Tolna Megyei Népújság, 1963. november (13. évfolyam, 256-280. szám)

1963-11-20 / 271. szám

'4

£32

tolva iwfovvt viíprv.r'sAr,

1963. november M.

Kihasználatlan lehetőségek

A községpolitikai rr unka során az elmúlt években sJkat haladtunk előre. A leglényegesebb, amit elértünk, hogy < község fej lesztésével kapcsolatos tevékeny ség a tanácsi munka szerves, alapvető részévé vélt. Ma már nincs olyan községi ' .anács, amely« napi tevékenységében ne foglalna el központi <ielyet a köz ségfejlesztés. Perszt különbség van a tanácsok ho: záállása, ál tíozatkészség között, előadódnak különféle hiányossá; ok is, ezek azonban elsősorban í módszerekből adódnak, a munkával kapcsolatosak. Ma már az a fő kérdés, hogyan lehetne jobban, nem pedig az, hogy csináljurk-e valamit Ha egy kicsit elem:-.és alá vesz- szük a községpolitikai munkát, kiderül, hogy noha sok lehetőséget kihasználtunk már, de igen sok még a kihasználatlan is. A tanácsok általában egész évben keresik annak a lehetőségeit, mivel növelhetnék a bevételi alapot, mert ez képezi a kiindulást az egész évi munkához. Nem si került azonban még lényeges előrehaladást elérni a termelőszö vetkezetek hozzájárulása terén. Mindössze 11 azoknak a termelő szövetkezeteknek a száma, amelyek anyagi hozzájárulást savaitok meg a községfejlesztési tervekhez. Kétségtelen, a tsz-ek- ben most az a legfontosabb fel adat, hogy minden erőforrást a termelési bázis növelésére fordítsanak. Mégsem lehet egyetérteni azzal, hogy ilyen kevés helyen szavaztak meg hozzájárulást, mert hiszen a tsz-ek termelő bázisának növeléséhez sok szállal kapcsolódik a községfejlesztés Az igazsághoz hozzátartozik az is. hogy az alacsony szám a valóságban nem is azzal van összefüggésben, hogy a tsz-ek minden erőt a közös gazdaság közvetlen erősítésére fordítanak. A 11 tsz jcrésze nem tartozik a legerősebbek közé, vagyis nem azok a tsz- ek szavaztak meg elsősorban hozzájárulást, amelyekben már megszilárdult a gazdaság.

E tekintetben tehát igen számottevő előrehaladási lehetőség kínálkozik. Az előrehaladás természetesen sok 'mindenen múlik. Mindenekelőtt az szükséges, hogy a tanácsi vezetők jobban szorgalmazzák a tsz-ek hozzájárulását, mert eddig ők sem túl sokat tetteit e téren. Az eredmény érdekében fontos, hogy ne általánosságban kérjék a hozzájárulást a községfejlesztéshez, hanem lehetőleg egy-egy konkrét feladat megoldásához, olyanhoz, amelyhez közvetlen érdeke fűződik a közös gazdaságnak is. Tamásiban a művelődési otthon építéséhez hozzájárul minden termelőszövetkezet, mert nekik is közvetlen érdekük fűződik hozzá: a művelődési otthon bázist jelent majd a szakoktatáshoz. Arról nem is

beszelve, hogy jelenleg nincs megfelelő helyiségük a gyűléseik megtartására, s a művelődési otthon erre is alkalmas lesz majd.

Másutt egy-egy út, vagy híd megépítéséhez fűződik közvetlen érdeke a tsz-nek, mert hiszen elsősorban a közös gazdaság használja. Ilyen esetben is joggal kérhet a tanács a tsz-től hozzájárulást csakúgy, mint a vízmű építéséhez.

A tanácsok ilyen irányú munkája természetesen csak az egyik oldal: szükséges, hogy a tsz-vezetők is nagyobb megértést tanúsítsanak a közügyek iránt, főként olyan esetben, mikor pontosan kimutatható, hogy elsődleges a közös gazdaság érdekeltsége.

Számos lehetőség mutatkozik az összefogás további szélesítése terén is. Ehhez kapcsolódik egy másik probléma: a nagyobb költséget igénylő feladatok megvalósítása. Pincehelyen megvalósult jelentős beruházási költséggel az autóbusz-váróterem a kórháznál. Ehhez a pincehelyi tanács segítséget kért és kapott a környező községek tanácsától, mert hiszen a váróterem megépítése a környező községek érdekeit is Szolálja.

