Tolna Megyei Népújság, 1963. október (13. évfolyam, 229-255. szám)
1963-10-30 / 254. szám
4 TOLNA megyei népűjság 1963. október 30. Felújították és átépítették az építők szakszervezetének tolnai munkásotthonát Sok jogos kifogás hangzott el m. elmúlt években az építők szak- szervezetének tolnai művelődési otthona eilen. Az épületet hosszú éveken at elhanyagolták, anyagiak hiányában nem tudták az állagmegóvó munkát sem elvégezni. Az idén hozzáfogtak és a napokban fejezték be az épület felújítását, átépítését. Százötvenezer forint értékű 'munkát .végeztek az épületen. A szakszervezet az átalakító munkához hetvenezer forintot adott. Az, építőipari vállalatok munkásai nvolcvanötezer forint értékű munkát végeztek. Különösen a tanácsi és a komlói építőipari vállalat dolgozói végeztek példás munkát, egyenként mintegy huszonötezer forintnyi társadalmi munkát végeztek a vállalat dolgozói. A DÉDÁSZ tolnai körzetszerelői pedig szabad idejükben szerelték át az épület villamos hálózatát. A művelődési otthon nemcsak megszépült, hanem berendezésének jórészét is kicserélték. A szakszervezethez tartozó nyugdíjasoknak most külön klubszobát rendeztek be. Az átalakítás óta megkétszereződött a művelődési otthon látogatóinak száma. € IKKÜNKRE VÁLASZOLNAK A Népújság október 12-i számában ..Sötétség az állomáson" címmé’ írt cikkünkre az alábbi választ kaptuk a MÁV Pécsi Igazgatóságától: ..Ismeretes, hogy a MÁV súlyos erőfeszítéseket tesz az utazás kulturáltságának és kényelmének állandó fokozása érdeké ■ben. Mindezek az erőfeszítések sem biztosíthatják azt, hogy az örvendetesén szaporodó jogos ige-' nyekkel fol'Tomatosan lépést tud junk tartani. A pécsi vasúti gazgatóság több megyére kiterjedő vonalhálózatán — a múlt és a háborús pusztítások örökségeként — ezért számos szociális, egészségügyi, kulturális követelmény vár még kielégítésre. A hiányosságok felszámolása csak a sürgősségi sorrendnek megfelelően, tervszerű munkával és a népgazdaság erőforrásainak figyelembevételével történhetik meg. A vezetésem alatt álló vasút- :gazgatóság területén jelenleg még 100 állomás és megállóhely nélkülözni kénytelen a villanyvilágítás előnyeit. Ezeket a íon- lóssági sorrend szerint rangsorolva Mórágy—Alsónána a harmincadik helyen fekszik. Tekintettel az e célra rendelkezésre álló keretek korlátolt voltára, a megállóhely villamosítása 1965. előtt nem várható". Tóth János az igazgatóság vezetője Hátár jérés az Iregszemcsei szőlőhegyen Határjáráson vagyok. Bekanyarodunk kocsival a fákkal szegélyezett útról egy napsütötte egyenes útra. Szemem elé festőién szép vidék tájul. Erdővel koszorúzott távoli dombok .