Tolna Megyei Népújság, 1963. október (13. évfolyam, 229-255. szám)

1963-10-06 / 234. szám

WM. aktéber 8. föl,MA HI15GT13I Nf.PÜJSAÖ SmAbm é*vitái I. Teremtő környezet A mitológiák világmagyarázatában éppen olyan képte­lenség az, hogy egy óriási teknősbéka hátán áll egy elefánt, s ennek hátán nyugszik a Föld (buddhizmus), mint a keresztény „teremtéstörténet”, amely szerint isten előbb hozta létre a világot, s csak azután a Napot és a csillago­kat, Jens Bjerre, dán utazó nemrég megjelent könyvében (Az utolsó kannibálok) olvashatjuk, hogy az új-guineai bennszülöttek egyszerűen nem értik a kérdést: honnan szár­mazik, hogyan került a Földre az ember? Szerintük „ember mindig volt”, sőt a csillagokat is ő teremtette. Ellentétes fel­fogások ezek, de van egy közös vonásuk: semmibe veszik — mert tévesen tükrözik a valóságot — a környezet egye­dül reális, teremtő hatalmát. Kölcsönös hatások Mi a környezet? Mindig és mindenkinek más, ha a részlete­ket tekintjük. De ha azt nézzük: melyek bolygónkon az élet kör­nyezeti feltételei, bizonyos hatá­rok között azonosságot találunk. Az egész Földön egyforma a levegő és a víz összetétele, nin­csenek sok száz fokos hőmérsék­leti különbségek, mint más égi­testeken. Ez tette lehetővé, hogy ar. éket ..megszületett”, majd el­terjedt a Földön. A környezeti hatásokat mlhd magasabb fokú és egyre bonyolódó kölcsönösség jellemzi. A növény- és állatvilág kölcsönösen egymás környezetéül szolgált, s amikor — a fejlődés láncolatában — színre lépett az ember, tovább bővült a hatások és visszahatások köfe. A Nap hő- és fényenergiája először a növényekben, majd a táplálkozás útján az állatokban, és az emberben válik mozgássá, növekedéssé, szaporodássá — életté. Sok más tényező is közre­játszik az életjelenségekben — a föld tápereje, a hőmérséklet, a csapadék körforgása — mindez együtt a környezel. Azt is tudjuk, hogy az élet hém földi „kiváltság”, csak a itú Tejút-rendszerünkben bizto­son sok millió, talán több száz­millió égitesten, a miénkhez ha­sonló körülmények között, az élét különböző fokozatai alakul­ták ki. Aki a tudomány világánál fi­gyeli a tényeket, annak semmi kétsége nem lehet arról, hogy az élet bonyolult környezett ha­tások terméke. Nem mindig kedvezd... A környezet nem mindig segíti fennmaradásé ban az élőlényt, sőt gyakran ellenségesen a vesztére tör. A jégkorszakban az ember legfőbb védekezése a menekülés volt. Nagy területek sivataggá válása ugyancsak arra késztette az embert, hogy más vidékre köl­tözzék. Nem is gondolhattak ar­ra, hogy úrrá legyenek a termé­szet vad erőin. Miért élnek akkor mégis em­berek az Északi-sarkkörön túl és a sivatagokban? Azért, mert messze földön nem láttak mást. csak jeget, illetve forró homokot, s azt gondolták, az egész világ ilyen. Jack London egyik érde­kes novellája — Nem-Bok, a hazug — arról szól. hogy egy eszkimó megismeri a civilizációt, visszatér övéi közé. de egy sza­vát sem hiszik el. Hazugnak nevezik, és elűzik a törzsből, amikor az örökös napsütésről, meleg tájékról „mesél”, s azt állítja, hogy mindez igaz ... Sokan ott maradtak tehát a kietlen éghajlatú vidékeken. Mű­ködésbe lépett az élőlények, kü­lönösen pedig az ember egyik legfontosabb Sajátossága, az al­kalmazkodási képesség. Az eszki­mók és északi indiánok éppen úgy, mint a beduinok, vagy a magas hegyek lakói alkalmaz­kodtak környezetükhöz. Ez szer­vezeti elváltozásokkal is járhat, a hegylakók vérének összetétele az eltérő oxigénfeldolgozás miatt más, mint a mérsékelt égövi emberé. Nem mindig sikerül... Az alkalnmzkodásinak határt szab a természet. Ha tninden élő­lény mindig beilleszkedett volna a változott körülményekbe, akkor valamennyi faj fennmarad. Ezzel szemben például csak az ormá­nyosok (elefántfélék) 350 kipusz­tult fajtájáról tudunk, nem is szólva a már csak maradványok ban fellelhető őshüllők tömegé­ről. A környezet változásaitól támasztott követelmények meg haladták erejüket. Átadták he­lyüket az alkalmazkodásra képes fajoknak. Mindén ma létező faj — az ember is — a siketes alkalmaz kodás diadala. A beilleszkedés a változott kö rülményekbe sohasem egyszerre történik. Számos egyed elpusztul néhányük apró szervezeti változá­sokkal felel a környezeti hatá­sokra, a változások pedig össze- geződnek és öröklődnek. Ezt ne­vezte Darwin a természetes ki válogatódás elvének. Érvényessé­gét ma már nemcsak az igazi tudósok, hanem minden gondol kodó ember is elismeri. Az alkalmazkodás és ki váloga­tódás ma is észlelhető, természe tes folyamat, és kizárja bármi­lyen „teremtés” lehetőségét. Azt is, hogy egy „felsőbbréndű lény” csak egyetlen csírát teremtett, s ebből fejlődött lei, ágazott szetté az élet, és az első csira (fehérje) hcsszú ideig tartó, bonyolult al­kalmazkodásának eredményeként. Ha sikerül Háromnál Hard ember léte Zése biztosítja, hogy az emberi faj — ahogy félig tréfásan than dani szokták — „a természet legsikerültebb kísérleté'. Ez azt jelenti, hogy a kedvező környe zeti hatásokat a maga javára fordította, a kedvezőtlenekhez pedig alkalmazkodott, iUetve át alakította azokat. Erre csak, és egyedül az ember vált képessé, a munka révén (Az állatok vacok-készítése, a madarak fészekrakása is változ tatás, de jelentéktelen). Az ember ez a „telitalálat” az élővilágban, lényegesen új vonásokat vés a természet arculatára. Következő cikkeinkben arról szólunk, hogyan változott a nö­vény- és állatvilág, továbbá a táj az ember tevékenysége nyo­mán. Végül utalunk majd a leg­frissebb gondunkra: a „telitalá lat” kezd túllőni a célon. Gyenes István Áradás előrejelzése géppel Rendszeresen, nem is egyszer egy évben, betör L/eningrádba a víz. Amikor váratlanul jön, kárt. za­vart okoz. Nem a Néva, hanem a Néván keresztül tenger tör be, a Finn- öbölbőL Az Atlanti-óceán ciklon­jai hozzák a veszélyt, nyugat fe­lél. Az Észak-nyugati Meteorolóiai Saolgálat már jelezni tudja, 5—6 ófával előbb, hogy jón a tenger­ár. Sajnos, rövid az időköz. Nem lehetne legalább fél nappal, vagy inkább 18 órával előbb tud­ni hogy a biztonsági intézkedéseket meglehessen tenni? Ekein a bonyolult problémán dolgozik a Szovjetunió tengeri időjárásjelző intézetének három osztálya, három különböző irány­ból közeledve a megoldáshoz. Egyik a Finn-öbölben jelentkező hosszú hullámok keletkezésének a feltételeit tanulmányozza: má­sik a nagy terület meteorológiai adataiból összeállítható prognó­zisból indul ki; a harmadik szá­mításai arra irányulnak, hogy a széljárás hogyan hat a tenger­szint magasságára. A leningrádi tengertani intézet is foglalkozik a kérdéssel N. Lab- zovszkij professzor irányítása mellett. — Mi elektronikus számoló­géppel az un. „sekély víz egyen­letét” vettük alapul — mondja Labzovszkij professzor a látoga­tó kérdésére. — Továbbá az in­tézet főmunkatársának, Lev Vo- lohonszkijnak az elméletét: az anemo-bárikus kiegyenlítődés el­vét, amely szerint ti. a szélsebesség és a légnyomás olyan összefüg­gésben van egymással, hogy — egyszerűén kifejezve — ha hát­tal állunk a szélnek, előttünk balra van az alacsony légnyomá- sú hely, mögöttünk jobbra a ma­gas nyomású. Más szóval: a ten­ger felszínének egyensúlyát tör- vényszefűén a szél és a légnyo­más határozza meg. A „sekély víz” differenciál­egyenlete mintegy száz éves, azonban nem alkalmazták sok­szor. Az egyenlet megoldása egy­szerű, de annyira hosszadalmas a szinte végtelen számú összetevő, a tekintetbe veendő rengeteg adat miatt, hogy mire kijönne az eredmény, régien, egy évvel előbb megvolt az áradás. Az elektroni­kus számológéppel második fia­talkorát éli most az egyenlet. A tengermélységek, a szél és a lég­nyomás adataiból álló differenci ál- egvenletek rendszerének az integ­rálásával az áradás előrejelzésé­nek a helyes módszerét alkalmaz­hatja az intézet. A számítások eredményét évek óta állandóan ellenőriztetjük ku­tatóhajónk embereivel az öbölben. Ök is mérik a Leningrád felé vonuló hullámok alakulását a szél és légnyomás változásai közben — fejezi be Labzovszkij prof esz- szor a tájékoztatást. Georg« Biok €Ef] □□□□□□[! Hogyan tudnék lefogyni? „Négyszemközt az orvossal” című rovatukban sok jó tanácsot olvas­tam különféle bajokra. Ez bátorí­tott fel arra. hogy önökhöz for­duljak. Igen kövér vagyok, s alig bírok dolgozni. 164 centiméter ma­gas, és 97 kiló súlyú vagyok. Ho­gyan éljek, hogy lefogyjak, s tűr- hetőbbé tegyem életeméi? Az elhízás ma már jóformán nép­betegség a közepes életkorban, úgy, hogy propaganda és egyéb úton szük­séges völna ellene küzdeni. Az elhí­vás áltálában esökkénti a szervezet ellenállóképességét, minden betegség­gél szémbén. A kövérség a legfonto­sabb betegségre hajlamosító tényezők egyike. Elhízott emÖerék középes élettartama is az átiagriál kisebb. Eá érthető is, mert ugyanazon izom, itíég-, érrendszernek ha nagyobb tes­tét kell ellátni} mint ámíiyenre be van rendezve, borsán elkopik, ha­marabb tönkrémegy. Az elhízott szer­vezet hajlamosabb fertőzésekre, szív, tüdő, vese, anyagcsere bajokra, (cu- kdrbaj, érelmeszesedés) főlég idősebb korbán. Az elhízás ném kívánatos, mert áz egyénre nagy terhet jelént: nagyobb lesz a S2ív mUhkája, Köhy- nyebb az elfáradás. Eúötálp. visszér­tágulat is inkább fejlődik. De emel­lett kozmetikáikig is fontos, hbgy kü­lönösen idősebb korban a test való­sággal deformálódik az elhízás kö­vetkeztében. Sokszor láthatunk, kü­lönösen fürdőkben, elhízott, förmát- lan emberéket, akiken a hízás követ­keztében a zsírpárna egyenetlenül, a nyakon, tarkón, hason, arcon, főleg az úgynevezett ,,ináktíV” helyéken (nőknél a csípőkön) lefakódVa, a tes­tet egészen eltorzította. Pedig éíékhek az embereknek fiatalkori arcképeit nézve látjuk, hogy annak idején egé­szen megfelelő testformával rendel­keztek. Ez az esztétikailag káros ha­tás. különösen 40 évén túli, hagyobb- fokú elhízáskor következik be. Fia­talabb korban az elhízás ném ve2ét általában olyan fokú torzuláshoz, mint öregedő korbán. Sovány ember arca, testé ném torzul el az öregedés következtében olyán mértékben, mint a kövér emberé. Az elhízást elősegíti nemcsak a sok étel, a sok folyadék felvételé is, különösén esti étkezés­kor. Az esté ivott folyadékot a szer­vezet inkább visszatartja, mert a ve­sének a normális viszonyok között éjjel kisebb a kiválasztó képessége. Sok folyadékot tárt vissza a szerve­zet cukros, vagy sós ételek fogyasz­tása és az arra megivott szeszes ital, vagy víz után. Különösen hizlalnak az étkezés közben fogyasztott sze­szes italok, á felszívódás elősegítése által. Elhízás ellen légjobb kévését enni és inni, személymérleg ellenőr­zésével. Folég szénfiidrátös (krump­li, rizs, tészta, cukros étéíék, kenyér) és zsíros ételekét kell kerülni. Az ét­kezéseket különösen este kell meg­szorítani. Azt a tápanyagot, amit az ember napközben eszik, vagy iszik, inkább feldolgozza, illetőleg kiüríti, mint az este fogyasztották amely job­ban lerakódik a szervezetben. Erős testgyakorlatokkal egyedül - amint sokan akarják — megfelelő étrend nélkül az elhízás ellen alig lehet vé­dekezni! Hogy ez valóbah így van, elég legyen esak megemlíteni: egy órai séta ném fogyaszt több ener­giát, mint amennyit három kockacu­kor szolgáltat a szervezetnek. Test­gyakorlat a soványításhoz mégis na­gyon ajánlható, mert sportolás köz­ben a zsírréteg egyenletesebb elosz­tása, vagy a zsír eltüntetése inkább történik az ,.inaktív helyekéről, mint lesoványításkor sport nélkül. Külön­féle sováfiyitó hormonok szedése, az anyagcsere nagyfokú emelése és a szív igénybevételé miatt ném ajánla­tosak. Károsak, sőt halált okoztak bizonyos kémiai soványító szerek (di- nitrophenol). Nagyon jó soványító- szer a mérleg (naponként), ha az ét­kezést a súlyhoz igazítjuk, s a va­csorát igén szűkre Szabjuk. Aludttej, gyümölcs, folyadék nélkül. Régi sza­bály, hogy annyi kiló súlyú legyen körülbelül az ember, ahány centimé­ter magas egy méterén felül. Fiata­labb korban (25 éven alul) azonban néhány kilóval még kevesebb súly ajánlatos. Találóan mondják, hogy ahány kilóval több a felnőtt ember, mint az említett szám, annyi évvel rövidíti meg az életét, természetes körülmények között. Nemcsak az él­hízás, hanem a nagyfokú lesoványo- dás is csökkenti a szervezet ellen- álíóképességét. Ezért legjobb általá­ban testünk közepes tápláltsági álla­pota és arra kell törekedni, hogy azt se lefelé, se felfelé túl ne haladjuk. Mi a cseppfertőzés? j I Sch. G-né kérdezi, hogyan lehet védekezni áz őszi influenza-járvá­nyok idején? Cseppfertőzésnek nevezzük a beteg­ség átvitelének ázt a módját, amikor a kórokozók tömegei köhögésnél, tüsszéntésnél a levegőbe kerülő apró, láthatatlan nyálcseppeken lebegnék és vagy így kerülnek a légutakba a belélegzett levegővel, vagy esetleg be­száradva, később a felkavart porral. Főként az influenza, a kanyaró, a szamárköhögés, a vörhény, a diftérla, ! a mandulagyulladás, a nátha, $ tu­berkulózis terjednek cseppfertőzés út­ján. A ködös, őszi, téli időben egyes betegségek járványos méreteket ölte­nek. A fertőzés ellen azzal védekez­hetünk, ha a zsúfolt, zárt helyisége­ket járványos időben nem látogatjuk. A cseppfertőzés ott a leggyakoribb, áhbl zárt helyén sokan fordulnak meg, ahol a levegő elhasznált, vagy az emberek igeh közel vannak egy­máshoz (például vendéglők, színhá­zak, mö2ik, várótermek, áruházak, közlekedési eszközök... stb.) A kis- gyerrriek különösen érzékeny a fer­tőzés iránt. Járványos lödben ne vir gyük gyermekeinket olyan helyre, áhöl fokozott a .íért'izés veszélye. A fertőzés terjedésének itiegakadályozá- sa érdekében vigyázzunk emberi ár- sathk egészségére is. Köhögés és tüsszentés alkalmával zsebkendőnket tartsuk szájunk és pírunk elé! A meghűléstől óvakodjunk, mert a meg­hűlés a szervezetet legyengíti, és ka­put nyit a fertőző kórokozók megte­lepedésére. Alkalmazkodjunk tz idő­járáshoz. Hűvös, ésös időben ollói- zünk melegen. Atázőit ruhánkat mi­nél gyorsabban cseréljük szV-azra. Meleg helyiségből ne menjünk hir­telen hideg, és főleg szeles, huzatos helyreó ígért fontos a megfelelő ét­rend biztosítása. A C-vitamin, kis­gyermekeknél kellő B-.vitamin a szervezet ellenállóképességét fokozza. A téli hónapokban minél több eltett savanyú paprikát, savanyú káposz-, tát és paradicsomot fogyasszunk. Ügyeljünk a kielégítő fehérje (tej. tejtermékek, húsféleségek) ellátására is! A szeszes Italok sem a betegség megelőzésében, sem annak gyógyítá­sában nem segítenek! Megelőzés: Gyakori szellőztetéssel gondoskodjunk lakásunk, munkahe­lyünk jó levegőjéről. Sokat tartóz­kodjunk szabad levegőn. Mértékletes életmóddal, testedzéssel fokozzuk szervezetünk ellenállóképességét. Ne látogassunk hurutes, náthás, influen­zás betegeket! Tüsszentés és köhögés esetén zsebkendőnket használjuk. Náthás, köhögős állapotban sűrűn váltsunk zsebkendőt és a zárt leve­gőjű. zsúfolt helyeket kerüljük! Gyakran mossunk kezet, hogy a zseb­kendőről a kezünkre került kóroko­zókat eltávolitsuk. Megbetegedés ese­tén azonnal forduljunk orvoshoz. fr*-» »y-a-STa-MfrSggSB&gä'i

Next

/
Thumbnails
Contents