Tolna Megyei Népújság, 1963. november (13. évfolyam, 256-280. szám)

1963-11-20 / 271. szám

t 4963. november 20. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG Az okos ember nemcsak a mára, hanem a jövőre is gondol A megyei takarékossági hónap jól sikerült megnyitója Simontornyán — Biztonság — Takarékosság — Jólét — hirdették a feliratok hétfőn este, a Simontornyai Bőrgyár művelődési házában. Az elgondolkoztató jelszavak tartalmáról tanúskodtak a fa­lakra kifüggesztett számadatok, amelyek szerint Tolna megye az ország első takarékos megyéje. Ezért is élénk érdeklődés előzte meg a Hazafias Népfront me-' gyei elnöksége és a Szakszerve­zetek Megyei Tanácsa védnöksé­gében megrendezésre kerülő megyei takarékossági hónap ün­nepélyes megnyitóját Simon tor­nyán, ahol megjelentek a köz­ség politikai, kulturális és gaz­dasági életének vezetői, a megye képviselői, s ott volt Czéh Lajos, az OTP Tolna megyei igazgatója is. Feleki Andor, a Hazafias Népfront községi bizottságának titkára nyitotta meg az ünnep­séget, maid Kaszás Imre ország- gyűlési képviselő beszélt a ta­karékosságnak a családok és a nemzet jólétét egyaránt segítő jelentőségéről. — A takarékosság nemcsak annyit jelent, hogy az egyes em­berek, vagy az egyes családok takarékoskodnak, hanem egész társadalmunkat át kell hatnia. Minden család leglényegesebb programja legyen a takarékosko­dás, s ugyanígy az üzemeknek, a termelőszövetkezeteknek, a ki­sebb és a nagyobb közösségeknek is. Hiszen, amit a nagy közösség termel és megtakarít, mindaz visszaáramlik a kis közösséghez — mondotta, s többek között így •folytatta: — Nem ideálunk a fukarság, és nem rokonszenvezünk a zsu­gori ember típusával. Nem erről van szó! A takarékosság a nem­zet erejének kifejezője. Megyénkben majdnem min­den család betétkönyv-tulaj­donos, s másfél év alatt 120 millió forinttal emelkedett a takarékbetétek összege. Dicséretes részük van ebben a simontornyaiaknak is: a község­ben csaknem kétmillió forinttal növekedett a betétek összege, már több betétkönyves van, mint amennyi család lakik a faluban. — Ez az ország vezetése iránti bizalom megnyilvánulása. Nálunk a dolgozókhoz visszaáramló nem­zeti jövedelem gyorsabban fejlő­dik, mint a kapitalista országok­ban, ahol a tőkéseket gyarapítja. A mi népünk zöme bölcsen gon­dolkozik, él az állam nyújtotta lehetőségekkel. Nem úgy, mint például az egyszerű asszony, aki szalmazsákban gyűjtötte pénzét. Közben elfeledkezett róla, a ser­tésólba borította ki a szalmát, s mire ráeszmélt, megették pénzét a disznók. — Az állandóan emelkedő be­tétállomány igazolja, hogy né­pünk megértette milyen hasznos, ha a biztonságos és kamatozó takarékbetétbe helyezi pénzét. S ez áruhitel és egyéb hitelakció formájában visszajut a lakosság­hoz. A legutóbbi félévben ország­szerte 450 millió forintnál több hitelt — ebből Tolna megyében 40 milliót — nyúj­tottak családi házak építé­sére. — Az okos ember nemcsak a mára, hanem a jövőre is gondol, amelynek szükségleteit, lehetősé­geit már ma kell megteremtenie. S‘az élet szebbé tevésének egyik nagyszerű eszköze a takarékos­ság. Sok kicsi sokra megy, s nincs olyan szerény összeg, ame­lyet ne lehetne megtakarítani. Az okos ember nem vár arra, hogy a sült galamb a szájába repül­jön. A KST például remekül fe­dezheti a disznóvágást, vagy a nyaralást, stb. — Az állam és á család jó­létének legbiztosabb forrása a takarékosság. Erre azonban ne­velni is kell az embereket. Ha a gyerek példát vehet szü'ei- től, s már korán megtanulja, hogy ne szórja a pénzét, ha rá­jön arra, mennyivel többet ér például az a kerékpár, amely­nek az árát hónapokon át ra­kosgatta össze az iskolai taka­rékban, az olyan fiatalból nem lesz huligán. Kaszás Imre emlékeztetett arra is, hogy a takarékossági napok nem alkalomszerűek. — Nem a takarékossági hónap ön­magában a feladat, hanem az, hogy az egész év a bölcs takaré­kosság esztendeje legyen — így fejezte be nagy tetszéssel foga­dott beszédét. Ezután az ünnepség fénypont­ja, a Pécsi Nemzeti Színház mű­vészeinek: Baranyai Lászlónak. Bazsa Évának, Galambos György­nek, Kardos Györgynek, Pataki Ottiliának és Wágner Józsefnek a helyi üzemek takarékos dolgozói­nak ajánlott, kitűnő műsorszá­mai következtek. A szívvel-lélek- kel, tudásuk legjavát adó pécsi színművészek simontornyai sze­replésükkel is gazdagították szín­házuk jó hírnevét. Példát mutat­tak, hogyan lehet faluban is mű­vészi élményt és pompás szóra­kozást nyújtó játékot bemutatni a közönségnek. Melegen ünnepel­te és szívébe zárta vonzó egyéni­ségüket a hálás közönség. Elisme­rés illeti a jól sikerült megnyitó rendezőit, köztük a simontornyai OTP-fiókot is. BALLABÁS LÁSZLÓ pítő vasárnapok Átadták í j-Hát a szék hat új házát Háromszáz családiházas lakónegyed épül a régi vásártéren és környékén A kényszerítő körülmények ha­tására határoztak úgy az építő­ipar vezetői, egyetértésben a szak- szervezettel, hogy az év hátralévő részében, a lehetőségek maximá­lis kihasználásával — a vasárnapi munkával is — csökkentsék az építőipar lemaradását. Még nem történt meg a vasárnapi munkák eredményének végleges összesíté­se. Az előzetes és főleg becslésen alapuló felmérés a munka érté­két a millió forint körüli összeg­gel jelzi. S ha kihatásában vizs­gáljuk, akkor nyilván a vasár­napi munkáknak a közvetlen fo­rinttal mérhető részén túl, más jelentősége, értéke is van. Elsősorban az, hogy az építő­ipari munkások önként vállalták e munkát. S nem is a vasárnapi többletbérért, hanem öntudatból. Immár másfél évtizedes munkánk gyümölcsét így látjuk viszont: az önként vállalt többletmunkában — ha arra a népgazdaságnak szüksége van — olyan segítő szán­dékkal párosulva, amely az öntu­datos munkást jellemzi. Mert nem könnyű lemondani a vasárnapi pihenőről, amikor más iparágak — ahol nem szorít annyira a terv, ahol a tél nem okozott három hónapos kiesést — munkásai vasárnap az ünnepi asztalhoz ülnek, pihennek. így megy ez már egy negyedéve. Nem hallani keserves kifakadá- sokat az építőmunkásoktól emiatt. Inkább olyan megállapítások ter­jedtek el, hogy a társadalom nem értékeli munkájukat úgy. ahogy kellene. Azt mondta a napokban egy beszélgetés alkalmával az egyik építőipari vállalat vezetője: ,.Előbb észreveszik azt, ha egy új bérházban folyik a fürdőszoba csapja, mintsem azt. hogy negyed­éve vasárnaponként is dolgoznak, csak azért, hogy előbb jussanak otthonhoz a rászorulók.'” Valahogy igazat kellett adnom az építőipari vezetőnek. Mert va­lóban igaz, keveset írunk mi is, a társadalom is szűkmarkú az el­ismerésekkel az építőipai! mun­kások iránt. A múlt héten talál­koztam az Építők Szakszerveze­tének Központi Vezetősége egy tagjával, ö is hasonló módon nyilatkozott. Kevesebb az erköl­csi elismerés, mint azt a munka végzése, a munkások áldozat- készsége és a végzett? munka eredménye megkívánná. Hosszú volt a tél. Szerencse, hogy most így kihúzódott a nyár, sokat le­het pótolni az építőipar elmara­dásából. Hasznosak ezek az építő vasárnapok. Hasznosak és fárasz­tók. Tudjuk: legjobb lenne az építőiparban is a nyugodt, üte­mes termelőmunka. Hogy ez a jövőben így legyen ahhoz most, 1963-ban kell előkészülni. Pj. Az NDK nömozgalmának küldöttei megyénkben Kedves vendégeket fogad szom­baton a megyei nőtanács. A ven­dégek a Német Demokratikus Köztársaságból érkeznek Szek- szárdra, hogy a Tolna megyei asszonyok képviselőivel találkoz­zanak. Az NDK nőmozgalmának vezetői közül megyénkbe érkező háromtagú delegáció már szom­bat reggel Szekszárdra érkezik, ahol