éiőL.ié# ,<H-\ 'dalt is, a messzeségben. Itt az iregszemcsei szőlőhegyen bizony évek során át csak a munkák megkésése miatti sóhajt hallottam az idevaló emberektől. Elnéptelenedik a falu — mondták — itthagyják a fiatalok, hagy megélhetést találjanak másutt. S most számláljuk a búzaszemekből kikelő ú j életet. Van is mit számlálni bőven. Csak a fák sárguló leveleiről hiszem el, hogy ősz van. hiszen máshol kiáltóan zöldül 1 a, rengeteg új- élet ígérete ,a vetés. S aztán visszafelé üget velünk a kocsi. Régi, kedves ismerős kezek szorításában valami különös melegséget érzek, a szeretet melegségét. Hitet olvasok a fáradt szemekből. Hitet, melynek gyökere onnan ered. azokból a kis palántákból őrzik e vetések a boldogabb holnap reménységét az őszi tájban e falu dolgozóinak javára, akik október 20-án befejezték és túlteljesítették évi kenyérgabona-vetéstervüket. Ezek a gyönyörű vetéstáblák „beszélnek" az embereknek: szorgalmas, munkáskezetekben van a még boldogabb jövendő. Ma az őszi nap ragyogását láttam a szőlőhegyen a jól végzett munkán. És én hiszem, hogy az iregszemcsei szőlőhegyen csoda történt: új ember született, amely szorgalmasabb, bízóbb, gondtalanabb életű és boldogabb lesz. mint volt a tegnap embere. Szilágyi Lajos levelező 8. Az ezredes odalépett, megfogta Sípos balját, és szemügyre vette a kisujját. Csavart egyet rajta, meghúzta, megint csavart egyet, és Sípos bal kezének kisujja az ezredes kezében maradi: — Rendben van. Tegye vissza. A forradásra mindig vigyázzon. Ne nagyon alkalmazza, inkább más készülékkel dolgozzon, mert gyorsan elfogy benne a film. Sajnos, azt még fel kell találniuk tudósainknak, hogyan tudják embereink a helyszínen egyszerűen, könnyen kicserélni ebben az ör- döngős kis masinában a filmet. Arra kérem, ezzel csak arcokat fényképezzen. Használható arcokat.. . Mert úgyis nagy lesz a rosta, s alig marad egy-kettő, akiket mintázni tudunk... És még egyet. Ugyebár, megmondták önnek, mi a feladata a lány- nval. — Igen. — Azt is tudja, hogy kicsoda, micsoda, milyen jellemű, gondolkodású? Nagyon-nagyon vigyázzon, nehogy lerohanja. Gondoljon arra, hogy ez a lány tizennyolc éves korában halálosan szerelmes volt egy férfiba, aki külsőre eléggé hasonlít magához. Ilyen típus, mint ön. Ezt kell kihasználni. De nehogy, elszólja magát.. . Ha semmiképpen sem menne, próbálja meg itallal. Le kell itatni, s ha egy nőt leitatnak, már szétdobja a lábát. . . Ért engem? De azt hiszem, menni fog udvarlással is. Úgy eredményesebb, mint erőszakkal. És még egyet. Ha már birtokában van az anyagnak, a B.12-est el kell tennie láb alól. Sipos kérdően nézett az ezredesre. • — A szakaszvezetőt. Isten őrizz, hogy faggatni kezdjék. Pusztuljon, de nyom ne maradjon utána. Úgy, ahogy tanulta. Ez nagyon fontos, és nem bízhatjuk a B.26-osra, mert kockáztatnánk a h"’ózatot. Neki még további feladatai lesznek, maga mag úgyis visszajön. •Sipos visszahelyezte „kisujját’, ami tulajdonképpen nem volt más, mint egy ügyesen megoldott fényképezőgép, az ujj tökéletes, plasztikus másával. A rózsaszín köröm alatt helyezték el a lencsét, s ha valaki egészen közelről vette szemügyre Sípos bal kezének kisujját, akkor sem látott mást, mint egy hajszálvékony vágást. A bőr és a műujj tökéletes összhangban volt, a legfigyelmesebb szemlélő sem tudta volna felfedezni a különbséget. Legfeljebb akkor lehetett gyanús, ha Síposnak a bal kezével is fogni kellett valamit, mert ilyenkor a kisujj mereven elállt a többitől. De ezt rá lehetett fogni átmeneti bénaságra. porcleválásra is. Egyébként az iskola valamennvi tanulóján elvégezték ezeket a plasztikai műtéteket, csak az egyiknek a kezén, a másiknak a szemén, a harmadiknak a fejbőrén. — És most, Sipo« úr, ismételje el röviden a feladatot. — Kérem. Átérkezés. Budapest. Beutaló! Találkozás a turistákkal! Üdülés. Ismerkedés a lánnyal. A többi a helyszíntől függ. Engedje meg, ezredes úr, hogy egy, csupán egyetlen kérdést feltehessek — mondta Sipos rendkíPINTÉR ISTVÁN < SZABÓ LÁSZLÓi •• m Kv ö /v ő s Mldádküt vül udvariasan, kellemesen csengő hangon. — Arról nem beszélünk, hogy mi lesz a visszaérkezés után, azt én előre nem tudhatom. Valószínű, hogy engedélyezek majd magának egy hosszabb pihenőt, egy nagyobb szabadságot a világ valamelyik eldugottabb sarkában... — Ezredes úr. engedje meg de én nem erre gondoltam. Négy éve mást se csinálok, csak ezt tanulom —. mondta kissé sértődötten Sípos. — Tudom, hogy mit lehet kérdezni és mit nem. — Nos, tessék! — Feladatom kétirányú. A gyógyszer és a hajtóamag. Köny- nven előfordulhat, hogy csak az egyiknek jutok a birtokába. Ha nehézségek állanának elő, vállalhatom-e a kockázatot, hogy a meglévő egyikkel' ottmaradjak, kivárjam-e a kedvező alkalmat, vagy pedig induljak vissza? — Szántunkra mindkettő rendkívül fontos. A hajtóanyagot nem ismerjük, a gyógyszerkutatásban pedig nagyon előrehaladtak. Mi is kísérletezünk a gyógyszerrel, de tudnunk kell, hogy ők milyen hatásfokot értek el, milyen irányban kutatnak. E területen is együttműködnek az oroszokkal, sejtheti hát, hogy következtetéseink az anyagvizsgálatnál fontosak lesznek. Sípos úr, mérje fel. hogy miről van szó ... Brondell nem mondta ki, amit gondolt. Ha Sipos most belát az ezredesbe, egy pillanatra biztosan elgondolkodik a maga sorsán. Mert Brondellnek az járt a fejében hogy hány és hány jól kiképzett, agyafúrt emberét kellett feláldoznia Kelet-Európábán a hajtóanyag megszerzéséért. És mindeddig sikertelenül. Pedig a nagy játszma főleg erre ment. Évekkel le vannak maradva a rakétatechnikában, s elsősorban a hajtóanyag miatt. A magyarok légelhárító rakétáinak hajtóanyaga csak mennyiségét tekintve más, mint az interkontinentális rakétáké, összetételébe!) ugyanaz. Tőlük könnyebben meg lehet szerezni, mint az oroszoktól . . Brondell, ahogy így pillanatok alatt felmérte a feladat jelentőségét, arra a végkövetkeztetésre jutott, hogv Síposnak ötven-ötven százalék az esélye, hogy visszatér-e vagy lebukik. De mindezt elhallgatta Elriasztani az ügynököt? Isten őrizz. Ilyenkor a legnagyobb biztonságérzetet kell kelteni benne. Higgve, hogy minden körülmények között sikerül visszatérnie. Csak így képes teljes energiával, tudásával dolgozni. Ha eg.v kémbe félelem lopódzik, már használhatatlan Ennek az embernek nincs mit veszítenie. Egyedülálló, s örökké azt verték a fejébe, hogy az életbe a legfontosabb a jólét. Mindene legyen meg, s a parancsot hajtsa végre gondolkodás nélkül. Ö, Brondell ezredes, egv kicsit más. ö is erre a nem éppen tiszta foglalkozásra tette fel az életét. Hogy vállalna-e egy kelet-európai utat? Kérdéses! Ha őszinte akar lenni: inkább nem. Aki ebben a világban egyszer már befutott, nem szívesen vállalja az életveszélyes kockázatokat. Fiatal korában ő is ment, ahová küldték s mindent elvállalt volna. Még Hitler meggyilkolását is. ha így szól a parancs. De hol vannak már azok az idők! Most mégiscsak kényelmesebb ebből a kondicionált levegőjű szobából igazgatni az embereit. Innen csupán egy nagy sakkjátszma az egész. Azzal a különbséggel, hogy a figurák élő emberek ... No és ha a haza érdekei parancsolnák? — szőtte tovább gondolatait. A haza? Ö azt az elvet vallja, hogy ott a hazája, ahol a kenyere. Jól megvan ő itt, Nyugat-Németor- szágban is. Sőt, egészen megszerette ezt az országot. .. Pedig, hogy gyűlölte a nácikat, amikor ellenük kellett dolgoznia. És őszinte volt a gyűlölete. De hát azóta sole minden megváltozott. Különös népség. . Fanatikusok a végtelenségig. És katonásak. Mint a gyerek, úgy kapnak a puska után ... Brondell egészen elkalandozott. Sípos mereven figyelte, de a kötelességtudó hírszerző nem szólal meg addig, amíg a főnöke engedélyt nem ad rá. — Érdekeink azt kívánják — folytatta Brondell. mintha abba sem hagyta volna —, hogy ön mindkét feladatát végrehajtsa. Az. ön számára mind a kettő egyformán fontos. A gyógyszer ugyanolyan fontos, mint a hajtóanyag. A gyógyszerből megtudjuk állapítani, hogy milyen irányban kelt fejleszteni radioktív eszközeinket, hogy ne tudjanak védekezni: Megért engem? — Értem! A második kérdésem pedig az lenne, ezredes úr, hogy mely esetben használhatom a 6-os vegyipisztolyt, s mikor a 4-es altatót? — Sípos úr, nem tudna nehezebbet kérdezni? Egy biztos: ha már a kezében van a hajtóanyagminta és a gyógyszer, azonnal törnie kell a határ felé, s minden körülmények között át kell jutnia. Tehát érti, miről van szó? Persze, akkor is megfontoltan csináljon mindent, de ha úgy látja, hogy szükséges, nyugodtan osztogassa a vegyipisztoly áldásait. Az örökre elhallgattat mindenkit. A vadászokkal pedig ne beszéljen. Ott nem tudhat németül. Hálózatunk vezetője a B.26-os folyamatosan ellenőrizni fogja önt! Kapcsolatot nem teremthet vele, ezért nem is tájékoztatjuk hogy ki lesz a parancsnoka. De mindig ott lesz a jóbarát segítő keze. Meg fogja látni, milyen jó érzés, hogy a nagy idegenben, az ellenség háta mögött van valaki, aki szemmel tartja önt... (Folytatjuk) JAMES COOC 1778 JÚNIUS I9.-ÉN ALASZKA PAgrv/- 0EKÍNSL TALÁLKOZIK POTAP ZAJKOV OROSZ HALÁSZ- SZÁL IGEN, ENLÁBAM EGY NAGYON TÁVOL! EÖL - DET. FOROUU URAM DÉLBE. NAGYON SOK SZIGETET EOGSZ TALÁLNI. JÁRJATOK SZERENCSÉVEL..! COOC KtNAJOZOW A seeing tengerre, majd é - SZAK-KELET! IRÁNYBAN ELÉRTE AZ AMERIKAI PAR. TOKÁT. NENÁNY NAP MÚLVA ÉROEKES TUNEMÉnv RAGADTA MEG A FIGYELMÉT jnri A CSENDES ÓCEÁN ÉSZAKI RÉSZÉRŐL DÉLRE A SANDWICH SZIGETEK IRÁNYÁBA TARTÓBAK AZ ANGOL HAJÓK, PÁRA ÓHATATLANUL KERESVE AZ ÁTJÁRÓT.1 W^/ ISZAPOS ÉS ÉDES A V/Z ! UT EGV NAGY FOLYÓKÁK KELL BELEÖMLEN! A TEN- GERBE !