Tolna Megyei Népújság, 1963. október (13. évfolyam, 229-255. szám)

1963-10-27 / 252. szám

I Jókai notesza! (5. o.) Négyszemközt az orvossal <7. o.) Tamási hétköznapok (8. o.) Gazdasági jegyzet (10. o.) Hruscsov válaszai a külföldi újságírók kérdéseire (Tudósítás a 3. oldalon) Az országgyűlés szombati ülése A képviselők kérdésnek — a minissterek válaszolnak Bevonulnak az országgyűlés üléstermébe az Elnöki Tanács és a Minisztertanács tagjai. Az ülésen részt vett Dobi Ist­ván, a Népköztársaság Elnöki Ta­nácsának elnöke, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első tit­kára, a forradalmi munkás—pa­raszt kormány elnöke, Apró An­tal, Biszku Béla, Fock Jenő, Kál­lai Gyula, Komócsin Zoltán, Ró­nai Sándor, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a kormány tag­jai. Az ülést Vass Istvánná, az or- szággyűlés elnöke nyitotta meg. Elsőnek Vida Miklós, budapesti képviselő a pénzügymi­niszterhez és az Országos Tervhi­vatal elnökéhez intézett interpel­lációt. Feltette a kérdést, mit kíván tenni a pénzügyminiszter és az Országos Tervhivatal elnöke a beruházá­sok jóváhagyási rendszerének gyorsítására, milyen lehetőséget látnak az eddiginél jobb ösztön­zési módszer bevezetésére. Véle­ménye szerint a beruházási kódex ideális állapotot tételez fel, meg­felelő tervező- és kivitelező kapa­citással számol, pedig ez nem mindig áll rendelkezésre. A be­ruházáshoz szükséges gépeket még a tervek és a hitelfedezet biztosítása előtt kell megrendel­ni, ami sok bonyodalmat okoz. Kifogásolta azt is, hogy túl sok szervnek van beleszólása a prog­ram jóváhagyásába. Az anyagi ösztönzés jelenleg szintén nem ki­elégítő, mert jutalmat a jó mun­káért csak a beruházások befeje­zése után lehet kapni, ennek le­bonyolítása és a munka értékelé­se azonban gyakran éveket is igénybe vesz. A képviselő utalt az országgyűlés márciusi ülésszakára — amelyen a pénzügyminiszter bejelentette, hogy széleskörű vizs­gálatot indítottak a beruházási, a tervezési és a lebonyolítási rendszer javítására, — és tájé­koztatást kért a vizsgálat ered­ményéről. Dr. Ájtai Miklós, az Országos Tervhivatal elnöke válaszában elmondotta, hogy a beruházási kódexet a múlt év ele­jén adták ki. Ennek elsősorban az volt a célja, hogy az évek so­rán megjelent és részben egymás­nak ellentmondó mintegy 250 be­ruházási rendeletet összehangol­ja, egységbe foglalja. Másik cél­ja az volt, hogy javítson beruhá­zási rendünkön, de ilyen jellegű változtatás viszonylag kevés volt. Ezért az év elején megkezdődött bizonyos intézkedések felülvizs­gálata, az a bizonyos vizsgálat, amelyről Tímár Mátyás pénzügy- miniszter a márciusi ülésszakon beszélt. A vizsgálat alapján mun­kaprogram készült a szükséges módosításokról, változtatásokról. Ennek végrehajtása már megkez­dődött, s a jövő év elejéig fejező­dik be. Az intézkedések többek között egyszerűsítik a beruházá­sok engedélyezését és egyezteté­sét. Egy sor egyeztetési kötelezett­ség alól teljesen fel kívánják menteni a tervezőket, olymódon, hogy a tervező nyilatkozatot ad, hogy az előírásoknak eleget tesz, másrészt hatósági engedélyezési eljárásokat egyetlen egyszerűsí­tett eljárásba vonnak össze. Sor kerül a tervezői jogkör nö­velésére is. Kiszélesítik például a nagyvállalatok és a trösztök jog­körét, tervezési hatáskörét. Meg­oldják a beruházások gépátlátását, a rendelések egyszerűsítését. A tervezési és építkezési idők rövidítésére fokozatosan építési időnormák készülnek — mondot­ta a tervhivatal elnöke. Ezek a normák kötelezőek lesznek a ter­vezőre, a beruházóra és a kivi­telezőre egyaránt. Az anyagi ösztönzésről szólva elmondotta, hogy a jutalmazási rendszert ki kívánják terjeszteni a tervezőintézetekre is, másrészt gondoskodnak arról, hogy a jó munkáért járó jutalmat ne csak a beruházás teljes befejezése után, hanem meghatározott sza­kaszokban, vagy olyan esetekben is kifizessék, amikor a résztelje­sítmények már értékelhetők. A választ az interpelláló képvi­selő és az országgyűlés elfogadta. Ognyenovics Milán, Baranya megyei képviselő, a köz­ségi bekötőutak építésének meg­gyorsítását sürgette a közlekedé­si- és postaügyi miniszterhez in­tézett interpellációjában. Hangoz­tatta, hogy a községek csak ak­kor tudják gazdasági, egészség- ügyi szociális problémáikat meg­oldani, ha bekötőutakkal kapcso­lódnak az országos úthálózathoz. A felszabaduláskor a régi úri Magyarország politikája követ­keztében még több mint hatszáz olyan község volt az országban, amely nem rendelkezett bekötő- úttal. Azóta e községek száma 317-re csökkent, összesen még 1038 kilométer bekötőút vár meg­építésre. Nézete szerint a még hiányzó bekötőút-hálózat meg­építéséhez 10—12 esztendőre van szükség. Kívánatosnak tartja, hogy az ország felszabadulásának 30. évfordulójára, 1975-re minden községet kapcsoljanak be az or­szágos úthálózatba. A képviselő azt a kérdést intéz­te a közlekedési- és postaügyi mi­niszterhez, mit kíván tenni a köz­ségi bekötőutak építésének meg­gyorsítása érdekében. Kossá István, az interpelláló képviselőnek arra a javaslatára, hogy hazánk fel- szabadulásának 30. évfordulójára, 1975-re építsék meg a még hiány­zó bekötőutakat, a miniszter azt válaszolta, hogy ezt az idő­pontot túlságosan távolinak tart­ja. Meggyőződésem, hogy sokkal hamarabb végrehajtjuk ezt a programot — mondotta Kossá István miniszter a képviselők tapsai közepette. A továbbiakban a bekötőút­építés részletes programját is­mertette. Elmondotta, hogy az el­ső programpontot, a megyei szék­helyeknek az országos, úthálózat­ba portalanított, jó utakkal törté­nő bekapcsolását már végrehaj­tották. Rövidesen hefejeződik a második programpont megva­lósítása, az összes járási székhe­lyek bekötőútjainak megépítése is. A képviselő által kért határ­időnél hamarabb lesz megvalósít­ható a harmadik programpont: az összes községek bekapcsolása az országos úthálózatba. Az interpelláló képviselő és az országgyűlés a miniszter válaszát tudomásul vette. Krizsanyilc Jánosné Nógrád megye képviselője a ta­lajerózió elleni védelem ügyében fordult interpellációval a földmű­velésügyi miniszterhez. Javasolta: fokozatosan meg kell valósítani a komplex üzemi talajvédelmet, s ehhez többek között megyei talajvédelmi ki- rendeltség felállítására van szükség. A képviselőnő megkér­dezte a földművelésügyi minisz­tert: milyen intézkedéseket kíván tenni a termelőszövetkezetek ál­lami támogatásáról szóló 3004/6- os kormányhatározat alapján az erózió elleni védelem feltételei­nek megteremtésére. Losonczi Pál, földművelésügyi .miniszter vála­szában elmondotta: a talajerózió nemcsak Nógrád megyét érinti, — az ország összes mezőgazdasá­gi területéből csaknem négymil­lió^ hold erősen erodált. A föld­művelésügyi minisztérium és a többi illetékes szervek ismerik a problémát, s a megoldásához szükséges intézkedések már fo­lyamatban vannak. A 3004/0-os kormányhatározat értelmében a jövő évben az állam 560 millió forintot fordít a gyenge termelő- szövetkezetek pusztulásnak kitett és gyenge minőségű talajainak védelmére, illetve javítására. — Felmerül azonban a kérdés — folytatta a miniszter —, hogy a rendelkezésre álló összeget mi­lyen arányban osszuk el a külön­böző országrészek, az egyes ter­melőszövetkezetek között? Nóg­rád megye egyes vidékei valóban nehéz helyzetben vannak, de a népgazdaság, az egész lakosság érdekei azt kívánják, hogy a ke­vesebb gonddal küzdő, kedvezőbb természeti feltételekkel rendelke­ző területeknek is megadjuk az árutermelésük fejlesztéséhez szükséges eszközöket. Nógrád me­gyét mi is kiemelt körzetnek te­kintjük, minden erőt mégsem tu­dunk oda összpontosítani. — Ennek ellenére a képviselő által javasolt intézkedések egy ré­sze már megvalósulóban van. A megyében talajvédelmi kirendelt­séget szervezünk, amely az Or­szágos Mezőgazdasági Minőség- vizsgáló Intézet és az Országos Vízügyi Főigazgatóság bevonásá­val elkészíti majd a komplex üze­mi talajvédelmi terveket. Jövőre 3000 holdon valósítjuk meg Nóg­rád megyében a talajvédelmet; ehhez az állam 16,5 millió forin­tos vissza nem térítendő támoga­tást és 3,5 millió forintos közép- lejáratú hitelt ad. A földművelésügyi miniszter válaszát az interpelláló képviselő és az országgyűlés elfogadta. Dr. Révai Zoltán, Győr-Sopron megyei képviselő azzal a kérdéssel fordult az egészségügyi miniszterhez: mi­lyenek az országos tapasztalatok a közegészségügyi és járvány­(Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents