Tolna Megyei Népújság, 1963. október (13. évfolyam, 229-255. szám)
1963-10-30 / 254. szám
te»«, errsrmn s*. TOT/VA MÉGVEl ftBPTT.TSAfe Pillantás a jövőbe A jövőbe, pontosabbali megyénk, városunk jövőjébe nyerhettek bepillantást azok, akik részt vettek a TIT közgazdász-akadémiája megnyitásán, melyen dr, Balogh Béla, az Építésügyi Minisztérium regionális osztályának vezetője tartott előadást a regionális tervezésről, a megye húszéves távlati tervéről. A tucatnyi térképpel, kartonnal, illusztrált előadás természetesen nem adhatott választ minden kérdésre, nem rajzolhatta meg részletesen, hogyan élünk tíz-húsz év múlva. És az abban elhangzott adatok, számítások sem véglegesek, hiszen — bár a regionális tervezés nálunk 1958-ban indult meg, korábban csak néhány szocialista városra készültek távlati tervek — a tervtanulmányokat sokoldalúan felül kell vizsgálni, összehangolni az ágazati tervekkel, figyelembe venni az érintett területek, tanácsok észrevételeit, javaslatait, Végleges jóváhagyásra csak. 1965-ben kerül sor. A fejlődés irányáról azonban már képet kaphatunk így is. A területi tervezésnél mindenekelőtt alapos és sok irányú vizsgálatokat végeztek a meglévő helyzetről, az egyes területek jelenlegi fejlettségéről, iparáról, mezőgazdaságáról, közlekedéséről, közintézményekkel való ellátottságáról, stb. Felmérték, hol, milyen adottságok, vannak a gazdaság fejlesztésére, milyen helyi nyersanyagforrások állnak, — vagy például a mezőgazdaság fejlődése következtében állnak majd a jövőben — rendelkezésre. Mi a jelenlegi és a jövőben várható munkaerő-helyzet, hova telepíthetők nagy vízigényű, vagy nagy szállításigényű, vagy éppen munkaigényes üzemek. A fejlesztési tervek kidolgozásánál azonban nem lehet kizárólag a helyi adottságokat, kívánságokat figyelembe venni. A népgazdasági érdek az első, megvalósítani úgy a népgazdaság egészének fejlesztését, hogy az a lehető leggazdaságosabb legyen. Minél kevesebb munka- — és természetesen anyagi — ráfordítással minél nagyobb legyen a gazdasági^ eredmény. ügy elosztani az egyes területekre. népgazdasági ágazatokra az erőforrásokat. hogy az a legjobban szolgálja a fő célt: A lakosság életszínvonalának gyors emelését. Ma már a tervezésnél figyelembe lehet — és kell is — venni a szocialista országok gazdasági együttműködéséből adódó követelményeket is. Természetesen a területi tervezés, a termelőerők ésszerű területi elosztása nem alakulhatott ki a kapitalizmus idején. Aránytalanul fejlett gazdaságot örököltünk. Az aránytalanságok kiküszöbölése már megkezdődött, de még hosszabb időszak, néhány évtized kell ehhez. Városiasodás A regionális tervtanulmányok kilenc régióra osztják fel az ország területét. Mint az előadó említette, ez nem végleges, lehet, hogy csak hat régió lesz. E régiókon belül szoros gazdasági és kulturális kapcsolat alakul majd ki az egyes alrégiók, községek, városok közt. Megyénk a tervek szerint a pécsi régióhoz tartozik majd, kivéve néhány községet, mint például Duna- földvárt, amely inkább Dunaújváros vonzásköi’ébe esik. Négy alrégió kialakítását tartják a tervezők célszerűnek, országosan 60 —80 ilyen alrégió lesz. a szekszárdit. a paksit, a dombóvárit és a tamásit. Ezek központja, — persze rajtuk kívül még néhány község is — kisvárossá fejlődik. Az elkövetkezendő húsz év alatt jelentős ütemű városiasodás megy végbe. Ez egyébként már meg is kezdődött. A megye 1960-as népszámlálási adataiból kitűnik, hogy Szekszárd város lakossága 19 százalékkal nőtt 1949-től 1960- ig, Bonyhádé 25 százalékkal. A százhét község közül mindössze hét van olyan, amelybe az oda- vándorlás nagyobb volt, mint az elvándorlás. A városiasodás