Tolna Megyei Népújság, 1963. november (13. évfolyam, 256-280. szám)

1963-11-17 / 269. szám

f Ív, Szekszárd. 'torii Könyvtár világ proletárjai. egyesüijeteVi ;A MAGYAR SIOCIAIISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIII. évfolyam, 269. szám. ARA 70 FILLÉR Vasárnap, 1963. november 17. í Hétfőn érkezik hazánkba a lengyel párt- és kormányküldöttség * (3. o.) A panaszokról és a türelemről (2. o.) Kulturális melléklet (5—6. o.) 1 A t és as építőipar Kicsit szokatlan számunkra most, novemberben, a szeptembe­rinek is beillő nyárias időjárás. Vége lesz-e már ma délután, vagy csak egy hét múlva, vagy még tovább tart néhány napig? — Nem túdjuk. Mindamellett, hogy most nagyon jól jött ez a párhe­tes „nyár-ráadás” — hasznos az iparnak, mezőgazdaságnak, köz­lekedésnek, de még a magán- háztartásoknak is — tudni kell: A tél előbb, vagy utóbb minden­képpen megjön. Persze, az nem látható előre, hogy milyen lesz. Olyan kemény-e, mint a múlt évi, vagy enyhébb? — A jó gaz­da mindig a rosszabb eshetőség­re készül fel. Különösen áll ez a megállapí­tás az építőiparra. Újságcikkek, nyilatkozatok, ha az építőipar idei munkájáról szóltak, rend­szerint így kezdődtek: „A hosszú­ra elnyúló tél miatt nem tudtuk időben megkezdeni a munkát az építkezéseken. Ez, a fő .oka a le­maradásnak, annak is, hogy' az építésvezetőség, a vállalat, a mi­nisztérium nem tudja idei tervét teljesíteni..A hosszú télre valóí-hivatkozás pedig nem alap­talan. Valóban, hónapokig nem tudtak dolgozni az építők. Ami­óta az állami építőipar fennáll, ilyen hosszú „fagyszabadságolá­sokra”, mint az idén, még nem került sor. De látni kell azt is, hogy a túlkemény, és túlhosszúra elnyú­ló tél azért okozott ekkora káro­kat, ilyen nagy lemaradásokat, mert az építőipar nem várta fel- készülten a telet. (Persze meg kell jegyezni, hogy ez nemcsak az építőiparra vonatkozik, egész tervezésünk hibája, hogy a soro- zátosah enyhe telek után nem számolt egy rendkívüli téllel, ezért okozhatott a mostani ilyen nagy zavarokat.) Azért kellett az építőipari dolgozók zömének két­es fél, három hónapra fagysza­badságra menni, — a szokásos néhány hét helyett — mert nem volt elegendő téliesített munka­hely. Ahol meg lett. volna, ott nem gondoskodtak időben anyag­ról. Amikor pedig megjött a ta­vasz, egyes építkezésekre a nagy sár miatt nem lehetett anyagot szállítani, ez megint késleltette a már amúgy is lemaradásban lévő munkák haladását. Az idei télre vonatkozóan meg­állapíthatjuk, hogy most sokkal jobb a helyzet a tavalyinál. Az építőipar vezetői világosan lát­ják: Akármilyen is lesz az idei tél, nem szabad megismétlődnie a tavalyi hibáknak. Az építőipar dolgozóinak lehetőleg minél na­gyobb hányadát kell foglalkoztat­ni a téli hónapokban, így lehető­ség nyílik nemcsak az esedékes tervek teljesítésére, hanem sokat lehet pótolni az idén keletkezett •— és az év végéig be nem hozott *— lemaradásból is. Az Építésügyi Minisztérium elvi állásfoglalásának megfelelő­en igyekeznek gondoskodni arról, hogy minél több építkezésen le­hessen télen is dolgozni. Azokat a létesítményeket, amelyek — bár az átadási határidőhöz képest ké-! sésben vannak — már tető alatt Vannak, nem