Tolna Megyei Népújság, 1963. november (13. évfolyam, 256-280. szám)
1963-11-17 / 269. szám
s TOLVA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1963. november 1“. Csxi thatáijáiás Az aparhanti tsz határában szorgalmasan húzza egymás mellé a nyílegyenes barázdákat Hampl Ádám Belorusz traktorával. A dunaföldvári határból lassan elfogy a kukorica. Szorgos kezek rakják vontatóra, hogy mielőbb biztos helyre, a tsz góréiba kerüljön. Termékeny ősz A „boros ének” már régen elzengett (sajnos előbb, mint kellett volna), de az ősz még mindig aranysárga, a reggeli csípősség után még mindig kellemes. Hosszú ősz, termékeny ősz. Termékeny a földnek, a munkának és a parasztember gondolkodásának. Uj gondolatokat ébreszt az idei ősz a szövetkezeti gazdákban. Ók már mérik az esztendőt, bár a zárszámadás'meg sem kezdődött. Mérlegelnek, hasonlítanak és számítanak. Természetesen mindenekelőtt a jövedelmet számítják: mit visznek haza, mennyi kerül a kamrába és a pénztárcába. De most mégsem olyan a kalkuláció, mint más években, mint amilyen eddig volt. Most mindenki hozzáteszi az idei évhez már a következőt is. Hozzáteszi, mert a vetés nagyobb esemény volt, mint a betakarítás: 1964 kenyerének szinte már most örülnek a falusi emberek. Nagy munka volt és nagy győzelem így vetni, ilyen jól, szépen és korán. Már közismert tény megyénkben, hogy a gyengébb minőségű vetések is sokkal jobbak, mint az elmúlt évek vetései. Jóformán csak az a baj ezeknél, hogy nem tudták elég mélyre tenni a magot. A fold megmunkálása azonban itt is megfelelő. Elsősorban ez a hosszú ősz gondolatébresztő termékenysége: a biztonság és a hit a jó kenyérben. Hiszen tudja, számontartja a falusi ember, hogy a késői kitavaszodással megkésett a nyár is. De az ősz, az őszi munka nem késett meg. A szorgalom, meg a jó szervezés, a közös erő és a modern erő — a gép — legyűrte az időjárás okozta nehézségeket. Aztán másra is felfigyel még ezen az őszön a parasztember, s elégedetten „könyveli el” magában. Kevés lett a szalma, de hiány mégsem lesz alomból. Nem lehet, mert felhasználják a kukoricaszárat. „Jó az alomnak” — hallottam itt is, ott is. Egy szakember ezt mondta: „Remek üzlet, hogy kitalálták a szártépést. Lehet eladni szalmát papírnak”. Persze, azért a legfontosabb: nem fáznak majd az állatok a tél végén sem. A kukorica betakarítása és a mélyszántás is sokkal jobban indult, mint tavaly, s a lendület tartja magát. Szerencsére nagyon kedvez az időjárás a mezei munkának. Csak a kukoricaszár letakarítását kellene még jobban szorgalmazni. Be kellene fejezni a mélyszántást, ezt a rendkívül fontos munkát és akkor az ősz termékenysége nyomán termékeny lesz jövőre az egész esztendő. SZABÓ JÓZSEF Az izményiek is a télre gondolnak. A falutól nem messze hatalmas kész és félig kész prizmák húzódnak. A prizmázott marharépából kitűnő takarmány lesz télen az állatoknak. A Biritói Állami Gazdaságban a paradicsomnak és a paprikának készítik elő a talajt. A csípős őszi levegőben valóságos párafelbőbe burkolja a munkásokat a gőzölgő trágya.