meggyorsulása összefügg azzal, hogy a mezőgazdaságban a nagyüzemi gazdálkodás térhódítása, a fokozottabb gépesítés sok munkaerőt tesz feleslegessé. A felszabaduló dolgozók főként az iparban helyezkednek el. Tizenöt-húsz év múlva a ma húszezer lakosú Szekszárdnak mintegy harminc- harmincötezer lakosa lesz. Dombóváré 15 ezerről húszezerre emelkedik. Tamásié nyolcezerről tizenötezerre, Paksé a mai tizenkétezerről tizenhétezerre nő. Nem lenne ésszerű nagy erőfeszítéseket tenni mind a százhét község egyforma méretű fejlesztésére. A tervtanulmányok mintegy negyven-ötven községnek falukörzet-központtá való fejlesztését irányozzák elő, ezekben többek közt biztosítják a körzetükbe tartozó lakosság alsófokú közintézményekkel való ellátását. Hogy ez milyen nagy feladat, mutatja az is, hogy e központok mindegyikében, gimnáziumot. vagy egyéb középiskolát kell létrehozni, hiszen a középiskolai oktatás belátható időn belül általánossá válik. A megye lakosságának jelentős része — pontosan 14.4 százalék — külterületen lakik. E települések nagy része megszűnik, főként csak ott maradnak meg, ahol a mezőgazdasági üzemekhez. majorokhoz, ezek üzemeltetéséhez készenléti lakótelepek fenntartása szükséges. Néhányat azonban ettől függetlenül is — mint Csámpa-pusztát, Uzdot. Rácegrest — fejlesztenek. Harmincnégyezer új munkahely A megyében már jelenleg is jelentős munkaerő-felesleg van. Különösen Dombóváron és környékén, valamint Tamási körzetében ilyen a helyzet. A tervező szakemberek szerint ide bármely, munkaigényes ipar' üzemet lehetne telepíteni. Tizenöt- húsz év múlva azonban meg nagyobb lesz az ilyen irányú igény, a számítások szerint — a gépesítés előrehaladásának következtében — a mezőgazdaságból mintegy húszezer fő szabadul fel, a lakosság növekedése következtében hétezer fő. A háztartásokból ugyanennyien jelentkeznek munkáért. Az új, illetve a mezőgazdaságból felszabaduló munkaerő foglalkoztatását elsősorban az iparosítással kell megoldani. A megyeszékhelyen — amely egyébként a legjelentősebb, legnagyobb alrégió-központ lesz —, mintegy tízezer dolgozó számára kell munkalehetőséget biztosítani. Bonyhódon kétezer, Dombóváron ötezer, Tamásiban háromezernyolcszáz új dolgozó elhelyezése válik szükségessé. A tervekben azzal számolnak, hogy az alrégió-központokbnn és a többi, iparosodó községben — a dolgozók egy része bejár a körnvező községekből. ..Ingáztatni'’ azonban csak azokat fogják, akik legfeljebb 30—45 perc alatt vonattal, vagy autóbusszal elérhetik munkahelyükét. Ma egyébként az országban tízezrek utaznak ennél sokkal többet naponta munkahelyükre, és olyan nagyvárosokban, mint Budapest. Miskolc, vagy Pécs, ennyit utazni a városi közlekedés keretén belül is kell sokaknak. Azokról a területekről pedig, ahonnét a felszabaduló munkaerőt foglalkoztató üzem távolabb esik, a dolgozók betelepülnek a városi«. A helyi adottságok maximális kihasználása A helyi lehetőségek alapos felmérése, ezek összehangolása a népgazdasági szintű feladatokkal, lehetővé teszi az erőforrások gazdaságos kihasználását. Dombóvárra nagy munkaigényességú ipari üzemek telepítését tartják célszerűnek a tervezők, emellett figyelembe vették azt is, hogy a község közlekedési kapcsolatai igen kedvezőek, ezért ide nagy szállítás-igényű iparágat is célszerű telepíteni. Tamásiban is hasonló a helyzet, itt emellett célszerűnek tartják a gyulaji erdőre alapozott faipari üzem létesítését. Paks fejlesztésénél elsősorban a meglévő konzervgyár bővítése jön számításba, de lehetőség van más. nagy vízigényű és szállítás-igénvű üzem létesítésére is. A távlati tervtanulmányokban jelentős helvet kap a mezőgazdaság is. a gabona, a takarmánytermesztés mellett főként a gvümölcs, a csemege- és borszőlő, a cukorrépa, a kender és a dohány termesztésének fejlesztése. Szükségessé válik újabb szőlőfeldolgozó üzem létesítése is. Szekszá'-don még a második ötéves terv időszakában üzembe helvezik a mérőműszergyárat. ez kiinduló alapot jelent a további feilí'sz- tésre. bővítésre is. A meglévő többi üzemet is fejlesztik, sőt sor kerül egyéb üzemek ide- teleoítésére is. A szekszárdi al- rég'ó és a szomszédos bajai, valamint mohácsi alrégió között — a közelség, kedvező szállítási lehetőségek következtében — gazdaságos kooperáció alakulhat ki, tehát olyan iparágak teleoíthe- tők, amelyek közvetlen termelési kapcsolatba léphetnek egymással. Mindhárom területnél kedvezőek az adottságok vízigényes iparágak fejlesztésére. Az elkövetkezendő tizenöt-húsz évben jelentősen fejlődik majd a közlekedési hálózat. A tervek szerint a Siót regionális jelentőségű víziúttá fejlesztik, ha megépül a zsilin, illetve több vízlépcső, nagyarányú teherhajó- forgalmat lehet lebonyolítani a Balaton vidéke és az ország többi része között. A helybeli szakemberek által készített tanulmány szerint a Sió hajózhatóvá tétele még azt is lehetővé tenné, hogy a Dunaújvárosban kiürített ércszállító uszályok a Balaton mentén bauxittal megrakva térhetnének vissza a Szovjetunióba. A megnövekedett szállítási feladatok következtében valószínűleg kétvágányúra építik át a Budapest:—Pécs közti vasútvonal Dombóváron át haladó. Puszta- szabolcs—Pécs közti szakaszát. Sor kerül a Paks—Tolna közti vonal megépítésére. tervezik a Bátaszék—Mohács közti szakasz megépítéséi is. Több. a megyén áthaladó út korszerűsítéséi is tervezik. * A tervek, amelyekbe bepillantottunk, még nem véglegesek, bizonyára még több tekintetben módosulnak. És mindenről itt sem eshetett szó. hiszen jóformán nem is érintettünk olyan kérdéseket, mint a közszolgáitatások. a kommunális ellátás fejlesztése. a lakásépítések. a köz- étkeztetés. az üzlethálózat bővítése. stb. De talán ennyi is elég annak megállapításához, hogy az elkövetkezendő másfél-két évtized rohamos előrehaladást hoz megyénk fejlődésében Barátság, vetélkedő9 színvonalas műsor Csehszlovák vendégek Pakson Kedves vendéget fogadott a paksi járási művelődési ház. A járási tanács végrehajtó bizottságának meghívására a községbe látogatott dr. Josef Nemecek a csehszlovák nagykövetség tanácsosa. Lubomir Hrdlicka követsége titkát s több csehszlovák művész. A vendégeket a járási pártbizottság és a járási tanács végrehajtó bizottságának vezetői fogadták. A meleghangú fogadtatás után a vendégek felkeresték a Biritói Állami Gazdaság művelődési otthonát és a gazdaság több építkezését. Délután körülbelül 300 paksi úttörő gyülekezett össze a járási művelődési házban, s vett részt azon a szellemi vetélkedőn, amelyet a Csehszlovák Szocialista Köztársaságról rendezett a Csehszlovák Kultúra. A vetélkedőt dr. Joó Kálmán, a Csehszlovák Kultúra munkatársa vezette, s az úttörők igen komoly ismeretekről tettek tanúbizonyságot. A verseny első tíz helyezettjét értékes jutalomban részesítették. Este ugyancsak a járási művelődési házban találkozott Paks lakossága a vendégekkel. A műsor előtt Blazsek Károly Frigyes népművelési felügyelő köszöntötte a vendégeket és a közönséget, majd dr Joseí Nemecek nagykövetségi tanácsos méltatta a csehszlovák—magyar barátság hagyományait. Az üdvözléseket követő műsorban többen felléptek. Nagy sikere volt Olga Kozlava művésznőnek, aki Dvorzsák és Smetana műveiből adott elő, dr. Rieger Tibor, a Zeneművészeti Főiskola tanárának kísérete mellett, Megérdemelten kapott tapsokat Szilárd Sándor a Magyar Néphadsereg Központi Művészegyüttesének