Tolna Megyei Népújság, 1963. november (13. évfolyam, 256-280. szám)

1963-11-17 / 269. szám

19C3. november IT.' TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG í A csillagászat legújabb eredményei I. rész. Mi újság a naprendszerben ? Az űrhajózás — a kozmosz közvetlen megismerésének — kor­szakában az ember fokozott figyelemmel fordul a bolygók világa felé, mert minimálisra kell csökkenteni a későbbi űrhajósokat érhető meglepetéseket, tervszerűen fel kell számolni az ismeret­lent. A csillagászat számos új eredménye, felfedezése közül ter­mészetesen nehéz kiválasztani a legfontosabbakat, azokat, amelye­ket az utókor is döntőnek talál: éppen ezért mi a könnyebb meg­oldást választjuk, Röviden ismertetjük a csillagászat legérdeke­sebb új felfedezéseit. I Fűid és környezete Az űrhajózás kezdeti korszaká­nak eddigi legfontosabb felfede­zésének a Föld sugárzóinak fel • ismerését tartják. A sugárzási övezetekkel koszorúzott Föld kö­rül most a szovjet Mars—1 boly­góközi állomás és az amerikai Mariner—2 Venus-rakéta mű­szereinek ..jelentései” alapján fel­fedeztek egy harmadik sugártar­tományt, amely az előbbi kettő íölött, mintegy 70—80 ezer kilo­méter magasságban húzódik. A harmadik övezetet az első becs­lések alapján gyengébbnek tart­ják az első kettőnél s így ez nem jelent halálos veszélyt a rajta keresztül haladó űrhajósok szá­mára. Az eddigi több, mint 200 mes­terséges égitest, köztük 8 mester­séges bolygó méréseinek — mik- rometeor-számi áló berendezései­nek észlelése — alapján elhanya­golhatónak tűnik a bolygóközi térben a meteorveszély. Nagyon valószínűtlen, hogy a jövő űr- e*f>edíciói éppen meteor-találat következtében pusztuljanak el. A becslések szerint egy századmilli­méter vastagságú alumínuim fó­lia, több, mint két éven át képes ellenállni a mikrometeorok zápo­rának. Ennél valamivel vasta­gabb űrhajófal évtizedeken át megvédené utasait s így semmi­féle naprendszerbeli utazást me­teorveszély nem fenyeget. Ha már a meteoroknál tartunk, megemlítünk egy érdekességet. Úgy látszik sikerült megtalálni a Földre hullott meteorok érkezési időpontját meghatározó fizikai módszert. Azt a véletlen esetet kivéve, amikor az ember szeme látára hullik földre egy kozmi­kus kő vagy vasdarab, eddig nem tudták, hogy egy megtalált me­teorit lényegében mikor érkezett a Földre. A nagy arizonai me­teorkráter környékén végzett geo­lógiai vizsgálatokból például arra következtettek, hogy egy 10—100 ezer tonna súlyú meteortest váj­ta ki 5—50 ezer évvel ezelőtt. Az új atomfizikai módszerrel vi­szonylag pontosan kimutatták, hogy a mexikói Tlaxcala város­ka mellett 1872-ben talált 1300 kg súlyú meteorvas éppen 800 ezer évvel ezelőtt, a Föld első eljegesedést hullámának Idején, a pleisztocén korszakban érke­zett. Egy másik kozmikus „láto­gató” az 1961-ben Alabamában talált meteorit "pedig kereken 3 millió éve vendége a Földnek. fl két szomszédvár — a Mars és a Venus Igen érdekes eredményeket ér­tek el a bolygók kutatása terén is. A Mariner—2 rakéta kimutat­ta, hogy a Venus-<bolygónak igen gyenge mágneses tere lehet, mert a Venus-rakéta — a bolygótól 84 ezer kilométer távolságra elha­ladva — nem jelzett mágneses te­ret. Csillagászok elméleti számí­tásai szerint — ezeket a negatív eredményű, távcsöves megfigyelé­sekre alapozták — a Venus-boly- gónak aligha lehet kísérője, hold­ja. Ha van is egyáltalában, igen kisméretű lehet, tíz kilométernél kisebb átmérővel és igen közel keringhet a Venus felszínéhez. A Venus bolygó magas hőmér­sékletével kapcsolatos aggodalom továbbra is fennáll. Az onnan ér­kező 1,35 mm-es hullámhosszú rádiósugárzás 4200—4300 fokos hőmérsékletre utal. Most már csak egyben reménykedhetnek a jövő űrhajósai: a magas hőmér­séklet talán nem a bolygó felszí­nén, hanem a magaslégkörben uralkodik, s a felszíne talán nem oly barátságtalan világ, mint a rádiósugárzás mutatja. A Mars bolygóval kapcsolatban annyi új, érdekes felfedezés szü­letett, hogy ezek puszta felsoro­lása is meghaladná cikkünk kere­teit. A marsbeli élet problémája régóta foglalkoztatja a csillagá­szokat. Ezen a téren most újabb eredményt sikerült elérni. Egy la­boratóriumban mesterséges ma­gaslégkört állítottak elő, amely­nek „receptje” a következő: 99,67 százalék nitrogén, 9 század száza­lék oxigén és 24 század százalék széndioxid tartalmú levegő, egy- tized atmoszférás nyomás és mí­nusz 10, plusz húsz fok közötti hőmérséklet. Ebben a szintetikus levegőben rizsszemeket tároltak, és meglepetéssel tapasztalták, hogy 50 rizsszemból 20 darab 21 napon belül kicsírázott! Alacso- nyabbrendű élőlények, pl. rova­rok nem pusztultak el, sőt élén­kek, aktívak maradtak. Mindezek az úgynevezett exobiológiai kísér­letek arra mutatnak, hogy a Mar­son mégiscsak eltengődhet alacso- nyabbrendű növény- és állatvilág. Üj gépek — hasznos újítások Automata Nemrégen megnyílt Zürichben az első automatizált benzinkút. Az autós bedob egy ötfrankost, az automata viszont kidob egy ötliteres benzinkannát, megtöltik a tankot, és visszateszik az üres benzinkút kannát. Erre az automata gép­ből kihull 2,50 frank, mint a kanna betétdíja. Érdekes, hogy a kannát már több alkalommal elvitték, bár forgalmi ára alig 2 frank. GAUSER KÁROLY a budapesti Planetárium vezetője Egyetlen gép — egy égési műhely helyett Uj mezőgazdasági gépek Az Amerikai Egyesült Álla­mokban a napokban mutatták be az újfajta salátaszedő gépet, Óránként másfél kilométer se­bességgel halad végig a saláta­ültetvényen; egy futószalagon kinyúló szerkezet minden saláta­fejre nyomást gyakorol, és egy elektronikus készülék jelzi hogy a saláta rugalmassága meg­felelő-e? Ha igen, egy miniatűr nyaktiló óránként 4500 fejet vág le; ötször annyit, mint a leg­gyorsabb kezű munkás, aki nem is tapogatja meg olyan nagy­szerűen a fejeket. * Sok bajt okoz, hogy a bálázó drót egy töredéke esetleg benn­marad a szénában, ilymódon megsebzi, vagy éppenséggel meg­öli a takarmányozott állatot. Erősen mágnesezett drótot he­lyeznek el a rakodógép futó­szalagjára, amely jelzi ha fém­darab kerül a közelébe, sőt ki is veti azt a szénából. * ötletes találmány a legújabb diótörő, mely nevével ellentét­ben nem töri a diót, hanem rob­bantja. A készülék apró lyukat fúr a héjba, majd acetilén és oxigén gázkeveréket fúj bele, természetesen minimális mennyi­ségben. Ez szétveti a héjat, de a dió magja sértetlen marad. Teljesítmény: 900 darab órán­ként. Ehető csomagolóanyag Végül a londoni csomagoló­konferencia legújabb kiállításá­nak egyik érdekességéről: be­mutatták az ehető csomagoló­anyagot. Ez a növényi anyagok­ból készült hártya húsféléje csomagolására és borítására szol­gál. Színtelen, íztelen, szagtalan, átereszti a vízgőzt és a levegőt, úgyhogy a bele csomagolt anyag tud „lélegezni”. A húst, vágj' húskészítményt vele együtt meg lehet főzni, sütni, hűteni, vagy egyszerűen tartani — és meg­enni. a hártya egyik érdekes­sége, hogy szabad levegőn a tartóssága megkétszereződik, es majdnem 180 fokos hőmérsékl :t- különbséget bír ki. Sényi Imre Sokszor előfordul a mező- gazdasági gépek javításában, hogy olyan pótalkatrészekre lenne szükség, mégpedig igen gyorsan, amelyeknek elkészítésé­hez 5—6 féle szerszámgépet — fúrót, marót, köszörűt,' stb — kellene használni. Ennek a problémának a meg­oldását nyújtja a Hommel-gyár VWG-jelű kisgépe. Ez sokoldalú­ságával egész műhelyt helyette­sít. Annyi féle megmunkálásra alkalmas egymaga, hogy feles­legessé teszi az esztergát, fúró-, maró, köszörű-, gyalu-, fogazó- és egyéb gépeket, tehát mind­azokat a gyártóeszközöket, me­lyeknek elhelyezése a gépállo­más helyszínre siető műhely­kocsijában képtelenség lenne! Vajon hogy tudja ez a kis gép feladatát betölteni? Lénye- \ gében a következő fő szerkezeti 1 elemekből áll: egy 780x215 mm felületű gépasztalból, az erre merőleges helyzetű acéloszlop­ból, valamint különböző, cserél­hető tartozékok egész sorából. Mind a gépasztal, mind az osz­lop úgy van kialakítva, hogy ezek az említett — kissúlyú — tartozékok könnyen cserélhetők és áthelyezhetők legyenek. L. Gy. ­A hallószerv védelméről Kedves „négyszemközt az orvossal!”. Nagyon érdekes cik­ket írtak a szemvédelemről, nem lehetne ehhez hasonlót írni a hallószerv védelméről? Ezt kéri és hálásan köszöni: V. J.-né. A hallószev v-védelem tekinteté­ben kevés egészségügyi gondo­zás szükséges. A külső halló­járat tisztántartása, természete­sen igen fontos követelmény. Bármely hallási zavar, a leg­kisebb fülkörüli fájdalom, vagy fülgennyesedés esetén azonnal fülszakorvoshoz kell fordulni, mert az elhanyagolás súlyos kö­vetkezményekkel járhat. Nem egyszer lépett fel agyhártya­gyulladás is. A lármás helyeket lehetőleg kerülni kell! A folytonos zajban és lármában való tartózkodás az erre való hajiam esetén például mozdonyvezetőkön és kovácsokon — idővel — nagyothallást idéz­het elő. A különféle mérgek, a dohány, alkohol mértéktelen él­vezete, bizonyos ipari mérgek (például ólom), egyes betegségek (tiíusz, vörheny, vérbaj), illetve a különféle kórokozó baktériu­mok mérgei érdekes módon első­sorban a legnemi sebb érzőpályú- kat, a szemideget és a halló­ideget támadják meg. Akinél akár a szem, akár a fül amúgy sem működik tökéle­tesen, a zavar ilyen mérgezések kapcsán különösen gyorsan ki­fejlődik. Az alkohol és főleg a dohányzás a kevésbé nemes ér­zékszerveinket is, így a szaglást és az ízlést is megtámadja. Is- mertes, különösei., hogy erős dohányosok szaglóérzéküket idő­vel jóformán teljesen elvesztik. A hallás, a szaglás és a lég­cső higiénjéhez tartozik az orron át való légzés. A gyermekkor óta eldugult orr, szellemi vissza­maradás oka is lehet. Szenved­het a hallás a fülből az orr­járatba nyíló Eustach-kürt gyul­ladásos eldugulása miatt. A hang­képzés is tökéletlen ilyenkor (náthás hang). A fertőző és meg­hűléses betegségekre is hajla­mosabbak az olyanok, akik szá­jukon át lélegzenek, mert hiány­zik náluk a levegő fölmelegedé­sének és megtisztulásának le­hetősége, a nedves orrtek örvé­nyeken való áthaladás közben. A szájlélegzők sportokra sem alkalmasak. A füleket bedugni vattával nem szabad. Gennyes folyásnál tilos, arra kötés kell. A külső hallójáratba került idegen testeket (különösen gyermekek­nél fordul elő), minden esetben orvos távolítsa el! A terhesség megszakításáról ..Óvatos” jeligére válaszoljuk: Egyetértünk a levél írójával abban, hogy a terhesség művi megszakítása, különösen, ha az gyakran és sűrűn történik meg, káros kihatással van a női szer­vezetre. (Méhenkivüli terhesség, rákhajlam, különféle gyulladá­sok, stb). Minden esetben orvosi vizsgálatnak kell eldönteni, hogy a nő alkalmas-e a terhesség ki­hordására. A terhesség meg- gátlására vonatkozóan azt taná­csoljuk, forduljon az egészség­védelmi szolgálat terhes-lanács- adó orvosához, aki a fogamzás- gátló eszközök és gyógyszere!:, vegyszerek használatára kioktat­ja, hogy a már fennálló beteg­ségét egy közbejött terhesség ne súlyosbítsa. Szükség esetén a tanácsadó szakorvos megfelelő gyógyszert is rendel. Nem ér­tünk egyet levelének ama ki­tételével. hogy nálunk a gyogy­szerellátottság nem kielégítő! A magyar gyógyszeripar kiválósá­gának legszebb bizonyítéka ha­talmas exportunk. Az egész vi­lágon nagy elismeréssel nyilat­koznak a magyar gyógyszerek­ről. A tífuszról Nagy József szekszárdi olva­sónk kérdezi: „A fejtifusz azonos-e a flektifusszal, amiről olyan sokat beszéltek a há­ború alatt? Milyen a betegség, hogyan lehet ellene védekezni? Fejtifusz betegség nincsen. Ezt az elnevezést hibásan azért használják, mert a hastifuszos betegnek fáj a feje, s igen sok­szor a haja kihullik. A kiütéses tiíusz több száz éve ismeretes ha­zánkban. Különösen a XV. szá­zad óta tömegesen szedte áldo­zatait, elsősorban a háborús időkben, vagy az egyébként is nyomorúságos körülmények kö­zött élő emberek között, külö­nösen a börtönlakók és a gálya­rabok haltak meg, olykor ijesztő arányban, e félelmetes betegség-' ben. Innen származik népies neve: „éhtifusz, börtönláz, hojó- láz”, sőt gyakran „Morbus Hun- garicus” (magyar betegség) néven is idézték e betegséget, mivel a törökök elleni hadjáratokból nyugat felé vonuló megviselt csapatok között többször hazánk területén ütötte fel a fejét, s lólük ragadt át az itteni lakos­ságra, tovaterjedve azután a tő­lünk nyugatabbra élő népekre is. A Balkánon 1914—15-ben száz­ötvenezer ember halt meg benne. Az 1915. évben a szerb orvosok­nak 36 százaléka halt meg ki­ütéses lázban. A második világ­háború koncentrációs táborainak lakóit az éhségen kívül e beteg­ség is súlyosan tizedelte. A be­tegség a békeévekben is meg­maradt ott, ahol a lakosság el- tetvesedését nem tudták fel­számolni. Fontos felismerés a betegség történetében a ruha- tetű-átvitel, amit Nicolle tuniszi bakteorológus fedezett fel. 1909- ben Nobel-díjat kapott érte. Ré­gen a háborúk sorsát nem a népek vitézsége, hanem a tetvek elszaporodása folytán fellépett betegség döntötte el. A betegség legtöbbször 10-12 napi lappangás után kezdődik. Rosszullét, gyengeség, fejfájás mellett fokozatosan fejlődik ki a magas láz, amely 10—12 napon ke­resztül 40 fok felett szokott len­ni. A lázas szaknak az ötó.lik napja körül a törzsön, a hason, a tenyereken és a talpakon hal­vány piros, gombostűfejnyi, vagy lencsényi foltok jelennek meg, amelyek pár nap múlva meg­nagyobbodnak, lilás, majd bar­nás színűvé válnak és közevü­kön pontszerű vérzés látható. A kiütések az arcra rendszerint nem terjednek ki. A második héten a beteg állapota igen sú­lyos. Aluszékonyság, eszmélet­lenség, keringési zavarok lépnek fel. A halálozás a járványoknak megfelelően igen különböző. (30 —60 százalék). Gyermekeknél 2—3 százalék, mert náluk a beteg­ség enyhe lefolyású. A betegség kiállása igen hosz- szű időre védettséget nyújt. Akiket penicillin-készítményekkel kezeltek, azok immunitása arány­lag rövid tartamú. A fertőzés forrása a beteg ember. Kizáró- 1 lag vére fertőz. ( Védekezés: A tetűt könnyű el- j pusztítani. Hatvan fokos meleg- J egy perc alatt megöli. A DDT- [ tartalmú porok is elpusztítják. { Aki hetenként alsóneműt vált 1 és naponta fésülködik, nem tef- j vesedhet el, mert a serkév l é- \ sőbb, 10—12 nap múlva kelnek ki. J

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents