Tolna Megyei Népújság, 1963. október (13. évfolyam, 229-255. szám)
1963-10-26 / 251. szám
1963. október 26, TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 Hozzászólások a Minisztertanács beszámolójához (Folytatás a 2. oldalról) amelyek akadályozzák, hogy például az új épületek a tervezett határidőre és megfelelő minőségben készüljenek el. Elég sok a probléma az újtípusú épületekkel Is, mert ezeknek a konstrukciója nem mindig kifogástalan. Javasolta: a Földművelésügyi Minisztérium készíttessen valamennyi újfajta mezőgazdasági épületből először néhány prototípust és csak egy évi kísérleti üzemeltetés után alkalmazzák azokat széles körben. Nagy József Békés megyei képviselő az állattenyésztés fejlesztésének fontosságára mutatott rá. Hangoztatta, hogy az állattenyésztés gyorsabb, vagy lassúbb fejlődése elsősorban a takarmányhelyzettől függ. Ebből a szempontból rendkívüli jelentősége van a még nagyobb mértékű műtrágya-felhasználásnak. Örömmel hallotta a Minisztertanács beszámolójából, hogy a vegyipar túlteljesíti tervét, és fokozatosan növekszik a műtrágyagyártás. Az öntözés termésfokozó hatásáról szólva a gabonatermesztést említette példaképpen. A najdu- szoboszlói Állami Gazdaságban végzett kísérleti öntözés eredményeként 29 mázsa 74 kilogrammra emelkedett a búza katasztrális holdanként! terméshozama, az öntözetlen terület 20 mctermázsás termésátlagával szemben. Nemeslaki Tivadar Komárom megye képviselője elmondotta, hogy náluk is felfelé ível a termelés, s a lakosság elégedetten tapasztalja az ellátás javulását. A dolgozók készségesen segítik a problémák megoldását. A komáromi bányászok például vállalták, hogy a kormány által teiven felül kért egymillió tonna szén termeléséhez 340 000 tonnával járulnak hozzá. A közlekedési dolgozók nagy erőfeszítéseket tesznek, hogy a megnővekedett szénmennyiséget és a többi terméket rendeKetési he vére szállítsák. ez azonban nem mindig jár sikerrel. A szállítási kapacitás korlátái miatt a szállításra váró áru gyakran összetörtedik ezért igen sürgető feladat a közlekedés gyorsabb ütemű fejlesztése. Rupf József Pest megyei képviselő egyebek között elmondotta, hogy államunk évről évre nagyobb támogatást ad a közös gazdaságoknak új létesítmények építéséhez. Pest megyében például 1959-ben még mindössze 34 millió forint jutott a termelőszövetkezeti beruházásokra, 1961-ben ez az összeg már 89 millió forintra emelkedett, az idén pedig a szövetkezetek kereken 320 millió forintot költenek a beruházási terveik megvalósítására. A megye parasztsága jól sáfárkodott a rendelkezésére bocsátott pénzzel, s csupán az utóbbi években több mint félmillió állat számára építettek új férőhelyet. A következő időszakban a Földművelésügyi Minisztérium kilátásba helyezett támogatását elsősorban a gyümölcs-, szőlő- és zöldségtermelés további növelésére, az új fejlett agrotechnikai eljárások mind szélesebbkörű alkalmazására használják fel. Sórfi Rózsi Szabolcs megyei képviselőnő hozzászólásában hangsúlyozta, hogy hazánk egészségügyi hálózata az elmúlt években számottevően fejlődött, s a városokban és falvakban egyaránt sok korszerűen felszerelt új egészségügyi intézményt nyitottak meg. A gyógyító, megelőző munka színvonalának további emelését azonban nagyban nehezíti, hogy kevés az ápolónő. — Olyan ápolónői gárda neveléséről kell gondoskodni, amelynek tagjai hivatásuknak érzik a betegek gondozását, s a betegágyak mellett, a vizsgáló laboratóriumokban tevékeny segítőtársai az orvosoknak. Fontos feladat ezért, hogy javítsuk az ápolónőképzés feltételeit, s a lehetőségekhez mérten mielőbb programba iktassuk az ápolónői munkakörben foglalkoztatottak anyagi körülményeinek javítását is — hangoztatta a képviselőnő. Németh Imre Borsod megyei képviselő