Tolna Megyei Népújság, 1963. október (13. évfolyam, 229-255. szám)

1963-10-04 / 232. szám

vK'RKffftTfívÉs&iíWl IS A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANACS LAPJA Xin. évfolyam, 232. szám. ARA 60 FILLER Péntek, 1963. október 4. f— “í így él a várdombi Szabó család ... 1 (2. o.) I Jogi tájékoztató a csoportos építkezésekről <7. o.) Elítélték a halálesetet okozó traktorost (8. o.) Katonai államcsíny Hondurasban Tegucigalpa, (MTI). Csütörtö­kön a hajnali órákban katonai államcsínyt hajtottak végre a közép-amerikai Hondurasban. Az UPI amerikai hírügynök­ség — a nyugati hírügynökségek közül egyedül a UPI tudósít köz­vetlenül a hondurasi fővárosból — tudósítójának jelentése szerint a hondurasi hadsereg megdöntötte Ramon Villeda Morales elnök kormányát, A hajnali órákban heves harcok folytak az elnöki palotát védelmező polgárőrség és a katonai egységek között. A hadsereg rádiójának jelentései szerint a katonai vezetők urad a helyzetnek. Az elnöki palotát ka­tonai egységek veszik körül. Mo­rales elnök sorsáról egyelőre nem tudnak semmit. A város külön­böző pontjain lövöldözés hallat­szott a délelőtt folyamán. Olyan hírek terjedtek el, hogy Osvaldo Lopez Arellano ezredesnek, a fegyveres erők vezérkari főnöké­nek vezetésével katonai junta alakult. A hírt egyelőre nem erő­sítették meg. Az elnöki palota körül lezaj­lott harcokban — ugyancsak a JJPI jelentése szerint — többen e­-----------------------------------------------------------­é letüket vesztették, illetve meg­sebesültek. A 3. katonai körzet parancs­nokságának közleménye szerint a hadsereg azért döntötte meg Mo­rales elnök kormányát, hogy „véget vessen az országban az anarchiának, elejét vegye az al­kotmány további súlyos megsér­tésének és a kommunista beszi­várgásnak”. Tíz nap leforgása alatt ez már a második katonai puccs Latdn- Amerikában. Szeptember 25-én a dominikai hadsereg magához ragadta a hatalmat és elűzte Juan Bosch köztársasági elnököt. Az amerikai külügyminiszté­rium állítása szerint a puccs Elvi megegyezés várható az egyik szovjet javaslattal kapcsolatban A jövő héten Kennedy—Gromiko találkozóra kerül sor New York (MTI). A nemzetkö­zi feszültség enyhítését célzó diplomáciai tárgyalások során szerdán este háromórás szovjet— amerikai megbeszélésre került sor. Gromiko, a New York-i szovjet ENSZ-küldöttség épületé­ben vacsorát adott, amelyen ame­rikai részről megjelent Rusk kül „vérontás nélkül zajlott le és ügyminiszter, Stevenson, az Tegucigalpában helyreállt a nyu­galom”. Csütörtök délutánra összehív­ták az Amerikai Államok Szerve­zetének tanácsát, hogy megvitas­sa a hondurasi államcsínyt. Honduras csaknem kétmillió lakosú, túlnyomó részt mezőgaz­dasággal foglalkozó ország. A hadsereg által megdöntött Morales elnök 1957. december 21-én lépett hivatalba. Mandá­tuma hat évre szólt. Egyesült Államok ENSZ-képvi selöje, Thomson, az amerikai külügyminisztérium tanácsadója szovjet kérdésekben, valamint Tyler külügyminisztériumi állam­titkár. Szovjet részről Gromikón kí­vül a vacsorán részt vett Szemjo- nov külügyminiszter-helyettes, Fe­dorenko, a Szovjetunió ENSZ- képviselője, Dobrinyin washing­toni szovjet nagykövet, valamint a moszkvai külügyminisztérium Törvényen kívül helyezték Algériában az ellenzéki szakadárok szervezetét Algír (MTI). Az algériai hivata­los lap csütörtöki számában beje­lentette, hogy törvényen kívül helyezték a kabiliai szakadárok ellenforradalmi szervezetét, az úgynevezett szocialista erők frontját”. Art Ahmed, volt nemzetgyűlési képviselő, az ellenforradalmi szer­vezkedés egyik irányítója a kabi­liai Michelet városban szerdán este újabb beszédet mondott. Azzal fenyegetőzött, hogy fegyve­res harcot indít a kormány ellen, ha az erőszakkal akarja letörni a zendülést. El Hadzs volt ez­redes, a