Tolna Megyei Népújság, 1963. október (13. évfolyam, 229-255. szám)

1963-10-03 / 231. szám

8 S6BBE neetH mgetSWXQ 1963. október 3. Új védőnők a megyében — Csak nem maga lesz ara­nyoskám az új védőnő? — kér­dezte egy idős asszony Orbán Rózsát a felsőnyéki utcán. — De igen.,. De honnan, mi­ből gondolta, hogy én leszek az? •— kérdezte nem kis meglepő- [ déssel. Hiszen első alkalommal' járt a községben, ismerkedni leendő munkahelyével. — Magam se tudom — vála­szolt a néni. — Csak úgy gon­doltam, mert hallottam, hogy új védőnő jön a faluba, és láttam, hogy olyan fiatal... Gondoltam, talán maga lesz az... — Igen, én leszek az új védő­nő — ismételte örömmel, ame­lyet később csak fokozott az. hogy az ismeretlen nénihez ha­sonló kedvességgel fogadták min­denütt. Ezt, az első benyomást me­sélte el hat társnőjének, akikkel együtt szeptember elején ki­lépett a szegedi védőnőképző intézet tóapuján, és akikkel együtt ünnepélyes, baráti össze­jövetelen fogadta az orvos­egészségügyi szakszervezet, s a megyei tanács egészségügyi osz­tálya. A fogadáson ott volt dr. Szepesi János főorvos. Kerekes Miklós, az MSZMP megyei bi­zottságának osztályvezetője, a szakszervezet, a KISZ, a műve­lődési osztály, a középkáder- szakcsoport képviselői, a járási védőnők. És az okozott még kü­lönös örömet, meglepetést, hogy eljött a védőnőképző igazgató­nője, Boruzs Mihályné • is. még- egyszer útnak' indítani volt nö­vendékeit. Nem kis megilletődöttséí&M hallgatták az üdvözlő szavakat, hisz olyan területen állnak mun­kába, amelyen még sokszor kell szembenézni, csatázni az el­maradottsággal, a megcsontoso­dott régi szemlélettel, amellyel már egyik-másikuk gyakorló- ideje alatt találkozott is­De az bátorítja őket, hogy a többség olyan, mint a felsőnyéki néni; őszinte szeretettel fogad­ják a védőnőik segítőkészségét örül a hét lány, hogy elfog­lalhatja élete első állását, és annak is örül, hogy a lakóhelyé­hez közel helyezkedhet el. Or­bán Rózsa Magyarkeszi női kerül Felsőnyékre. Az t regszemcse! Glisik Gabriella Nagyszokolvon, az ozorai Rábai Gabriella Gyu­láján, a szekszárdi Somogyi Jú­lia Tolnán, az ugyancsak szek­szárdi Bárdos Klári Bony hadon, a dombóvári Ilia Etelka Nakon, a hidasi Márton Imola Kisdoro- gon kezdi hivatásának gyakorlá­sát Azt a hivatást, amelyet így jellemzett dr. Szepesi János: — Életet védenek majd, ez van a nevükben is; védőnő. Az édesanyát, hogy egészségesen hozza gyermekét a világra, a csecsemőt, hogy egészségesen nő­jön, fejlődjön és hasznos tagja legyen majd a társadalomnak... BI. Németh Károly látogatása Iregszemcsén Németh Károly elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságának titkára szerdán Tolna megyében járt és Soczó József elvtársnak, a megyei pártbizottság első titká­rának társaságában Iregszemcsén meglátogatta a délkelet-dunán­túli kísérleti intézetet. Másodszor virágzó almafa Fácánkert, Julia- majorban Nemrég hallottunk híradást arról a rádióban, hogy Békés megyében az egyik községben másodszor is virágzásnak indult egy aimafa. Tegnap kaptunk hirt arról, hogy ilyen megyénk­ben is előfordul. Múlt hét pén­tekén lettek figyelmesek Virág Istvánék portáján. Fácánkert, Júlia-majorban arra. hogy az az almafa, amelyik már levelét is lehullatta szeptemberben, most újra bimbókat növeszt. Tegnap reggelre pedig teljes virágdíszbe öltözött az aimafa, amely­ben csupán az a furcsa, hogy ugyanakkor egy szál levele sincs a fának. Ilyen jelenségre még a leg­öregebbek sem emlékeznek a környéken és ha hinni lehet a következtetésnek — amit egyéb­ként a másodszor nyíló orgonák is igazolni látszanak — ez azt jelenti, különösen hosszú, enyhe őszre számíthatunk. Magyar mérnökök terve az Ábu Simbil-i sziklatemplomok megmentésére Az egész világ műszaki szakem­bereit izgató műszaki probléma megoldására, az Abu Simbil-i szik­latemplomok megmentésére dol­gozott ki tervet két magyar épí­tészmérnök. Egyiptomban, a szudán-^-núbiai határvidéken, a Nílus mellett emelkedő hegyoldalon 3200 éves sziklába vájt templom, a.,Szpeosz'’ őrzi II. Ramszesz fáraó emlékét. A sárgás-vörös homokkőbe vágott platón négy hatalmas, húszméte­res kolosszus, a fáraó szobrai vé­dik a 14 teremből álló barlang­templom bejáratát A templom körülbelül 70 méternyire nyúlik a hegy belsejébe. Ez a két templom — mint még Gyereknek engedte át a vezetést r ítélet a halálos végű baleset ügyében Halálos végű baleset ügyében tárgyalt és hozott ítéletet legutóbb a Szekszárdi Járásbíróság. Az ügy tanulságainak megszívlelése érde­kében nem lehet közömbös, ho­gyan, miképpen is történt a sze­rencsétlenség. Balázs Péter, a lengyeli Búzaka­lász Termelőszövetkezet szerző­dött dolgozója a kezelésére bízott Szuper Zetor erőgéppel ez év má­jus ll-én reggel Lengyel község határában, a döbröközi-dűlőből lánccal összekötözött farönköket húzatott a tsz majorjába. Rakodó- munkásként dolgoztak vele Falu­közi Lajos és Derék Ferenc. A rakodási helytől elindulva mintegy 100 méter hosszú, igen erős emelkedőn kellett felkapasz­kodni a teherrel. Azút egy füves ré­ten vezetett keresztül. A majorba érkezve a terhet leoldották és ugyanazon az úton mentek vissza a rakodóhelyre, most azonban aiz erős lejtőn át. Délután munkába menet Balázs Péter maga mellé ültette Derék Károlyt a vezetőfülkébe. Azelőtt többször is előfordult ez, sőt a gye­rek Balázs Péter felügyelete mel­lett a szántóföldön tárcsázás és fo- gasolás közben maga is vezette a traktort. E nap délutánján is kérte Derék Károly, hogy vezethesse a Zetort. Balázs átengedte neki, azzal a többszöri figyelmeztetéssel, hogy felfelé és lefelé a lejtőn nem ve­zethet, akkor álljon meg. Derék Károly azonban nem vette figye­lembe az intést, a lejtőnél nem állt meg, hanem a rakodóhelyre vezet­te a Zetort Ekkor nem történt semmi baj. Balázs újra figyelmez­tette a gyereket, álljon meg a lej­tő előtt, ahelyett, hogy eltiltotta volna a vezetéstől. S ekkor történt a baj, mert a gyerek most sem fogadott szót, nem állt meg. A Zetor a gyakor­latlan vezetővel az ülésben fel­gyorsult, s rohanva közeledett a 10—15 méter mély szakadék felé. Ezt Derék Károly úgy próbálta megakadályozni, hogy mintegy 85 fokos szögben balra fordította a kormányt. A hirtelen fordulás kö­vetkeztében a Zetor felborult, másfélszer megpördült, míg meg­állt. Közben azonban oly súlyosan megsebesítette a fején a gyereket, hogy az a helyszínen meghalt. Az összes enyhítő és súlyosbító körülmények figyelembevételével a járásbíróság halált okozó gon­datlan veszélyeztetés és társadal­mi tulajdont károsító gondatlan rongálás bűntettében mondta ki bűnösnek Balázs Pétert. Ezért egy évi szabadságvesztésre ítélte, két évre eltiltotta a gépjárművezetés­től, valamint kártérítés és bűnügyi költségek megfizetésére kötelezte. Az ügyész súlyosbításért, a véde­lem enyhítésért fellebbezett. M vagy félszáz más emléke az ősi' egyiptomi kultúrának — rövidesen víz alá kerül, ha nem sikerül meg­oldást találni a megmentésükre. Az asszuáni gát elkészülte után ugyanis a Nílus szintje itt mintegy 60 méterrel megemelkedik. A mű­emlékek megmentése mindegyik esetben bonyolult műszaki feladat, de é 'phöbléma ennél a két temp­lomnál a legnehezebb. Dr. Hajnóczi Gyula építészmér­nök, az építőipari és közlekedési műszaki egyetem építészettörténe­ti tanszékének adjunktusa egyipto­mi tanulmányútja közben került szembe a problémával, s egy új, az eddigi javaslatok egyes elemeit is felhasználó, de mégis eredeti meg­oldás gondolata született meg ben­ne A részletes terveket dr. Peli­kán József statika-professzorral dolgozta ki. Eszerint a két templomot a szik­lafalból eredeti, megbontatlan egységükben kivágva, a hegyoldal­nak egy 60 méterrel magasabban és 300—400 méterrel hátrább fek­vő, de teljesen azonos irányba né­ző, és szerencsére ugyanolyan ta- goltságú pontjára kell felszállíta­ni. A hatalmas — a fáraó templo­ma esetében mintegy negyedmil­lió tonnás — sziklatömböket azon­ban a helyi adottságok miatt egy­szerűen felvontatni nem lehet. Ezért a szó szoros értelmében lép­csőzetes megoldást javasolnak. Az egy-egy templomot magába záró sziklatömböket először hid­raulikus emelőkkel — a nagyob­bik templomnál például 440, da­rabonként 600 tonnát bíró „prés­sel” — függőlegesen