Ez a módszer jó, bevált, szükséges lenne mind szélesebb körben alkalmazni Akad másutt is ilyen kezdeményezés: Bonyhádon például középiskola építéséhez szervezték meg több község ösz- szefogását, mert hiszen az iskola több község érdekeit szolgálja majd. A jó példák száma azonban egyelőre még nem kielégítő.

Jól bevált sok helyen az a módszer is, hogy társadalmi segítséget kértek a községfejlesztési terv megvalósításához a községben érdekelt vállalatoktól, hivataloktól, intézményektől. A tapasztalat azonban azt igazolja, hogy az érdekelt szervek sokkal több segítséget adhatnának, mint amennyit eddig adtak, anélkül, hogy az gátolná saját munkájukat. Szükséges, hogy a tanácsok kellő időben, megfelelő formában igényeljék az ő segítségüket is.

Társadalmi munkára sok helyen nem mozgósították a bérből és fizetésből élő dolgozókat, csak azokat, kik egyébként is fizetnek hozzájárulást. E téren még isméi nagy tartalékunk van. Sok ezer munkaórát lehetne nyerni a bérből és fizetésből élők társadalmi munkára való mozgósításával. Természetesen itt is az érdekeltségből kell kiindulni: lehetőleg

Tolna megyei tsz-elnökök tanácskozása Sziget vár ott

Hétfőn Szigetvárott, a történelmi nevezetességű helyen találkoztak Tolna megye termelőszövetkezeteinek vezetői, hogy megkezdjék kéthetes ankétjukat. Két hét alatt előadásokat hallanak a kenyérgabona-termesztés fejlesztésének lehetőségeiről, a korszerű talajművelésről, az állattenyésztés fejlesztéséről, és még több hasonló fontosságú kérdésről. Az előadások után a vitában résztvevők kicserélik tapasztalataikat és közösen határozzák meg a problémák megoldásának lehetőségét.

A tanácskozást hétfőn délután fél 3 órakor Szűcs Lajos, a megyei tanács mezőgazdasági osztályának vezetője nyitotta meg, majd Virág István elvtárs, a megyei pártbizottság titkára tartott megnyitó előadást.

Virág István beszédében ismertette az ötéves terv keretében a mezőgazdaságra váró feladatokat. Foglalkozott az elmúlt három év munkájával, eredményeivel.

— Termelőszövetkezeteink az elmúlt három év alatt szervezettségükben, gazdasági és politikai tekintetben megerősödtek, és egyre inkább létrejönnek a nagyüzemi gazdálkodás legfontosabb feltételei. Ez évben tovább erősödnek a szövetkezetek gazdasági alapjai — mondta Virág elvtárs. Beszélt a termelőszövetkezeti gazdák öntudatos fegyelmének megszilárdulásáról, a munkakészség javulásáról. Helyesnek tartja a termelőszövetkezetek jobb gépi technikával való ellátását és az anyagi ösztönzés egyre szélesebb területen való bevezetései. Az elért eredmények bizonyítják ezeknek a törekvéseknek a helyességét.

—1 Szövetkezeteink fejlődését pártunk helyes politikája következtében több tényező is elősegítette. Szövetkezeteink holdanként 4000 forinttal rendelkeznek, amely 1960-hoz képest 26 százalékos emelkedést mutat, — mondta Virág elvtárs.

Ezután a növénytermesztés helyzetét ismertette. Röviden rámutatott néhány nagyon jelentős és a jövőben megoldásra váró problémára. Az idei gyenge kenyérgabona-termés és az évek óta egyhelyben topogás egyik legfontosabb okát abban látja, hogy a termelőszövetkezetek többségében megsértették a kenyérgabona-termesztés technológiáját.

Az idei őszön ezért lépett fel a megyei tanács és a pártbizottság ilyen határozottan az őszi kenyérgabona-vetések időbeni befejezésére. A jó szervező munka, a kapkodás nélküli vezetés eredolyan munkára kell őket felkér- a ^vetkezetek fűlni, amelyhez közvetlenül kapcsolódik a személyes érdekeltségük*

(például: járdaépítés, parkosítás).! . , , .... , . . , ,

Az igények rohamosan növek-i, A hosszú, földszintes házon az

nyomó többsége október 25-ig befejezte a kenyérgabona vetését.

