Tolna Megyei Népújság, 1963. november (13. évfolyam, 256-280. szám)
1963-11-17 / 269. szám
TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1963. november ifi Légolló, elektromos terelő-bot, koronasxámoxó-gép — a decemberi újítási kiállításon Többször hírt adtunk már arról, hogyan készülnek a megye üzemeiben a Szakszervezetek Megyei Tanácsa által rendezendő decemberi újítási kiállításra. Tolna megyében 1949-től összesen több, mint nyolcezer újítást nyújtottak be az ipar, a mezőgazdaság, a kereskedelem és a közlekedés üzemeiből. Az újítási kiállításra eddig 128 értékes és hasznos újítást jeleztek az üzemekből. De ez a szám még nem végleges, hisz a szervezőmunka egyre folyik az üzemekben. Az viszont már most bizonyossá vált, hogy számos szenzációs újítással is találkozhatunk majd a kiállításon. A gerjeni állami gazdaságból elhozzák az elektromos szarvtala- nító készüléket. Ennél szenzáció- sabb azonban az elektromos tere- lő-bot. A „bottal” csak meg kell érinteni az állatot és máris oda terelhető, ahova az ember akarja, ugyanis a bot végén elektromos impulzusok „kényszerítik” az állatot az ember akaratának végrehajtására. A hagyományos terehajt lő-toot, nyomot hagy a levágott állat húsán, sőt bőrén is. Az elektromos terelőbot nem hagy nyomot, és az állatot sem kínozza. A kiállítás szenzációja lesz a konzervgyár koronaszámozógépe. Ez a gép, szinte mindent tud: lezárja az üveget, úgy, hogy megjelöli, mikor, melyik brigád készítette. Természetesen a gyár „nevét”, a jelzőszámot is feltünteti a zárófedőn. A gépet eredetiben mutatják be a gyár újítói. A Simontornyai Bőrgyár újítói is számos érdekes, szenzációs munkával jönnek a kiállításra. Bemutatják a cslszolópapír-rege- neráló berendezést, és láthatjuk majd a légollót. A bőrök szélén lévő cafatok levagdosását korábban szabóollóval végezték, ez a munka szinte kínozta a munkásnőket, csúnya daganat, keménye- dés keletkezett kezükön, és rendkívül fárasztó is volt a- szabóollók használata. Az egyszerű és a célnak kitűnően megfelelő légollóval szinte játszva dolgozhatnak a munkásnők, amellett, hogy munkájukat gyorsabban, tudják végezni. A kiállítás bizonyára alkalmas lesz arra, hogy más szakmabeli dolgozók is alkalmazzák majd a bőrgyári légollót. És, mint általában az újítások, itt is találkozunk olyan újítással, mely meghökkent bennünket egyszerűségével, s az ember szinte felkiált: Hogy én erre nem jöttem rá... Ilyen például a tamási földművesszövetkezet egyik dolgozójának újítása: A kenyeret a boltban nem szabad polcon tartja, hanem PVC-zsákban. Abban a boltban, ahol így tárolják, nincs „másnapos” kenyér. A dolgozó úgy jött erre rá, hogy tízóraiját, amit PVC-zacskóban vitt, csak másnap fogyasztotta el, és a kenyér akkor is friss volt, ízletes. Persze lesz majd a kiállításon olyan munka is. mely nagyon sok gondot, fejtörést okozott készítőjének. De ezekről a bonyolultabb munkákról majd legközelebb adunk hírt. Készül a Calypso - Új magnetofonok kerülnek forgalomba A Budapesti Rádiótechnikai Gyár nemzetközi viszonylatban is versenyképes, új magnetofon-csa• ládot alakít ki. Az új típusú magnetofonok legfőbb részei közös alkatrészekre, szerelvényekre épülnek, valamennyi korszerű, nyomtatott áramkörös technológiával készül. így fejlesztésük, gyártásbavételük, tömeges előállításuk gyorsabb, gazdaságosabb lesz. KOVÁCS SÁNDOR Az új magnetofonok első típusa, a „Calypso” már sorozatban készül. Igaz, hogy jónéhány hónapos késéssel került a gyártó szalagra, de a közönség kiváló minőségű, jól kipróbált, ellenőrzött készüléket kap ebben a hónapban. A „Calypso” három sebességei, nyomtatott áramkörös, súlya 9,5 kiló. A próbasorozat alapján a szakemberek megállapították, hogy igen megbízható, kellemes hangú készülék. Külsőre is tetszetős, s műszaki tulajdonságaival is eléri a nemzetközi színvonalat. Az év végéig mintegy 3500 kerül az üzletekbe — a tervezett mennyiségnek a fele. A gyár azonban már felkészült arra, hogy a jövő év első hónapjaiban pótolhassa elmaradását. Jövőre a „Calypsó"-ból tizennyolcezret gyártanak, ötezret külföldi megrendelésre. Az új típus sorozatgyártásával egyidőben elkészült a „család” legkisebb tagjának, a tranzisztoros „Junior”-nak a mintapéldánya. Kialakítják még az új magnetofoncsalád stereo-változatát, és a „Calypso” tranzisztorizált típusát is. Az új magnetofonok 1965-ig folyamatosan kerülnek gyártásra és piacra. 