Tolna Megyei Népújság, 1963. november (13. évfolyam, 256-280. szám)
1963-11-23 / 274. szám
°ze les zárd. K'öxyvtar ípesy u. í Jílll. évfolyam, 274. szám. ÄRA: 50 FILLÉR Szombat, 1963. november 23. Meggyilkolták Kennedyt (3. o.) Átadás előtt az AKÖV új forgalmi telepe (2. o.) Közel 20 milliós lemaradás az útépítésnél (2. o.) Rádiómelléklet <4. o.) J Jími jár, az j A megyei tanács vb. mezőgazdasági osztályán összeállítottak egy négyoldalas mutatót, amely arra hívja fel a közös gazdaságok vezetőit, hogy 1963-foan milyen kedvezmények illetik meg a termelőszövetkezeteket, a feltételek betartása esetén. Kissé különös, de sajnos az a teljes valóság, hogy a közös gazdaságok egy részét valósággal biztatni kell a kedvezmények, a járandóságok igénybevételére. Erre a mutatóra is azért van szükség, hogy még a zárszámadási munkálatok előtt megkapják a közös gazdaságok az állami kedvezmények után járó, sokszor több tízezer forintokat. Jerkovics elvtárs, a Magyar Nemzeti Bank Tolna megyei' Igazgatóságának mezőgazdasági osztály- vezetője elmondta, hogy több közös gazdaság főkönyvelője még a tavalyi jogos járandóságra sem nyújtotta be az igényt. Márpedig itt a végső határidő, december 31. A földeken az őszi mezőgazda- sági munkák befejezéshez közelednek, több tsz-ben már a mélyszántást is elvégezték. Egyetlen fontos tennivaló maradt hátra, a zárszámadás pontos, gondos lebonyolítása. Erre a jelentős eseményre annál gyorsabban sor kerül, minél gyorsabban befejezik a szövetkezeti gazdák a földeken a munkát. De ennek a jelentős eseménynek nélkülözhetetlen velejárója. hogy a tsz ne csak az adósságait törlessze, követeléseire is nyújtsa be az igényt. Erről ne feledkezzenek meg. Saját magukat rövidítik meg a szövetkezeti gazdák, ha hanyagságból, vagy szórakozottságból megfeledkeznek róla. A 3004/5/1962-es határozat részletes útbaigazítást ad arról, hogy egy-egy közös gazdaságnak Hú jár, mire tarthat jogosan igényt. Célszerű ezt a határozatot ezekben a napokban újból áttanulmányozni. Csak a példa kedvéért említjük, hogy ha a tsz eléri, vagy meghaladja az egységnyi területre megállapított áruértékesítési pzintet, akkor a mutató teljesítése esetén száz szántóegységre számítva, 3000 forint áruértékesítési kedvezményt kap. De ehhez hasonló, és más természetű kedvezmények sokaságát bírják a közös gazdaságok. Igényeljék is. Tekin- xettel arra, hogy több tsz nem igényli, célszerű lenne a lehetőségeket felülvizsgálni, úgy, hogy a közös gazdaságok vezetői üljenek össze, és egy napirendi pontként Vizsgálják meg, s részletesen elemezzék, milyen kedvezményekre jogosultak, s utasítsák a főkönyvelőt azok igénybevételére a fennálló rendelkezések és szabályok szerint. Furcsa, hogy erre ilyen módon is fel kell hívni a figyelmet, dé fel kell hívni, mert félő, hogy több százezer olyan forinttól esnek el a tsz-tagok. ami az eredmények alapján megilletné őket. Barátsági nagygyűléssel fejeződött be a lengyel párt- és kormányküldöttség magyarországi látogatása A Magyar Szocialista Munkáspárt Budapesti Bizottsága és a Hazafias Népfront Budapesti Bizottsága pétitek délután a Sport- csarnokban magyar—lengyel barátsági nagygyűlést rendezett. Az ünnepi alkalomra zászlódíszbe öltözött a Sportcsarnok; magyar és lengyel nyelvű feliratok éltették a két nép barátságát. A lelátók és az elnöki emelvény előtt elhelyezett széksorok már jóval a kezdés időpontja előtt zsúfolásig megteltek. A gyűlésre elküldték képviselőiket Csepel, Angyalföld, Kispest, Újpest, Zugló és a többi budapesti kerület gyárai, üzemei. A hallgatóság soraiban helyet foglalt az MSZMP Központi Bizottságának, az Elnöki Tanácsnak és a kormánynak számos tagja, társadalmi és kulturális életünk sok neves személyisége. Ott volt a budapesti vállalatok, hivatalok és intézmények sok kiváló dolgozója, a társadalmi- és tömegszervezetek számos aktivistája. Néhány perccel délután 4 óra után a jelenlévők viharos tapsa közben foglalta el helyét a díszemelvényen a barátsági nagygyűlés elnöksége. Az elnökség tagja volt Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a forradalmi munkás—paraszt kormány elnöke, Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a kormány elnökhelyettese, Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a kormány elnökhelyettese,. Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, dr. Ajtai Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, az Országos Tervhivatal elnöke. Péter János külügyminiszter, Vályi Péter, az Országos Tervhivatal elnökének első helyettese, Bíró József külkereskedelmi miniszterhelyettes és Martin Ferenc, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Magyar Nép- köztársaság varsói nagykövete. Az elnökség tagja volt Wladyslaw Gomulka, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Józef Cyran- kiewicz, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a minisztertanács elnöke, Zénón Kliszko, a LEMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Stefan Jedry- chowski, a LEMP Politikai Bizottságának tagja, a minisztertanács mellett működő tervbizottság elnöke, Marian Naszkowski külügyminiszterhelyettes, a LEMP Központi Bizottságának tagja, Kazi- mierz Olszewski, a külföldi gazdasági együttműködés bizottságának alelnöke, Tadeusz Kropczynski külkereskedelmi miniszterhelyettes és Henryk Grochulski, a Lengyel Népköztársaság magyarországi rendkívüli és meghatalmazott nagykövete. Az elnökségben foglalt helyet politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális életünk számos képviselője, tömegszervezetek vezetői és kiváló dolgozók. A himnuszok hangjai után Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Budapesti Pártbizottság első titkára elnöki megnyitójában köszöntötte a gyűlés résztvevőit, majd Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a forradalmi munkás—paraszt kormány elnöke mondott beszédet. Kádár Jánost Tovább megyünk terveink összehangolásában, a szocialista munkamegosztásban világ uraitól, a tőkésektől és földbirtokosoktól, — a magyar néphez hasonlóan — elmaradott és a háborúban romba döntött országot örökölt, szorgalmával, alkotó erejével, a Lengyel Egyesült Munkáspárt irányításával hatalmasat alkotott a népi hatalom éveiben. — A Lengyel Népköztársaság ma a szocialista világrendszer erős, megbecsült és nagy tekintéllyel rendelkező országa. A Lengyel Népköztársaság tekintélye és ereje jelentős tényezője a nemzetközi életnek, a szocializmus és a béke ügyének javára. — Mi magyarok nagyra értékeljük ezeket a sikereket és őszintén, szívből gratulálunk a harcot vezető, a munkát irányító Lengyel Egyesült Munkáspártnak, az egész lengyel népnek az elért nagyszerű eredményekhez. (Taps). — Mi arra törekedtünk, hogy tájékoztatást és hű képet adjunk Kádár elvtárs meleg szavakkal köszöntötte a lengyel nép nagy fiát, a nemzetközi munkásmozgalom kimagasló vezető személyiségét, Wladyslaw Gomulka elvtársat és Józef Cyrankiewicz elvtársat, a Lengyel Népköztársaság miniszterelnökét és a hazánkban tartózkodó lengyel párt és kormányküldöttség minden tagját. — Személyükben köszön tjük — mondotta — a dicső forradalmi hagyományokkal rendelkező lengyel munkásosztály élcsapatát, a szocializmust építő lengyel népet. Mi büszkék vagyunk annak a lengyel népnek a barátságára, amellyel a magyar nép a történelem hosszú korszakán át együtt küzdött a szabadságért, amely most, sorsát saját kezébe véve, sikerrel és lendületesen építi a munka szabad világát, a szocialista társadalmat. — A lengyel nép, amely a felszabadulás időpontjában a régi Gomulka elvtárséknak arról a munkáról, amelyet a magyar nép végez a szocialista társada- dalom teljes felépítéséért. A munka hétköznapjain, összejöveteleinken és tanácskozásainkon nagy és nehéz feladatok, sokszor bosszantó hibák, gondok tömkelegé sokasodik előttünk, de a nagy mérlegkészítések, egy-egy időszak áttekintése megmutatja, hogy népünk erőfeszítése, a párt harca eredményes és nem hiábavaló — inegyünk előre mi is, és nem is olyan rossz tempóban. — Most második ötéves tervünk végrehajtásának harmadik esztendejében vagyunk, ötéves tervünk első két évében a kitűzött célokat elértük, terveinket teljesítettük. 