Tolna Megyei Népújság, 1963. október (13. évfolyam, 229-255. szám)

1963-10-13 / 240. szám

> IW. október 13. Tolna megyei nípCjsaő II. A „zöld köpeny" foltjai Földünk felületének kétharmad részét tengerek borítják. A szá­razföldek nagy része — leszá­mítva a sivatagokat és havaso­kat — zöld övezet, a növény­világ birodalma. Ha kellő távol­ságról és a légkör zavaró hatása nélkül láthatnánk bolygónkat, feltűnő lenne a kontinensek zöld színe, a Föld „zöld köpenye”. MINT A SZAMÄRBÖR? Balzac híres regénye, a Sza­márbőr arról szól, hogy valaki­nek minden kívánsága teljesül, csak éppen közben mindig kisebb lesz a szamárbőr s ezzel együtt fogy az élete. Hasonlatunk jó is, rossz is — ahogy a következőkben látjuk. Kétségtelen, hogy alig két-há- romezer évvel ezelőtt sokkal na­gyobb volt a zöld köpeny. Gon­doljunk csak Európa térképére. Franciaország, Anglia, Nérne tor- rablógazdálkodás. gyág területén hatalmas erdősé­gek -zúgatták lombjukat. Az em­beri települések, városalapításak mindig erdői rtással kezdődtek, illetve Afrikában, Dél-Ameriká­ban ma is úgy kezdődnek. Ugorjunk át a mába. A nagy, milliós példányszámban megjele­Az emberiség létszáma azonban fajokat részesítette előnyben a az utóbbi évszázadban a kétsze- többiekkel szemben. Ezeket gon- resére növekedett. Ehhez mérten dozta és szaporította, nagyobb területeket kellett mű- Nem szükséges sorolni a példá- velés alá venni. A régi, képzelet- kát: a növényápolás és nemesi beli repülőút ma már bárki szá- tés napi munkánk és gondunk, mára valóság lehet: TU—104-es Legfeljebb nem gondolunk köz gépen — nem is szólva az űrha- ben arra, hogy ezt a munkát a jókról — úgyszólván órák alatt természet ellenére végezzük. Sa átrepülhetünk minden kontinen- ját céljainkért mindinkább eltá- sen. És mit látunk? Nagyüzemi volodunk a természeti folyama- táblákat, óriási kiterjedésű kul- tok szintjétől, azok fölé emel- túmövényzetet, amilyen a búza, kedünk. A mag nélküli dinnye a kukorica, a burgonya. és szőlő, vagy a keresztezés út­A mezőgazdaság megbontotta a ján létrehozott, soha nem létezett természet képét, ez kétségtelen, gyümölcsök nem szerepelhettek A vadon termő — kishozamú — a természet, még kevésbé vala növényeket arra kényszerítette az milyen „felsőbbrendű lény” tér- ember, hogy nagy területen és veiben. Ilyen „tervek” egyébként bőven teremjenek. Elegendő táp- sincsenek, hanem az anyag lálék, ruházkodási, építkezési és örök mozgásának és önszabályo- , egyéb anyag nélkül nem ma- zásának vagyunk cselekvő ré- radna más az ember számára, szesei. mint a nomad, vándorló élet, a Az ember alkotó, ha úgy tet­szik „teremtő” tevékenységében A kultúrnövények tehát hasz- nincs megállás. Az izotópok al­noe töltőikként zöld köpenyen. mutatkoznak d kalmazása a mezőgazdaságban radioaktiv besugárzással végzett, növekedést és terméshozamot ser­kentő kiértetek új, talán még alig sejtett lehetőségek útját egyen ge Az állatvilágról következő cik- tik. künkben lesz szó. Most csak ab- a természet, okosan kényszerít­TERMÉSZETELLENES? nő világlapok egy-egy számához kan az összefüggésben említjük, ve lassan minden erejét átadja átlagosan 40—50 holdnyi terüle­ten élő fa szükséges. Néhány óra alatt újsággá alakulnak át a 60—70 esztendeig növekvő fenyő­fák tízezrei. Párizs város híres parkját, a Bois de Boulogne-1 12 nap alatt felemésztené egyetlen világlap, a mi Városligetünk pe­dig ugyanilyen célra egy-két na­pig lenne elegendő. ijesztő számok — és mégsem. A természet bőkezűsége határta­lan, s a Föld méretei is lenyügö- zőek az emberhez képest. Ugyan­ezt a fogyasztást tekintve, a vi­lág erdei akkor is sok száz évig ellátnák a sajtót papírral, ha az ember nem gondoskodna új tele­pítésekről. Az erdőültetés minden ország gazdasági programjában elsőren-. dű helyet foglal el — egyelőre azonban az irtás miatt csökken a zöld köpeny felülete, nagyob­bodnak a „foltok”, zsugorodik a szamárbőr. HASZNOS FOLTOK Nézzük most az ellenkező fo­lyamatot. Képzeljünk el egy repülőgép- utazást a szárazföldek fölött, két­ezer évvel ezelőtt. Azt látnánk, hogy a földművelés teljesen „ház­táji” jellegű. Aránylag kis terü­leteket műveltek meg a távoli korokban, mert kevesebb volt az ember, ennek arányában keve­sebb az igény és a fogyasztás. hogy a növénytermesztés, az ál- az embernek lattenyésztéssel együtt a legmé- öreg Földünk nem tarthatja j 16,11008261 meg „zöld köpenyét”, ahogy azt A vadnövények száz és száz £"£“^£“0^ íloT’S 7enrí “ ienTanÄ’ tétlenülT máshol’ kulturnövé mondái gondozás, ápolás nélkül nyek UJ_ h’atalmas tábláit méri lyebb beavatkozás működésébe Amelyik nem tudott megbirkóz­ni a kedvezőtlen környezettel, az elpusztult, a már ismert termé­szetes kiválogatódás törvénye ér­telmében. Az ember tevékenységével „— munkájával és értelmével — új mozzanat jelent meg a Földön: a mesterséges kiválogatás. Az ember észrevette egyes növé­nyek előnyös tulajdonságait (gyors érés, bő termés stb.) s az ílymódon hasznos egyedeket és ki. A szovjet szűzföldek kopársá ga helyén néhány év óta, az em­ber keze munkája nyomán, növé­nyi élet pezsdül. Vagy a magunk házatáján: nemrég olvashattuk, hogy Vas megyében, 600 milliós költséggel, jelentős területeket' tesznek újra termővé. Még sok­oldalúan látni fogjuk, hogy a ter­mészet mindinkább nyersanyag az ember kezében. Gyen es István Műtét vér nélkül A törött végtagcsontot a sebész helyreigazítja és gipszkötést al­kalmaz, sínbe teszi a végtagot. Idővel a törött csontvégek közi összekötő szövet, majd csontszövet képződik. A gyógyulás hosszadal­mas, a kötés akadályozza a moz­gást. Ezért foglalkoznak a sebészek újabban a csonttörés kompre&z- sziós kezelésmódjának a gondo­geket szorosan összeszorítják, s ez sietteti a csont össaeíorrását. Otar Gudusaur, a moszkvai Központi Balesetsebésze ti Intézet sebészéinek a műszerével vértele- nül el lehet végezni ezt a műté­tet: a műszer fémtűkből és csa­varokból áll, a tűket átvezetik a végtagon a törés fölött és alatt, a bőr és a csont közt, aztán a csavarokkal összehúzzák. így sao­M ódért# zajcsökkentés A jelenkori ipari egészségvédelem állandóan keresi a ha­tásos és gazdaságos megoldásokat. Az ipari termelés különböző területein egyik legnagyobb probléma a fülsiketítő zajok ki­szűrése, s ezáltal a munkások fizikai közérzetének hatásos ja­vítása. Különösen a préslégszer számokat és különféle szivaty- tyúkat használó munkások vannak kitéve erős zajoknak. Kü­lönféle kísérletezések után úgy látszik, nyomára bukkantak a megfelelő megoldásnak. Egy angol cég porózus polietilént he­lyezett közvetlenül a kompresszor szívónyílásába. Kiderült, hogy ezzel a megoldással csökkenthető a zaj. mégpedig a teljesítő- képesség lebontása nélkül. A porózus polietilén ugyanis per- meabüis szerkezeténél fogva nagymennyiségű levegő átszívását mozdítja elő. Egyes hírforrások szerint az ekként elérhető zaj- csökkenés egyetlen, másfél centiméteres porózus polietilén betét alkalmazásával, egy présfurógép hangerejét a szabályos — nem halk, nem hangos — emberi beszéd szintjére csökkenti. í-i latával. A kompreszió — állan- rul egymáshoz a két csontvég. dó nyomás, amellyel a tört vé- Bonyolult, gennyedéses törés­■nél a sebészek általában tartóz­kodnak a műtéttől, nehogy a genny a mélyebb szövetekbe ke­rüljön. Az új eljárásnál a tűk az egészséges szövetet érik, te­hát nem érintik a gennyes részt. Azonfelül így a levegővel, a gennyokozó mikrobák életfeltéte- vel sem érintkezik a törött rész, a csantszüánkok nem roncsolják a szöveteket, így a gyógyulás is gyorsabb. Sok esetben még gipsz­kötésre sincs szükség. A műszer végtagnyújtásra is alkalmas. Gyermekbénulás, csi- pőcsonttuberkulózis esetén ti. gyakran visszamarad a lábszár a növekedében. Gudusaur, a térd- csontot elfűrészelve, a húzással másfél—két hónap alatt a végtagot 11—12 cm-rel meg tudta hosszab­bítani. V. Trinvjatósliája sEfnoaEgöna Az anyatej pótolhatatlan Kérdezem a „Négyszemközt az orvossal”-tól, mi lenne, ha másfél hónapos gyermekemet nem szoptatnám tovább? Egv ismerősöm két kicsinyét nem szoptatta, és mégis ember lett belőlük. Az anyák csak akkor kérkednek azzal, hogy tehéntejjel nevelték fel csecsemőjüket, ha ebből baj nem lett. Azok az anyák, akiknek mes­terségesen táplált csecsemője csene- vész, beteges, vagy éppen meghalt, nem dicsekednek azzal, hogy nem szoptatták kicsinyeiket. A szoptatás természetes anyai kötelesség. Ez alól az állatok ösztönösen sohasem vonják ki magukat. Ezt csak embe­rek teszik meg. Tudatlanságból, lel­kiismeretlen, rossz tanácsokra hall­gatva cselekszenek így egyes anyák, akik tettük súlyosságát nem tud­ják felbecsülni. Mindenekelőtt cse­csemőjüknek ártanak vele, mert megfosztják attól a tápláléktól, amit a természet rendelt számára, s amelyhez joga van épp úgy. mint az anyai szeretetre. De saját magá­nak is árt az anya, ha nem szop­tatja csecsemőjét, mert rengeteg bajlódást és gondot okoz magának és amellett sokkal több kiadást is. Rossz anyatej nincsen! A tej le­het sok, elég, vagy kevés, de rossz soha! Olyan anya sem igen akad, akinek ne lenne teje. Előfordulhat, hogy az anyatej kevés, de ez a ke­vés is kincsnél többet ér; Ha amel­lett rendszeresen és teljesen kiürít­jük, lefejjük, a kevésből több lesz! A legdrágább tápszerek sem pótol­hatják az anyatejet!' 1 1 Az ehető gombákról Egy olvasónk nem mer gom­bát enni, mert fél a mérge­zéstől. Kérdezi, mi módon le­bet teljes biztonsággal a mér­gezést elkerülni? Az ehető gombák táplálkozásun­kat változatossá teszik, élelmiszere­inket értékes anyagokkal egészítik ki, és ízletesek. Hazánkban éven­te sok millió kiló ehető gomba te­rem. Sokan kedvelik, de vannak olyan emberek, akik azért tartóz­kodnak a gombák fogyasztásától, mert félnek a mérgezéstől. Ez a félelem csak részben indokolt. Igaz ugyan, hogy Magyarországon még most is számos gombamérgezés for­dul elő, de ezek elkerülhetők, ha mindenki megismeri és betartja a gomba beszerzésének szabályait. Hazánkban közel ezerféle gomba terem. Ezek közül aránylag kevés mondható mérgesnek, s még keve­sebb azok száma, amelyek halált is okozhatnak. A gombamérgezések fő okai: a tudatlanság és a babonák. A köztudatban még mindig vannak olyan téves elképzelések és babonás hiedelmek, amelyek miatt már szá­mos haláleset következett be. Ilye­nek: „Gombafőzetben, ha az mér­ges, az ezüstkanál megfeketedik.” A megfeketedést nem a méreg, ha­nem a gombán lévő kén okozza. „Csigarágta, kukacos, vagy olyan gomba, amit az állat megeszik, ve­szélytelen!” Az állati szervezetek több mérgező anyagot kár nélkül elviselnek. Ez támpontot az embe­ri mérgezésekre nem nyújthat. „Ki­főzött, vagy leforrázott gomba mind ehető!” Ez azért veszélyes ba­bona, mert a legveszélyesebb gom­bamérgek a leforrázás után is mér- gezőek maradnak.. Van még számos babona: „A zöldség a mérges gom­bától megfeketedik.” „A gombát fe­detlen edényben kell főzni.” „A mérges gomba rossz ízű, rossz sza­gú, vagy élénk színű”. „Az a gom­ba mérgező, amely hulla