20. — Kiss István bácsi, a balognagyházi „Hasznos Út” termelő- szövetkezet juhászbojtárja. Meleg Péter és Koronda Miklós, szintén Balognagyházáról érkezett — mutatta be a két vulkánfíber bőrön- dös parasztembert is. — Mindhárman egy juhászbrigád tagjai. Amint az úton megtudtam tőlük, nem szívesen jöttek el kis alföldi falujukból, mert éppen dologidőben kapták a beutalót... Voltak már üdülni valaha is, Kiss bácsi? — Most vagyunk először — válaszolta az öreg. — És mit szándékoznak csinálni itt a két hét alatt? Nyilván bebarangolják majd ezt a gyönyörű környéket, a hegyeket, erdőket, völgyeket... — Nem. Mi pihenni jöttünk. De az is lehet, hogy majd elmegyünk .. . Mondja, maga nem sátoraljaújhelyi? — kérdezte az Öreg a meglepődött riportert, anélkül, hogy pipáját kivette volna a szájából. — Nem én, Kiss bácsi. Miért kérdi? — Csak... Azt hittem, mert valamikor ott laktam ... — No, e kedvesen érdeklődő juhászbácsi után nézzük a többieket — mondta kissé sután a mikrofonba a riporter, s odafordult egy fiatal párhoz. — Önök honnan érkeztek? — Pestről... Nászutasok vagyunk ... — válaszolta mosolyogva a fiatalember. A fiatal asszonyka belepirult, hogy ki mindenki láthatja most őket a képernyőn. Amíg a riporter a hallban bíbelődött. a többiek szétoszlottak, ki-ki elment megkeresni a szobáját. Sipos is felsietett a hosszú, velúrszőnyeggel borított lépcsőn. A két nehéz bőrönd meg se kottyant neki. örült, hogy megúszta a televíziós riportot, s főleg, hogy vita nélkül sikerült egyágyas szobát kapnia. Mégiscsak jól dolgoznak a B. 26-os emberei, gondolta. Pedig milyen bajban lett volna, ha többágyas szobába kerül. De hát jól előkészítettek mindent, s neki meg kellett kapnia az egyágyast! A folyosón megtorpant. Az egyik szobából Ferenczi Éva lépett ki. Sipos hirtelen letette bőröndjeit, mintha elfáradt volna. Ö az! Kétségkívül ő az! Oda- kinn fényképekről annyira az agyába véste Ferenczi Éva vonásait, hogy nem tévedhetett. Igyekezett úgy viselkedni, mintha nemcsak a fáradtság, de a lány váratlan szépsége is közrejátszott volna ebben a megtorpanásban. Tudta, hogv a nők gyorsan olvasnak a férfiak szeméből, s egy mélytüzű tekintet a legtöbb esetben hatásos. Éva azonban úgy ment el Sipos mellett. mintha észre sem vette volna. Kikerülte, rá sem nézett, vissza sem fordult... Sipos bement a szobájába, bezárta az ajtót, aztán amilyen gyorsan csak tudott, átöltözött. Hófehér, tiszta inget, halvány- szürke nyakkendőt és elegáns, sötétszürke ruhát vett fel. Már az első vacsoránál hatással akart lenni a lányra. Le sem mosta az út porát, csak éppen PINTÉR ISTVÁN' SZABÓ LÁSZLÓ' K0 Ö N&S a kezét, arcát lötykölte meg, hogy minél előbb készen legyen . .' Tekintete végigfutott a szobán: modern franciaágy, modem szekrény, asztalka két székkel. Az ajtó mellett a mosdó. Tiszta. kellemes minden. Sipos már indult volna, előbb azonban még gondosan bezárta a bőröndöket, betette őket a szekrénybe, aztán azt is bezárta. Amikor ezzel elkészült, kiment a szobából, duplán rázárta az ajtót, s a kulcsot zsebre vágta. Igyekezett felvenni a kissé.- félszeg ilyen helyen ritkán megforduló fiatalember modorát. Kényelmesen lebaktatott a lépcsőn. Már vége volt a televíziós riportnak, de a hallban most is ácsorgó, ténfergő embereket talált. Ismerkedtek a hellyel, s kezdtek kialakulni kis társaságok. Sipos leült egy fotelbe, s onnan figyelte az embereket. Évát nem látta. Nyilván kiment valahová, lehet, hogy sétál. Jó lenne utána menni, gondolta. De vigyázni kell, nem szabad ajtóstul rohanni a házba. Inkább majd úgy helyezkedik, hogy az étkezésnél egy asztalhoz kerüljenek. Ez a legbiztosabb módja, hogy bekerüljön Éva társaságába. És akkor aztán ... Ez a lány még csinosabb a valóságban, mint fényképen. Micsoda szép szempillái vannak ... Nem lesz kellemetlen ez az akció, annyi bizonyos. Csak sikerülne felébreszteni benne az emlékeket... Szereti a matematikát, a verseket és a velőscsontot! De el ne felejtse, ma este nyolc órakor be kell jelentkeznie, hogy megérkezett. A B. 26-os veszi majd az adást, és továbbítja kifelé. Hej, de ügyes ember lehet... Szeretett volna megismerkedni vele, bár tudta, hogy ez szigorúan tilos. Csoda pompásan megszervezte az ő fogadását, üdülését, biztosította a kapcsolatokat, megteremtette a flört feltételeit. Ügyes fickó!- Sokáig nem háborgatták, és tulajdonképpen semmi komoly dolga nem akadt. De most aztán jól megszaporodott a munkája. Jobb is talán, hogy ő, a különleges megbízatású hírszerző nem tudja, ki is az a B. 26-os. Így még akkor sem ránthatná magával, ha nem bírná a kínzásokat egy váratlan lebukás esetén ... Sípost is, akárcsak a többi ügynököt, odakinn felkészítették, hogyan kell viselkedniük, ha lebuknak és kínozzák őket. ö is el volt erre készülve, s meg volt győződve róla, hogy kegyetlen óráknak nézne elébe, ha a kezükbe kerül... De hát ez egyenlőre nagyon valószínűtlen! Olyan pompásan üdül itt, Lillafüreden ... Ugyan, kinek jutna eszébe, hogy a lillafüredi Palotaszállóban kémet keressen? Az elhárítok helyében ő is nevetségesnek tartaná ezt a feltételezést ... De azért a biztonság kedvéért benyúlt előbb a jobb, aztán a bal nadrágzsebébe, és megtapogatta a vegyipisztolyt meg a közönséges revolvert... A hideg vas nyugalmat, biztonságot adott neki. Nem fogja egykönnyen adni az életét... Előbb elintéz néhányat, aztán inkább magát is fejbe lövi, semmint, hogy élve kerüljön a kezükbe, és végigszenvedje a kínzásokat... Egész biztosan kínoznák, megmondták odakinn . .. Sötét gondolatsorát Éva megjelenése szakította félbe. Végigsétált a halion, aztán leült egy házaspár mellé az egyik dohányzóasztalkához. Feltehetően már ismerték egymást, mert bemutatkozás nélkül beszélgetni kezdtek. Sipos nem hallotta, hogy Éva mit mond, de félszemmel figyelte, mikor áll fel a vacsorához. Lassan újra megtelt a hall. Szakváriné, a kultúros előbújt az irodából, felállt az emeletre vezető lépcső harmadik fokára, csendre intette a vendégeket, és ismertette az étkezési rendet meg a következő két nap programját. Elmondta azt is, hogy milyen sportfelszerelést tudnak adni a vendégeknek, s mikor áll rendelkezésükre a könyvtár. Közölte, hogy holnapra ismerkedési estet terveznek, játékkal, tánccal. Ezt néhányan hangosan megéljenezték, főleg a fiatalok. Sipos megnézte óráját, öt perc múlva hét. Most kell vigyázni, mert mindenki megindul az étterembe ... Felállt, de nem ment el a fotel mellől. Innen jól szemmel tarthatta Évát... A lány is észrevette már Sípost, de közömbösséget parancsolt magára. A jóképű fiú felkeltette a figyelmét... S hogy hasonlít Pistára. A szója, a haja! Csak a tekintete, a szeme más. Már akkor a szívébe vágott a szomorú emlék, amikor a folyósón meglátta. Nem mert ránézni. Vajon olyan okos, eszes, művelt is mint ő volt? Nem. Nem lehet. Pista utolérhetetlen ..; De azért biztosan jól szórakoznak majd a két hét alatt. Hiába, mégiscsak kell egy szórakoztató partner* bármennyire fogadkozott is korábban, hogy soha többé férfit. Milyen furcsa is az élet... Eljön üdülni, s mintha csak Pistát látná... Éva egyszerű, apróvirágos kartonruhát viselt, de ez is kiemelte csinos alakját. Meztelen karján látszott, hogy keveset napozott ezen a nyáron. (Folytatjuk.)