1958. és 1962. köpött ötven _ százalékkal nőtt hazánkban ~a~ szocialista ipar termelése. Vegyiparunk termelése több mint kétszeresére emelkedett a gépiparé pedig 74 százalékkal nőtt. A mezőgazdaság össztermelése az 1958— 1961-es évek átlagában 20 százalékkal volt több az 1950—1958-as évek átlagánál. Az ötéves terv első két évében tervszerűen emeltük az iparban a munka termelékenységét. Emelkedett a lakosság életszínvonala is. — Az elmúlt két és fél év alatt népünk alkotó munkájának és a szocialista közösség országainak együttműködése eredményeként elkészült és munkába lépett a Barátság-kőolajvezeték, a Magyarországot _ a Szovjetunióval és más szomszédaival összekötő villamos távvezeték. Határidő előtt elkészült és a Nagy Októberi Szocialista Forradalom idei évfordulóján megkezdte termelőmunkáját második ötéves tervünk nagy létesítménye, a Dunai Cement- és Mészmű is. Eredményeinket mindenekelőtt annak köszönhetjük, hogy következetesek voltunk és vagyunk marxista—leninista politikánk megvalósításában és népünk egyetért pártunk politikájával. A Magyar Szocialista Munkáspárt VIII. kongresszusán mérleget készítettünk országépítő munkánkról és megállapítottuk, hogy a mezőgazdaság szocialista átszervezésével egész népgazdaságunkban osztatlanul uralkodóvá váltak a szocialista termelési viszonyok, elért vívmányaink megszilárdultak, befejeztük a'szocializmus alapjainak lerakását. Ez a diadal történelmi jelen« tőségű; a magyar nép a szó-, cializmus teljes felépítésének korszakába lépett. — A magyar nép előtt a szocialista építés tennivalóinak végtelen sora áll. Eredményeink számbavétele mellett ma is hangsúlyozzuk sok hiányosságot kell még leküzdenünk és ha minden tervünket maradéktalanul meg akarjuk valósítani, ha az életszínvonalat emelni akarjuk, akkor még jobban kell dolgozni. — Az előttünk álló feladatok közül a legfontosabbak most a gazdasági teendők, mindenekelőtt az 1963. évi terv maradéktalan teljesítése. Népünk növekvő szocialista öntudatának abban is ló kell fejeződnie, hogy munkás, paraszt és értelmiségi egyaránt közösségi emberként dolgozik. — Ma különös fontossága van annak, hogy minden dolgozó tudatos, személyes felelősséget érezzen terveink végrehajtásáért. A maga helyén mindenkinek teljesítenie kell kötelezettségét, mert a közösség és az egyén jogos igényeit csak így lehet kielégíteni. — Az imperialisták más eredményes eszközök híján ma nem kis részben ideológiai bomlasz- tással igyekeznek támadni a szocialista országok belső rendjét, a szocialista közösség egységét. Világosan kell látnunk, hogy a békés gazdasági 'verseny körülményei között az imperialisták áruikon kívül eszméiket is exportálni. akarják. Az ideológiában azonban nincs békés együttélés, eszméink Szakadatlan hirdetésére, következetes eszmei harcra van szükség. A továbbiakban a magyar- lengyel kapcsolatokról beszélt Kádár elvtárs és ezeket mondotta: — Mostani tárgyalásainkon átfogóan megvitattuk a külpoliuka, a nemzetközi munkásmozgalom és közvetlen kapcsolataink minden lényeges .kérdését. Kapcsolataink kérdései között különösen nagy figyelmet szenteltünk a ma legfontosabb kérdésnek, gazdasági együttműködésünk továbbfejlesztésének. Egyetértettünk abban, hogy gazdasági kapcsolataink nem merülhetnek ki a két ország közötti évenkénti árucsereforgalomban, hanem tovább megyünk terveink összehangolásában, a kooperációban, és a szocialista munkamegosztásban. Ilymódon tudjuk lehetőségeinket az együttműködésben hasznosítva előmozdítani mindkét ország gazdasági fejlődését. Több más kérdés között elhatároztuk a két ország közötti utasforgalom megkönnyítését is. — örömmel közölhetem,' hogy az imént ünnepélyesen aláírtuk a tárgyalásaink eredményeinek lényegét magában foglaló közös nyilatkozatot. A továbbiakban Kádár elvtárs rámutatott: — A Magyar Népköztársaság és a Lengyel Népköztársaság szocializmust építő népei céljainak eléréséhez igen kedvező feltételeket biztosít a szocialista államok egyre szélesedő és mélvülő együttműködése. Most az a feladatunk, hogy a legnagyobb mértékben épít sünk a valamennyi szociális ta országra kiterjedő, újt< nusú, szocialista nemzetko munkamegosztás nagy leheli ségeire. (Folytatás a 3. oldalon)