tagja, aki csehszlovák költők műveiből szavalt néhányat. A paksiak közül is színpadra léptek: a helyi konzervgyár KISZ-szervezetének tánccsoportja mutatta be műsorát, s a gimnázium három tanulója pedig csehszlovák költőktől adott elő verseket. Az ünnepség a késő esti órákban ért véget. Színes kordbársenyt gyártanak a olnai pamuts övögyárban A Pamut.textilművek tolnai gyárában a jövő hónapban megkezdik a csikós, többszínű mintával ellátott kordbársony gyártását. A napokban nyolc automata szövőgépet kapott a gyár, ezek alkalmasak a színes kordanvag szövésére. A gépeket rövidesen felszerelik, üzembe helyezik, sőt az év végéig még négy ilyen gépet kap az üzem. December végéig mintegy nyolc —tízezer méternyi színes kordbársonyt állítanak elő az üzemben, a lövő évben pedig húszra növelik az új terméket előállító automata gépek számát. Takar mánykiegészítőkkel a több termelésért A fejlett mezőgazdasági államokban manapság kiterjedten alkalmazzák a takarmánykiegészítőket, azzal a célzattal, hogy a haszonállatoktól elvárt magas termelési követelményei': elérhetők legyenek. A jó eredmények csak olyan takarmányok etetésével biztosíthatók, amelyek tartalmazzák az állati szervezet számára szükséges vitaminokat, és egyéb fontos hatóanyagokat is. Hazánkban a Phylaxia Állami Oltóanyag termelő Intézet is forgalomba hoz takanmán y kiegészítőket amelyek az állatok gyorsabb és egyenletesebb fejlődését, kedvezőbb takarmányértékesítését elősegítik, fokozzák a szervezet ellenállóképességét, csökkentik az elhullások számát. A termelőszövetkezetek, valamint háztáji termelők számúra ajánlható, hogy rendszeresen alkalmazzák a növendék állatok nevelésekor a takarmánykiegészítőket. Az Ossiferol jó eredménnyel adagolható csibék ,,angol- kór "-ja ellen. Tojótyúkoknak a tojáshozam idejében a só- forgalom egyensúlyának biztosításához igen nagy szükség van rá. A Phylapolivit I. és IL készítmények A,—D,—B..—B,:- vitaminokat tartalmaznak, ennél fogva rendszeres etetésükkel a fejlődő és termelő állatok legfontosabb vitaminszükséglete optimálisan fedezhető. Az I.-es jelzésű készítmény biztosítja a csibék, a II-es jelzésű készítmény a süldők, a borjak, a bárányok egyenletesebb és gyorsabb fejlődését, és igen hatásosan alkalmazható a malacok gyomor és bélgyulladása, és egyéb más felnevelési betegség leküzdésében, mivel jelentősen fokozza az állatok ellenállóképességét. A túlnyomóan növényi takarmányon tartott sertések a Phylavit B IX készítmény adagolásakor a növényi fehérjéket is az állati eredetű fehérjékhez hasonló mértékben tudják értékesíteni. Ezért a Phylavit B/12-vita.min a sertés fejlődése és takarmányértékesítése szempontjából fontos tényező. A kedvezőtlen viszonyok között nevelődő választási malacoknak 8 százalékos súlygyarapodás emelkedéssel lehet számolni. A malacok elhullását pedig 9 százalékkal csökkenti. Süldők és hízó sertések esetében 7—8 százalékos többlet súlygyarapodás érhető el a készítmény adagolásával. A Tikofuran ma már nélkülözhetetlen a csibe nevelésnél, megakadályozza a kokcidiózis és tifusz kifejlődését, csökkenti az elhullások számát, fokozza a takarmányér tőkésítést j és a súlygyarapodást. Hosszú időó át csibékkel ártalom nél- ! kül etethető. Az említett készítmények beszerezhetők: az állami vállalatok, gazdaságok és termelőszövetkezetek részére közvetlenül a Phylaxia Állami Oltóanyagtermelő Intézetnél (Bu- | dapest, X. Szállás u. 5—7.), földművesszövetkezetek és más viszonteladók részére a Mezőgazdasági Termékforgalmi és i Szolgáltató Szövetkezeti Vállalatnál (Budapest, IX. Nagy- i vásártelep), egyéni vásárlók részére a földművesszövetkezeti és vetőmagboltokban. (173) • J. J.