— Elmondhatjuk, hogy a vetések minősége a követelményeknek megfelel és nem a számokért, hanem a jövő évi kenyér biztosításáért folyt a munka. De az időben való vetéssel csak egyetlen, bár fontos részét oldottuk meg a jövő évi termés biztosításának.

Nagyon fontosnak tartjuk az elvetett kenyér- és takarmánygabona tavaszi ápolását, fejtrágyázását, gyomirtását,

és aratáskor a veszteségmentes betakarítást. Hátráltatta a munkát a kétmű- szakos gépek kevés száma is. Kifejtette, hogy a gépek jobb kihasználásának előfeltétele az, hogy a termelőszövetkezetekben egyre több erőgépkezelő szakmunkást képezzenek ki. Beszédének további részében ismertette a takarmányellátás helyzetét, Kimondta, hogy a takarmánynövények hozamát úgy kell növelni, hogy az ne vonja maga után az ipari- és kultúrnövények területének csökkenését.

— Újra értékelés alá kell venni a takarmánytermesztés helyzetét. Tömegében és tartalmában nagyobb hozamot biztosító növényféleségek termesztését fokozva szükségessé válik a jelenlegi takarmány termesztés szerkezetén igazítani — mondotta Virág elvtárs.

Megemlítette az időbeni betakarítás és a tárolás fontosságát, továbbá az eddig nélkülözött istálló- és zöldtrágya takarmánynövényeknél való felhasználását is. Elmondta, hogy az anyagi érdekeltség bevezetése a növény- termesztésben, a hozamok növelésének irányában hatott.

Virág elvtárs ezután az állat- tenyésztés helyzetéről és az állattartás növelésének lehetőségéről beszélt.

— A megye állattenyésztését tekintve — bár a tsz-eknól nagy az előrehaladás — 1959-es évhez viszonyítva a szarvasmarha és a juhállomány növekedett, míg a tehén, a sertésállomány csökkent.

A .csökkenés okát főleg a háztáji és kisegítő állatállományok hanyatlásában látja.

Több helyen nem értették meg a háztáji állatállomány jelentőségét, vagy nem biztosítottak megfelelő takarmányt részükre.

A továbbiakban az árutermelő* növekedéséről beszélt.

Felhívta a figyelmet arra, hogy megyénkben számolni kell az élelmiszeripar nagyarányú fejlesztésével, ez pedig a termelőszövetkezetekre nagyobb feladatokat ró. Részletesen foglalkozott a jelenleg nagyon aktuális és gyors megoldásra váró problémával, a mezőgazdasági szakmunkásképzéssel is. Az egyre jobban gépesített és nagyüzemi módon termelő mezőgazdaságnak nagy szüksége van képzett szakemberekre.

— Megvan annak a lehetősége, hogy az elkövetkezendő két-há- rom év alatt mintegy négyezer szövetkezeti tag szerezzen szakmunkásbizonyítványt. Nagyon káros szemlélet az, hogy szakembereket biztosítsanak a gépállomások, mert ezt a tsz-eken belül nem lehet megoldani. Véleményünk szerint

ezzel a fontos kérdéssel szövetkezeti gazdaságainknak többet és jobban kell foglalkoznak, valamint járási szerveinknek tervszerűbben kell dolgozniok.

Virág elvtárs beszédének befejező részében felhívta a figyelmet a felmerült kérdések jelentőségére.

— A tanácskozást tegyük olyan termelési fórummá, amely keretén belül minden lényeges és alapvető kérdésben közös megállapodás születik 1964. évi célkitűzéseink teljesítése és túlteljesítése érdekében — fejezte be beszédét Virág elvtárs.

Néhány a tanácskozás lefolyásával kapcsolatos probléma megbeszélése után Szűcs Lajos élvtárs zárszavával az elnöki tanácskozás első előadása befejeződött.

Kónya József

szenek minden területen. Szükséges, hogy nagyobb gondot fordítsunk a községfejlesztési tarta-i lékok feltárására is.

B. F.

Vegyen részt a MÉH Vállalat

által rendezett tárgynyeremény-húzáson! 1963. november

1-től 30-ig a

rongy-gyüjtő heteken

leadott minden 3 kg. háztartási rongy vételjegyével nyerhet. A kihúzott napon leadott

minden jegy nyeri

Értékes nyeremény tárgyak: Táskarádió, zsebrádió, fényképezőgép, futball-labdák, társasjátékok és több száz más nyereménytárgy.

MÉG MA adja le a rongyhulladékot a M É H-átvevőhelyeken.

(21)

ő ajtajuk az utolsó. Jó ez így.

Nem megy el előttük senki, és a férfi nem figyelheti a lépéseket reménykedve, szorongással a szívében, hogy talán most jön valaki. Mert senki nem jön. Délben . ,

meghozzák az ebédet, aztán csend Borbély Lajost. Itt minden regi

A bútorok, a tárgyak

Imlékek

van újra.

Harmadik éve fekszik tehetetlenül és vakon, ötször érte agyvérzés, fordulni sem tud az ágyon, csak a jobb kezét emeli fel néha remegve, és kinyitja a szemét, amikor beszél.

így beszél:

— Szomjazom, lelkem.

A felesége, ősz néni, halkan eszébe jut. Elmondja az agyvérzés ötödik rohama után is, 78

es az emlékek. Ö nem látja már, milyen a faliszőnyeg mintája, s azt sem, hogy az asztalon különleges színekben pompázik négy szál rózsa. De emlékezni még tud. A felesége súgva mondja, hogy bámulatosan erős, soha nem pamunista — mondja az asszony — mert Erdélyben más körülmények között dolgoztak a demokratikus erők. De megtett mindent, amit lehetett emberileg.

— Megtettem — szól a férfi, és behunyja a szemét.

Egy főispán 1914. január 12-én kelt levele bizonyítja, milyen pe► válaszol:

— Azonnal, lelkem.

Erdélyiek. Onnan jöttek Tolna

► megyébe, a második világháború {végén.

Régi, erős, szép üvegpohárban

► illatos kompótlevet hoz a néni és {kanalanként itatja a férfit.

naszkodik, és legtöbbször az agya dagógus volt Borbély Lajos: „...a is tiszta: szépen elmondja, ami tanfelügyelő jelenti, hogy a csákigorbói állami elemi iskolai igazgató-tanító osztályában kitűnő tanítási eredményt állapított meg. Kiemeli tanítói rátermettségét, dicséri osztályfegyelmezését, amelyben a tudás vágya köti le a gyermekek figyelmét és a támogató, útbaigazító szeretet helyettesíti a szigort. Előadja, hogy a tanító önművelése, folytonos kísérletezése mintaiskolává avatévesen, tehetetlenül.

Rámnéz az asszony és némán sír, amikor azt mondja, erős a férje

Erős volt.

Lapozgatjuk a régi iratokat, amik beszélnek Borbély Lajos

Tizenöt évvel ezelőtt egész helyett is. Tudatják például, hogy {Tolna megye tudott erről az em- bár pedagógus volt és kiválóan

^bérről, most a szomszédai sem végezte iskolai munkáját, sokat tá a csákigorbói elemi népiskoA levél végén köszönetét a főispán Borbély Lajosmind ismerik. Rossz címet kap- dolgozott még amellett. Politi- tam. és az egyik szemben lévő zált, újságcikkeket írt és kérvé- há7, lakója, akinél csengettem, nyékét a parasztoknak, ha túl- nem tudta megmondani, hol la- ságosan szorongatta őket a birto♦ kik Borbély Lajos. Szekszárd. kos, vagy a törvény. A Tanács- tRákóczi utca 35, utolsó ajtó. Az köztársaság idején kinevezték ♦előszobába kopogtatás, csengetés tanügyi fogalmazónak.

♦ nélkül is be lehetne menni, nem Felesége, akit Teri néninek Jzárják be nappal. Mintha min- szólítanak a házbeli szomszédok,

♦ dig vendéget várnának. megjegyzést fűz minden dokuj Erdélyi szőttesek, szép falisző- mentumhoz. Lajos bácsi néha ki- Jnyeg. terítő, kerámiák, népmű- egészíti.

♦vészeti munkák veszik körül — Akkor még nem volt komiét, mond nak.

A másik dokumentum: A Vörös Újság hetedik száma, 1918. december 28-i dátummal. „A kormányválságok igazi oka” című vezércikkében majdnem három hónappal a Tanácsköztársaság kikiáltása előtt, már így ír a lap: „jön, jön a forradalom... a vége csak a kommunizmus, a proletárdiktatúra lesz”. Ezt ol-