák sérülésein keresztül fertőződik. A sebekben a kórokozó elszaporodik, mérget termel. A méreg a gerincvelőbe kerül, s ott megtámadja a mozgató idegsejteket. Ezzel súlyos, rohamokban fellépő görcsöket okoz az arc, törzs és a végtagok izmaiban. Különösen a mellkas izmainak görcsös összehúzódása veszélyes, mert megnehezíti a légzést és fulladást okozhat. A lappan- gási idő általában négy naptól három hét, de lehet rövidebb és hosszabb. Minden ilyen beteget az orvos köteles kórházba szállíttatni, ahol a korszerű gyógyítás módszereivel ma már sok olyan beteget meg lehet gyógyítani, aki régebben menthetetlen lett volna. A 124/1955. Eü. M. sz. utasítás rendelkezik arról, hogy a 14 éven aluli gyermekeket, mely kórházi gyermekosztályokon, az idősebb személyeket pedig mély sebészeti osztályokon kell elhelyezni.

Mint sok ifeás fertőző betegségnél, a tetanusz leküzdésében is a megelőzés az- orvostudomány leghatásosabb fegyvere. Ha a sérült idejében felkeresi az orvost, megfelelő sebeiiátással és védőoltással a tetanusz kifejlődése megelőzhető. A tetanusz- bacilusok a mély, roncsolt, gennyes sebekben szaporodnak a leggyorsabban, ha el vannak zárva a levegőtől. Ezért az ilyen sebeket fel kell tárni, ki kell tisztítani. Különösen veszélyesek a lőtt, szúrt sebek, a nagyobb roncsolással járó égések, fagyások. Könnyen okozhat fertőzést idegen testek« földdel szennyezett szilánkok, tüskék, ruhafoszlányok behatolása a sebbe. Mindez megmagyarázza, hogy miért olyan veszélyesek a háborús sérülések, miért fordul elő a tetanusz leginkább a mezőgazdasági dolgozók, a falusi utcák porában játszadozó gyermekek között, vagy közlekedési balesetek után. A legkisebb sérülést is komolyan kell venni. Még olyan sérülésből is kifejlődhet a tetanusz, amelyet észre sem vettünk.

Az oltások bevezetése óta eltelt tíz év, az oltások eredményességét teljes mérték- i ben igazolta. A megbetegedések száma átlagosan 80 százalékkal csökkent. A mezőgazdaság gépesítésével csökkent a nyári munkák alatt előforduló tetanusszal fertőzött sérülések száma. Falun ma már nyáron is sokan hordónak cipőt és így egyre kevesebb a régen olyan gyakori lábsérülés. Az eddig elért sikereket tartóssá csak ' az orvosok és a társadalom összefogása, a megelőzés állandó ismertetése és alkalmazása tehetik.

A zöld növényekről

Deák István olvasónk kérdezi, hogy a hálószobában tartott zöld növények ártalmasak-e az egészségre?

A szobában tartott növények, virágok ; egészséges embernek ártalmára nincsenek. | Vannak egyes növények (virágok), amelyek j allergiás (túlérzékeny) egyéneknél bizonyos betegséget okozhatnak. (Szénanátha, tüdő-asthma.) A szénanátha tavasszal az 1 első hímporok érése alkalmával (rétek vi- , rágzása) kezdődik, s a virágzás idején, esetleg késő őszig fennállhat. Könnyű megismerni a betegséget, mert ősztől tavaszig szünetel. Nem egy asthmás beteg a hálószobájában tartott virágtól kap fill * rohamokat. A virág eltávolítása után neh.éz légzése és fulladása megszűnik.