Tolna Megyei Népújság, 1963. október (13. évfolyam, 229-255. szám)

1963-10-05 / 233. szám

VILÁG PROIEUR'jai. EGYcSUUETE^t MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANACS LAPJA XIII. évfolyam. 233. szám. ARA: M FILLÉR rz ■ a. 7] Szombat, IMS. október 5. Éjszaka a határban (2; O.) Rádiómelléklet (4. o.) Hat éve bocsátották fel az első szputnyikot <6. o.) Baleseti krónika (6. o.) ika J Október 10-én lép életbe az atomcsend-szerződés Moszkva, (TASZSZ). A szovjet és az angol fővárosban be­jelentették, bogy október 10-én életbe lép az atomcsend-szerző­dés, amely megtiltja a légkörben a világűrben és a víz alatt vég­zett atomkísérleteket. Ezen a napon a Szovjetunió, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia kölcsönösen letétbe helyezik az atom- csend-egyezmény ratifikációs okmányait. Az angol külügyminisztérium közleményt adott ki, s ebben hangoztatta, hogy Nagy-Britannia kivételesen meggyorsította az egyezmények ratifikálására vonatkozó szokásos eljárást, mert meg­engedhetetlennek véli, az egyezmény életbe lépésének halogatá­sát. Rendes körülmények között az angol kormány az egyezmény­nek a parlament elé történő terjesztésétől számított 21 napig nem dönt a ratifikálásról. A moszkvai szerződős az egész világot békekongresszussá változtatta Péter János beszéde az ENSZ közgyűlésén Kádár János elvtárs találkozott Antonin Novotny elvtárssal Visszaérkezett Budapestre Kádár János látogatást Antonin Novotny elvtársnak, mány elnöke baráti a Csehszlovák Kommunista Párt tett Csehszlovákiában Központi Bizottsága első titká-1 Kádár János csehszlovákiai látogatása során a Bratislavában eszmecserében részt I folytatott New York (MTI). Péter János, e Magyar Népköztársaság külügy­minisztere az ENSZ-közgyúlés csütörtöki ülésén mondott be­szédében bevezetőül rámutatott, hogy a íft-Wtani ülésszak új, meg­lehetősen kedvező légkörben kezdte meg munkáját. Ebben a légkörben — folytatta — gondo­latainkat három kérdés foglal­koztatja: 1. A hidegháború jelenlegi úgy­nevezett fegyverszünete csupán időleges, gyorsan tovatűnő han­gulat-e, vagy vannak a náttér- ben olyan maradandó tényezők, amelyek az általános feszültség enyhülését előidézték? 2. Mit1 kell tenni annak érde­kében, hogy az enyhülés idősza ka tartós legyen? Valószínűleg minden attól függ, hogy mire használják fel a hidegháború szü­netelését. 3. Következésképpen: mi lehet a legközelebbi lépés a megegyezé­sek körének bővítésére, amely a kölcsönös megértést és a nemzet- köki együttműködést nemcsak tar­tóssá tenné, hanem tovább mé­lyítené is? Péter János beszéde elején el­ismeréssel emlékezett meg a Moszkva és Washington között nemrég üzembe helyezett úgyne­vezett forró drótról, majd a nem­zetközi feszültség jelenlegi eny­hülését előidéző tényezőkkel fog­lalkozott. A háború minden értelmét elveszítette Hangsúlyozta, a feszültség eny­hülésének legközvetlenebb ténye­zője a két nukleáris hatalomnak az a közös felismerése, hogy a nukleáris háború veszélyeinek árnyékában közös feladatuk előmozdítani a nemzetközi együttműködést mindenféle hideg- vagy melegháború ve­szélyének elhárítására. Bármilyen hidegháborús feszült­ség ugyanis melegháborúhoz ve­zethet és bármilyen meleghábo­rú — még ha helyi jellegű is — könnyen termonukleáris pusztí­tást idézhet elő. Akármilyen ideológiai vagy po­litikai rendszer képviseletében veszünk is részt nemzetközi tár­gyalásokon, tudomásul kell ven­nünk, hogy g termonukleáris fegyverek korában a háború min­den értelmét elveszítette, s a termonukleáris korszak bekö­szöntésével a háborúnak, mint ultima ratiónak, nincs többé a nemzetközi viták:. eldöntésében értelme. A magyar külügyminiszter ez­után hangsúlyozta: mi a békés verseny útján kívánunk eljutni az emberi történelemnek abba az új szakaszába, amelyben az em beriség csodálatos fejlődésével az egész világon meg fog valósulni az új társadalom: a szocialista és kommunista társadalom. A je­lenlegi helyzetben a népeknek és a kormányoknak minden ideoló­giai nézeteltérésük ellenére is a békés fejlődést kell szem előtt tartaniok, amely a háború nél­küli világ távlatát nyújtja. A közgyűlés új légköre ebből a világhelyzetből fakad és gondo­latvilágunkban a jövőről ilyen kép alakul ki. A gyarmatosítás felszámolásának kérdése Péter János a továbbiakban rá­mutatott. hogy a gyarmatosítás felszámolá­sának folyamata egész sajátos hatást gyakorol az ENSZ éle­tére, különösen a leszerelés kérdésével kapcsolatban. Emlékeztetett arra, hogy a világ- szervezet taglétszámának növe­kedése a dekolonizáció következ­tében hirtelen fordulópontként új irányt szabott a leszerelési ja­vaslatoknak. Az ENSZ-tagok szá­mának növekedése és a leszerelé­si javaslatok térhódítása szinte együttes folyamatként, párhuza­mosan halad. Az ENSZ vitáiba friss szellem áramlott be. A ré­gi hidegháborús témák elenyész­tek. A gyarmatosítás ellen egykor fegyveres harcot vívott küldöttek megvetették a mesterséges hi­degháborús vitákat és a vi­lághelyzet újszerű szemléletét követelték, azzal a szilárd eltö­kéltséggel, hogy biztosítsák az újonnan felszabadult nemzetek jól megalapozott fejlődését. — Kormányom — mondotta — tisztában van a politikai légkör javulásával az ENSZ-ben és jól ismeri az új tagállamok hasznos működését. — Péter János ez­után hangsúlyozta; .. ü - ■ rának, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnökiének, meghívá sára 1963 október 1-4 között j ma*y^~ részről: Fock Kádar János, a Magyar Szocia- i Jenő, a Magyar Szocialista lista Munkáspárt Központi Bi- Munkáspárt Központi Bizottsága zottságának első titkára, a for- ! Politikai Bizottságának tagja, a radalmj munkás—paraszt kor- j forradalmi munkás—paraszt kor-1 —-------------------------------------------- j mány elnökhelyettese és Nemes D ezső, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­sága Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság tit­kára, — csehszlovák részről: Antonirt Novotny, a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bi­zottságának első titkára, a Csehszlovák Szocialista Köztár­saság elnöke, Otäcüar Simunek, a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottsága elnök­ségének tagja, miniszterelnök- helyettes, Vladimir Koucky, a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottságának titkára, és Frantisek Marés külkereske­delmi miniszterhelyettes. Az eszmecsere Során kölcsö­nösen tájékoztatók egymást or­szágaik életéről, a szocialista építésben szerzett tapasztalataik­ról és további feladataikról, pártjaik tevékenységéről. Meg­beszélték a magyar—csehszlovák kapcsolatok alakulását és to­vábbi fejlesztésének lehetőségeit, valamint megjelölték az együtt­működés közvetlen feladatait a KGST-országok pártjai első tit kárainak ez év júliusában Moszkvában megtartott tanács­kozásának szellemében. Az esz­mecsere folyamán megegyeztek több konkrét intézkedésben, amelyek segítik a további gaz­dasági együttműködés fejleszté­sét, mindenekelőtt a kooperá­ciót és szakosítást az ipari és mezőgazdasági termelésben, az áruforgalom további bővítésé­ben, a kulturális és tudományos kapcsolatok fejlesztésében. Megállapodtak abban, hogy megerősítik a magyar—csehszlo­vák gazdasági és műszaki tudo­— A békés egymás mellett- élés megszilárdítására irányuló továb­bi erőfeszítéseket nem szabad ürügyül használni a gyarmati -rendszer ellen küzdő mozgalmak visszaszorítására és a gyarmati uralom meghosszabbítására. Az enyhülés és a gyarmati rendszer felszámolása nem ellentétes fo­lyamat, sőt ellenkezőleg, össze­függ egymással. A közgyűlés 18. ülésszaka, amely a kölcsönös megértés légkörét te­kintve szinte páratlan, ennek, a légkörnek az állan­dósítását fogja eredményezni, ha alapos megfontolások út­ján meg tudja találni az új módozatokat a gyarmati rend­szer teljes felszámolására még az ENSZ 20. évfordulója előtt. > í Péter János elismeréssel emlé­kezett meg az afrikai államfők ez év májusában Addisz Abebá- ban tartott értékezletéről és rá­mutatott: ez a konferencia min­den nemzetközi összejövetelnek példát mutat arra, hogyan kell a jelenkor igazi, nagy kérdései­vel foglalkozni. Szólott ezzel kap­csolatban a dél-afrikai és az an­golai helyzetről. Emlékeztetett rá, hogy a Délafrikai Köztársaság kormányának fajüldöző politiká­jával foglalkozó 11 tagú ENSZ- különbizottságban Magyarország képviselője a bizottság többi tag­jával együtt az ENSZ korábbi határozatainak és az Addisz Abe- ba-i értekezlet felhívásának szel­lemében járt el. Az ENSZ feladata Vietnam és Korea egyesítésében A miniszter ezután a dél-viet­nami helyzetről beszélt és kifej­tette véleményét, hogy az ázsiai országok szilárd elhatározással segíthetnének kidolgozni reális akciótérvet, amint az afrikai or­szágok csúcsértekezlete is elő­mozdította az általános megértést az afrikai nemzétek megoldatlan problémái iránt. Dél-Vietnamban, Dél-Koreában és a Távol-Kelet egy-egy má­sik részén — mondotta — a hely­zet továbbra is bonyolult, sőt ^Folytatás a 3. oldalon.) j ; wT- ’ ................* * m ányos együttműködési bizottsá­got, amely a feladatokat részlete­sen kidolgozza és végrehajtását biztosítja. Meggyorsítják a Du­nán létesítendő közös nagy ví­zierőmű építési előkészületeit, hogy az építkezések mielőbb el­kezdődjenek. A két ország állampolgárainak megkönnyítik egymás országaiba útlevél nélküli utazását, az uta­zások kedvezőbb feltételeket biz­tosítanak. Mindez növelni fogja a kölcsönös látogatásokat és a turistaforgalmat, s megkönnyíti, hogy kölcsönösen jobban megis­merjék a két országot és a szo­cializmus építését. A két párt és a két ország kö­zötti együttműködés szellemében megállapodtak abban, hogy az elkövetkező időszakban párt- és kormányküldöttségek kölcsönös látogatást tesznek. A megbeszélés során ugyan­csak behatóan foglalkoztak a nemzetközi, munkásmozgalom és a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseivel. Ezek kapcsán is meg­mutatkozott mindkét párt rendít­hetetlen hűsége a marxizmus— leninizmus elveihez, s a 81 kom­munista- és munkáspárt moszk­vai nyilatkozatához. A találkozó meleg, baráti lég­körben zajlott le és az összes tár­gyalt kérdésekben kifejeződött a nézetek teljes azonossága. A találkozás alkalmával Kádár János, Antonin Novotny és a töb­bi elvtársak, a Szolvák Kommu­nista Párt első titkárának, A. Dubcek elvtársnak kíséretében megtekintették Bratislava új épü­lő lakónegyedeit. Kádár János elvtárs és a kíséretében lévő elv­társak koszorút helyeztek el a szovjet hősök emlékművén. A ta­lálkozáson résztvevők tiszteletére 1963. október 3-án este a Szlovák Kommunista Párt Központi Bi­zottságának elnöksége és a Szlo­vák Nemzeti Tanács vacsorát adott. Kádár János elvtárs és kísére­te pénteken délben hazaérkezeti) Budapestre. ünnepi gyűlés az NDK megalakulásának 14. évfordulója alkalmából A Hazafias Népfront Országos Tanácsa pénteken a Német De­mokratikus Köztársaság megala­kulásának 14. évfordulója alkal­mából ünnepi gyűlést rendezett az Egyesült Villamo&gépgyár mű­velődési házában. Megjelent, s az elnökségben foglalt helyet Ilku Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, művelő­désügyi miniszter, Erdélyi Ká­roly külügyminiszter-helyettes. A himnuszok elhangzása után Szatmári Nagy Imre, a Hazafias Népfront Országos , Tanácsának titkára üdvözölte a megjelente­ket, majd Veres József, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, munkaügyi miniszter mon­dott ünnepi beszédet. szavalatai erplékgzett meg az NDK dolgozóinak nagy-« szerű eredményeiről. Mi, magyarok az építőmunkaj a nemzetközi politika kérdései­ben egyetértünk a Német De- mc.cratikus Köztársaság vezetői­vel, az NDK pártjával és kor­mányával — mondotta. — Or­szágaink, a szocialista tábor többi országával együtt támogat­ják a Szovjetunió nagyszerű békepolitikáját, a Szovjetunió Kommunista Pártjának és kor­mányának a békés egymás mel­lett élés valóra váltásáért ki­fejtett tevékenységét. Nagy tapssal fogadott szavai után Wilhelm Meissner a Német Demokratikus Köztársaság buda­pesti nagykövete mondott beszé­det.

Next

/
Thumbnails
Contents