Tolna Megyei Népújság, 1963. október (13. évfolyam, 229-255. szám)
1963-10-05 / 233. szám
19ű3. október 5. TOLNA WIEGT« NEPÜJSÄG 3 Péter János beszéde az ENSZ közgyűlésén (Folytotós az 1. oldalról) veszélyes, mert bizonyos nyugati körök olyan illúziókban élnek mintha némelyik nyugati állam hatóra valahol Észak- és Dál- Vietnam, vagy Észak- és Dél Korea között húzódnék. Akik ilyen illúziókat táplálnak, azok hajlamosak arra, hogy ezeken a területeken fegyveres erőt is igénybe vegyenek. A miniszter hangsúlyozta, hogy az említett területeken élő nemzetek képviselői segíthetnének ismét érvényt szerezni azoknak a genfi egyezményeknek és fegyverszüneti szerződéseknek, amelyeket a nagyhatalmakkal egyetértésben ők maguk dolgoztak ki. Ha az ENSZ az ázsiai országok javaslatára meggyorsítaná a korábbi reális egyezmények mielőbbi végrehajtását, akkor nyitva állna az út Vietnam és Korea békés egyesítése felé — jelentette ki a külügyminiszter. A tizennyolchatalmi leszerelési bizottság munkája A tizennyolchatalmi leszerelési bizottság genfi értekezletével foglalkozva Péter János kijelentette, sajnálkozni kell azon, hogy a genfi tárgyalóasztalnál egy szék üresen áll. A világ azt várja — mondotta —, hogy ez a bizottság teljes számban üljön le a tárgyalóasztalhoz. A közgyűlés bizonyára nem adja fel a reményt, hogy eljön az az idő, amikor a bizottság összes tagállamának képviselői osztoznak a bizottság munkájával járó felelősségben. Péter János ezután rámutatott, hogy olyan időkben, mint például napjainkban, amikor közvetlen tárgyalások folynak, kétségtelen kölcsönhatás mutatkozik a közvetlen tárgyalások és az ENSZ-ben folyó viták között. A tárgyalások ténye — azok eredményét nem is említve — már önmagában bíztató légkört teremthet az ENSZ szerveiben folyó viták számára, amelyek viszont új javaslatokat és megegyezéseket sugalmazhatnak a közvetlen tárgyalásokon keresztül. Elmondhatjuk tehát, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetében folyó viták nagyon helyénvalók a közvetlen tárgyalások időszakában is. A világszervezet feladatai ilyenkor még fontosabbak, munkája pedig még hatékonyabb lehet. A moszkvai atomcsend-szerző- dés után kialakult helyzetben — mondotta ezután Péter János — két olyan kérdés van, amelyben a közgyűlés mostani ülésszak? különleges szolgálatot tehet. Először: a Szovjetunió kormánya az általános vitában javasolta, hogy a jövő év első negyedében vagy első felében legfelső szinten hívják össze a tizennyolchatalmi bizottságot további leszerelési megállapodásokat célzó intézkedések kidolgozására azoknak az eredményeknek az alapján, amelyeket eddig az ENSZ vitái és a közvetlen megbeszélések során elértek. A tizennyolchatalmi bizottság több tagállama már kijelentette, hogy elfogadja a Szovjetunió javaslatát. Egyesek viszont fenntartásokkal éltek, mondván, hogy részvételük attól függ, vajon a magasszintű találkozó a tárgyalt kérdésekben nyújt-e valami kilátást a sikerre. Azok a küldöttségek amelyek a magasszintű találkozót kívánatosnak tartják, bátoríthatnák tehát a bizottság tagállamait kedvező döntés meghozatalára. A jelenlegi helyzetben egy ilyen találkozó kétségtelenül hasznos lenne, hiszen az eddigi tárgyalások már megvetették a magasszintű megbeszéléseken elérendő megegyezések alapjait, az állam- és kormányfők találkozója pedig to- útmutatással szolgálhatna a tizennyolchatalmi bizottság rendes tanácskozásai számára. Másodszor: az ENSZ tagállamainak túlnyomó többsége már aláírta a moszkvai atomcsend- szerződést. Egyes országokban azonban a szerződéshez való csatlakozás hivatalos tálalását nemzetközi gyanakvást szító hidegháborús propaganda kísérte, és kíséri még most is. Egy olyan állam példájára utalok, amely nem tagja az ENSZ-nek. A Német Szövetségi Köztársaság hivatalos kormánykörei a szerződéshez való csatlakozásukat arra használták fel, hogy ellenséges propagandát fejtsenek ki a Német Demokratikus Köztársaság ellen. Azok a küldöttségek, amelyeknek kormányai felismerték a szerződés igazi értékét és már alá is írták az okmányt, a nemzetközi feszültség enyhülését szolgálnák, ha felszólítanák a tagállamokat a szerződéshez való csatlakozásra. A moszkvai szerződés kihatásai Péter János beszéde további részében a moszkvai atomcsend- szerződés kihatásaival foglalkozott és reményét fejezte ki, hogy a szerződésben tükröződő moszkvai szellem fennmarad, bíztató élményként az úgynevezett genfi és camp davidi szellem rövid életével szemben, majd így folytatta: — A moszkvai atomcsend- szerződésben a kezdeményező felek a szigorú nemzetközi ellenőrzéssel egybekötött általános és teljes leszerelés mielőbbi megvalósítását vallják legfőbb céljuknak. A szerződés aláírásával elkötelezték magukat, hogy az általános- és teljes leszerelés minél gyorsabb elérésére törekednek, s ugyanezt vállalták mindazok a kormányok, amelyek a szerződéshez csatlakoztak. Ezzel kapcsolatban a kezdeményező felek ígéretet tettek, hogy egyéb átmeneti intézkedéseket is megvitatnak a feszültség enyhítése és a háború elkerülése, érdekében. Közös nyilatkozatukban kiemelték egyebek közt azt a szovjet javaslatot, amely az észak-atlanti szerződés szervezetének résztvevői és a Varsói Szerződés tagállamai között kötendő megnemtámadási szerződésre vonatkozik. Egy ilyen szerződést célzó javaslat nem egyszerűen az európai és az észak-amerikai földrész ügye. Ezzel az egész világhelyzet szempontjából jelentős üggyel az ENSZ- nek foglalkoznia kell. Azok a veszélyek, hogy a két szervezet erői nukleáris fegyvereket egymásnak szegezve állnak szemben egymással, nem csupán az európ>ai és az észak-amerikai kontinenst árnyékolják be egy nukleáris katasztrófa tragikus lehetőségeivel, hanem az egész világ jelen és jövő nemzedékeit is fenyegetik. A mostani ülésszakon részt vevő küldöttségek, tekintet nélkül arra, hogy melyik kontinenst képviselik, az egész világnak nagy szolgálatot tennének, ha az érdekelt államokat a két fél katonai szervezete közötti megnemtámadási egyezmény megkötésére ösztönöznék. Mint a Varsói Szerződés egyik tagállamának képviselője kijelentem — hangsúlyozta Péter János —, hogy kormányom készséggel venne részt ilyen tárgyalásokban a nemzetközi béke és biztonság érdekében. Az ENSZ munkája A magyar külügyminiszter a továbbiakban az ENSZ munkájával foglalkozott. Rámutatott, hogy a nemzetközi szervezet tagságának , megnövekedett és megjavult összetétele következtében az ENSZ szervei, e szerveit határozatai és a titkárság intézkedései számos tekintetben jobbak, és az alapokmány elveit is megfelelőbben fejezik ki, mint azelőtt. Erre Péter János két példát hozott fel. Először is arról beszélt, hogy a súlyos emlékű karib-tengeri válság idején az ENSZ-főtitkár közbenjárása igen értékes volt. Hangsúlyozta, most nagyrészben az Egyesült Nemzeteken múlik, hogy az intézkedéseknek továbbra is érvényt szerezzenek, az ígéreteket megtartsák és a Kubai Köztársaság szuverenitását és társadalmi rendjét ne fenyegessék az amerikai kontinens felől. Másik példaként említette a nyugat-iriáni kérdés rendezését, s ezzel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy meg kell dicsérni a főtitkárt közreműködéséért. A közgyűlés sok évi eredménytelen vitája után — mondotta —, a főtitkár segítségének és az összes érintett fels'- hozzájárulásának köszönhető, hogy a probléma végre rendezést nyert, mégpedig példás módon. Ehhez hozzáfűzte, hogy sajnos Sarawak és Eszak-Borneó kérdése nem kapott kellő időben olyan figyelmet, mint kellett volna. Ha Indonézia és a Fülöp-szigetek kormánya rossznéven veszi, hogy véleményükre nem fordítottak kellő figyelmet, álékor ezt nekünk komolyan kell venni. Ha arról a területről riasztó hírek érkeznek az új gyarmatosító törekvésekről, éppen a gyarmatosítás felszámolásának végső szakaszában, akkor az ENSZ-nek azokkal kell együttéreznie, akik aggódnak a gyarmatosító behatolás miatt — mondotta Péter János. Péter János ezután arról beszélt, hogy a Kínai Népköztársaság megfosztása törvénye* ENSZ-jogaitól, gátolja a világ- szervezet akcióit, vagy sok tekintetben éppen meg is bénítja azokat. Lehetetlen világjelento- ségű kérdésekkel foglalkozni az egész világ le-osságának egynegyedét képviselő legnagyobb állam részvétele nélkül — mondotta. Minél előbb megoldást nyer ez a kérdés, annál jobb az ENSZ-nek. Mrnéi Később érik a megoldás, annál több kára származik ebből az ENSZ- nek és a világhelyzetnek. A kereskedelmi és gazdaságfejlesztési konferencia feladatai A külügyminiszter ezután emlékeztetett rá, hogy az ENSZ egy nagyjelentőségű új akció küszöbén áll. A közeljövőben kerül sor az ENSZ kereskedelmi és gazdaságfejlesztési konferenciájára. Ez az értekezlet a béke és a gyümölcsöző együttműködés érdekeit fogja szolgálni, ha a jelenlegi feladatok összehangolásával és új feladatok kitűzésével létrehoz egy állandó szervet a kereskedelmi kapcsolatok szabad fejlesztésének támogatására és a diszkriminációs rendszerek elleni intézkedések előmozdítására. A jelenlegi új politikai légkörben egyre megalapozottabb az a remény — mondotta Péter János —, hogy a konferencia a békés egymás mellett élés szellemében elősegíti a szorosabb gazdasági együttműködést a különböző társadalmi és gazdasági rendszerű országok között. Péter János befejezésül rámu- j tatott a Moszkvában aláirt atom- I csend-szerződésnek van egy olyan mellékterméke, amelyet nem szabad figyelmen kívül hagyni: szinte az egész világot drámai erejű béke-világkongresszussá változtatta. A népek a világ minden táján érdeklődnek Iránta, a kormányok, országgyűlések. képviselőházak, szenátusok, amelyek némelyike igazi békeprogrammal még soha nem is foglalkozott, megvitatták és vitatják a három nagyhatalom szerződését amelyet egyébként már több mint száz állam írt alá. Ez a világméretű népszavazás az Egyesült Nemzetek Szervezetének' is új lehetőségeket nyújt arra, hogy betöltse igazi feladatát a nemzetközi béke és biztonság, valamint a szociális fejlődés javára. | Ostromállapot, kijárási tilalom Hoodarasbao Tegucigalpa, (Reuter). Csütörtökön katonai államcsínyt hajtottak végre a közép-amerikai Hondurasban és megdöntötték Ramon Villeda Morales elnök kormányát. ■ A hondurasi főváros, Tegucigalpa utcáin katonai járőrök cirkálnak. A köztársaság egész területén ostromállapotot rendeltek el és kijárási, tilalmat léptettek életbe. A fegyveres erők közleménye szerint Osvaldo Lopez Arellano ezredes, a fegyveres erők vezérkari főnöke átvette az államfői tisztséget és rendeleti úton. fogja kormányozni az országot. Minden politikai tevékenységet betiltottak. , A fegyveres erők közleménye megállapítja, hogy a hadsereg szilárdan.' kézben tartja a helyzetet. Az itt-ott még működő vidéki rádió-adók azonban arról, adnak hírt. hogy az ország egyes | részeiben még ellenállás van. A légierők bizonyos egységei nem csatlakoztak a puccshoz és ellenáll a szegényesen felszerelt nemzetőrség is. A megbízható tájékoztatást mindenesetre rendkívül megnehezíti az a tény, hogy megszakadt a telefonösszeköttetés Honduras és a külvilág, között. Értesülések szerint a katonai junta hatalomrajutását négyórás tűzharc előzte meg Tegucigalpa szűk utcáin. A lövöldözésnek sok halálos áldozata van. Ramon Villeda . Morales elnök Costa Ricába menekült. Itt tartózkodik Bosch volt dominikai elnök is, akit tíz nappal ezelőtt ugyancsak katonai puccs űzött el országából. A katonai junta azzal vádolta Morales elnököt és kormányát, hogy „elnézést és békülékenysé- get” tanúsított „a kommunista beszivárgással" szemben. Befejeződött a harmadik nemzetközi újságíró-találkozó Beirut (TASZSZ) Beirutban csütörtökön megtartották a harmadik nemzetközi újságíró-találkozó záróülését. A találkozó résztvevői közleményt adtak ki. amely megvonja az újságírók tíznapos tanácskozásának mérlegét és kiemeli, hogy az átfogó nyílt eszmecsere hozzájárult az újságírók népük előtti magasztos, kötelezettségeinek felismeréséhez. A közlemény hangoztatja, hogy a világtalálkozó olyan történelmi időszakban zajlott le, amikor a népek egyesített erőfeszítései nyomán aláírták a moszkvai atom- csend-szerződést. A közlemény leszögezi, hogy a különböző társadalmi rendszerű államok békés együttélése kedvező feltételeket teremt a függetlenségért és haladásért küzdő erők mielőbbi győzelméhez. A találkozó résztvevői rámutattak, hogy következetes harcot kell folytatni az olyan sajtó-, rádió- és televíziós szervek ellen, amelyek a hidegháború szellemét terjesztik. Franciaország folytatja atomrobbantási kísérleteit a Szaharában és a Csendes- óceán térségében Párizs (MTI). Leon Feix képviselő, a Francia Kommunista i'Párt .parlamenti csoportja nevé- 1 ben kérdést intézett a külügy- | miniszterhez: a «kormány véleménye szerint milyen következményei lesznek annak. hogy Franciaország nem írta alá a moszkvai atomcsend-egyezményt, és újabb robbantási kísérletekre készül Algériában és a Csendesóceánon? Couve de Murville csütörtökön a nemzetgyűlés külügyi bizottságában válaszolt az interpellációra. Közölte, hogy a francia kormány nem változtat álláspontján az, atom csend-egyezmény kérdésében, s megerősítette, hogy Franciaország újabb nukleáris robbantási «kísérleteket tervez a Szaharában és a Csendes-óceánon. a New York-ban folyó szovjet—angolszász külügyminiszteri megbeszélésekkel kapcsolatban kijelentette, ezek a tárgyalások Kizárólag szovjet javaslatok alapján folynak és Németország semlegesítéséhez vezethetnek, ami ellenkezik a francia politikával. Couve de Murville kitért az Egyesült Államok vezérkarának döntésére, miszerint rövidesen felszámolják a Franciaországban lévő amerikai támaszpontok jelentős részét. A külügyminiszter szerint az Egyesült Államok takarékossági intéri fedéséről van szó, amelyről előre tájékoztatta a francia kormányt. Egyben hozzáfűzte, hogy ha a Bundeswehr igénybe akarja venni a megüresedő támaszpontokat, úgy ez a francia—nyugatnémet együttműködés keretében megoldható. A francia kormány — mint ismeretes — nemrégiben élénken tiltakozott az ellen, hogy az Egyesüli. Államok felajánlotta franciaországi utánpótlási támaszpontjait Bonnak. A ícül- ügyminiszter szavai most megerősítették, a francia kormány csak az Egyesült Államok közvetítő szerepét kifogásolta, de nem ellenzi, hogy a Bundeswehr lényegesen ki bővítse eddigi franciaországi bázisait. FIG YELEM ! Motorosok Közületek Itt az alkalom Saját érdekében tegyen eleget a KRESZ előírásainak. BUKÓSISAK változatos színekben most kapható a Népboit V. Sportboltjaiban ! Székszárd, Tolna Paks, Bonyhád. (41)