a női társadalmi aktívákkal tanácskoznak. átadják egymás tapasztalatait. s megbeszélik a nőmozgalom előtt álló további feladatokat. A háromtagú delegáció szom­baton délután a bátaezéki nő­tanács asszonyait látogatja meg, Tavasszal alakult Bátaszék községben az első családiház­építő közösség. A KISZ patroná- lásával huszonöt család — igen rossz körülmények között lak­nak — fogott össze, hogy házat építsenek. Az épületkarbantartó szövetkezet kedvező építési aján­lattal — 85 illetve 98 ezer forint­ba kerül egy-egy ház építése — sietett a családiház-építők se­gítségére. Olcsó és jó építőanyagot aján­lottak a szövetkezet vezetői a közösségnek, és a kedvező ajánlat, az OTP által bizto­sított hitelek lehetővé tették, hogy — ha kis késéssel is — ez év nyarán megkezdhették a munkát. Huszonöt ház építéséhez fog­tak a szakemberék, de segítettek a lakók is. Szinte egész Bátaszék ott sürgött a hét minden napján. A munkálatok olyan nagy vissz­hangot keltettek, hogy még falegyenbe sem építették az első közösség házait, s máris újabb lakásépítő cso­port alakult a községben tizenhat résztvevővel. Az építés során számos nehéz­ség akadályozta a munkát. Nem egyszer kellett igénybe venni a községi tanács segítségét, hogy a hiánycikként szereplő építőanya­got időben tudják biztosítani. A leendő tulajdonosok és építők szorgalmas munkájá­nak eredménye, hogy tegnap az első hat házat átadhatták a tulajdonosoknak, Szabó Ferenc termelőszövetkezeti tag, Borbáth Tibor postás, Tóth János lakatos, Pásti József vas­utas, Reinauer Mihály építőipai! művezető. Borbély István, a BARNEVÁL dolgozója költözhet a hét végén új házába. A lakás­építő közösség határozata szerint a most átadott hat ház „ki­emelt” volt, ugyanis azoknak a házát építik fel elsőnek, akik a legrosszabb körülmé­nyek között laktak. Még az idén újabb öt házat ad­nak át, és akkor a tervezett ti­zenegy családi ház elkészül az idén. Jövőre harmincöt házat ad­nak át az új lakótelepen, az Uj- bátaszéken. Mert az átadott házak köré egy egész falu épül: a távo­labbi tervek szerint három­száz ház készül majd el, és akkor kialakul az Ujbátaszék községrész. Már elkészítették a mostani lakótelepnek a Vízvezeték rend­szerét, két hét múlva elkészül a villanyvezeték is, és akkor már csak a tereprendezés — több száz köbméter földet kell a leendő utcák feltöltéséhez hordani —, és a járdák építése lesz a soron következő feladat. Mint értesül­tünk róla. a községi tanács a jö­vőben különös gonddal kezeli majd az új községrész lakóinak gondját, mert számítanak arra, hogy az ottani lakosok a jövőben is olyan sok társadalmi munkát végeznek mint eddig, s akkor az egyébként távlati tervekben sze­replő munkákat még a jövő év­ben, és az azt követő évben el tudják végezni. A PÁRTÉLET HÍREI A pártszervezetekben megye- szerte taggyűlést tartanak ezek­ben a napokban A Tolnai Se­lyemfonógyár taggyűlésén az igazgató számolt be a termelési eredményekről és a tennivalókról az országgyűlésen elhangzottak alapján. A taggyűlésen sok szó esett azokról a problémákról, amelyek az üzem termelő mun­káját nehezítették, így egyebek közt arról, hogy az idén igen sok új dolgozó betanításával kel­lett foglalkozni. * A tolnai Aranykalász Termelő- szövetkezet taggyűlésén Bolvári Józsefné országgyűlési képviselő ismertette gazdasági helyzetün­ket, a feladatokat, a legutóbbi országgyűlés tanácskozása alap­ján. Hasonló kérdésekről tárgyal­tak a decsi Uj Élet Termelőszö­vetkezet kommunistáinak taggyű­lésén is. A helyi problémákat az országos gondok tükrében vizs­gálták. A hozzászólók többsége itt a munkafegyelem megszilár­dítását hirdette. a szerződéses hizlalással! Kíöss&n SERTÉSHIZLALÁSI SZERZŐDÉST »S A liutfurfgishtti VárUnlaMal (5)

Next

/
Thumbnails
Contents