beszámolt arról, hogy választókerületében egy különlegesen jó gyümölcsfajta, a gönci magyar kajszibarack termesztésével kísérleteznek. Egyelőre csak kis területen, szórványos fákról szedhették le a termést, amely így is meghaladta a 30 vagont, s ebből 22 vagont külföldi megrendelésre szállítottak. Az ízletes, kitűnő gyümölcsfajta nagyobb arányú telepítését a jó tapasztalatok alapján már megkezdték, s az ötéves terv hátralévő éveiben összefüggő, egységes táblákon, előreláthatólag 760 holdon termesztik a gönci kajszi- barackot. Terveik között nagykiterjedésű faiskola létesítése is szerepel. Molnár József Heves megyei képviselő a bérezési rendszerrel foglalkozott felszólalásában. Elmondta, hogy bár a bérezés különböző formái egészében megfelelnek a követelményeknek, számos mód és lehetőség kínálkozik a további javításra, csiszolásra. — A szakembereknek ki kellene dolgozniok a bérezési rendszer további egységesítésének eszközeit, mert ezzel megszüntethetnénk a különböző iparágak között itt-ott még meglévő, zavaró bér- aránytalanságokat. Célszerű lenne az azonos termelési egységeken, — gyárakon, üzerneken, vállalatokon — belül olyan bérezési formákat alkalmazni, amelyek azonos célok érdekében mozgósítják a különböző részlegek dolgozóit. Bihari Lajos Szolnok megyei képviselő a terményfelvásárló és értékesítő szervek összevonását javasolta. Véleménye szerint zavart okoz, hogy jelenleg külön-külön vásárol fel a MÉK és a konzervgyár. A központi ügykezelés kedvező hatással lenne az árak alakulására is. A továbbiakban az öntözéses gazdálkodás fejlesztését és a fokozottabb műtrágya-felhasználást sürgette és ismertette a Surjáni Állami Gazdaság tangazdaságában végzett műtrágya-felhasználási kísérletek eredményeit. Halmógyi Ivánná Csongrád megyei képviselő oktatásügyi kérdésekkel foglalkozott. Hangoztatta, hogy a művelődésügy és az ország gazdasági helyzete nem választható el egymástól. Az iskolareform elsőrendű célja az ifjúság munkára nevelése. Fabók János Borsod megye képviselője a borsodi iparvidék fejlődéséről beszélt. Kiemelte az ózdi kohászati üzemek rekonstrukcióját, amely 1965-ben befejeződik. A gyárak fejlődésének megfelelően a megye több vasútállomását korszerűsítették. Többek között már korábban lényegesen bővítették a miskolci rendezőpályaudvart. A szállítások iránt nagymértékben megnövekedett igény azonban már ezeket a bővebb kereteket is túllépte és ezért véleménye szerint elkerülhetetlenül szükséges, hogy legalább is a fontosabb teherpályaudvarokat és szállítási -.Kanalakat mielőbb tovább bővítsék, korszerűsítsék. Á hozzászólásokra Fock Jenő, a Minisztertanács elnökhelyettese válaszolt — A felelősségtől áthatott felszólalások, az értékes, hasznos javaslatok azt mutatják, hogy a kormány munkájában, gondjaiban osztoznak képviselőtársaim, s a megoldásra váró feladatok foglalkoztatják a választók legszélesebb rétegeit, egész dolgozó népünket — mondotta többek között. — Úgy vélem, jó és egészséges jelenség, hogy vitathatatlan eredményeinken kívül nyíltan beszélünk a problémákról, a hiányosságokról is, mert közös erővel sokkal többet és gyorsabban tudunk cselekedni megszüntetésükért. Fock Jenő ezután rámutatott, hogy a mindennapi munkát érintő javaslatok megvalósításához az szükséges, hogy a különböző területeken. dolgozó gazdasági vezetők megszívleljék az ország- gyűlés plénuma előtt elhangzot- , takat és hasznosítsák munkájukban. Fock Jenő szavai után határozathozatal következett. Az országgyűlés az ország gazdasági helyzetéről szóló minisztertanácsi beszámolót és a vitában elhangzottakra adott választ jóváhagyólag tudomásul vette. Ezután dr. Szalay József a Legfelsőbb Bíróság elnöke beszámolt az országgyűlésnek a 1 Legfelsőbb Bíróság elmúlt idő- 1 szakban végzett munkájáról. Dr. Szalay József, a Legfelsőbb Bíróság elnökének beszámolója — A szocializmus sikeres építése — mondotta — megköveteli. hogy fokozottabb gondot fordítsunk a társadalami tulajdon megóvását és gyarapítását szolgáló, a tervgazdálkodás rendjét szabályozó rendelkezések megtartására, hatékonyan lépjünk fel a társadalmi tulajdon megkárosítói, valamint az állami és munkafegyelem megsértői, ellen. Fontos érdekünk fűződik ahhoz, hogy a mezőgazdaság szocialista átszervezését követő időszakban polgári jogi eszközökkel is segítsük a termelőszövetkezetek megszilárdulását. A szocialista törvényesség megköveteli, hogy védelmezzük az állampolgárok személyi és vagyoni jogait is. Mindezeknek a feladatoknak eredményes elvégzéséhez nélkülözhetetlen, hogy a jogalkalmazók jól ismerjék jogszabályaink gazdasági, társadalmi céljait és a konkrét ügyeket a társadalmi, a gazdasági összefüggések szem előtt tartásával, a jogsértéseket kiváltó körülmények elemzésével vizsgálják. A beszámoló ezután a termelő- szövetkezeteket érintő perekkel kapcsolatos kérdésekkel foglalkozott, majd a bíróságok munkájának nevelő jellegéről beszélt. Társadalmi fejlődésünk jelenlegi szakaszában mindinkább előtérbe kerül a jog nevelő szerepe, a bíróságok munkájának a tudat- formálás szolgálatába állítása. A Legfelsőbb Bíróság működését is az a törekvés hatja át, hogy határozataival és elvi állásfoglalásaival az emberi tudatot a szocialista erkölcs magasabb normái szerint alakítsa. Szalay József ezután arról beszélt, hogyan érvényesülnek a büntető jogalkalmazás jogpolitikai elvei. — A jogpolitikai elvek értelmében fő szempont a bűncselekmények megelőzése. Alapvető követelmény, hogy egyetlen bűncselekmény sem maradhat felderítetlenül, s valamennyi bűncselekmény elkövetőjét törvényeink alapján, büntetőpolitikánk elveinek megfelelően felelősségre kell vonni. A kiszabott büntetésnek, illetve az alkalmazott intézkedésnek — az általános megelőzés mellett — vissza kell tartania az elkövetőt az újabb bűncselekményektől. A szocialista törvényességnek a büntetőeljárásban is maradéktalanul érvényesülnie kell. Alaptalanul senki ellen sem indulhat büntető eljárás. A megindult büntető eljárásnál a helyes elbíráláshoz szükséges valamennyi bizonyítékot be kell szerezni és figyelembe kell venni, mégpedig a gyanúsított, vagy terhelt javára és terhére vonatkozókat, egyaránt. Az eljárás minden szakában- biztosítani kell a védekezés lehetőségét. Elsőrendű követelmény, hogy a felelősségre- vonás módjának és eszközeinek a megválasztásánál a társadalomra veszélyességének foka szerint kell differenciálni a cselekményt és az azt elkövetőt illetően. A törvény szigorát kell alkalmazni a súlyos bűncselekményt elkövetőkkel, a visszaesőkkel, a társadalmi együttélés szabályaival konokul szem- behelyezkedőkkel, a garázda, élősdi elemekkel szemben. Elsősorban "jellegzetesen nevelő .célzatú büntetéseket, illetve intézkedéseket kell viszont alkalmazni azokkal szemben; ekik a- bűncselekmény elkövetéséig becsületes életmódot folytattak, bűncselekményük súlya csekély és a bűnüldöző szervek biztosítékot látnak arra, hogy a felelősségre vonás ilyen módjával is visszatarthatok az újabb bűncselekmények elkövetésétől. — Több mint egy év telt el az új Büntető Törvénykönyv hatálybalépése óta. Tárgyilagosan megállapíthatom, hogy az új BTK a gyakorlatban kitűnőén bevált, jól szolgálja a ' szocializmust építő társadalmunk védelmét, az állampolgárok személy, s vagyonbiztonságát és általában a jogpolitikai elveknek az érvényesülését. A Legfelsőbb Bíróság elnöke a következőkben megjegyezte, hogy nem elég hatékony a bűnüldözés a társadalmi tulajdont nem önérdekből fosztogató, de bűnös hanyagsággal, felületességgel kárt okozókkal szemben. A Legfelsőbb Bíróság elvi döntéseivel segítséget nyújtott a bíróságoknak a társadalmi tulajdon megkárosításával kapcsolatos bűntettek helyes jogi értékeléséhez, valamint a helyes büntetés-kiszabáshoz. A mértéktelen alkoholfogyasztással mint bűnözést kiváltó tényezővel kapcsolatban megállapította, hogy ezen a téren a javulás távolról sem tekinthető kielégítőnek. Hangsúlyozta, hogy az alkoholizmus elleni harc sikerének biztosításához az egész társadalom erőteljesebb összefogására van szükség. Szalay József a továbbiakban megállapította, hogy az elmúlt időszakban a bűnözés több területén csökkenés észlelhető. A kizsákmányolás lehetőségének megszűnése, az életszínvonal állandó emelkedése főként a vagyon elleni és a gazdálkodás rendjét sértő bűncselekmények körében eredményezett csökkenést. A kapitalista maradványként még fellelhető bűnözési okok már nem társadalmi méretekben, hanem szőkébb körben hatnak. Szocialista viszonyaink között a bűnözés alakulásának legjelentősebb tényezője: a tudat elmaradása ". gazdasági és társadalmi fejlődéstől. Ebben is kereshető, hogy még mindig magas az élet- és testi épség elleni bűncselekmények száma. A bűncslekeménvek motívumai közül szinte teljesen eltűnt a múltban domináló vagyoni haszonszerzési vágy. A Legfelsőbb Bíróság az élet fokozottabb büntetőjogi védelméért igyekszik szigorúbb büntetéskiszabási gyakorlatot kialakítani. A beszámoló a következőkben a közlekedési bűnesetekkel foglalkozott: — A járművek száma az utóbbi években ugrásszerűen megnőtt. A közlekedési balesetek, különösen a halált okozó balesetek száma növekedett. Adott viszonyaink között a gépjárművezetőktől jóval nagyobbfokú óvatosságot lehet és kell megkövetelni, amit az új KRESZ is előír. A gépjármű- vezetőktől elvárható fokozottabb kötelességtudatot, a büntetőjog eszközeivel is elő kell segíteni. Ezért szükséges a büntetéskiszabási gyakorlat szigorítása, de különösen hatékony büntetésekkel kell sújtani a közforgalomban bravúroskodó és nem ritkán alkoholos állapotban súlyos baleseteket okozó gépjárművezetőket. Az új BTK általános segéb'- nvújtáfi kötelezettséget ír elő. Bünteti azt, aki nem nvúit tőle elvárható segítséget sérültnek, bales^t-t «zenve^rit vagy elvon személynek, aki az életét vagy testi épségét közvetlenül veszélyeztető helyzetbe jutott. Jellemző, hogy a burzsoá büntetőtörvénykönyvek a segítségnyújtás elmulasztását általában nem büntetik. A szocialista erkölcs eavik jellemzője: egymás kölcsönös segítése. A baleset áldozatának cserbenhagvása mé'tán váltia ki a dolgozók felháborodását, a közvélemény joggal követel szigorú büntetéskiszabási gyakorlatot. Ezután Szalay József elmondotta, hogy a magán vádas ügyek (becsületsértés, rágalmazás, köny- nyű testi sértés) száma változatlanul igen magas és ugyanakkor a kiszabott pénzbüntetések szinte jelentéktelenek. Befejezésül a Legfelsőbb Bíróságelvi irányító munkájáról beszélt. Az országgyűlés dr. Szalay Józsefnek, a Legfelsőbb Bíróság elnökének beszámolóját egyhangúlag elfogadta. Az elnöklő Vass Istvánná javaslatára az országgyűlés ma délelőtt 10 órakor folytatja tanácskozását. Hruscsov sajtóértekezlete az újságíró-világtalálkozó résztvevőivel Nyikita Hruscsov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke pénteken fogadta az újságírók 3. világtalálkozója résztvevőinek nagyobb csoportját. Hruscsov válaszolt a feltett kérdésekre. A sajtóértekezlet rendkívül meleg és barátságos légkörijén folyt le. A sajtóértekezleten a magyar újságírókat Siklósi Norbert a Magyar Újságírók Országos Szövetségének főtitkára képviselte. Siklósi Norbert a magyar újságírók nevében Hruscsovnak magyar népművészeti tárgyakat adott át ajándékul. A szovjet kormányfő melegen megköszönte a magyar újságírók figyelmességét.