sietnek befejezni, hanem, amíg kint dolgozni lehet, az erőket a nemrég megkezdett épületekre összpontosítják, hogy azok is minél előbb tető alá ke­rüljenek, téliesíthetők legyenek. Ugyanis nem sokat számít az, hogy a szekszárdi B—4-es bérház két hónappal előbb, vagy később lesz-e beköltözhető, felesleges lenne erőltetni a korábbi befeje­zést. Sokkal ésszerűbb, ha most még az újabb épületeken dolgoz­nak a brigádok, hogy mire meg­jön a kemény tél, a B—4-esen, de már a többin is belső falazást vakolás, burkolást stb. végezhes­senek. Csak helyeselni lehet, hogy a szekszárdi Garay-szálló rekonstrukciós munkáit most még nem végzi teljes erővel a kivite­lező vállalat, meghagyja akkor­ra, ha a dolgozók már nem tud­nak a szabadban tevékenykedni. Néhány építkezésen azonban nem ártana siettetni a tér épí­tést. Üvegezetlenül áll a szek­szárdi irodaház,, a 300 ágyas tbc- kórház, a nőgyógyászati osztály Ú1 emelete, a paksi gimnázium. Sürgősen el kéne végezni az ab­lakok üvegezését, hiszen ha hir­telen jön a hideg, lefsgyhtt.a vakolat és nem is tudnák majd dolgozni itt a munkások. Most kellene gondoskodni az építkezésekhez minél több anyag­ról. A mezőgazdasági szállítások már csökkenőben vannak, több szállítóeszköz szabadul fel. Ad­dig. amíg nincs i*t a nagy hi­deg. kellene minél több anyagot — főleg a nagytömegű anyago­kat — az építkezésekre eljut­tatni, nehogy a téliesített munka­helyeken anyaghiány okozza a fennakadást. Különösen a szom­bat—vasárnap alkalmas az ilyen nagyarányú - szállításokra. Ki le­hetne termeltetni — amíg a Duna be nem jegesedik — né­hány hét alatt sok ezer köb­méter sódert és azt majd akkor elszállítani, a tavasszal megindí­tandó építkezésekre, amikor fa- gyottak lesznek a földutak. Ott legyen az anyag a tavaszi kez­déskor. Az idei tél — éppen ■ azért, mert sokkal többet kell elvégez­ni, építeni, mint az előző évek téli hónapjaiban —, nehéz és bonyolult feladatok elé állítja az építőipar dolgozóit, főleg a mű­szakiakat. Jól szervezett munkát végezni akkor, amikor a külön­böző építőipari szakmák dolgo­zói kénytelenek épületen belül, zárt helyen dolgozni, nem köny- nyű. összehangolni egy-egy épü­letben a kőművesek, vízvezeték­éi villanyszerelők, burkolok és asztalosok, festők és mázolok, és még jónéhány szakma dolgozói­nak munkáját, úgy, hogy egyik ne zavarja a másikat, mind­egyik tudjon dolgozni, nem kis feladat. Emellett fokozottabban kell gondoskodni a munkások el­látásáról, meleg öltözetről, eset­leg védőitalról, fűtésről, stb. Az építőipari dolgozók sok ne­héz feladatot megoldottak már. Most a tavalyinál sokkal alapo­sabb előkészületek után kezdik meg a téli munkát. Bizonyos, hogy eredményesebb lesz a mun­kájuk. J. J. Az ENSZ politikai bizottsága elfogadta az általános és teljes leszerelésre! szélé határozati javaslatot New York (Reuter, AP, TASZSZ) Az ENSZ-közgyűlés politikai bizottsága pénteken a küldöttek tapsvihar^ között egyhangúlag elfogadta az általános és teljes leszerelésről szóló határozati ja­vaslatot. A javaslatot negyvenhét ország terjesztette elő. A pénteken elfogadott határo­zat hangsúlyozza, hogy a hatásos nemzetközi ellenőrzéssel összekö­tött általáhos és teljes