Tolna Megyei Népújság, 1963. november (13. évfolyam, 256-280. szám)
1963-11-03 / 258. szám
\ t •S.-RßJZ 4 SZIGETLAKOK NÉMÁN TŰRTEK 4 MEGALÁZÁST, MERJ halhatatlan isteneknek tartósak a eeuéreket EGY NAPON AZONSAM -?E T*JÉBSeOCÍSKt A SZIGETEN A BENNSZÜLŐ fEK SZIGORÚ TILALMAK,- tabuk szerint élnek, games cooc és legénysége EGYRE SŰRŰBBEN SZEGIK MEG A MELY1 TÖRVÉNYNEK SZÁMÍTÓ TILALMAKAT... _____ U RAM! AZ ISTENEKRE NEM VONATKOZIK A TABUT BENNÜNKET HALÁLBÜNTETÉSSEL SÚJTANÁNAK ÉRTE ! ,-*& iWV v 737 nézzetek! agyonverné A TÖRZS FŐNÖKÖT! SIESSÜNK a segítség éré.' TAKARODJ EÜDÖS BENN SZÜLÖTT MERT... TOLYTATJUK tolna megyei népújság 1963. november S. Kőolaj-kitermelés repülőgépről Szibéria északnyugati részében a hónapokig tartó 30—40 fokos hideg, a lakatlan vidékeken hóolvadáskor megközelíthetetlen ■távolságok igen megnehezítik a kőolaj kitermeléséhez szükséges felszerelés, óriási fúrótornyok, gépek szállítását teherautókon. Az év nagy részében így bizonytalan és egyáltalán nem egyenletes az összeköttetés a kőolajipari gépgyártás központjaival. Hogyan lehetne megbízható, rendszeres kapcsolatot létesíteni a távoli kutató- és munkaterületekkel? A helikoptergyártás rohamos fejlődése hozta meg a lehetőséget, hogy légi úton a helyszínen teremjenek a fúróberendezések. A légi szállításra alkalmas, egészében 75 tonnás „BU-75-M” fúróberendezéseket helikopterek, törzsükre . függesztve, ma már nemcsak Szibériába, hanem az Uraiba és a Kaukázuson túli vidékekre is szétviszik. Egy fúrótorony általában több, mint 40 m magas, szinte lehetetlennek tűnik, hogy légi úton ezeket is szállítani lehessen. Súlyuk 150 tonna. — Szétszedjük, hogy zsebben is el lehessen vinni — mondta Arszenyij Antonov kőolajipari géptervező főmérnök. Azóta azt a fúrótornyot is viszi a helikopter, rendeltetési helyére. A ..légi fúróberendezések” már sorozatban készülnek, hogy kielégítsék a Szovjetunióban és a szocialista országokban jelentke eő igényt. V, Martisik. PINTÉR ISTVÁN • SZABÓ LÁSZLÓ • KÜl NŐS WldtMJ&iU íi. A legvalószínűbbnek mégis az látszott, amit ez a fiatal Istvánfi százados eszelt ki: a víz alatti érkezés. Erre készültek fel legjobban. Pálos embereinek egy része már reggel kiment a gátőr-házhoz, amelyben egy nagyon rendes család lakik. Készségesen segítettek. Még arra is hajlandók voltak, hogy a két gyereket elvigyék a faluba egyik ismerősük- h°gy hol végződik ez a szürke sat. A csehek — súgta halkan hoz, és így most már semmi fémkígyó, de bizonyára hosszan Pálosnak. sem zavarta az előkészületeket, kinyúlhatott. A radarkészülék Az őrnagy átvette a kagylót. Különösen vigyázni kellett, hogy niellett két telefon állt, egy — Igen... Platvan kilométer? mindabból, ami az éjszaka folya- kurblis tábori', meg egy rövidhul- Ejha?! Egy pillanat, elvtársak... mán a kis gátőr-házban történik, tómű adó-vevő. Elrendelem a készültséget... A egy szikrányi se szivárogjon ki. Még hárman térdeltek a készü- felső szakaszon átjött, és ötven- Mert sohasem lehet tudni, milyen lók körül: Bondor százados és hatvan kilométerrel halad a víz úton-módon jut el az ügynök- két nyomozó. Mereven figyelték a alatt! — mondta Bondornak. — hálózathoz, hogv a rendőrség va- radarernyőt. Tekintetük úgycsün- Készültség az egész vonalon! A lamire készülődik ezen a part- S°tt a szürkésfehéren vibráló part mentén, a figyelősáv teljes szakaszon üveglapon, mintha mágnes von- hosszában a legszigorúbb mozduA reflektorok fénvcsóváiában zotta volna- latlanságot! Bondor, intézkedjen! feltűnfá gát tetejű ánó őrh“ CsCTd volt’ csak egy szúnyog- - pattogta a vezényszavakat Pá- Fehér falai élesen verték vissza raj zümmögött kibírhatatlanul, los s már ismét a kagylóba be- a fényt, de mintha minden kihalt * .tko/lyh^an fingok » hall- szelt: - Köszönjük elvtarsak, a volna a körnvéken Pálos azon- gsttak- Meg a szúnyogokat is viszontlátásra! ban tudta, hí& annál mozgal- hessegették el arcukró1 . ^ndor megnyomottegy gommasabb az élet odabenn a ház- keBkr°L „ „,tAr . Wfto . ** a rövidhullán rádiokeszüleb Végül is a gátőr felesege törte ken, es mans továbbította a pa„ , . , . , ™eg a némaságot: roncsot. Eloltottak a reflektorokat, es — Nem kémek egy kis tejet? A gátőr nem is sejtette, hogy kiugrattak az autóból. Az őrnagy Biztosan szomjasak. Az este fej- kis házából egyszerre több száz leparancsolta embereit a gátról, tűk. Szívesen adom... embert parancsoltak merev mozo maga pedig besietett Liszkai- — Nagyon szépen köszönjük, dulatlanságba, végig a Duna partva\ az épületbe. Alig fért be az ^ nem vagyunk szomjasak — ján. ajtón, annyian voltak a konyhá- mondta Pálos. — Mégiscsak így küldték.;. — ...... — Az elvtárs, csak a maga ne- mormogta az őrnagy mintegy , ^ajd “ 1vében beszéljen, hátha a többiek magának. — De milyen készülékíí5a«Í5i. P^f 1 a ?5y innának ... kel tud ilyen gyorsan haladni a — Nem, nem, köszönjük — víz alatt? No majd meglátjuk! Elmondták a többiek is. gyeim az ernyőt! Néhány perc Pálos elmosolyodott a bajusza n-mlva itt lesz... Hacsak ki nem lep valahol. ............... — Na tessék most lebeszélte — Ha ilyen s01*58 a készüléke, ö ngyújtója gyenge fényénél meg- v-i k’ k „óid akkor jó messzire beúszik, akár i'fSlÄS tesszük ai ^ztal^’és lnükor alá te. Nem kockáztat semmegszomjaznak, isznak. Vagy in- rm* mondta halkan az egyik kább ennének? Vagy hozzak vi- nyomozó. Mi a véleménye, orzet? nagy elvtars? , , , . . .. . Az őrnagy most már nem szólt, . ~ ^ így gondolom. Figyelbar egeszen nyugodtan lefekhet- ijedt % asszony nyelvétől’ Sunk! nek. Igyekszünk ^nagyon csend- Desa többiek újra ^ er6sit_ _ Eltelt egy perc, aztán kettő, gették, hogy már vacsoráztak, aztán meg egy ... És még mindig nem szomjasak. sehol semmi. A nyomozok egyre — ...... — Ne beszéljenek nekem! Nem izgatottabbak lettek. Meg Paloscsak. Megvagyunk mi itt — mond- lehet az éjszakát üres hassal ki- fa -p* atraSaut izgalmuk, pedig p ta azt.AssíW. — Az ötvenhatos feírnl... lgazan nem szokott idegeskedni, árvíz idején egymás után három — Hallgass már... Hozd be, A mély csendet ajtónyikorgás éjszakát is ébren töltöttünk. A és hallgass — mordult rá a vízi- törte meg A gátőr felesége tért férjem meg különben is mindig ember. vissza; szegény nem tudta, hogy éjszaka szokott pecázni. — Csak- — Igaz is.... — felelt az asz- éppen a Legrosszabbkor. Persze ugyan? — derült fel Pálos hang- szony, és máris indult, de előbb jót akart, hiszen úgy megpakolt ja. — Én is sokat horgásztam még a papucsát is lehúzta a Iá- egy tálcát, hogy alig bírt vele valamikor. Űjabban nem nagyon bárói, hogy minél kisebb zajt egyensúlyozni a sötétben. De jut rá időm. Az asszony sem en- csapjon. most senki sem törődött az evésged... Pálosnak jólesett ez a baráti ^Avassal. — Szerintem is arra való az fogadtatás. Elvégre mégiscsak be- Meghoztam... — mondta az éjszaka, hogy aludjon az ember törtek ezekhez az emberekhez, asszony, s nagy zajjal lerakta a — kapott a szón a gátőr felesége, megzavarták nyugalmukat. Igaz, tálcát az asztalra. Jöjjenek Nem mondom, itt a vízparton a beleegyezésükkel, de vajon ő egyenek... egy kicsit más a helyzet, de az szívesen venne-e egy efajta vá- Most maradj csendben. Ria- én emberem is képes lenne nap- rattan éjszakai látogatást? Jó- do vpn- sppkadan ere~ hosszat elülni a bot mellett, ha néven venné-e, hogy kiszorítsák lyesseggel a gator. Fogalma sem be nem zavarnám... No de ha- az ágyából, s egy székre telepít- vcat> “Ogy _ miért történik mind- gyom az elvtársakat. Nyugodtan sék egész éjszakára? Nem felelt ez a szobájában, de az elejtett csinálják csak a dolgukat, majd magának, de tudta, hogy ha- szavakból ki tudta hámozni, hogy ml behúzódunk a sarokba — s sonlóképpen tenne ő is. Persze ő most nagyon vigyázni kell. Ka- máris emelte a széket, hogy félre- rendőrtiszt, és neki tudnia kell, tonaviselt ember volt, így hat a vonuljon. Férje szótlanul követte, miről van szó. Ezek az emberek készültség parancsai le tudta for- Csendes vízi ember volt, s akkor viszont csak azt látják, hogy ide <htam asszonyi nyelvre, hallgatott a legnagyobbakat, ami- telepedett egy kisebb hadsereg, Az asszony ijedtében megállt kor a felesége beszélt. sürgölődnek, vezetékeket húznak, az asztal mellett, mozdulatlanul Pálos világosszürke ruhájában s egész nap, egész éjjel ezt a vib- mintha odacövekelték volna, leült a padlóra a radarernyő elé. i’áló készüléket lesik... a nyomozók azonban észre sem A Dunára nyíló ablakon egy kar- Megcsörrent az egyik telefon, vették a zajt, annyira elmerülten vastagságú, csuklókkal mozgat- Bondor felkapta. figyelték a radarernyőt, ható cső vezetett ki a készülék- — Igen ... Bondor százados ... bői. Bentről nem lehetett látni, Azonnal adom az őrnagy elvtár- (Folytatjuk) készülék skálamutatója nyője vibrált. A gátőr és felesége ott ült az asztalnál. Csendben figyelték, mit csinálnak a tisztek. Pálos asszonyt, és üdvözölte. Elnézésüket kérte az alkalmatlankodásért. — Elraboljuk az éjszakájukat. ben maradni... Sajnos, nem találtunk alkalmasabb helyet... Ugyan már! Dolgozzanak Tíseser munkás műrész Néhány napja pársorosftudó- sítás jelent mea a lapokban. Arról szólt, hogy a. múzeumi hónap után. november 7—21 között rendezik meg a képző- művészeti körök hatodik országos kiállítását. Az írás arról is beszámolt, hogy az országban jelenleg mintegy 350 gyári, üzemi képzőművészeti kör működik, amelyekben a napi munka után, hivatásos művészek és kiváló szakemberek vezetésével több mint tízezren tevékenykednek. Tízezer munkás művész... Álljunk meg e számadatnál — csak egy rövid visszapillantás erejéig: Gyárainkban és üzemeinkben ma több. mint tízezer kétkezi munkásnak futja nemcsak a tehetségéből, hanem szabad idejéből, anyagi körülményeiből, s az egyéb feltételekből is arra. hogy a festészettel, szobrászattal foglalkozzék. És nem is akármilyen színvonalon. Az említett kiállítás rendezőbizottsága a közelmúltban fejezte be a beküldött 1200 alkotás zsűrizését. amelyek között számos akad. ami vetekszik a hivatásos művészek alkotásainak színvonalával. Munkás-művészet — o szó igazi értelmében —. művészi színvonalon... Volt-e erre példa valamikor? Soha nem volt. A napi 10 és 12 órai munka Után örült a munkás, ha otthon volt vacsora, ha akadt tűzrevaló, ha nem fenyegetett kilakoltatással a háziúr. Művészi alkotásra kinek futhatta volna lelkierejéből, körülményeiből? Mindössze néhányra tehető a szám, ahol a tehetség, ha még oly mellőzötten is. de utat tört a kiteljesedéshez, de százan és ezren voltak, akik elkallódtak, elvesztek a mindennapi élet nyomorúságában. Akadtak, akik próbálkoztak, de segítség, avatott útmutatás nélkül a vásári giccsnél többre. — tehát művészi szintre — nem juthatlak. Napjainkban az állította nehéz helyzet elé a neves művészekből álló zsűrit, hogy az 1200, magas művészi színvonalat képviselő alkotás közül melyik 300 grafikát, festményt és szobrot javasolják az országos kiállításon való részvételre. És az ilyen gondokkal már nap-nap után találkozhatunk. A. L.
