Tolna Megyei Népújság, 1963. október (13. évfolyam, 229-255. szám)

1963-10-11 / 238. szám

1963. október ti. föLWA unsorn ttTPüjsÁfí 5 Kiénzúpós? Az automata csőhegesztő gép ügye a járásbíróság előtt — Felteszem a kérdést a fel­peresnek, mivel tudja bizonyí­tani, hogy a szóbanforgó újítás, megvalósításában, az automata esőhegesztő gép elkészítésében részt vett? — Az 1962, június 2-án be­nyújtott újítási javaslatommal. — A kivitelezésben nem mű­ködött közre? — Nem állt módomban. Ké­rem, én nem is tudtam, hogy az én ötletemet valósítják meg. Az alperes: — Mindenki tud­ta az üzemben, hogy folynak a kísérletek, az újság is írt róla. És én is láttam, hogy nem egy­szer odajött, és nézte a készülő gépet... A „bizonyíték”, az újítási ja­vaslat, amelynek alapján Strau- binger József kéri társszerző­ségének megállapítását, nem so­kat bizonyít. Arról szól, hogy nagyfrekvenciás hegesztéssel állítsák elő az öntözőcsöveket. A javaslathoz mellékelt primi­tív vázlatrajz szerint a lemez görgősoron halad keresztül, mi­közben csővé formálódik, ez­után átmegy a nagyfrekvenciás tekercsen, ami felhevíti és így összeforr. Persze, ha a tekercs meg is olvasztaná az anyagot — ha egyáltalán elképzelhető ez — akkor nemcsak az összehegesz- tendő helyen olvasztaná meg. hanem mindenütt, abból tehát nem igen lesz cső. De most nem is ezen, a hegesztési módszer alkalmasságán folyik a vita. A felperes nem is ezt állítja a Szekszárdi Járásbíróság dr. Gu- jás tanácsa előtt, hanem azt, hogy Schilling József ellopta az ő újításának a csőtovábbításra, a cső kialakítására vonatkozó részét. Az ügyben tulajdonképpen már a per megindulásakor az akkor meglévő iratok alapján lehetne dönteni. Az ötlet fel­vetése egymagában nem újítás. És itt az időbeli eltérés is, Schilling már 1961. augusztusá­ban elkezdett foglalkozni az automatikus csőhegesztőgéppel és az 1962. márciusában meg­kötött kísérletezési szerződés­ben már kikötötték, hogy a cső­sajtolást húzással, vagy tolással kell megoldani. De a bíróság — nagyon helyesen — csak alapos mérlegelés után, a többoldalúan bizonyított tények alapján dönt. Ezért került sor csak a harma­dik tárgyaláson az Ítéletre, ami­korra a kirendelt igazságügyi mérnök-közgazdász szakértő két ízben is kifejtette véleményét, meghallgatták a tanúkat is. Lapunkban több ízben foglal­koztunk ezzel az újítással. Ez év márciusában már beszámol­hattunk arról, hogy a vállalat egyik legjelentősebb műszaki problémáját, a modern, nagy­üzemi jellegű csőgyártást sike­rült megoldani. Schilling Jó­zsef — a közreműködő mű­szakiak segítségével — elkészí­tette az automata csőgyártó gép prototípusát. Irtunk akkor a várható gazdasági eredményről is. ami a jelenlegi termelési szintnél is legalább négymillió forint. Az újságcikk hatására „kapcsolódott be” a kész újítás további sorsának alakulásába az akkor már nem a vállalat­nál dolgozó Straubinger Jó­zsef, bejelentette igényét a vár­ható újítási díj felére. Először levélben, majd személyesen tárgyalt az újítóval és a válla­lat vezetőivel. Megkérdezték tőle többek közt. hogy nem tartja-e erkölcs­telennek akkor jelentkezni, amikor már készen van min­den? — Hiszen ha annyira akart volna, közben is bekap­csolódhatott volna a munkába. — Kérem, tudom én, mikor kell jönni! — válaszolta cini­kusan. A tárgyaláson mind a szak­értői vélemény, mind a tanú- vallomások azt bizonyították, hogy a két újításnak, illetve a megvalósult újításnak és Strau­binger javaslatának semmi kö­ze egymáshoz. Az újítás lénye­ge az automatikus csőhegesztés. A cső kialakítása, akár húzás­sal (egyébként a jelenlegi, el­avult módszernél is húzással for málják a csövet) akár tolással, műszakilag már régóta ismert megoldás, még viszonylagos újdonságot sem képez, de egyébként sincs semmi hasonló­ság az elkészült csőtolópad és a felperes vázlatában javasolt megoldás között. Az időbeli el­térés — a kísérleti szerződést márciusban kötötték meg. Straubinger József pedig jú­niusban adta be javaslatát — szintén kizárttá teszi azt, hogy Schilling felhasználta volna az ötletet. Ezért utasította el a bí­róság a felperes keresetét és kötelezte a felmerült költségek megtérítésére. (J) Mi van a cégtábla mögött? Gombamódra szaporodnak a cégtáblák. Ez annak a jele, hogy új szervek, intézmények alakul­nak. illetve a régiek bővülnek. Legtöbbről örömmel írunk, mert kézenfekvő, hogy a cégiaola mö­gött komoly, hasznos tevékenység van. Sok szó esik a hivatali appa­rátus nagyságáról sokan kifogá­solják ezt és bizonygatják, hogy felesleges. Az esetek túlnyomó többségében azonban bebizonyí­tott tény, hogy a meglévő hiva­tali apparátus nélkül nem halad­na úgy a munka, ahogyan halad, ezért vitathatatlan a szükségessé­ge. Az igazsághoz azonban hoz­zátartozik az is. hogy az élet nem minden hivatal szükségességét igazolja teljesen. E cégtábla mögött tehát az a gyakorlati tanulság van, hogy jó lenne tárgyalni e hivatal felszá­molásáról. Ez csak egyszerűsíte­né. hatékonyabbá tenné a mun­kát, Az kétségtelen, a hivatalos álláspont az, hogy szükség van ezekre a szervekre. Sőt, határo- zatilag is szabályozták feladatkö­rüket, és érvek szólnak amellett, hogy szükség van rájuk. Ezekkel az érvekkel szemben azonban egyre bővülnek azok, amelyek azt igazolják, hogy elöbb-utóbb szóba kell hozni felszámolásuk szüksé­gességét. B. F. Magánlevél közügyben A hitről és a bizalomról Kedves B. J. Elvtárs! Néhány emberben csalódtál, s most bánatosan panaszolod: rosszak az emberek. Annyira eluralkodik rajtad a csalódás, hogy olyan kérdéseket is felteszel: Javulhatnak-e egyáltalán az embe­rek, eljön-e az az idő, amikor jó lesz majd minden ember? Alapvető kérdést teszel fel, olyan kérdést, amelyet mi kom­munisták nagyon fontosnak tartunk. A vallások, de a legtöbb velünk szemben álló világnézet azt hirdeti, hogy az ember alap­jában véve rossz. Azt állítják, hogy az embert nem lehet meg­javítani, alaptermészete a rosszra való hajlam, s kár is apostol- kodni, az emberek rosszak maradnak mindig. Mi azt mondjuk, hogy az emberek tudatát, világnézetét, er­kölcsét, jellémét, szokásait, magatartását a lét határozza meg. Az a lét, amelyben élünk: a társadalmi viszonyok. Nyilvánvaló, hogy amíg a társadalmi viszonyok nem lesznek tökéletesek, addig az emberekben is sok lesz a fogyatékosság. Sőt még tökéletes társadalmi viszonyok között is lesz fogyatékos jellemű ember, hisz tudatunk, szellemi életünk fejlődése mindig lemarad a lét, a társadalmi viszonyok fejlődése mögött. Mikor érünk el odáig, hogy tökéletesek lesznek a társadalmi viszonyok? A felépült kommunista társadalomban! Ebben a társa­dalomban szabadul fel majd teljesen az ember, s ebben a társa­dalomban válnak általánossá a legtökéletesebb, a legnemesebb em­beri tulajdonságok. Addig mondjunk le a nevelésről? Szó sem lehet róla. Hiszen csak a vak nem látja, hogy mennyit változik, fejlődik már a mi rendszerünkben is az ember. Gondolj csak a munkahőstettekre. A napokban jártam a dombóvári vasúti csomóponton. Elámul- tam milyen nagy munka hős tét te két hajtanak végre ott az embe­rek. Találkoztam olyan mozdonyvezetőkkel, fűtőkkel, akik 36—40 órát dolgoztak egyfolytában, álltak helyt a mozdonyon. Teszik azt annak ellenére, hogy rossz a bérrendszer, rosszak a munka- körülmények és sok más probléma is van amely nem elősegíti, hanem inkább gátolja a munka kedv kibontakozását. De vehe­tünk más példákat is: az egyre terebelyesedő társadalmi mun­kát. a becsületboltokat, a pénztáros nélküli bérfizetéseket, a közéletben kifejtett áldozatokat stb. Mindez azt mutatja, hogy már nálunk is, a fejlődő, alakuló szocializmus jelenlegi szakaszán is bontakoznak ki. válnak egyre szembetűnőbbé és általánosabbá a szép. nemes emberi tulajdonságok. A kommunisták mindig hittek az emberben. Harcunknak ez a hit, az ember jóságába vetett hit adott és ad legyőzhetetlen erőt. Azt valljuk, hogy meg kell szüntetni azokat a viszonyokat, amelyek rosszá teszik az embert, meg keli szüntetni a kizsákmá­nyolást. s helyébe igazságos társadalmi viszonyokat kell létre­hozni. akkor megszűnik a rossz, az erkölcstelenség, a jellemte- lenség. a becstelenség, az anyagiasság, a karrierizmus és más rossz tulajdonságok. Természetesen nem varázsütésre, egy csa­pásra. hanem fokozatosan rdomul az új viszonyokhoz az ember. Csalódtál most néhány mun katársadban. barátodban, valóban nem viselkedtek rendesen veled, gyávaságból elfordultak tőled. Most sötét szemüveggel nézed a világot és hajlamos vagy hely­telen következtetések levonására. Mondom még nem jók mara­déktalanul az emberek, de már eljutottunk odáig, hogy nem lehet jellemzőnek, tipikusnak és törvényszerűnek tekinteni a te esete­det. Inkább az a töryényszerű. hogy az emberek felismerik az igazságot és kiállnak bátrán az igazság vedel mezesében. Erre is sok példát lehetne felhozni. Az élet nagyon bonyolult, nem lehet sémákat alkalmazni, nem lehet eseteket — főleg szubjektív ítélettel — általánosítani. Tudom és megérteni, hogy most rosszul esik néked az a meg nem értés, amely környezetedből feléd árad. Fáj neked a meg nem értés, de fájdalmad ne legyen rossz tanácsadó. Higgyél, bízzál az emberben, mert ez a hit és bizalom ad majd erőt arra, hogy fel­emelkedjél es megtaláld igazságodat. Ebben is emberek fognak majd neked segíteni. Üdvözlettel: Gyenis János Jelenleg ilyen hivatal a föld­művesszövetkezetek járási köz­pontja, ami megyénkben is köz- igazgatási rendszerünknek meg­felelően, minden járásban megta­lálható. Ezek léte a földműves­I .szövetkezeti mozgalom fejlődése\ közben vált szükségessé, bár so-J kan akkoriban is vitatkoz*a>ej azon, hogy szükség van-e ríjuk.* Mindenekelőtt a földmüvesszövetL\ kezetek elaprózottsága indokolta* MIL VEN HOSSZÚ EGV PERC! Közben szalad az Ut a KezeteK etaprozotisaga inaoKona \ ---------- -------- ~~ l étrehozásukat. A földművesszökocsi alatt... Lassan múlnak a vetkezeti hálózat azonban — kü- Jrnasodpercek. lönösen az utóbbi években —j G László ül a volánnál. nagy fejlődésen ment át. Ennek? Nézi az utat. Mesziről úgy egyik mutatója éppen az, hogy* tűnik.^ mintha üvegből volna: ké z óra másodpercmutatója Dől a kocsi jobbra, tartja az út ott fekszik az út szélén, kis .néz , mintha lassított felvétel dőlését. Már végig látni a hosszú mutatná, vánszorog elő- Árpád utcán... Micsoda kihalt ez az utca. Sehol egy kerékpáros, de még gyalogos sincs. Jó így. ilyen úton utazni. Sima. alig zökkent, inkább hintáztak Már egyenes­be billent a kocsi. Az első kerék összetartása Laci mozdulata nél­sikerült létrehozni az erők egye-* késfényű, csillogó. Csak amikor kül húzza vissza a járművet... Itt sítése érdekében a körzeti föld-* a kerék! alá fut, bizonyossá művesszövetkezeteket. Ez azt je-* ük lenti, hogy egy-egy járás terüle-* makadám. Zörög a motor. Régi a tét általában 2—3 földművesszö-* kocsi, alaposan ráférne már a ja, hogy bővült szakképzettségük.' rátermettségük. télén lábszárán horzsolás, arcán vörös vércsepp. Milyen hosszú egy perc... Laci rohan a mentődobozért, valaki a mentőkért telefonál... de már itt is a fehér autó. Óvato­san emelik a kisfiút a hordágy­ra. felbőg a mentő szirénája, rohan Kaposvárra, a kórházba... Elhal a sziréna vészesen vijjogó hangja. Rendőrjárőr fékez a helyszínen. Tanúk, kihallgatá­sok, mérések, fényképezés. — Hogyan történt? Laci áll, nézi a kérdést feltevő rendőrt. s csak annyit tud mondani: — Nem tehetek róla, csak azt láttam, hogy szalad a kocsim­hoz, már akkor fékeztem, de... már nem lehetett megállni. Itt mái' nincs olyan erő, amely a kocsit úgy fogja meg, hogy a gyerek átszaladjon előtte... — így volt? — néhány tanúhoz nás. Sikolt a kocsi négy gumi- szól a kérdés. Azok bizonyítják, Vagány vezetőknek való ez. ja. alig csúszik a nagy gép mutatják, kézzel lábbal, hogyan, Olyan sofőr, aki hivatásból ül a az aszfaltozott makadámon. Meg- s mint látták az esetet. Elkészül volán mellé, aki kenyerét keresi áll. Orra csaknem a földet éri, a jegyzőkönyv. A rendőr tiszte- a kocsival, akit hazavárnak, az a kocsi hátulja felemelkedik. A leg, már indul. Megnyugtatja a óvatos. Hajt, ahogy hajtani le- hirtelen fékezés előrelöki az uta- sofőrt: Nem maga a hibás... \ hét. tempósan, nyugodtan, maga- sokat... Felszakítják az ajtót, ro- — Én nem viszem tovább a ko- biztosan.., hantiak, ugranak a gyerekhez. Az csit, rendőr elv társ: akkor vá- aszfaltozott a ... ------------- .. » ,-------- , ------ ---------- ----- a v etkezet uralja. Ezzel együtt járlf javítás. Döccen egyet a téglagyár az az örvendetes tény, hogy sok* előtt az első kerék, meglódítja a tekintetben megnövekedett a' kocsiban ülőket. Billennek jobb- földművesszövetkezeti vezetők ön-f ra, balra, előre. Aztán lódul a állósága, személyi felelőssége. En-t kocsi ismét 'előre. Kanyar, éles, nek természetesen az volt az alap-* befelé dőlő. Bele lehel hajtani, olyan jó hatvanas tempóval is. Laci leveszi a gázt, visszaengedi .... . ..... „ .. , a pedált. Minek hajtson? Ráér. A körzeti foldmuvesszovetkeze-j Különben is semmi haszon nincs tek rendszeret egyre jobban iga^é zolja a gyakorlat. Közben a jára-Jabbol> ba *iedten ugranak szét a si központok megmaradtak mégj járdán menő gyalogosok, mert a akkor is. ha létszámuk csökkent, j kanyarban az autókerék sikolt. Felvetődik a kérdés: mi szükség van arra, hogy néhány önállóan, és jól tevékenykedő földműves­szövetkezet, valamint a nagy ap­parátussal rendelkező, s ténylege­sen irányító MÉSZÖV közé be­ékelődjön egy miniatűr hivatal, erősen megnyirbált jogkörre.L nem kell gázt adni. az emelkedőt már elkerülte, túljutott rajta, és itt gurul a kocsi. Direktben ko­tyog a motor... Felfagyásos az út. Megrázkódik a kocsi, azután újból simán gu­rul... Fehérség villan. Az . egyik ház kapujából gyerek szalad ki. rohan a kocsi felé. Másodperc tört része is éveknek tűnik. Arra sincs idő. hogy rántson a kormányon, a gyerek még min­dig szaladni akarna tovább, de a játékos szenvedély, amely a kapu alól kihajtotta, a kocsi oldalán törik meg. Kis koppa­Valahonnan előkerül egy sofőr* beül a volán mögé. fordít az in­dítókulcson. zakatolni kezd a motor, megrándul a kocsi. Csak az összeverődött tömeg marad az Árpád út 48 előtti háznál.. Múlnak a napok. Laci megy a rendőrségre, telefonon érdeklődik, hívja a kórházat. Mi van a gyerekkel? Él? Életben marad. Nincs komoly baj? Három nap után hazahozzák a kis Horváth Dezsőkét, már ját­szik. ugrándozik, felmászik Laci bácsi, a sofőr térdére, kezé­ben ott a tábla csokoládé, maszatolja vele a sofőrt. Az anya ott sír a sarokban. Az apa csendben ül egy kopott hok.kedlin, nézi fiát, meg a sofőrt, aki eljött megnézni kis „áldozatát’... Az apa szeme el- fátyolosodik... mintha arra gon­dolna. mi lett volna, ha még hosz- szabb az a perc... Meghatott bú­csúzkodás: „Aztán vigyázz ma­gadra Dezsőké”, egy pösze „sia" köszönés, és a kocsiból int vissza Laci. a sofőr. Dezsőké­nek. az áldozatnak... Az apa kapuját... kül csira zárja a ház P álkovács Jenő

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents