Tolna Megyei Népújság, 1963. október (13. évfolyam, 229-255. szám)
1963-10-26 / 251. szám
2 TOLVA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1963. október 26. Hozzászólások a Minisztertanács beszámolójához (Folytatás az 1. oldalról) már jól szervezi meg a be- és kirakást — mondotta. Egyes szállíttatok, főleg a kismennyiségű árut fuvaroztatók azonban néhány vagonnyi kirakodásról nem gondoskodnak, pedig ez országosan sok száz kocsi lekötését jelenti. Ilyen szempontból Budapesten és Miskolc térségében a legrosszabb a helyzet. — Már megkezdődött a felkészülés a jövő évi szállítási feladatok lebonyolítására is. A kormány elrendelte: A jövő évi előszállítási igényeket november 1-ig be kell jelenteni, hogy a tavaszi, viszonylag kevésbé forgalmas időszakban a jövő nyárra tervezett szállításokat előre lehessen hozni, hogy cs tkenjen a jövő évi csúcsforgalom. A miniszter befejezésül elismeréssel szólt a közlekedési dolgozókról, akik minden nehézség közepette becsülettel teljesítik kötelességüket. Losonczi Pál földművelésügyi miniszter A miniszter bevezetőben elmondotta: mezőgazdaságunk fejlődésének az utóbbi esztendőkben legörvendetesebb eredménye, hogy fiatal termelőszövetkezeteink megerősödtek. A szövetkezeti parasztság a párt és az állam sokirányú támogatásával megteremtette a közös nagyüzemi termelés legfontosabb alapjait. Fokozatosan javult a termelőszövetkezetek vezetése, növekedett a tagok részvétele a közös munkában; ehhez járult az anyagi ösztönzés különböző formáinak mind szélesebb körű alkalmazása, a parasztság szocialista öntudatának növelésén kívül ezek a tényezők fejlődése. A mezőgazdaság céljaira fordított anyagi eszközök jelentős mértékben járultak hozzá ahhoz, hogy az utóbbi éveknek az átlagosnál sokkal rosszabb időjárási viszonyai ellenére a mezőgazdasági termelés stabilizálódott, és nőtt a felvásárolt termékek mennyisége. __ — Az átszervezéssel egyidejűleg — folytatta a miniszter — hozzáfogtunk a mezőgazdaság korszerűsítéséhez, a kisüzemi termelőeszközök felcseréléséhez, modern, új berendezésekkel, épületekkel. Csupán az elmúlt három évben csaknem félmillió szarvas- marha, másfélmillió sertés és hatmillió baromfi részére épült nagyüzemi férőhely. Gépállományunk mennyisége nőtt, minősége pedig sokat javult, most kereken kétszer annyi traktorunk van, mint 1958- ban és ezek nagyobb része sokféle munka végzésére alkalmas, univerzális gép. Az anyagi eszközöket azonban az Irányító és beruházó apparátus munkájának gyengéi, hibái miatt nem mindig sikerült a legeredményesebben felhasználni. A minél több állatférőhely létesítésén kívül kevés anyagi erőt fordítottunk a vízellátásra, a villany bevezetésére, takarmányelőkészítők építésére, egyszóval: a beruházások nem mindig komplexen történtek. A mezőgazdasági termelés más kiegészítő beruházásai — tárolótér, szállító kapacitás, javítóüzemek létesítése — terén is van elmaradás, ezért az üzemek nem mindig tudják megfelelően kihasználni új állóeszközeiket. Ezt az aránytalanságot fokozatosan megszüntetjük, a következő évre több mint háromszázmillió forintot irányzunk elő a korábbi beruházások kiegészítésére és korszerűsítésére. A miniszter ezután ismertette a mezőgazdaság belterjes fejlesztésének néhány eredményét: — öntözött területünk például az idén megközelítette a 450 000 holdat, az utóbbi években több mint százezer holdnyi, szántóföldi művelésre kevéssé alkalmas területen telepítettünk szőlőt, és gyümölcsöst. — Ez után az állattenyésztés helyzetéről beszélt. — Állatállományunk az utóbbi évek gyengébb takarmánytermése miatt nem fejlődött kielégítően. Elsősorban a háztáji állomány csökkent, mert a takarmányellátás nem volt megfelelő. Ugyanakkor az egész állatállomány nagyarányú minőségi változáson megy át, aminek kedvező hatása máris jelentkezik. Jobb az anyaállatok szaporulata, nőtt az állati termékhozam. Rövldebb idő szükséges a vágóállatok hizlalásához, s ez is hozzájárul ahhoz, hogy a vágóállatok és az állati termékek felvásárlása az első háromnegyed évben 3 százalékkal meghaladta a tervezettet. — A mezőgazdaság néhány területén — mondotta a továbbiakban a miniszter — koncentrált erőfeszítést tettünk a termelés gyorsabb növelésére. Ilyen terület többek között a zöldségtermelés, amelynek fejlesztéséhez az utóbbi évben nagymennyiségű melegágyi ablakot, számos hajtatóházat és öntözőberendezést biztosítottunk a termelőszövetkezeteknek. Bár az idei eredmények még csak kezdetinek tekinthetők, a zöldségellátás javulását máris mindenki elismeri. — A miniszter a továbbiakban rámutatott: — a felvásárló szerveknek javítaniuk kell munkájukat, fejleszteniük kell technikai felszerelésüket és reálisan kell számolniuk a termelőszövetkezetektől várható árumennyiségekkel. Ha megoldjuk a felvásárlás problémáit, akkor bőven jut friss zöldség a fogyasztók asztalára. >A földművelésügyi miniszter ezután a mezőgazdasági termelés szerkezetével kapcsolatos egyes kérdésekről szólt. 1 A termelés jelenlegi szerkezetén olyan irányban kel javítanunk, hogy egyrészt jobban igazodjék a hazai szükségletekhez, másrészt nagyobb mértékben biztosítsa hagyományos exportcikkeink termelését — mondotta. Ezért — biztosítva a kenyér- gabona szükséges vetésterületét — növelni kell a cukorrépa-, dohány-, napraforgó-, seprőcirok- és fűszerpaprika-, valamint ap- rómag-termő területeinket. Ezek közül néhány növény átvételi árát az idén rendeztük, s termelésüket a jövőben egyéb anyagi eszközökkel is elősegítjük. — A termelés szerkezetének változásához a termelőüzemek megértését és támogatását kérjük. Nekik is meg kell érteniük, hogy mezőgazdasági termelésünket a népgazdasági igényeknek kell alárendelni, ezek az igények azonban természetesen a mezőgazdaság és a mezőgazdaságban dolgozók érdekeit is szolgálja. Azt az üzem vezetői döntik el, hogy gazdaságukban milyen növények termelhetők a legeredményesebben, de a termelésnek igazodnia kell azokhoz a tervekhez, amelyeket a központi tervező és irányító szervek a népgazdasági szükségletek alapján alakítanak ki. Figyelembe kell venni, milyen nagy kár származik abból, amikor nem tudunk mit kezdeni a termelés tervszerűtlensége következtében keletkező terméstöbblettel, ugyanakkor más cikkekből nem tudjuk az igényeket kielégíteni. Losonczi Pál a továbbiakban a mezőgazdasági termelés jelenlegi legfontosabb feladatával, a kenyérgabona- kérdés megoldásával foglalkozott. — Eddigi legmagasabb búzatermésünket, — holdanként 11 mázsát —, 1961-ben takarítottuk be. Az idén a 12.4 mázsás tervvel szemben 9 mázsa búza termett. A gyengébb össztermést, — a kétségtelenül kedvezőtlen időjáráson kívül — két tényező együttes hatása okozta. Az egvik: a tervezettnél negyedmillió holddal kisebb volt a vetésterület, — a másik: az üzemekben sok agrotechnikai hibát követtek el. A földművelésügyi miniszter példaként megemlítette: egyes helyeken úgy akartak „takarékoskodni”, hogy nem adták meg a szükséges műtrágyát az intenzív búza alá és saját kárukon kellett megtanulniok, hogy műtrágya nélkül ezek a fajták még annyit sem teremnek, mint a mi régi búzafajtáink. A másik agrotechnikai mulasztást, a vegyszeres gyomirtásnál követték el. Ezzel a módszerrel holdanként 1—2 mázsával lehet növelni a termést, a rendelkezésre bocsátott Diko- nirtnak mégis több mint a felét évek óta nem használják fel. Mivel a gyomirtás elvégzéséhez nagy népgazdasági érdek fűződik, a jövőben biztosítani fogjuk, hogy ez mindenütt meg is történjék. — Sok száz termelőszövetkezet, több járás és megye jelentette már, hogy befejezte a kenyér- gabona vetését. Október 20-ig az előirányzott területnek 96 százalékán került földbe a mag, s előreláthatólag a kenyérgabona vetése a napokban az egész országban befejeződik. Köszönet a jó munkáért mindazoknak a termelőszövetkezeti, állami gazdasági, gépállomási és más dolgozóknak, valamint vezetőknek, akik lelkiismeretes munkájukkal megalapozták az ország jövő évi kenyerének biztosítását. Továbbiakban a miniszter hangsúlyozta: már a tél végén — főleg az intenzív búzáknál el kell végezni a fej trágyázást. Eihhez nagymennyiségű nitrogénműtrágya áll rendelkezésre. Ha a mező- gazdaság dolgozói a gabona ápolását és növényvédelmi munkáit is olyan gondosan és időben végzik el, mint a vetést, s ha az időjárás továbbra is kedvező lesz, akkor jövő évi kenyérgabana- sziikségletünket hazai termésből fedezhetjük. — Mezőgazdasági termelésünk gyorsabb ütemű fejlesztésének feltételei — mondotta befejezésül a miniszter — a legfontosabb területeken biztosítva vannak. Az a bizalom, amely a párt és a kormány intézkedéseiben az átszervezés előtt a parasztság iránt megnyilvánult, megfelelő viszonzásra talált. Elsősorban ennek köszönhetők eddigi eredményeink és ez legfőbb biztosítéka további sikereinknek is. Nagyon fontos feltétel a munkásosztály és az egész társadalom egyre növekvő segítsége — mondotta. Mezőgazdaságunk az ötéves terv előirányzatain túlmenően már eddig is nagyarányú többletberuházást kapott. A parasztság szorgalma és az állam támogatása azonban csak akkor lesz eredményes, ha a mezőgazdasági irányító munkát minden szinten tovább javítjuk. Báli Zoltán, Tolna megye képviselője is felszólalt az országgyűlésen. Hangsúlyozta,: egvetért a kormány beszámolójával, az abban megjelölt feladatokkal. Meg akarjuk és meg is fogjuk valósítani a mezőgazdaság tervét is — mondotta —, ehhez azonban néhány területen az eddiginél több segítségre van szükségünk. Elmondotta, hogy a problémákat sokszor nagyobb anyagi befektetések nélkül. viszonylag egyszerűen is meg lehet oldani. Sok nehézséget okoz például a mezőgazdasági termények őszi betakarításában, hogy még kevés az erre alkalmas gép. Van pedig két egészen kiváló típusú gépünk, a szovjet gyártmányú SZK—3-as és 4-es kombájn, amelyeket tulajdonképpen július elejétől november végéig lehetne használni. Ehhez mindössze annyi kellene, hogy az eredetileg csak gabonabetakarításra készült gépet adapterrel lássák el, s így már alkalmas a kukorica betakarítására is. Több száz ilyen átalakított kombájn dolgozik már a mezőgazdaságban, tehát bebizonyosodott, hogy ez a megoldás beválik, mégis vontatottan halad az újabb adapterek beszerzése. Pedig ez a szerkezet nem is kerül olyan sokba, s bőven megtérül azzal, hogy segítségével időben lehet betakarítani a kukoricát, s a földek hamarabb szabadulnak fel a következő munkák elvégzéséhez. Báli Zoltán a mezőgazdasági gépek alkatrész-ellátásával kapcsolatban elmondotta, hogy véleménye szerint nem az alkatrész-ellátás mennyiségével van hiba, hanem az elosztás megszervezésével. Ezen nyilvánvalóan lehet segíteni, s reméljük, hogy miután most már örvendetesen növekszik a termelő- szövetkezetek gépparkja, az illetékesek mielőbb megtalálják az alkatrész-ellátás szervezetének legmegfelelőbb módját. Szabados János Fejér megyei képviselő azzal a bejelentéssel kezdte hozzászólását, hogy megyéjében az 5 százalékkal felemelt vetéstervet csütörtökön teljesítették. Aligha van példa rá — mondotta —, hogy az őszi vetést, ezt a nagy és nehéz munkát országos viszonylatban ilyen korán valaha is befejezték volna. Ennek az eredménynek az elérését a kedvező időjáráson kívül a termelőszövetkezeti parasztság szorgalma, az irányító szervek jó munkája, az ipari munkásság segítsége, dolgozó népünk nagyarányú összefogás^ tette lehetővé. A munkaerő-helyzetről szólva elmondotta, hogy a nagy tavaszi és nyári mezőgazdasági munkák idején általában ma már nem jelentkezik munkaerő-hiány. Amióta a termelőszövetkezetek az anyagi ösztönzést a növényápolás terén is alkalmazzák, azóta ez ß munka — moudhatni — zökkenőmentessé vált.* Munkaerőhiány csak ősszel jelentkezik, amin az őszi betakarító gépek számának növelésével kell segíteni. Végül annak szükségességére mutatott rá, hogy a termelőszövetkezetek birtokában lévő gépek megfelelő karbantartása és jó üzemeltetése céljából műszaki szakembereket kell küldeni a közös gazdaságokba. Ösztöndíjak létesítésével es egyéb kezdeményezésekkel gondoskodni kell a termelőszövetkezetekben dolgozó műszaki szakemberek továbbképzéséről. Kurucz Márton Csongrád megye képviselője utalt arra. hogy Csongrád. az ország egyik legnagyobb zöldségtermelő megyéje, az ország zöldségfogyasztásánax avaly 15 százalékát, az idén még ennél is nagyobb részét szolgáltatja. Kétezer vagon zöldséget még exportra is küldtek. Egyértelműen eldőlt a vita: nagyüzemi módon is lehet gazdaságosan és minden eddiginél nagyobb meny- nyiségű zöldséget termelni. Ezután arról szólt, hogy a I megye zöldségtermelő gazdaságai mind több géppel rendelkeznek, s most már könnyebben, tervszerűbben tudják végezni munka- igényes feladataikat. A termés betakarításának és osztályozásának gépesítése azonban még megoldatlan, erre annál is inkább felhívja a figyelmet, mert tudomása szerint hazánkban ilyen gépeket egyelőre nem gyártanak. Kérte, hogy az illetékes központi szervek minél előbb gondoskodjanak a zöldségbetaka- rító- és osztályozógépek gyártásáról. Sípos Péter Zala megye képviselője a megye egyik problémájának megoldására tett javaslatot. Zala megyében az egyéni gazdaságok jelentős belterületekkel és meglehetősen nagy zártkerti ingatlanokkal rendelkeztek, amelyeket a földrendezés nem érintett. Ezeknek a belsőségeknek a nagyrészét gyenge, rossz állapotban lévő gyümölcsösök, direkttermő szőlők foglalják el. Zömük már kipusztuló félben van. s e területek alacsony fűhozamú kaszálókká válnak. A képviselő javasolta: a zártkerteket, ahol erre az adottságok megfelelőék, nagyüzemi módon telepítsék újra. A táblákat önkéntes földcserével kellene erre a célra kialakítani, a telepítési költségekre pedig hosszúlejáratú hitelt kellene folyósítani a termelőszövetkezeteknek. Geiszbühl Mihály Győr-Sopron megyei képviselő több indítványt tett a gazdálkodás további javítására, a beruházások gyorsabb, eredményésebb lebonyolítására. Egyebek között utalt arra, hogy érdemes lenne felülvizsgálni a beruházási kódex előírásait. A megkötöttségek egyszerűsítése, a jóváhagyási eljárások megrövidítése nagyban megkönnyítené a tervezők és a kivitelezők munkáját. Ez pedig azzal az eredménnyel is járna, hogy az új termelőegységek hamarabb kezdhetnék meg működésüket. Sebestyén Gyula Veszprém megye képviselője részletesen beszélt szűkebb hazájának, Veszprém megyének szőlőtermeléséről. Elmondotta a többi között, hogy az elmúlt évben a holdankénti termésátlag szőlőből 27 mázsa volt és ez az idén már 33 mázsára emelkedett. A szőlő- termelő közös gazdaságok célul tűzték ki, hogy a holdankénti átlagot a jövő évben 42 mázsára emelik. Kerkai Andorné Fejér megye képviselője sokoldalúan foglalkozott megyéjének, elsősorban Székesfehérvár és Dunaújváros fejlődésével. Megemlítette, hogy Székesfehérvár történelmi nevezetességeit mind több hazai és külföldi látogató tekinti meg. A város pezsdülő, lüktető életét azonban elsősorban gyors iparosodásának, bővülő és korszerűsödő üzemeinek köszönheti. A villamossági- rádió- és televíziókészülékek gyára és a Székesfehérvári Könnyűfémmű immár tízezer embert foglalkoztat, s mindkét gyár rohamosan fejlődik tovább. A könnyűfémmű, amely nemrég még alig 5500 tonna alumíniumot dolgozott fel évente, 1965-ben már 25 000, 1980-ban pedig 100 000 tonna feldolgozott alumíniumot bocsát ki, s ezzel a magyar ipar egyik leglontosabb feldolgozó bázisává válik. Dunaújváros ipara is tovább fejlődik. A megye ipari üzemei jelenleg több mint három- és félszerany- nyi cikket állítanak elő, mint 1953-ban. Varga Berta István Győr-Sopron megye képviselője a megye termelőszövetkezeteinek néhány problémáját ismertette. A képviselő beszélt a rossz szervezésből adódó hiányosságokról, (Folytatás a 3. oldalotü