kabiliai katonai körzet leváltott parancsnoka „szónoki körúton” lázítja a kormány ellen a kabiliai berbereket, s ő is nyűt, fegyveres ellenállásra búj tógát. Hírügynökségi jelentések 'sze­rint fegyveres összetűzésre sehol ban újabb kormánycsapatok in-1 tek össze. Azt nem tudni, hogy sem került sor, szerdán este azon- I désről. dúltak Tizi-Ouzouba. Az algériai nemzetgyűlés rend­kívüli ülése összeül, hogy szavaz­zon a nemzeti felszabadítási front szerdai értekezletén elfogadott ajánlásokról. Ennek értelmében, mint már jelentettük, a súlyos helyzetre való tekintettel külön­leges hatalommal ruháznák fel Ben Bella elnököt, s életre hív­nák a polgári milicia szervezetét. Megfigyelők biztosra veszik, hogy a javaslatokat a nemzetgyűlés el­fogadja. A marokkói rádió szerdán este közleményben jelentette be. hogy a marokkói kormány hajlandó tárgyalások útján rendezni az Algériával fennálló határvitát. A közlemény szerint Marokkó kész akár a legmagasabb, akár mi­niszteri, vagy nagyköveti színtű tárgyalásokba bocsátkozni a kér­Ben Bella átvette a teljhatalmat Algír (MTI) Hírügynökségi je- I nyomán igen súlyos helyzet ala­Itntések szerint Ben Bella algé­riai államelnök csütörtökön a nemzetgyűlés ülésén bejelentette, hogy az alkotmány 59. cikkelye értelmében átvette a rendkívüli teljhatalmat. Ez azért vált szük­ségessé, mert ily módon hatéko­nyabban tud fellépni a belső és külső reakció támadásaival szem­ben. A kabiliai eseményekre utal­va Ben Bella hangoztatta, hogy az algériai nép nemzeti egységét „külföldiektől támogatott bűnös ellenforradalom” veszélyezteti. Veszélyben vannak „a forradalom alapjai és veszélyben van Algé­ria területi sérthetetlensége” — mondotta. A kabiliai zendülés kult ki. Az algériai vezető ki­fejezte azonban reményét, hogy a hadseregnek nem kell használ­nia fegyverét. Az országban je­lentkező problémákat „nem pus­kákkal kell megoldani hanem meg kell azokat vitatni", A UPI hírügynökség elmondja, hogy a képviselők lelkes tetszés- nyilvánítással fogadták Ben Bella bejelentését, és határozatban ítélték el a zendülőket. Az ADN hozzáfűzi, hogy Ka- bilia tartomány nagy részében nyugalom van. A neokolonializ- mus szolgálatában álló zendülők Michelet város térségében gyűl­ezen a vidéken hányán támogat ják a lázadókat. A MEN hírügynökség arról ad hírt, hogy Ben Bella elnök nyi­latkozott egy Marokkóban akkre­ditált jugoszláv sajtótudósítónak. Közölte, fontolóra vette az FLN újjászervezését. A jövő hónapban kezdődik meg a szervező munka, ekkor mezőgazdasági értekezletet tartanak, nem sokkal később pe­dig. egy-két hónapon belül, maga az FLN is országos konferenciát tart. Rövidesen községtanácsi vá­lasztásokat is tartanak, hogy le­hetővé tegyék a nép képviselői­nek a gazdasági és társadalmi szervek múmiájának ellenőrzését három szakértője: Kovaljev, No­vikov és Zemszkov. A megbeszélés után Rusk ame­rikai külügyminiszter kijelentet­te a várakozó újságíróknak, hogy a tanácskozásról közleményt nem adnak ki, mert újabb megbeszé­lésre kerül sor. Rusk megjegyezte, hogy a szov­jet—amerikai közvetlen megbe­szélések folytatódnak, majd han­goztatta, a szerdai esti megbeszé­lések' során mindkét fél nagy ér­deklődést tanúsított a leszerelés terén teendő közvetlen, új lépé­sek iránt. Rusk közölte, hogy jelentést tesz Kennedy elnöknek a tárgya­lások állásáról. Ekkor beszéli meg azt is, mikor fogadja az amerikai elnök Gromiko szovjet külügymi­nisztert. A Kennedy—Gromiko találkozóra előreláthatólag a jö­vő hét második felében kerül sor, mert a hét első felében Cou- ve de Murville francia külügy­miniszter tartózkodik Washing­tonban. A szerda esti szovjet—amerikai megbeszélést megelőzően Gromi­ko szovjet külügyminiszter új­ságíróknak kijelentette: a három nagyhatalom álláspontja rendkí­vül közel került egymáshoz azt a szovjet javaslatot illetően, lágűrbe. Ebben a kérdésben min­den valószínűség szerint leg­alábbis elvi megállapodás vár­ható. % Szerda délután egyébként Rusk amerikai külügyminiszter úgyne­vezett „munka-koktélt" adott több New Yorkban tartózkodó külügyminiszter és ENSZ-kül- döttség-vezető tiszteletére. A koktélen a többi között megje­lent Péter János magyar külügy­miniszter és Csatorday Károly nagykövet, Magyarország állan­dó ENSZ-képviselője is. Nyugati hírügynökségek a Gromiko—Rusk találkozóval fog­lalkozva általában óvatos derűlá­tással nyilatkoznak. Megállapít­ják, hogy ezen a szovjet—ameri­kai megbeszélésen, a korábbi ta­nácskozásokhoz hasonlóan, nem született semmiféle konkrét meg­egyezés, de a két külügyminisz­ter háromórás eszmecseréjének légköre rendkívül baráti volt. A New York Times a sorazatos külügyminiszteri találkozókkal foglalkozva megállapítja: lehet­séges, hogy a világ elérkezett a hidegháború felszámolásának kez­detéhez, s ez ma már nemcsak jámbor óhaj. A lap hangsúlyozza, hogy a Szovjet­unió konstruktív magatartását hogy ne küldjenek nukleáris töl- I Washingtonnak és Londonnak tetű mesterséges égitesteket a vi- I egyaránt tudomásul kell vennie. fl Fehér Ház nyilatkozott a dél-vietnami politikárél Washington, (AP). Kennedy elnök összehívta a nemzetbizton­sági tanács rendkívüli ülését, hogy meghallgassa McNamara hadügyminiszter, valamint Taylor a vezérkari főnökök egyesített Növekvő aggodalom Angliában a dél-afrikai helyzet miatt London. (MTI). Az angol köz­vélemény növekvő aggodalommal figyeli a dél-afrikai politikai lő­portorony körüli veszedelmes fej­leményeket. Dr. Reeves volt jo­hannesburgi anglikán püspök egy londoni ENSZ-ünnepségen mondott beszédében kijelentette: bármit gondoljon a világ, a Verwoerd-kormány nagyon jól tudja, hogy Dél-Afrika polgár- háború küszöbén áll. A dél-afri­kai zsarnoki rendszer az ENSZ- elvek meggyalázása. Az ország la­kosságának túlnyomó többsége számára az élet a rendőrállamban mind elviselhetetlenebbé válik. A fegyverkezésre és rendőrségre kiadott összegek 1961-ben elér­ték a 40 millió fontot. 1962-ben 104 millió fontra szöktek fel. Ha tűrik, hogy a jelenlegi állapot tovább tartson, úgy eljön az idő, midőn a más országokban élő afrikaiak a dél-afrikai színesbő­rű lakosság segítségére fognak menni, az eredmény fajok közti háború lesz. mely messze túl fog terjedni Dél-Afrika határain. Ugyanakkor az afrikai szélső- jobboldali fehér kisebbség tábo­rának egyik reakciós vezére, sir Roy Welensky a bomlásban levő közép-afrikai államszövetség mi­niszterelnöke, New York-i beszédé ben szenvedélyesen vádolja az angol kormányt, mert „ígéretét megszegve, engedte az államszö­vetség széttörését és ezzel növel­te a fajok közti háború kocká­zatát Afrikában”. bizottsága elnökének jelentését dél-vietnami utazásuk tapasztala­tairól. A tanács 50 percig tartó ülése után a Fehér Ház nyilatkozatot adott ki, amely körvonalazza az Egyesült Államok dél-vietnami politikáját. A több pontból álló nyilatkozat a többi között han­goztatja, hogy „Dél-Vietnam biz­tonsága az Egyesült Államok ér­deklődésének homlokterében áll'* és ezért politikájának célja „el­fojtani a lázadást” — azaz Dél- Vietnam népének szabadságmoz­galmát. A nyilatkozat a továbbiakban azt állítja, hogy Dél-Vietnamban az amerikai katonai akciók „bi­zonyos célok eléréséhez” vezettek. A hadügyminiszter és Taylor tábornok úgy véli, hogy az Egye­sült Államok 1965. végéig ..tel­jesítheti katonai feladatait" Dél- Vietnamban és ez időpont után csupán „csökkentett létszámú ka­tonai tanácsadó csoport” marad ott. A nyilatkozat végül azt fejte­geti, hogy Dél-Vietnamban a po­litikai helyzet továbbra is na­gyon súlyos, különösképpen a Ngo Dinh Diem-kormány budd­hista üldözése miatt. •A'-

Next

/
Thumbnails
Contents