emelnék 15 méter magasra, azután görgőkkel csaknem vízszintesen csúsztatnák el a hegyoldalhoz. Ezt a kettős műveletet még háromszor ismétel­nék meg, úgy hogy a templom mint valami gigászi lépcső négy foltén lépegetne fel új otthonába, ahol már egyenesen az előre ki­vájt ágyába csúsznék. E javaslatnak több előnye van. A két régi alkotás megbontatlan marad és azonos jellegű környe­zetbe kerül. A napsugár továbbra is szabadon jut be a belső falig. A templomok szállítását lépcsőío- komkint tehát — akár több éves szünetek közbeiktatásával is — le lehet bonyolítani, így a költségek sem egyszerre merülnének fel. És az sem utolsó szempont, hogy ez a megoldás áll a legközelebb az ősi egyiptomi építészek módszereihez. (MTI). Gucrekck a kútit ál A KISZ KB titkárságának határozata az Őszi szállítási és rakodási munkák segítéséről A KISZ Központi Bizottságá­nak titkársága határozatot hozott az őszi vasúti és közúti szállí­tások segítéséről. Felhívta a Kommunista Ifjú­sági Szövetség tagjait, szerveze­teit, és bizottságait, hogy mivel az egyébként is nagy erőfeszítést igénylő őszi csúcsforgalmat je­lentősen megnövelték a rendkí­vüli téli időjárás következtében kiesett és most esedékes szállítá­sok, szervezzenek és irányítsanak brigádokat azokra a vasúti cso­mópontokra, amelyeken nagy mennyiségű áru és anyag kerül ki- és berakásra. A KlSZ-szer- vezetek mindenütt segítsék azo­kat a vállalatokat és mezőgazda- sági üzemeket, amelyek — jólle­het nagy feladatokat kell meg­oldandók, —- nem rendelkeznek elegendő munkaerővel a ki- és berakodás gyors lebonyolítására. Ehhez a munkához hívják segít­ségül az egyetemi és főiskolai hallgatókat, a középiskolásokat és az ipari tanulókat is. Az üze­mek és a termelőszövetkezetek KISZ-szervezetei mozgósítsák tag­jaikat a helyi vállalat és közös gazdaság szállítási munkáinak segítésére. A feladatok megoldá­sára használják fel a munkaszü­neti napokat és a szombat dél­utánokat is. A KISZ KB titkárságának ha­tározata ismerteti a bizottságok részletes feladatait, s arról is tá­jékoztat, hogy a fiatalok az el­végzett munkáért teljes bért kapnak. (MTI.) Puskavégre került a tamási rengeteg vadd isznó-kirá lya A legöregebb tamási lakosok sem emlékeznek arra, hogy az elmúlt évtizedekben puskavégre került volna hasonló nagyságú vaddisznó, mint amit szombaton hajnalban kapott puskavégre Siklósi Imre tamási vadász. Több hét óta figyelte már a tamási vadrengeteget a kocsolai Vörös Csillag vadásztársaság tag­sága. Híre ment ugyanis, hogy a tamási környéki rengetegben bolyong a vaddisznó-király. Szá­mosán arról beszéltek, hogy lát­ták már, de súlyáról, nagyságá­ról szinte legendákat szőttek. A Vörös Csillag vadásztársaság va­lamennyi tagja hetek óta nagy izgalomban volt, mert egyesek már látótávolságban, sőt lőtávol- ságban is látták a vadat. Szom­baton reggel, több napos les után Siklósi Imre tamási lakosú va­dásznak sikerült puskavégre kap­ni a tamási rengeteg vaddisznó- királyát. Az edelényi erdőben — Tamási mellett — magaslesről lőtte meg. hajnali öt órakor. Az első lövés halálos volt. A vaddisznó húsát a nagykónyi fmsz mérte ki a falu lakosságának. A ritka vadászzsákmányt, a szokáshoz híven megmérték és megállapították: hossza 207 cen­timéter, a marj-magasság 114 centi, a mellszélesség 73 centi volt. A vaddisznó-királynak 21 centiméteres agyara volt, melyet szerdán este főzött ki Siklósi Imre a szerencsés vadász. A vad­disznó súlya, kizsigerelve 200 kiló volt. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG A Magyar Szocialista Munkáspárt Tolnu megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja Főszerkesztő: Petrits Ferenc Kiadja: a Népújság lapkiadó Vállalata Fe'elős kiadó: Orbán Imre Szerkesztőség és kiadó: Szekszárd, Mártírok tere 15—17. Telefon: Szerkesztőséq: 20—11 Kiadóhivatal: 20—10 KészOl a Szekszárdi Nyomdában Széchenyi utca 4P. Telefon: 21—21, 25—72 Felelős vezető: Széli István Terjeszti a Magyar Posta Előfizethető a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél Előfizetési df| egy hónapra 12 ^ index-számi 25 O#**

Next

/
Thumbnails
Contents