leszerelés a világbékáinek és a népek biz­tonságának 'tegmegbízhatóbb ga­ranciája. A határozat megelége­dését fejezi ki a részleges atom- csend-szerződás és a Moszkva— Washington között létesített köz­vetlen összeköttetés- miatt és üd­vözli a közgyűlésnek azt a hatá­rozatát, amely megtiltja, hogy tömegpusztító fegyvereket juttas­sanak a világűrbe. A javaslat felszólítja a tizennyolchatalmi leszerelési bizottságot, hogy teljes erővel és határozottság­gal folytassa a megfelelő nemzetközi ellenőrzéssel egy­bekötött általános és teljes leszerelésről szóló tanácsko­zásokat, törekedjék olyan megállapodások elérésére, amelyek a nemzetközi feszültség csökkentését, a hábo­rú lehetőségének korlátozását szolgálják és megkönnyítik a le­szerelés valóra váltását. Fedorenko, a Szovjetunió kép­viselője felszólalásában megelé­gedését juttatta kifejezésre amiatt, hogy a tervezet szerzői­nek kemény munkával sikerült legyőzniök a kölcsönösen elfogad­ható határozat előtt álló akadá­lyokat. A szovjet küldött utalt arra, hogy a politikai bizottság Kádár János fogadta a finn parlamenti küldöttséget Kádár János,, a Miniszterta­nács elnöke szombatot» délelőtt az Országhoz Gőbmnifcffnében' fogadta a finn parlamenti kül­döttséget, amely Kauno Kleemo- lának, a Finn Köztársaság parla­mentje elnökének vezetésével tartózkodik hazánkban és szí­vélyes eszmecserét folytatott a delegáció tagjaival. i A baráti beszélgetésen részt1 vett Fehér Lajos a Miniszterta­nács elnökhelyettese, Vass Ist- vsnné, az országgyűlés elnöke, Péter János külügyminiszter, dr. Beresztóczy Miklós, az ország­gyűlés alelnöke, Kurtán Sándor, a Magyar Népköztársaság hel­sinki nagykövete. Jelen volt a látogatásnál R. S. Palas, a Finn Köztársaság budapesti nagykö­vete. A Budapesti Pártbizottság kibővített ülése A Budapesti Pártbizottság szombaton kibővített ülést tar­tott, amelyen meghívottként je­len voltak a kerületi pártbizott­ságok első titkárai, a miniszté­riumi pártbizottságok titkárai és a tömegszervezetek budapesti vezetői. A tanácskozáson a VIII. kongresszus határozatai végre­hajtásának főbb tapasztalatairól és a tovább) feladatokról tár­gyaltak. Méhes Lajosnak, a Budapesti Pártbizottság titkárá­nak bevezetője után vita követ­kezett. Felszólalt Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a pártbizottság első titkára is. A vita után a párt- bizottság jóváhagyta a beter- I jesztett javaslatokat. (MTI) Magyar parlamenti küldöttség utazott Angliába Az angol parlament meghívá­sára szombaton délelőtt ország- gyűlési küldöttség utazott tízna­pos látogatásra Angliába. A kül­döttség vezetője dr. Molnár Erik, az Interparlamentális Unió ma­gyar csoportjának elnöke, tagjai: dr. Bartha Tibor, Bodonyi Pál- né, dr. Sivó József, Vida Miklós, dr. Wild Frigyes országgyűlési képviselők. A küldöttséget a Keleti pálya­udvaron Vass Istvánná, az or­szággyűlés elnöke, számos ország- gyűlési képviselő, Szilágyi Béla, a Külügyminisztérium főosztály- vezetője búcsúztatta. Jelen volt a búcsúztatásnál Ivor Thomas Montague Pink Nagy-Brittannia és Észak-Irország Egyesült Ki­rályság budapesti követe és a kö­vetség több tagja. Román állami küldöttség látogat Belgrádba Bukarest, (MTI.) Bukarestben hivatalos közleményben jelentet­ték be, hogy Joszip Broz Titonak a Jugoszláv Szocialista Szövet­ségi Köztársaság elnökének meg­hívására a Román Népköztársa­ság állami küldöttsége november 22 és 30 közölt látogatást tesz Jugoszláviában. A küldöttséget Gheorghe Gheorghiu-Dej, a Ro­mán Népköztársaság államtaná­csának elnöke vezeti. Értesülések szerint e látogatás alkalmával kerül sor a Vaskapu vízierőmű építéséről szóló román —jugoszláv megállapodás aláírá­sára. munkájának kezdetén elfogadta, azt a határozatot, amely hangsú­lyozza, hogy nem szabad föld­körüli pályára juttatni tömeg- pusztító fegyvereket. A bizottság közvetlenül ezután meg tudott állapodni a nukleáris fegyver- kísérletek betiltásának kérdésé­ben, és most elhárította a köl­csönösen elfogadható leszerelési javaslat előtt álló akadályokat. A. nemzetközi tanácskozások szá­mára — hangsúlyozza Fedorenko — ez a legjárhatóbb és leggyü­mölcsözőbb út, hiszen csak úgy lehet megvalósítani a tanácskozáson hozott hatá­rozatokat, ha ezek az összes érdekelt fél egyetértését és jóváhagyását tükrözik. A Szovjetunió küldötte ugyan­akkor felhívta arra a figyelmet, hogy a határozat még komoly hiányosságokat tartalmaz. Egyik legfőbb gyengesége abban rejlik, hogy nem tartalmaz megfelelő útmutatást a tizennyolchatalmi leszerelési bizottság számára a leszerelés lényegét illetően. j A szovjet küldöttség vélemé­nye szerint az ilyen „ határozat még nem k.'n&s arra. hogy ki­mozdítsa holtpontról a bizottsá­got, amely két éven keresztül semmiféle konkrét eredményt nem tudott felmutatni. A lesze­relési bizottság eredménytelen munkájáért — mint ahogy a Szovjetunió már többször is hangsúlyozta — a nyugati hatal­makra hárul a felelősség, hiszen a tárgyalásokon nem mutattak hajlandóságot a leszerelés kér­désének megoldására. A szovjet küldött a továbbiak­ban felhívta a figyelmet arra, hogy folytatódik a tömegpusztító fegyverek felhalmozása a világ legkülönbözőbb térségeiben, min­denekelőtt Európa középpontjá­ban. Fedorenko nyugtalanságát fejezte ki amiatt, hogy a nemzetközi helyzet javulá­sa ellenére tovább szorgal­mazzák az úgynevezett sok­oldalú NATO atomhaderő megteremtését, amelyben nem kis szerepet játszanak a nyugatnémet revansisták. Ezután az albán küldött szó­lalt fel, aki kijelentette, hogy Albánia tartózkodni fog a szava­zástól. A küldött elhatározását azzal indokolta, hogy a határoza­ti javaslat üdvözli a Moszkvában aláírt részleges atomtilalmi szer­ződést, pedig az „nem szolgálja a béke érdekeit és ellentétben van a népek óhajaival”. Stelle, az Egyesült Államok képviselője kijelentette, hogy az amerikai küldöttség „őszinte el­ismerését fejezi ki a határozat szerzőinek a kemény és sikeres munkáért”. Az Egyesült Álla­mok — folytatta a küldött —- nagy jelentőséget tulajdonít a tizennyolchatalmi bizottság mun­kájának és úgy véli, hogy az ed­digi nehézségek ellenére hasznos munkát végezhet és hozzájárul­hat a leszerelés kérdésének meg­oldásához. Nigéria, Szíria, Sierra Leona, Uganda, Ciprus és Tunisz képvi­selője felszólalásában szintén tá­mogatta az általános és teljes leszerelésről szóló határozati ja­vaslatot.

Next

/
Thumbnails
Contents