Tolna Megyei Népújság, 1963. november (13. évfolyam, 256-280. szám)

1963-11-24 / 275. szám

0963. november 24. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG / A csillagászat legújabb IL rész: Az égbolton sziporkázó csilla­gok, e lassan égő hi drogén bom­bák, emberi mértékkel mérve végtelen távolságban vannak tő­lünk. Ha a jelenkor eddigi leg­gyorsabb rakétáját, a szovjet Mars —1 bolygóközi állomást a hoz­zánk legközelebb eső csillaghoz irányították volna, senki sem tudná kivárni megérkezését Má­sodpercenként 11,6 kilométeres sebesség esetén Is 90 ezer évig tartana az odautazás! Mégis szá­mítani kell arra, hogy ami nap­jainkban csak álom, az a jövőben valósággá válik. Az ember el­hagyja a naprendszert és felke­resi a legközelebbi csillagot I legközelebbi naprendszer Az első csillagközi űrutazás központja minden bizonnyal a legközelebbi ran lag l^rv amely tőlünk sohasem látható. Az égbolt déli félgömbjén ragyog, Egyip­tomból már jói látható. Ezt a csillagot alpha Centauri-nak — • Centaurus alfajának — neve­zik ■ tőlünk, több mint 40 billió kilométerre (4,25 fényévre) ven. A csillag valójában hármas rendszer: két nagyjából egyfor­ma, napméretű, sárgafényű csil­lagot kísér egy jóval kisebb har­madik, egy vörös fényű, hidegebb Celszinü törpecsillag, amelyet — mivel m három közül ez van pillanatnyilag hozzánk a legköze­lebb — Proximának (latinul: leg­közelebbi) nevezzük. A Proxima csillag nem magányos, a miénk­hez hasonló bolygórendszere le­het A bolygórendszer (távcsőben nem látszik a nagy távolság miatt csupán a csillag mozgása árulja Egyenáram Az alacsony feszültségű váltóáramot egyszerűen és ke­vés költséggel lehet átalakí­tani magasfeszültségű áram­má, és viszont; a váltóáramú hajtóművek egyszerűek és megbízhatóak a gépekhez. A Szovjetunióban jelenleg 500 ezer V feszültséggel vezetik a váltóáramot a nagy volgai erőművektől. A vezetékeken 1 millió 200 ezer kw-ig terjedő teljesítményű áramot továbbí­tanak 1000 km-es távolságig, minden irányban. Nagyon bonyolult feladat azonban egyszerre fokozni a teljesítményt és a távolságot. Teljes összehangoltság kell a generátorok munkája közt, küzdeni kell a kisülések ellen, új szigetelőanyagokat kell ta­lálni, hogy csak néhányat em­lítsünk a feltételek közül. Ezért próbálkoznak a mérnö­kök, mindenütt a világon az­zal, hogy az egyenáramot ve­zessék nagy távolságra. Az energiatermelés, elosztás és géphajtás váltóáramú marad, egyenárammal a távvezetés történik. Ebből a célból a vonal át­adó végén egyenirányító mel­lékállomást létesítenek, a fo­gadó végen az egyenáramot újból átalakítják váltóárammá magas feszültséghez mérete­zett higany szelepekkel. A váltóáramú mellékállomás ke­vesebbe kerül, mint az egyen­áramú, ezzel szemben az egyenáramú (kábel-) vezeték olcsóbb, mint a váltóáramú, az A Nap testvérei él láthatatlan kísérőinek jelenlé­tét) kétszer akkora tömegű, mint a mi bolygóóriásunknak, a Jupi­ternek a tömege. Az ottani leg­nagyobb bolygó keringési Ideje a Proxima csillag körül 34 hónap. Az idegen csillagok bolygórend­szereit úgy kell tekintenünk mint az élet alapfeltételeit Sokáig úgy gondolták, hogy a Proxima boly­góin is kialakulhatott valamiféle élet Sajnos e feltevésünkben csa­lódni kellett A legutóbbi hóna­pokban összesen több, mint 500 órán át figyelték ezt a csillagot optikai műszerekkel és rádiótáv­csövekkel egyaránt Azt tapasz­talták, hogy a Proxima nem kö­zönséges égitest hanem az úgy­nevezett Ger (fellobbanó) csilla­gok kategóriájába tartozik. Ezek az ördöngős csillagok szabályta­lan időközökben felvillannak, szí­nük vörösről hirtelen sárgára változik, hőmérsékletük 3 ezer fokról 6 ezer fokra növekszik. Egy-egy kitörésük valóságos láng­tengerbe borítja környezetüket 9 ha egy ilyen kitörés nem is éri el a körülötte keringő bolygókat mégis — éppen a sugárzási egyensúly felborulása — lehe­tetlenné teszi az élet fejlődését, sőt talán megszületését is. A leg­közelebbi bolygórendszer tehát alighanem élettelen. Lítium a csillagokban Ha a világegyetem bennünket környező részének anyagát egy­szer leltároznák" elemek szerint, hamar kitűnne, hogy a tételék 92 százaléka hidrogén, hét százaléka jut a második legkönnyebb eüem­iávvezetése áramveszteség is a váltóáramú mellékállomásnál és az egyen­áramú vezetéken kisebb. Kis távolságon nem számot­tevő ez a költségmegtakarítás, nem kifizetődő mellékállomá­sokat létesíteni. 1500 km-nél hosszabb távolságra az 1500 Mff teljesítményű három­fázisú váltóáram továbbítása ISO—180 százaléka az egyen­áraménak. Emellett az egyen­áram továbbításához mind­össze két vezeték kell, amivel sok színesfémet meg lehet ta­karítani, a tartóoszlopok is — a súlycsökkenés következté­ben — kevesebbe kerülnek. Ha az egyenáramú vezetékek egyike megszakad, csupán fe­lére csökken a teljesítmény mértéke, a váltóáramú veze­téskor azonban önműködően egészében kikapcsolódik. 1963-ban kezdtek építeni, s elsőnek a világon a Szovjet­unióban, egy 800 ezer V fe­szültségű függesztett egyen­áram-vezetéket, 500 km tá­volságra: a volgográdi vízi- erőműtől a Don-medencéhez. Teljes kapacitással 1964-ben fogja továbbítani az áramot. A vonal két irányban, azaz a Don-medencétol Volgográd fe­li is üzemeltethető. A további tervezés azt cé­lozza, hogy 2000 fcm-re növel­jék a távolságot, Közép-Szibé- riától az Uraiig és a Szovjet­unió európai területére. • A. Mtroljubov a távvezetési tervezőintézet igazgatója eredményei re a héliumra, míg a többi közel száz elem összesen egy százalé­kot képvisel az univerzum anya­gából. Ebből legfontosabbak az oxigén, nitrogén, neon és a fé­mek közül a vas és lítium. Ez utóbbiról sohasem hitték volna, hogy kulcsszerepet fog játszani a csillagvilág titkainak megfejtésé­ben. Néhány évvel ezelőtt ugyan­is felfedezték, hogy a fiatal csil­lagokban a lítium kereken száz­szor gyakoribb, mint a középkorú csillagokban, például a Napban. Talán úgy is mondhatnánk: mi­nél fiatalabb egy csillag, annál több benne a lítium. A rohamo­san fejlődő csillagokban lejátszó­dó atomfizikai folyamatok során ez a fém fokozatosan elfogy, el­bomlik könnyebb elemekre — és közben múlnak az évek milliói. A csillagászok most roppant erő­feszítéseket tesznek, hogy megta­lálják a csillagok kora és lítium- tartalma közötti összefüggés ská­láját, mert végeredményben mi­nél kevesebb a lítium a csillag­ban, annál idősebb. Ez a felfede­zés végre a kezünkbe adná az az időbeli tájékozódás egyik leg­fontosabb eszközét. Ez az érde­kes felismerés mindenesetre újabb és szinte döntő bizonyítéka an­nak, hogy a csillagok nem egy­idősek, hanem különböző korúak és ami a legfontosabb: napjaink­ban is folyamatosan keletkeznek. Pigmeusok a törpék világába! A törpe emberek között is’ akadnak, „szupertörpék'’ akik -mindenkinél alacsonyabbak, pél­dául a pigmeusok. A csillagvilág pigmeusait nemrégiben fedezték fel. Csillagrendszerünknek, a Tejútrendszernek 100—150 mil­liárd csillaga közül talán fél szá­zalék tartozhat ezeknek az elfa­jult csillagoknak a kategóriájába. Törpecsillagokat eddig is ismer­tünk. A Nap is törpe a maga 1,4 millió kilométeres átmérőjével, ha a nála több százszor nagyobb átmérőjű csillagóriásokhoz viszo­nyítjuk. Az igazi szupersűrű fe­hér törpe csillagok általában földméretűek, mégis annyi anyag zsúfolódik össze bennük, mint a Napban. Ezeknek a sűrűsége a vizének 50—100 ezerszerese. Ez annyit jelent, hogy egy ilyen csil­lag 50—100 ezerszer nehezebb, mint az ugyanilyen méretű, de vízzel töltött gömb. A legsűrűbb anyagú törpét az elmúlt évtized elején fedezték fel, ennek sűrűsé­ge két és félmilliószor haladta meg a víz sűrűségét. Sokáig ezt tekintették sűrűségi rekordnak. Legutóbb több olyan csillagot fedeztek fel, amelyek átmérője legfeljebb 2000 kilométer lehet, s mégis annyi anyagot tartalmaz­nak, akár a Nap. Kiszámíthatjuk, hogy sűrűségük 250 milliószoro- san haladja meg a víz sűrűségét. Ennek az elfajult állapotban le­vő hidrogénnek minden köbcenti­métere 250 tonnát nyomna, töb­bet mint száz család téli tüzelő­je Az ilyen pigmeus törpe csil­lagok anyagából egy gyű fásdoboz­nyinak az elszállításához egész vonatszerelvényt kellene igénybe­venni, nem kevesebbet, mint 625 vagont! A csillagok világába egyre mélyebben hatoló ember az ezer­arcú anyagot csak most kezdi igazán megismerni. Gauser Károly • budapesti Planetárium vezetője A veszettségről Kaptuk az aldbM sorokat: „Ked­ves Négyszemközt az orvossal!" Társaságban. „KI mit tudV' játék közben felmerült a veszettség és a járványos gyermekbénulásról egy parázs vita. Kérem, ha lehet, is­mertessék e két betegséget. Szí­vességüket háláson köszönjük. K. J. Kedves K. J.t A járványos gyer­mekbénulásról ismertetésünket — helyszűke miatt — csak jövő heti szá­munkban közölhetjük. A veszettség (lyssa) igen régen is­mert és rettegett betegség. EredeUleg a ragadozó vadállatok megbetegedése lehetett, de később, az állatok meg- szelidülésével, az embernek Is beteg­ségévé vált. Az állatok között régeb­ben legtöbbször a kutyák betegedtek meg (ritkán macska is). Tehén teje és húsa Is tartalmazhat kórokozókat, de ez gyakorlatilag nem okoz fertő­zést. Ma már azonban elsősorban a vadon élő állatok között fordul elő leggyakrabban (róka, borz, stb.) Kór­okozója vírus. A legnagyobb méretű vírusok közé tartozik. Körülbelül 100 -ISO mllllmikron nagyságú, közepes ellenállású. Fél-, egyóráig tartó, S6 fokos meleg fertőzőképességét meg­semmisíti. A vírus gyorsan tönkre­megy ultraibolya sugarak hatására. A formalin, savak, lúgok híg oldatai Is tönkreteszik. A virus a veszett állat nyálával, a mart sérülésen keresztül kerül az emberbe. A harapás után a vírus az ember­ben az Idegek mentén jut a közpon­ti Idegrendszerbe. A lappangásl Idő 2 -0 hét, sokszor több hónap. A lappan- pangásl Idő hossza erősen függ attól, hogy a vírus behatolási helye, a ha­rapás helye milyen messze van a köz­ponti Idegrendszertől. Embernél a be­tegség nyugtalansággal, nyelést nehéz­séggel kezdődik, amely néhány nap múlva fokozódik és súlyos görcsökhöz vezet. Jellemző, hogy a görcsöket a legcsekélyebb külső ingerek Is ki­váltják. A beteg nagyon szomjas, de a víz látása, vagy akár a csobogása Is erős görcsöket vált ki nála. A nyug­talanság tovább fokozódik, a betegség átmegy a dühöngést stádiumba. Ezt a bénulást szak váltja fel, és rendsze­rint a légzőizmok bénulása következ­tében következik be a halál. Kutyá­kon a lappangási szak után 4—5 nap múlva a harapást időszak lép fel, amikor a kutya lázas, Izgatott, és olyan ingerlékeny, hogy állandóan harap. Mindenkit megtámad, aki út­jába kerül. Minden emészthetetlen tárgyat megrág. E dühöngést szak után a bénulásos végstádium követke­zik, amikor ugatása rekedtté válik, állkapcsa lelóg, szájából habos nyál csorog, járása bizonytalanná válik, majd teljes bénulás következtében el­pusztul. Az állat nyála már a betegség kitörése előtt SS nappal fertőző le­het, és az Is marad a betegség teljes Ideje alatt. A megmart egyént azon­nal védőoltásban kell részesíteni. A már megbetegedett embert házi ápo­lásban részesíteni tilos! A beteg nyá­lával fertőzött használati tárgyakat fertőtleníteni kell! A marást okozó állatot megfigyelés céljából zár alá kell helyezni. Az elpusztult állat agyának laboratóriumi vizsgálatairól az állatorvos köteles gondoskodni. Az ebek kötelező védőoltása óta nálunk az emberi veszettség erősen lecsök­kent. Az utolsó emberi veszettséget hazánkban mi-ben észlelték. A nemi élet problémái Egy olvasónk Írja: „Kedves Négyszemközt az orvossair' Ér­deklődve olvasom hetenként rova­tukat. Most nekem is van egy problémám. Egy tizenhárom éves kislányom van, akit fel kellene már világosítani a nemi élet kér­déseiről. Nekem azonban nem áll rendelkezésemre olyan szakiroda­lom, amivel e problémát meg tud­nám oldani. Nagyon kérem, ajánl­janak olyan könyvet, vagy folyó­iratot, ami ezekkel foglalkozik." A serdülő gyermeket a szülő (lányt sz anya, fiút az apa), a pedagógus és az Iskolaorvos világosítsa fel, aki a gyermek testi és lelki fejlődésének legfőbb őre. Ami a szakirodalmat il­leti, melegen ajánlom T. Sz. Atarov, az orvostudományok kandidátusa, a „Nemi nevelés kérdései" című mun­káját. Téves az a nézet, amely a nemi éle­tet olyan területnek tekinti, amit nem kell tanulmányozni és megfelelően megtárgyalni, akár olyan fórumokon Is, amelyek Irányítják a felnövekvő Ifjúság nevelését. Kétségtelen, hogy az emberi élet minden más területéhez hasonlóan a nemi élet is változáson megy keresztül az állandóan végbe­menő társadalmi és gazdasági válto­zások hatása alatt. A szülők, a peda­gógusok átadják élettapasztalataikat a felnövekvő nemzedéknek. Ezért kell a fiataloknak tisztelniük az öregebbeket és hallgatni tanácsaikra. Nem szabad megfeledkezni arról, hogy a felnőtt lakosság jelentékeny része még nem eléggé tájékozott a nevelés bonyolult kérdéseiben. Nem veszik figyelembe a nemi éréssel és az ember kialakulá­sával kapcsolatos, korral járó sajátos­ságokat. Nem vesznek tudomást olyan hatalmas élettényezőről, mint a nemi ösztön. Kétségtelen, hogy ennek a té­nyezőnek a nevelés gyakorlatában igen nagy jelentősége van, s igen nagy befolyást gyakorol az ember magatartásának jellegére az élet min­den szakaszán. A nevelés feladata ab­ban áll, hogy felkeltsük a tiszteletet az ember életének minden kérdése Iránt, beleértve a nemi életet Is. A ne­velés legfontosabb pozitív tulajdon­sága, ha megtanítja a gyermeket és az Ifjúságot arra, hogy uralkodni tud­janak kívánságaik, érzelmeik felett. Ebben mutatkozik meg a nevelés mű­vészete. Kétségtelen, hogy a pedagógiának ez a része a legnehezebbek és a legki­dolgozatlanabbak közé tartozik. Két­ségtelen az Is, hogy a „gyermekkor­ban megszervezett gátlások nélkül” nem lehet olyan tulajdonságokat ne­velni, amelyek révén a férfi és a nő kölcsönös kapcsolatának kultúrája olyan magas fokra emelkedik, hogy teljesen megfeleljen a társadalmi er­kölcs mai követelményeinek. A férfi és a nő közötti kapcsolatok, életük minden szakaszában, a házasság előtt és után Is, a családon belül, és kívül is, a szocialista lét lényeges problé­máját alkotják. Ezzel kapcsolatban Igen lényeges jelentőségük van a sze­relem kérdéseinek, megjelenésük minden formájában, a család kialaku­lásával és a házastársak magatartásá­nak a kérdései, a nemi higiénia és a nemi erkölcs. Legfontosabb tényező a fiatalság nevelése tekintetében, hogy mélységesen tisztelje az embert, a sze­relem érzését, a házasságot, a csalá­dot. Az egészséges, szilárd családi élet érdekében ez legyen a nevelés fő irá­nya és törekvése. A szekszárdi vízről N. D. szekszárdi olvasónk kér­dezi a „Négyszemközt az orvos­sal" rovattól, miért oly zavaros sokszor a szekszárdi vízvezeték vize? Ártalmas-e az egészségre? Mif lehet tenni ennek megszünte­tésére? A szekszárdi vízvezetéki víz kvali­tatív vizsgálata alapján megállapítást nyert, hogy a vízben igen sok az ag­resszív szénsav. Ez oldja a vízvezeté­ki vascsőhálózatot. A vas- és mangán­réteget a hálózatban fellépő, a na­gyobb és erősebb áramlás elsodorja, s ezért van a víznek Időnként rövid ideig tartó elszíneződése. Emiatt a víznek Ipari és háztartási célokra va­ló felhasználása megnehezített. Ehhez hozzájárul a viz nagyfokú keménysé­ge Is. Megnyugtatásként közöljük, hogy a víz az egészségre nem ártalmas. A vas Igen jó vérképző gyógyszer. Az orvo­sok állandóan rendelik legyengült, vérszegény betegeiknek. A vas- és savtalanító, valamint a lágyító készü­lék beépítése a vízvezetéki hálózatba tökéletesen megoldja a problémát. A munkálatok tervben vannak, sőt már meg Is indultak. i I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents