Tolna Megyei Népújság, 1963. november (13. évfolyam, 256-280. szám)

1963-11-17 / 269. szám

s TOLVA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1963. november 1“. Csxi thatáijáiás Az aparhanti tsz határában szorgal­masan húzza egy­más mellé a nyíl­egyenes barázdá­kat Hampl Ádám Belorusz traktorá­val. A dunaföldvári határból lassan elfogy a kukorica. Szorgos kezek rakják vontatóra, hogy mielőbb biztos helyre, a tsz góréiba kerüljön. Termékeny ősz A „boros ének” már régen elzengett (sajnos előbb, mint kellett volna), de az ősz még mindig aranysárga, a reggeli csí­pősség után még mindig kellemes. Hosszú ősz, termékeny ősz. Termékeny a földnek, a mun­kának és a parasztember gondolkodásának. Uj gondolatokat ébreszt az idei ősz a szövetkezeti gazdák­ban. Ók már mérik az esztendőt, bár a zárszámadás'meg sem kezdődött. Mérlegelnek, hasonlítanak és számítanak. Természe­tesen mindenekelőtt a jövedelmet számítják: mit visznek haza, mennyi kerül a kamrába és a pénztárcába. De most mégsem olyan a kalkuláció, mint más években, mint amilyen eddig volt. Most mindenki hozzáteszi az idei évhez már a következőt is. Hozzáteszi, mert a vetés nagyobb esemény volt, mint a be­takarítás: 1964 kenyerének szinte már most örülnek a falusi emberek. Nagy munka volt és nagy győzelem így vetni, ilyen jól, szépen és korán. Már közismert tény megyénkben, hogy a gyengébb minőségű vetések is sokkal jobbak, mint az elmúlt évek vetései. Jóformán csak az a baj ezeknél, hogy nem tud­ták elég mélyre tenni a magot. A fold megmunkálása azonban itt is megfelelő. Elsősorban ez a hosszú ősz gondolatébresztő termékenysége: a biztonság és a hit a jó kenyérben. Hiszen tudja, számontartja a falusi ember, hogy a késői kitavaszodás­sal megkésett a nyár is. De az ősz, az őszi munka nem ké­sett meg. A szorgalom, meg a jó szervezés, a közös erő és a mo­dern erő — a gép — legyűrte az időjárás okozta nehézségeket. Aztán másra is felfigyel még ezen az őszön a parasztem­ber, s elégedetten „könyveli el” magában. Kevés lett a szalma, de hiány mégsem lesz alomból. Nem lehet, mert felhasználják a kukoricaszárat. „Jó az alomnak” — hallottam itt is, ott is. Egy szakember ezt mondta: „Remek üzlet, hogy kitalálták a szártépést. Lehet eladni szalmát papírnak”. Persze, azért a leg­fontosabb: nem fáznak majd az állatok a tél végén sem. A kukorica betakarítása és a mélyszántás is sokkal jobban indult, mint tavaly, s a lendület tartja magát. Szerencsére na­gyon kedvez az időjárás a mezei munkának. Csak a kukorica­szár letakarítását kellene még jobban szorgalmazni. Be kellene fejezni a mélyszántást, ezt a rendkívül fontos munkát és akkor az ősz termékenysége nyomán termékeny lesz jövőre az egész esztendő. SZABÓ JÓZSEF Az izményiek is a télre gondolnak. A falutól nem messze hatal­mas kész és félig kész prizmák húzódnak. A prizmázott marha­répából kitűnő takarmány lesz télen az állatoknak. A Biritói Állami Gazdaságban a paradicsomnak és a paprikának készítik elő a talajt. A csípős őszi levegőben valóságos párafelbőbe burkolja a munkásokat a gőzölgő trágya.

Next

/
Thumbnails
Contents