fölött nőtt, vagy a dúvad irtására kiszórt mé­reganyagot szívta magába...” stb. Sok ember fizetett rá, hogy ilyen ostoba babonákban hitt. A gomba­mérgezés elkerülhető, ha a gombát csarnokban, vagy üzletben szerezzük be. Ott csak ellenőrzött gombát áru­síthatnak. Házaló árustól gombát venni életveszélyes! Árt-e a dohányzás? Kedves „Négyszemközt az orvossal”! Erősen dohányzóm, ötvenegy éves vagyok, szív- zavarok gyötörnek, összes ío- gaim mozognak. Lehet ennek oka a nikotin? Szomszédom hetvenéves, gyermekkora óta pipázik és semmi baja. Legelterjedtebb ártalmas szokás a dohányzás. Azt lehetne majdnem mondani, hogy a dohányzás az al­koholnál is nagyobb ártalmat jelent. A vele való visszaélés azonban nem nyilvánul meg olyan feltűnő jelen­ségekben, mint ezt az alkoholnál látjuk. A szervezetben állandóan keringő nikotin azonban az érrend­szert, a szívet előbb-utóbb megtá­madja. A szív tápláló (koszorús) ereinek elmeszesedésében szenvedők nagy része is erős dohányos. Meg­állapították azt is, hogy azok, akik tüdőrákot kapnak, többnyire dohá­nyosok. A dohányzáskor keletkező kátrányanyagokról kimutatták, hogy rákot elősegítő (cancerigen) hatá­súak. Akinek rákra örökléses hajla­mossága van (apa, anya, vérroko­nok között több rákeset!) ajánlatos, ha nem dohányzik. Erősebb szerve­zet az ártalomnak tovább ellenáll, úgy, hogy hosszú életű embereket is látunk, akik egész életükben do­hányoztak. A dohányzási módok kö­zül éppen az öreg emberek használ­ta csibuk, pipa a legkevésbé ártal­mas, mert a mérgező, nehezebb füstrészek, a nikotin a hosszú pipa­szárban lerakódik. Ártalmas a ci­garetta is, mert abból rendszerint sokat fogyasztanak, s tüdőre szív­ják. A tüdő pedig igen nagy fel­szívófelület a mérgek számára. Az sem közömbös, hogy mikor do­hányzik az ember. Amint az éhgyo­morra fogyasztott szeszes ital sok­kal ártalom t; bb, mint az evés köz­li r. megi/iit, úgy az étkovri élőit! dohányzás, emit annyiszor látunk, különösen káros. Bőséges ebéd i után elszívott szivar, vagy cigarrt- ! ta kevésbé ártalmas. Feltétlenül na- \ gyón káros a dohányzás olyanok­nak, akiknek valamilyen idült be­tegségük van, ami az érrendszert amúgy is „előveszi”, így a cukor­haj, vesebaj, szívbaj, érelmeszese­dés, vérbaj, ólommérgezés... stb. A dohányzás, mint állandó kémiai ártalom, a foghúst sorvaszt­ja és ezzel kapcsolatban a fogak idő előtti kihullása következik be. Az lehet, hogy a szuvasodás hala­dását a dohányzás lassítja a kátrá­nyos dohánylerakódások miatt. A szuvasodás olyan dolog, amin be­töméssel könnyen és jobban segít­hetünk, mintha csak az előrehala­dásnak vetünk gátat. Az ínysorva­dást és fogkihullást azonban orvosi beavatkozással alig befolyásolhat­juk és ezért kell távoltartani min­den olyan ártalmat, amely ezt a sorvadást elősegíti. Ilyen a dohány­zás és az állandó erős szájvíz hasz­nálata... stb. A dohányzásnak az ínysorvasztáson kívül a fogak meg- feketedése is kellemetlen következ­ménye, amit csak a leggondosabb fogápolással tudnak a dohányosok elkerülni. Ha a nők tudnák a do­hányzásnak egyrészt fogíny-sorvasz- tó, másrészt fogmegfeketítő hatását, azt hiszem, már hiúságból is job­ban meggondolnák, mielőtt ennek a szenvedélynek hódolnának. Nem volna szabad a dohányzást megen­gedni szűk helyeken, vasúti kupék­ban. autóbuszokon, repülőgépeken, mert a levegőt mindenki számára J nagyon gyorsan megrontja. A do- 1 hányos ember a legnagyobb egoista J a levegőrontás tekintetében! Már j fiatalon kell az ártalmas és sok be- ! tegséget okozó dohányzásról lemon- 1 dani! A fiatalság nevelkedjék ön- 1 megtartóztatásra. J

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents