Tolna Megyei Népújság, 1963. október (13. évfolyam, 229-255. szám)

1963-10-04 / 232. szám

£963. október 4. foLsrs maim népújság 3 Az éves terv teljesítésével és a téli felkészüléssel kapcsolatos feladatokról tárgyal a Szakszervezetek Országos Tanácsa A Rákócsissabadságharc Tolna megyében Megkezdődött a múzeumi hónap Csütörtökön reggel az ÉDOSZ székhazában megkezdődött a Szakszervezetek Országos Taná­csának kétnapos ülése. Az ülé­sen megjelent és az elnökségben foglalt helyet Biszku Béla, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Po­litikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. Részt vettek az ülésen többek között dr. Horgos Gyula kohó- és gép­ipari, Kossá István közlekedés- és postaügyi, Kovács Imre élel­mezésügyi, Nagy Józsefné köny- nyűipari és Veres József mun­kaügyi miniszter, valamint a SZOT elnökségének tagjai. Az ülést Somogyi Miklós, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Szakszervezetek Országos Taná­csának elnöke nyitotta meg, majd megkezdődött a tanácskozás. A napirenden első pontként a szakszervezeteknek az éves terv teljesítésével és a télre való fel­készüléssel kapcsolatos feladatai szerepeltek. Az elnökség beszá­molóját Beckl Sándor, a SZOT titkára mondotta el. Hangsúlyozta, hogy a szakszervezetek legfonto­sabb feladata most minden segítséget megadni az éves terv teljesítéséhez és a télre való felkészüléshez. Ezért az év hátralévő részében még alaposabban és többet kell foglalkozniok a tervteljesítés, a termelés, a gazdálkodás segítése­vei. A legfontosabb most az, hogy közüggyé váljék az éves terv tel­jesítése, az elmaradások pótlása sőt bizonyos területeken a túltel­jesítés is. A tervet le kell bonta­ni gyáregységekre, üzemekre, műhelyekre, sőt esetleg egyének­re is. Ha mindenki tudja, mit miért csinál, meg lesz a mod a nehézségek megoldására. Ehhez ki keli használni mindazokat a lehetőségeket, amelyeket az üze­mi demokrácia különböző for­mái — a termelési tanácskozá­sok, az üzemi tanácsok, a műsza­ki konferenciák és a rendszere­sen tartott munkástanácskozások — nyújtanak. Ugyanakkor eleven­né kell tenni a szocialista verseny­mozgalmat is, elsősorban a fel­adatok részletes ismertetésével és tudatosításával. Ezután Beckl Sándor a műszaki­gazdasági vezetők fokozott fele­lősségvállalásának szükségességé­ről szólt. A SZOT titkára ezután a télre való felkészülés feladatairól szólt. Általános követelmény a szakí­tás azzal a helytelen gyakorlat­tal, hogy az év végi rohammun­kában elhanyagolják a következő esztendő termeléséhez szükséges félkész, vagy befejezetlen termé­kek előállítását, aminek követ­kezménye azután az év eleji visz- szaesés a termelésben, a kapaci­tás kihasználatlansága, a megfe­lelő foglalkoztatottság hiánya. Ugyancsak általános igény, hogy most kell gondoskodni a rendel­kezésre álló eszközök és gépek karbantartásáról és nagyjavításá­ról, a mezőgazdaságban pedig a kukorica és a burgonya betaka­rításáról, az őszi vetés megfelelő időben és minőségben való elvég­zéséről, stb. Ugyanakkor segíteniük kell a szakszervezeteknek a gazdasági vezetést abban, hogy gondosko­dás történjék a megfelelő védő­ruhákról, a melegítő italt táro­ló edényekről, a munkásszállá­sok fűtéséről, a dolgozókat szál­lító járművekről, az üzemi kony­hák téli felkészüléséről, stb. A szakszervezeteknek min­den segítséget meg kell ad- niok ahhoz, hogy a mezőgaz­daság valóban megtermelje a jövő évi kenyeret, s ezért megfelelő időben és jó minőségben megtörténjék a beta­karítás, a talajelőkészítés, a szán­tás, vetés. A szükséges gépeket és szállítóeszközöket biztosítani kell, akár a népgazdaság más te­rületeiről elvonva is. A trakto­roknak pedig minél nagyobb számban kell két műszakban dolgozniok. A közlekedés és szállítás te­rén az első feladat az őszi csúcs- forgalom zökkenőmentes lebo­nyolítása, a járművek jobb ki­használásával, a szállítóeszközök számának növelésével és az al­katrészellátás javításával. Az építőiparnak a kiemelt és befejezetlen építkezésekre kell összpontosítania az erőket, a la­kásépítkezéseknél pedig a folya­matban lévő munkák gyors befe­jezésén túl jobban elő kell készí­tenie a jövő évben átadandó la­kások munkáit. A SZOT javasolja az egyes szakszervezetek központi vezető­ségeinek és elnökségeinek, hogy ahol szükséges és eddig még nem történt meg, újból vizsgálják felül, hogyan áll a tervteljesítés, a téli fel­készülés, s ennek alapján ha­tározzák meg kinek-kinek a teendőjét az utolsó negyed­évre. A munkát az alapszervekben kell összpontosítani, mert itt dől el a a tervek teljesítésének sorsa. De mindig gondolni kell arra, hogy az üzemekben ne mindent maga a szakszervezeti bizottság titkára próbáljon elvégezni. A beszámolót széles körű vita követte. (MTI). Dobi István a tokodi Aranykalász Tsz-ben A múzeumi hónap rendez­vénysorozata Bánkutj Imrének, a Magyar Nemzeti Múzeum tu­dományos kutatójának „A Rá­kóczi szabadságharc Tolna me­gyében” című előadásával kez­dődött meg . Tolna megye részvételét e di­csőséges küzdelemben a követ­kező tényezők határozták meg. A megyében volt a simontornyai vár, amely nagy stratégiai je­lentőséggel bírt azokban az években. Béri Balogh Adámot sok személyes kapcsolat fűzte a megyéhez. A következő, ami viszont a megye részvételét sok tekintetben csökkentette, ez a vidék rendkívül sokat szenve­dett a török uralom alatt, jó­részt kipusztult, s ez akkoriban még nagyon éreztette hatását. A hadműveletek szempontjá­ból nagy jelentősége volt a dunaföldvári dunai átkelőhely­nek. A megye első ízben 1704- ben szerepel a szabadságharccal kapcsolatban. Az egyik csapat vereséget szenvedett a császá­riaktól, és a menekülők Duna- földvárnál keltek át a Dunán. „Vérrel megvettük Simon tor­nyát” — mondja az egykorú írás. Simontornya a kurucok kezére került és ez számottevő bázist jelentett a hadsereg élel­mezése, felszerelése szempontjá­ból. A vármegyék meghatározott ezredet támogattak. Tolna me­gye Balogh Ádám ezrede mö­gött állt. Balogh Ádámra bízták a Balaton, Simontornya vona­lától a Dunáig és le a Dráváig húzódó területet. Ez a hadterü­let igen nagy jelentőséggel bírt az egész szabadságharc szem­pontjából. A trencséni csata- vesztés után a császáriak két­irányú támadással akarták ha­rapófogóba szorítani a kuruco- kiat. A ráczok erőteljesen nyo­multak északnak, Pécset is el-, foglalták, később elesett Simon­tomya is. Válságos volt a sza­badságharc ügye. Ilyen körül­mények között ütközött meg Balogh Ádám a túlerőben lévő császáriakkal Köleseinél. Lép re­csalták az ellenséget és diadal­mas győzelmet arattak'. Fogság­ba ejtették az itt harcoló csa­patok vezéreit Ezzel a diadallal Balogh Ádám megakadályozta a császá­riak és a ráczok egyesülését, és fellelkesítette a kurucokat a trencséni csatavesztés után be­következett csüggedésükből. A szabadságharc egyik legpompá­sabb fegyverténye volt a kö- lesdi. Sajnos a szabadságharc nem volt mentes a különféle hibák­tól, gazdasági nehézségektől sem. A sok diadal után egyre nehezebb helyzetbe kerültek Rá­kóczi seregei. Nem volt jó pénz, nem tudták fizetni a zsoldot, a katonák jelentős része kény­telen volt hazamenni falujába a nagy munkáét idejére. A ne­hézségeket szemléltetően doku­mentálja több Tolna megyei eredetű okmány. Elérkezett a szabadságharc al­konya. A kurucok Dunaföld- váron keresztül kénytelenek voltak mind hátrább húzódni a? ellenség elől, s feladni a Du­nántúlt. Balogh Ádám ekkor még egy nagy hadi tettre hatá­rozta el magát. Maroknyi sere­gével visszajött, hogy megütköz­zön az ellenséggel. A kutató így jellemezte vi­tézkedésének ezt a szakaszát: — Megcsillogtatta a kurucok minden erényét, hősiesséeét. így hullott le kemény harcban a híres brigadéros csillaga a Habsburg túlerővel szemben. Elfogatásának emlékét őrzi a Szekszárd melletti Csátárnál lévő, már kidőlt, száraz, kor­hadó. fa, B. F Az újságírók III. nemzetközi találkozójának határozatai Kairó, (TASZSZ). A III. nem­zetközi újságíró-találkozó szer­dán Port Saidban megtartott ülé­sén meghallgatták a három bi­zottság beszámolóját és jóvá­hagyták a határozati javaslato- ltclt — Harcolnunk kell — hangoz­tatja az első bizottság határo­zati javaslata — a háborús pro­paganda ellen, el kell juttatnunk mindenkihez az általános és tel­jes leszerelés, az imperializmus­tól, a kolonializmustól és neoko- lonializmustól való megszabadu­lás eszméit. Javasoljuk, hogy hozzák létre az újságírók nem­zetközi becsületbíróságát azoknak a sajtó-, rádió- és televízió-szer­veknek az elítélésére, amelyek az államok közötti háborúra uszító propagandát fejtenek ki. A találkozó résztvevői támo­gatták a moszkvai részleges .atomcsend-szerződést. Megelégedéssel jelentjük ki — hangoztatja a határozat — hogy a demokratikus újságírók a béke ügyéért vívott sok éves küzdel­mükkel jelentős szerepet játszot­tak ennek a szerződésnek a meg- kötésében« A küldöttek elhatározták, hogy levelet intéznek U Thant ENSZ- főtitkárhoz, s ebben felhívják arra, hogy ítéljen el minden olyan nyilvános megnyilatkozást, sajtóközleményt, rádió-, vagy te­levízióadást, amelyben az egyik nemzet támadja a másik nemze­tet, vagy amelyben kísérlet tör­ténik a fajgyűlölők cselekedetei­nek igazolására, illetve védelme- Tcsórc A második bizottság határozati javaslata felszólít minden újság­írót, hogy tömörüljenek szakmai szervezetekben, létesítsenek szo­ros kapcsolatot a nyomdászszak­szervezetekkel és egészében a szakszervezeti mozgalommal. Az újságírók nemzetközi talál­kozójának harmadik munkabi­zottsága megállapította, hogy a demokratikus és antiimperialista sajtó az utóbbi években megszi­lárdult és nagy sikereket ért el. Nagy elismerésüket fejezték ki a szocialista országok sajtószer­veinek azért a segítségért, ame­lyet az afrikai, ázsiai és latin­amerikai demokratikus sajtónak nyújtottak. A küldöttek egyetértettek ab­ban, hogy kötelességüknek tekin­tik az afrikai, ázsiai, amerikai és ausztráliai haladó lapokkal, fo­lyóiratokkal és egyes újságírók­kal szemben foganatosított meg­torló intézkedések elleni küzdel­met. Kötelességüknek tartják, hogy harcoljanak a faji megkü­lönböztetés, Salazar angolai és Mocambiquei uralma ellen, lelep­lezzék a Kubai Köztársaság elleni intrikákat és agresszió® cselek­ményeket, támogassák az új éle­tet építő hős kubai népet. Szót emeltek a résztvevők Venezuela, Spanyolország és Portugália üldözött újságíróinak védelmében. Szerdán késő este az ülés be­fejezése után az újságírók foga­dáson vettek részt, amelyet Port Said kormányzója rendezett a tiszteletükre. Éjfélkor a Látva Diesel-motoros hajó elhagyta Egyiptom partjait és Libanon felé vette útját, ahol a találkozó záróülésére kerül majd sor. Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke, Komárom megye ország- gyűlési képviselője csütörtökön felkereste a tokodi Aranykalász Tsz-t, Komárom megye egyik legjobb közös gazdaságát. Toko­don Nemeslaki Tivadar, az " MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára, Kroszner László, a megyei tanács vb elnöke, a járás és a község párt- és állami veze­tői, valamint a termelőszövetkezet vezetői fogadták a vendéget. A községi pártházban rendezett ta­lálkozón Kádár László, a terme­lőszövetkezet elnöke beszámolt a három községet egyesítő közös gazdaság idei munkájáról, ezután Dobi István a megyei és járási vezetők társaságában megtekin­tette a tsz központi majorját és i nagysápi üzemegységét. (MTI). Országos adatgyűjtés a dolgozók iskolai végzettségéről A népgazdaság távlati terve­zéséhez teljes részletességgel is­merni kell, hogy az ország szak­ember-gárdája milyen szakkép­zettséggel rendelkezik, s milyen foglalkozásokban helyezkedik el jelenleg. Megállapítására a Köz­ponti Statisztikai Hivatal most országos felmérést kezdett. En­nek során minden állami és szövetkezeti vállalatnál és szerv­nél kimutatják a felső- és kö­zépfokú végzettségű szakembe­rek számát, valamint képzettsé­gük és tevékenységi körük sze­rinti megoszlását. Ülést tartott pedagógiai a nőtanács bizottsága Tegnap délután három órakor tartotta ülését a városi nőtanács pedagógiai bizottsága. Részt vett az ülésen Kalmár József, városi tanácselnök, Péter Siegfried, a járási pártbizottság képviseleté­ben, s Módos István művelődési osztályvezető, Tancz Józsefné, a bizottság titkára mondott tájé­koztatót a nevelési terv szerepé­ről az iskolákban. Napirenden szerepelt a peda­gógiai bizottság éves munkater­vének összeállítása. A bizottságot új tagokkal bővítették, hogy ha­tékonyabb munkát végezhessen. A bizottság tervbe vette, hogy fo­kozottabban segíti az iskolák és a szülők kapcsolatát, foglalkoznak a bölcsődei szülői munkaközössé­gek megalakításával. A bizottság határozatot hozott, hogy. minden hónapban tart fo­gadóórát, hogy a pedagógusok és a szülök személyesen fordulhassa­nak a bizottsághoz problémáik­kal. Vállalták, hogy a cigány­szülők körében ismeretterjesztést végeznek, nemcsak egészségügyi, társadalmi, jogi előadásokkal, hanem törekednek arra is, hogy minél több cigánygyerek kerül­jön óvodába, megkapja a szüksé­ges előkészítést az iskolai életre. A két éve működő bizottság ezeknek a célkitűzéseknek a meg­valósításával továbbsegíti a vá­rosi nőtanács munkáját, amelynek eddigi munkájáról elismerését fe­jezte ki Ranga Józsefné titkár. A felmérés teljes részletesség­gel csak a műszakiakra terjed ki. Az iskolai végzettség alap­ján az összes szakembereket 50 féle szakképzettségi kategóriába sorolja; ezek közül 37 a mér­nöki és technikusi. A statisztika választ ad majd arra is, hogy a szakemberek milyen beosztás­ban dolgoznak. A beosztást nem munkakör szerint állapítják meg, mert ez túlságosan szerte­ágazó, s foglalkozásonként nem egységes, hanem a tevékenységi kört veszik alapul. A felmérés adatait a jövő év elejére összesítik, s ezzel fontos kiinduló anyagot adnak a húsz­éves távlati terv munkaerő­gazdálkodási részéhez. Ez lesz ugyanis Magyarországon az első olyan statisztika, amely a nép- gazdasági ágak szerkezetének megfelelő és részletes iskolai végzettség szerinti csoportosí­tásban készül a szakemberek számáról és képzettségéről. Mi­vel azonban teljes, országos jel­legű adatfelvételről van szó ami mintegy 300 000—400 000 embert érint, csak kevés is­mérvre terjedhet ki. Ezért úgy tervezik, hogy a szakemberekre vonatkozó, s a népgazdasági tervezést érintő egyéb kérdések megválaszolására a későbbiek­ben reprezentatív adatgyűjtési végeznek. Ez a reprezentatív statisztika felöleli majd a szak­emberek életkorára, jövedelmé­re, családi, szociális és kulturá­lis helyzetére vonatkozó adato­kat is.

Next

/
Thumbnails
Contents