Tolna Megyei Népújság, 1963. november (13. évfolyam, 256-280. szám)

1963-11-20 / 271. szám

1063. november 20. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 Lengyel lapok a lengyel párt- és kormány­küldöttség magyarországi látogatásáról Varsó (MTI) A Varsóban meg­jelenő valamennyi lap első olda­lának nagy részét a lengyel párt­ós kormányküldöttség Magyar- országra érkezésének és a látoga­tás első napjának eseményei fog­lalják el. A Trybuna Ludu beszá­mol a küldöttség fogadtatásáról és közli Kádár Jánosnak és Wla- dyslaw Gomulkának a repülőté­ren elhangzott beszédeit. A lap különtudósítója az első oldalon _ ad képet a lengyel nép küldötteit i ünneplő Budapestről. Megemlíti, hogy a repülőtéren több ezernyi tömeg üdvözölte a küldöttség tagjait és a városba vezető út­vonalon tízezrek éltették lelkesen a magyar—lengyel barátságot. A Zyczie Warszawy az első ol­dalon négyhasábos tudósításban számol be az eseményekről. Tu­dósítást közöl a látogatásról a Glos Pracy és a Zolnierz Wol- nosci is. A Sztandar Mlodych négy hasa­A finn parlamenti küldöttség sajtóértekezlete Kauno Kleemolának, a Finn Köztársaság parlamentje elnöké­nek vezetésével hazánkban tar­tózkodó finn parlamenti küldött­ség kedden reggel a gödöllői Ag­rártudományi Egyetemen tett lá­togatást. Utána a küldöttség a Magyar Újságírók Országos Szö­vetségének székházában a sajtó képviselőivel találkozott. Kauno Kleemola, a finn parla­ment elnöke elmondta, hogy a küldöttségnek — 9 napos magyar- országi tartózkodása alatt — al­kalma voli megismerkednie az ország életével és igen jó benyo­másokkal térnek haza. Vidéken is több napot töltöttek és min­denütt szívélyes fogadtatásra ta­láltak. Különös örömükre szol­gált, hogy Budapesten magyar ve­zető személyekkel találkozhattak. A finn—magyar kapcsolatokról Kauno Kleemola elmondotta, hogy a két ország kapcsolatai mindig jók voltak, de az utóbbi években különösen erőteljesen fejlődtek. Ez évben bővült az árucsereforgalom és a magyar— finn kulturális megállapodás alapján sokat fejlődtek a kultu­rális kapcsolatok is. Magyar ösz­töndíjas diákok tanulnak Helsin­kiben, és finn diákok folytatják tanulmányaikat Budapesten. Kek- konen elnök látogatása még szé­lesebbre tárta az együttműködés kapuit. További kérdésekre válaszolva a finn parlament elnöke kijelen­tette, hogy Kekkonen elnöknek egy észak-európai atomfegyver­mentes övezet megteremtését célzó javaslata, amelyet nem sok­kal magyarországi látogatása után tett, Finnországban nagyon ked­vező visszhangra talált. Igaz, hogy más északi országokban el­lentétes vélemények is elhang­zottak a javaslattal kapcsolatban, de az a sokoldalú és élénk esz­mecsere, amelyet a terv előter­jesztése elindított, mindenképpen gyümölcsöző, és pozitív jelenség a nemzetközi életben. Elismeréssel szólt Kauno Klee­mola a magyar mezőgazdaság eredményeiről, a gazdálkodás fejlett technikai színvonaláról, majd a finn parlament elnöke hangoztatta, hogy a moszkvai egyezmény bátorító példa min­den nép politikusai és népei szá­mára. Az egyezménynek köszönhető, hogy világszerte megerősödött a bizalom légköre és ezt Finnor­szágban nagy örömmel fogadták. A finn nép számára a békés egy­más mellett élés elve nem új do­log, Finnország és a Szovjetunió a második világháború óta állan­dóan ezt az elvet követte politi­kájában. Kauno.jíleemola végezetül an­nak a reményének adott kifeje­zést, Hogy Magyarország és Finn­ország kapcsolatai a jövőben még gyümölcsözőbben fejlődnek to­vább. Erre nemcsak a két nép tá­voli rokonsága nyújt alapot, de igen kedvezőek a gazdasági és kulturális együttműködés további bővülésének előfeltételei is. (MTI). boa beszámolójának főcíme ez: „A régi barátság örökké ifjú!” A Dzlennik Ludowy, a Lengyel Egyesült Parasztpárt központi napilapja szerkesztőségi cikkben is foglalkozik a látogatás jelentő­ségével. A kedd esti varsói lapok veze­tő helyen közlik a lengyel párt­ós kormányküldöttség budapesti látogatása második napjának ese­ményeit. A Kurier Polski a látogatással kapcsolatban a két ország közötti együttműködés perspektívájáról írva megállapítja, hogy a magyar szocialista mezőgazdaság hamaro­san lengyel gyártmányú repülő­gépekkel gazdagodik. Nagy az ér­deklődés növényvédő vegyi ké­szítményeink és a lengyel bútor­ipar modern remekei iránt is — hangoztatja az újság. Magyaror­szág pedig többek között timföl­det, bauxitot, gyógyszereket, szőr­mét, stb. szállít Lengyelország­nak. Az Express Wieczorny tudósítá­sa beszámol arról, hogy a láto­gatás második napján Kádár Já­nos már a kora délelőtti órák­ban viszontlátogatást tett a len­gyel párt- és kormányküldöttség­nél. A lengyel közvélemény kö­rében egyre jobban növekszik a Magyarország iránti érdeklődés ezekben a napokban. Varsóban ma a fő téma a két ország még szorosabb kapcsolatának megte­remtése. A lengyel párt- és kormánykül­döttség tárgyalásait a legmele­gebb baráti légkör veszi körül, mind a vendéglátó MSZMP és a magyar kormány, mind az egész magyar társadalom részéről. Bu­dapesten ezernyi lengyel zászlót lenget az őszi szél és lépten-nyo- mon lengyel nyelvű feliratokkal találkozunk, amelyek a két nép közötti egység és barátság jelsza­vát hangoztatják — fejezi be tu­dósítását az Express Wieczorny. Valamennyi kedd reggeli szov­jet lap is foglalkozik a Gomulka és Cyrankiewicz vezette lengyel párt- és kormányküldöttség ma- gyországi látogatásával. A Prav­da első oldalán vastagbetűs hír számol be a küldöttség budapesti fogadtatásáról. A párt hangja Negyvenöt éve alakult meg a Kommunisták Ma­gyarországi Pártja. A fiatal párt egyebek közt újságokon keresztül hallatta hangját. Sajnos, a pért kiadványaiból, újságjaiból nem sok maradt ránk. Néhány sárguló példányt azonban sikerült meg­menteni az utókornak, s ezeket a megyei levéltárban őrzik. Mi­vel Tolna megye főként mező- gazdasági lakosú volt, a párt lap­ja sokat foglalkozott a paraszti élettel. A Tolna megyei Vörös Újság 1919. augusztus 1-i száma az egész első oldalt ennek szen­telte „Szól ez az írás a kisgazdák­hoz!” címmel. „Nincs egyetlen emberréteg, amelynek annyi oka lett volna a proletárforradalomnak, az új rend­nek örülni, mint a kisgazdáknak. Csak az új rend biztosíthatja a kisgazdát, hogy amit .. .véres verejtékével megkeres, azt ő ma­ga élvezheti is. A régi rendben hiába őrizte a telekkönyvbem az ő tulajdonát, nem vette hasznát, adóban, kamatban, egyebekben annyit szedtek el tőle, hogy a végén tán annyi sem maradt, mint a nincstelennek”. Megnövekedtek a paraszti ter­hek. Ezeket „a nagybirtokos még csak elviseli valahogy — olvas­ható a cikkben — hisz a nagy- I bilincset kovácsolt a bilincsektől megszabadult dolgozók részére. Zech báró külföldre szökött a felelősségrevonás elől a „gyász­magyarok közé és velük versenyt zokogja az üldözött hazafiak je- remiádáit. Zech báróhoz még lesz szerencsénk ...” Küzdelem a burzsoázia ellen az új rendért, amelyben új va­gyoni fogalmak alakulnak ki. A párt így fogalmazta meg egyik alapvető tézisét az augusztus 1-i számban: „A kommunista rend­ben minden vagyon nem egyes emberek rendelkezésére, nem is külön osztályokéra, hanem az egész társadalom rendelkezésére áll.” A háború utáni Magyarországon az egyik fő gond az élelmezés volt. A Tanácsköz­társaság az egyik legfontosabb feladatának tekintette az éhezés enyhítésére különféle intézkedé­sek megtételét. A rendkívül nehéz élelmezési helyzetet sokan saját céljukra igyekeztek kihasználni. Vissza­élések voltak a szekszárdi nép­konyhánál is. A Vörös Újság 29. száma harcos hangon leplezi le a visszaéléseket, amelyek mögött a munkáshatalom ellenségei voltak. „Hát ez így nem megy, nem me­het tovább. Oda kell ütni a pro­♦4» x.. ■) í...:i£..-- • <i;S5 « W á i»do8«<i>váfeapk igazi íjIíő. <$ />>*>**, <*V U ' '■ ■ X ÄS&äk 'áj&úiyiS >*> {■ '(< K't. ' . $$ ä •;** &£ I, íísy ít ' : ;-,P között... vasta Borbély Lajos a pedagógiai ő készítette el a hároméves terv szakkönyvek mellett. pedagógiai részlettervét. Idős em­Aztán a „Tolnamegyei Néplap”, *3er létére, sokszor gyalog járta amely az 1948-as választások előtt a megyet... Szegény most már... az MKP megyei képviselőjelölt- A? asszony szemet megint el­jeit ismerteti, fényképekkel és bontja a könny, de hang nelku t nagyjam ra; so rövid életrajzzal. Borbély Lajos sir most is. Eros akar lenni, mirft togatják.’Almában, biztos, képe ezen az újságlapon együtt a---- Prantner Józsefével és dr. Ulok az agy mellett, a i > rtokos szerez jövedelmet a ki­zsákmányolásból, a munkás had sorvadjon az almon, mint a lá­basjószág, had dolgozza magát agyon, a kisgazda maga dolgo­zik, ő nem zsákmányolhat ki mást, hát csak ő maga pusztul bele, ő maga is az alomra kerül, ő maga is koplalni fog, vagy el­szökik a földjéről, ha lehet, ha engedik. Letagadja, hogy valaha »♦♦♦♦ ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦<jussa volt hozzá.” X „Rabszolgák voltak ősei ezer — A rádiót hallgatja-e néha? l^vig - az új rend a szabadság — Hallgatom. Vasárnap a rá-?™t kongatja nekik - fejezo­diólexikont... Az előadásokat. J“1*- - u-t­. . T A fiatal Magyar Tanacskoztar­Felesege halkan súgja. ♦saság mellett nagy nemzetközi — A zene fárasztja már. Pedig »szolidaritás kezdett kibontakozni, ő is zenélt régen. Tudott hege-*^ éltetője volt a fiatal munkás- dülni. ♦hatalomnak, hiszen a nemzetközi — Hosszúak lehetnek a napok.Jimperializmus mindent elköve­— Hosszúak... Sokan meglátó-ellene. A párt lapja, a Tolna gatnak, de nem elegen... ♦ megyei Vörös Újság örömmel ♦számol be a cseh munkások szo- összenézünk az asszonnyal. Int Szorításáról. A 20. szám 2. olda- egy picit, hagyjam rá: sokan lá-Jlán ezt írja: „A cseh proletárság ♦nem tűri, hogy Magyarország bel- tiszta Ki tudja, mikor álmodik? Ta-fső ügyeibe beleavatkozzanak." Az Hajdú *Gyu£éváC"*aki"' később"a Paplan mellett és próbálok be- Ián mindig. Megkeresi gondolat légyik cseh képviselő kijelentet­nemzetközi jog tanszékvezető szélgetni_ Borbély Lajossal, professzora lett Budapesten. Prantner elvtársról és a har­cos évekről nagy szeretettel be­szél Borbély Lajos. Felemeli a még engedelmeskedő kezét, mint­ha szorongatná valakinek az uj­jait, mintha kapaszkodni akarna valamibe, aztán felülni, felállni, és menni. — A háború után én voltam harcostársakat. Csakite: ,. a cseh köztársaság nem — Érzi-e Lajos bácsi, hogy oda- nem emeli fel a szempilláját,Xvehet részt a Magyarország elle- kint, az ablak mögött szépen süt amikor velük beszélget. fni hadjáratban ha ezerszer is pa­a nap? November közepén. ♦rancsolja az entente. _ Nem... Nem érzem. SZABÓ JÓZSEF ♦ A párt a burzsoá-rendszer meg­___________________Jdöntését, a proletárhatalom meg­♦ teremtését írta zászlajára ala- Borbély Lajos már nem ér hette meg e sorokat. A párt Okulásakor — híven a marxizmus- megalakítása évfordulójának előestéjén hunyta le örökre sze- éhoz— leninizmushoz. A Tanacs- mét. Ennek az írásnak, melynek szavait még ő mondta tollba, X köztársaság kikiáltása úrim na„y váratlan záróakkordját a ként gyászjelentése: halál mondta ki. Álljon hát itt. búcsú- ♦méreteket oltott a küzdelem a ♦burzsoázia teljes felszámolása ^érdekében. A Vörös Újság 1919. Kedden reggel hosszú betegeskedés után elhunyt Borbély ♦július 31-i száma beszámol az Szekszárdon a párt elnöke. Há­rori elnök ^ag^kü^elem volt... Lajos, nyug. Tanfelügyelő, a munkásmozgalom régi harcosa, jégyik tolnai ..burzsujról”. Aztán nyugdíjas lettem, és a párt- A felszabadulás után Erdélyből került át Tolna megyebe,, N^- * _________ ____________ _____ „ . „Bútorszállító szekerek hordoz­b andI1a "belvárosi TzervezetnéT ír- székelybe. Nagyszékelyi működése alatt érte az a megtisztelő fela- jták tegnap Tolnáról Szekszárdra, nők’ Prantner elvtárs intézte el, dat, hogy a tanfelügyelői hivatal vezetését vegye át. A hivatal *egy lezüllott ősei lekopott ara­mikor már beteg lettem, hogy élén teljesített szolgálatot 1949-ben történt nyugalomba vonula- ♦nyozású koronájából tengődött hozzanak ebédet a nagy iskolától, sáig. Működése arra az időre esett, amikor oktatásügyünk gyöke- ^volt. bárónak, nevszennt Zechnek Az úttörők hozzák... résén átalakult. így tevékenyen részt vett az általános iskolák ♦„úri” szegénységét retyemutyá ,S- ärÄs.*w&íääs _ Megyei tanfelügyelőnek ne- vezésében és vezetésében. v ezték kf a felszabadulás után, és Temetéséről később történik intézkedés. ♦vagyonát, mert ravaszul a pro * te túrok urain.« ellen tört, mert ipri V.?i letárököllel s rendet kell terem- terii,' Mert ,:az már ... aszfaltot repesztő igazságtalanság, hogy míg az egyiknek a fűzője a kö- vérségtől szét-szétreped, a másik, aki dolgozik, a falnak szédül az éhségtől.” A Vörös Újság egy másik pél­dánya a kajdacsi Sztankovánsz- kyakat leplezi le ezzel a címmel: „Uraságnak hétszer hús, személy­zetnek egyszer sem, gyermekek­nek, ami jut”. Sztankovánszky uraságék dő­zsöltek, dúskálkodtak, még arra is tellett, hogy válogassanak az élelemben birtokkezelőjének iroda ajtajára mégis kiírták: „Élelmet nem adhatunk, mert magunknak sincs!” A felirat nagy felháboro­dást váltott ki, s ennek adott hangot a párt lapja. A Szocialista—Kommunista Munkások Magyarországi Pártja Tolna megyében Igazság címmel is kiadott egy lapot. Ennek a 24. száma az egyik szekszárdi köz­épületről szól, amelyben „hosszú időkön keresztül hirdették az urak a szabadságot, egyenlőséget, testvériséget”. „A szabadságot úgy értelmezték, hogy a mágná­soknak, főpapoknak, a nagybirto­kosoknak joguk van a munkást éhbérért dolgoztatni... amíg ők. a herék dúskálnak a földi élet minden javaiban.” „Egyenlőség? .... míg a sze­gény béres családjával együtt vé­res verejtéket izzadott a kániku­lai melegben, hogy megszerezze magának a betevő falat kenye­ret, addig százezerholdas henyé­lő gazdája kényelemben élvezte a Kárpátok hús kiimáját”. „Testvériség? A nagybirtoko­sok, nagytőkések, bankárok, fő­papok testvéri szeretetben forr­tak össze egymással a szegény, nincstelenek kizsákmányolására." A párt hangja a nép hangja volt. Boda Ferenc

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents