Tolna Megyei Népújság, 1963. október (13. évfolyam, 229-255. szám)
1963-10-06 / 234. szám
WM. aktéber 8. föl,MA HI15GT13I Nf.PÜJSAÖ SmAbm é*vitái I. Teremtő környezet A mitológiák világmagyarázatában éppen olyan képtelenség az, hogy egy óriási teknősbéka hátán áll egy elefánt, s ennek hátán nyugszik a Föld (buddhizmus), mint a keresztény „teremtéstörténet”, amely szerint isten előbb hozta létre a világot, s csak azután a Napot és a csillagokat, Jens Bjerre, dán utazó nemrég megjelent könyvében (Az utolsó kannibálok) olvashatjuk, hogy az új-guineai bennszülöttek egyszerűen nem értik a kérdést: honnan származik, hogyan került a Földre az ember? Szerintük „ember mindig volt”, sőt a csillagokat is ő teremtette. Ellentétes felfogások ezek, de van egy közös vonásuk: semmibe veszik — mert tévesen tükrözik a valóságot — a környezet egyedül reális, teremtő hatalmát. Kölcsönös hatások Mi a környezet? Mindig és mindenkinek más, ha a részleteket tekintjük. De ha azt nézzük: melyek bolygónkon az élet környezeti feltételei, bizonyos határok között azonosságot találunk. Az egész Földön egyforma a levegő és a víz összetétele, nincsenek sok száz fokos hőmérsékleti különbségek, mint más égitesteken. Ez tette lehetővé, hogy ar. éket ..megszületett”, majd elterjedt a Földön. A környezeti hatásokat mlhd magasabb fokú és egyre bonyolódó kölcsönösség jellemzi. A növény- és állatvilág kölcsönösen egymás környezetéül szolgált, s amikor — a fejlődés láncolatában — színre lépett az ember, tovább bővült a hatások és visszahatások köfe. A Nap hő- és fényenergiája először a növényekben, majd a táplálkozás útján az állatokban, és az emberben válik mozgássá, növekedéssé, szaporodássá — életté. Sok más tényező is közrejátszik az életjelenségekben — a föld tápereje, a hőmérséklet, a csapadék körforgása — mindez együtt a környezel. Azt is tudjuk, hogy az élet hém földi „kiváltság”, csak a itú Tejút-rendszerünkben biztoson sok millió, talán több százmillió égitesten, a miénkhez hasonló körülmények között, az élét különböző fokozatai alakulták ki. Aki a tudomány világánál figyeli a tényeket, annak semmi kétsége nem lehet arról, hogy az élet bonyolult környezett hatások terméke. Nem mindig kedvezd... A környezet nem mindig segíti fennmaradásé ban az élőlényt, sőt gyakran ellenségesen a vesztére tör. A jégkorszakban az ember legfőbb védekezése a menekülés volt. Nagy területek sivataggá válása ugyancsak arra késztette az embert, hogy más vidékre költözzék. Nem is gondolhattak arra, hogy úrrá legyenek a természet vad erőin. Miért élnek akkor mégis emberek az Északi-sarkkörön túl és a sivatagokban? Azért, mert messze földön nem láttak mást. csak jeget, illetve forró homokot, s azt gondolták, az egész világ ilyen. Jack London egyik érdekes novellája — Nem-Bok, a hazug — arról szól. hogy egy eszkimó megismeri a civilizációt, visszatér övéi közé. de egy szavát sem hiszik el. Hazugnak nevezik, és elűzik a törzsből, amikor az örökös napsütésről, meleg tájékról „mesél”, s azt állítja, hogy mindez igaz ... Sokan ott maradtak tehát a kietlen éghajlatú vidékeken. Működésbe lépett az élőlények, különösen pedig az ember egyik legfontosabb Sajátossága, az alkalmazkodási képesség. Az eszkimók és északi indiánok éppen úgy, mint a beduinok, vagy a magas hegyek lakói alkalmazkodtak környezetükhöz. Ez szervezeti elváltozásokkal is járhat, a hegylakók vérének összetétele az eltérő oxigénfeldolgozás miatt más, mint a mérsékelt égövi emberé. Nem mindig sikerül... Az alkalnmzkodásinak határt szab a természet. Ha tninden élőlény mindig beilleszkedett volna a változott körülményekbe, akkor valamennyi faj fennmarad. Ezzel szemben például csak az ormányosok (elefántfélék) 350 kipusztult fajtájáról tudunk, nem is szólva a már csak maradványok ban fellelhető őshüllők tömegéről. A környezet változásaitól támasztott követelmények meg haladták erejüket. Átadták helyüket az alkalmazkodásra képes fajoknak. Mindén ma létező faj — az ember is — a siketes alkalmaz kodás diadala. A beilleszkedés a változott kö rülményekbe sohasem egyszerre történik. Számos egyed elpusztul néhányük apró szervezeti változásokkal felel a környezeti hatásokra, a változások pedig össze- geződnek és öröklődnek. Ezt nevezte Darwin a természetes ki válogatódás elvének. Érvényességét ma már nemcsak az igazi tudósok, hanem minden gondol kodó ember is elismeri. Az alkalmazkodás és ki válogatódás ma is észlelhető, természe tes folyamat, és kizárja bármilyen „teremtés” lehetőségét. Azt is, hogy egy „felsőbbréndű lény” csak egyetlen csírát teremtett, s ebből fejlődött lei, ágazott szetté az élet, és az első csira (fehérje) hcsszú ideig tartó, bonyolult alkalmazkodásának eredményeként. Ha sikerül Háromnál Hard ember léte Zése biztosítja, hogy az emberi faj — ahogy félig tréfásan than dani szokták — „a természet legsikerültebb kísérleté'. Ez azt jelenti, hogy a kedvező környe zeti hatásokat a maga javára fordította, a kedvezőtlenekhez pedig alkalmazkodott, iUetve át alakította azokat. Erre csak, és egyedül az ember vált képessé, a munka révén (Az állatok vacok-készítése, a madarak fészekrakása is változ tatás, de jelentéktelen). Az ember ez a „telitalálat” az élővilágban, lényegesen új vonásokat vés a természet arculatára. Következő cikkeinkben arról szólunk, hogyan változott a növény- és állatvilág, továbbá a táj az ember tevékenysége nyomán. Végül utalunk majd a legfrissebb gondunkra: a „telitalá lat” kezd túllőni a célon. Gyenes István Áradás előrejelzése géppel Rendszeresen, nem is egyszer egy évben, betör L/eningrádba a víz. Amikor váratlanul jön, kárt. zavart okoz. Nem a Néva, hanem a Néván keresztül tenger tör be, a Finn- öbölbőL Az Atlanti-óceán ciklonjai hozzák a veszélyt, nyugat felél. Az Észak-nyugati Meteorolóiai Saolgálat már jelezni tudja, 5—6 ófával előbb, hogy jón a tengerár. Sajnos, rövid az időköz. Nem lehetne legalább fél nappal, vagy inkább 18 órával előbb tudni hogy a biztonsági intézkedéseket meglehessen tenni? Ekein a bonyolult problémán dolgozik a Szovjetunió tengeri időjárásjelző intézetének három osztálya, három különböző irányból közeledve a megoldáshoz. Egyik a Finn-öbölben jelentkező hosszú hullámok keletkezésének a feltételeit tanulmányozza: másik a nagy terület meteorológiai adataiból összeállítható prognózisból indul ki; a harmadik számításai arra irányulnak, hogy a széljárás hogyan hat a tengerszint magasságára. A leningrádi tengertani intézet is foglalkozik a kérdéssel N. Lab- zovszkij professzor irányítása mellett. — Mi elektronikus számológéppel az un. „sekély víz egyenletét” vettük alapul — mondja Labzovszkij professzor a látogató kérdésére. — Továbbá az intézet főmunkatársának, Lev Vo- lohonszkijnak az elméletét: az anemo-bárikus kiegyenlítődés elvét, amely szerint ti. a szélsebesség és a légnyomás olyan összefüggésben van egymással, hogy — egyszerűén kifejezve — ha háttal állunk a szélnek, előttünk balra van az alacsony légnyomá- sú hely, mögöttünk jobbra a magas nyomású. Más szóval: a tenger felszínének egyensúlyát tör- vényszefűén a szél és a légnyomás határozza meg. A „sekély víz” differenciálegyenlete mintegy száz éves, azonban nem alkalmazták sokszor. Az egyenlet megoldása egyszerű, de annyira hosszadalmas a szinte végtelen számú összetevő, a tekintetbe veendő rengeteg adat miatt, hogy mire kijönne az eredmény, régien, egy évvel előbb megvolt az áradás. Az elektronikus számológéppel második fiatalkorát éli most az egyenlet. A tengermélységek, a szél és a légnyomás adataiból álló differenci ál- egvenletek rendszerének az integrálásával az áradás előrejelzésének a helyes módszerét alkalmazhatja az intézet. A számítások eredményét évek óta állandóan ellenőriztetjük kutatóhajónk embereivel az öbölben. Ök is mérik a Leningrád felé vonuló hullámok alakulását a szél és légnyomás változásai közben — fejezi be Labzovszkij prof esz- szor a tájékoztatást. Georg« Biok €Ef] □□□□□□[! Hogyan tudnék lefogyni? „Négyszemközt az orvossal” című rovatukban sok jó tanácsot olvastam különféle bajokra. Ez bátorított fel arra. hogy önökhöz forduljak. Igen kövér vagyok, s alig bírok dolgozni. 164 centiméter magas, és 97 kiló súlyú vagyok. Hogyan éljek, hogy lefogyjak, s tűr- hetőbbé tegyem életeméi? Az elhízás ma már jóformán népbetegség a közepes életkorban, úgy, hogy propaganda és egyéb úton szükséges völna ellene küzdeni. Az elhívás áltálában esökkénti a szervezet ellenállóképességét, minden betegséggél szémbén. A kövérség a legfontosabb betegségre hajlamosító tényezők egyike. Elhízott emÖerék középes élettartama is az átiagriál kisebb. Eá érthető is, mert ugyanazon izom, itíég-, érrendszernek ha nagyobb testét kell ellátni} mint ámíiyenre be van rendezve, borsán elkopik, hamarabb tönkrémegy. Az elhízott szervezet hajlamosabb fertőzésekre, szív, tüdő, vese, anyagcsere bajokra, (cu- kdrbaj, érelmeszesedés) főlég idősebb korbán. Az elhízás ném kívánatos, mert áz egyénre nagy terhet jelént: nagyobb lesz a S2ív mUhkája, Köhy- nyebb az elfáradás. Eúötálp. visszértágulat is inkább fejlődik. De emellett kozmetikáikig is fontos, hbgy különösen idősebb korban a test valósággal deformálódik az elhízás következtében. Sokszor láthatunk, különösen fürdőkben, elhízott, förmát- lan emberéket, akiken a hízás következtében a zsírpárna egyenetlenül, a nyakon, tarkón, hason, arcon, főleg az úgynevezett ,,ináktíV” helyéken (nőknél a csípőkön) lefakódVa, a testet egészen eltorzította. Pedig éíékhek az embereknek fiatalkori arcképeit nézve látjuk, hogy annak idején egészen megfelelő testformával rendelkeztek. Ez az esztétikailag káros hatás. különösen 40 évén túli, hagyobb- fokú elhízáskor következik be. Fiatalabb korban az elhízás ném ve2ét általában olyan fokú torzuláshoz, mint öregedő korbán. Sovány ember arca, testé ném torzul el az öregedés következtében olyán mértékben, mint a kövér emberé. Az elhízást elősegíti nemcsak a sok étel, a sok folyadék felvételé is, különösén esti étkezéskor. Az esté ivott folyadékot a szervezet inkább visszatartja, mert a vesének a normális viszonyok között éjjel kisebb a kiválasztó képessége. Sok folyadékot tárt vissza a szervezet cukros, vagy sós ételek fogyasztása és az arra megivott szeszes ital, vagy víz után. Különösen hizlalnak az étkezés közben fogyasztott szeszes italok, á felszívódás elősegítése által. Elhízás ellen légjobb kévését enni és inni, személymérleg ellenőrzésével. Folég szénfiidrátös (krumpli, rizs, tészta, cukros étéíék, kenyér) és zsíros ételekét kell kerülni. Az étkezéseket különösen este kell megszorítani. Azt a tápanyagot, amit az ember napközben eszik, vagy iszik, inkább feldolgozza, illetőleg kiüríti, mint az este fogyasztották amely jobban lerakódik a szervezetben. Erős testgyakorlatokkal egyedül - amint sokan akarják — megfelelő étrend nélkül az elhízás ellen alig lehet védekezni! Hogy ez valóbah így van, elég legyen esak megemlíteni: egy órai séta ném fogyaszt több energiát, mint amennyit három kockacukor szolgáltat a szervezetnek. Testgyakorlat a soványításhoz mégis nagyon ajánlható, mert sportolás közben a zsírréteg egyenletesebb elosztása, vagy a zsír eltüntetése inkább történik az ,.inaktív helyekéről, mint lesoványításkor sport nélkül. Különféle sováfiyitó hormonok szedése, az anyagcsere nagyfokú emelése és a szív igénybevételé miatt ném ajánlatosak. Károsak, sőt halált okoztak bizonyos kémiai soványító szerek (di- nitrophenol). Nagyon jó soványító- szer a mérleg (naponként), ha az étkezést a súlyhoz igazítjuk, s a vacsorát igén szűkre Szabjuk. Aludttej, gyümölcs, folyadék nélkül. Régi szabály, hogy annyi kiló súlyú legyen körülbelül az ember, ahány centiméter magas egy méterén felül. Fiatalabb korban (25 éven alul) azonban néhány kilóval még kevesebb súly ajánlatos. Találóan mondják, hogy ahány kilóval több a felnőtt ember, mint az említett szám, annyi évvel rövidíti meg az életét, természetes körülmények között. Nemcsak az élhízás, hanem a nagyfokú lesoványo- dás is csökkenti a szervezet ellen- álíóképességét. Ezért legjobb általában testünk közepes tápláltsági állapota és arra kell törekedni, hogy azt se lefelé, se felfelé túl ne haladjuk. Mi a cseppfertőzés? j I Sch. G-né kérdezi, hogyan lehet védekezni áz őszi influenza-járványok idején? Cseppfertőzésnek nevezzük a betegség átvitelének ázt a módját, amikor a kórokozók tömegei köhögésnél, tüsszéntésnél a levegőbe kerülő apró, láthatatlan nyálcseppeken lebegnék és vagy így kerülnek a légutakba a belélegzett levegővel, vagy esetleg beszáradva, később a felkavart porral. Főként az influenza, a kanyaró, a szamárköhögés, a vörhény, a diftérla, ! a mandulagyulladás, a nátha, $ tuberkulózis terjednek cseppfertőzés útján. A ködös, őszi, téli időben egyes betegségek járványos méreteket öltenek. A fertőzés ellen azzal védekezhetünk, ha a zsúfolt, zárt helyiségeket járványos időben nem látogatjuk. A cseppfertőzés ott a leggyakoribb, áhbl zárt helyén sokan fordulnak meg, ahol a levegő elhasznált, vagy az emberek igeh közel vannak egymáshoz (például vendéglők, színházak, mö2ik, várótermek, áruházak, közlekedési eszközök... stb.) A kis- gyerrriek különösen érzékeny a fertőzés iránt. Járványos lödben ne vir gyük gyermekeinket olyan helyre, áhöl fokozott a .íért'izés veszélye. A fertőzés terjedésének itiegakadályozá- sa érdekében vigyázzunk emberi ár- sathk egészségére is. Köhögés és tüsszentés alkalmával zsebkendőnket tartsuk szájunk és pírunk elé! A meghűléstől óvakodjunk, mert a meghűlés a szervezetet legyengíti, és kaput nyit a fertőző kórokozók megtelepedésére. Alkalmazkodjunk tz időjáráshoz. Hűvös, ésös időben ollói- zünk melegen. Atázőit ruhánkat minél gyorsabban cseréljük szV-azra. Meleg helyiségből ne menjünk hirtelen hideg, és főleg szeles, huzatos helyreó ígért fontos a megfelelő étrend biztosítása. A C-vitamin, kisgyermekeknél kellő B-.vitamin a szervezet ellenállóképességét fokozza. A téli hónapokban minél több eltett savanyú paprikát, savanyú káposz-, tát és paradicsomot fogyasszunk. Ügyeljünk a kielégítő fehérje (tej. tejtermékek, húsféleségek) ellátására is! A szeszes Italok sem a betegség megelőzésében, sem annak gyógyításában nem segítenek! Megelőzés: Gyakori szellőztetéssel gondoskodjunk lakásunk, munkahelyünk jó levegőjéről. Sokat tartózkodjunk szabad levegőn. Mértékletes életmóddal, testedzéssel fokozzuk szervezetünk ellenállóképességét. Ne látogassunk hurutes, náthás, influenzás betegeket! Tüsszentés és köhögés esetén zsebkendőnket használjuk. Náthás, köhögős állapotban sűrűn váltsunk zsebkendőt és a zárt levegőjű. zsúfolt helyeket kerüljük! Gyakran mossunk kezet, hogy a zsebkendőről a kezünkre került kórokozókat eltávolitsuk. Megbetegedés esetén azonnal forduljunk orvoshoz. fr*-» »y-a-STa-MfrSggSB&gä'i
